Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

Palotakerti virágos Az elsők között költöztek be a Palotakert üzletházába a virá­gosok. Képünk az ízlésesen berendezett virágboltban készült. (Erdosi Ágnes felvétele) Gimnáziumban, szakmunkásképzőben Ember ás környezete A peceli gimnáziumban az emelt szintű biológiaoktatás keretében kezdték el az Em­ber és környezete című tan­tárgy tanítását. Az elsősök ta­nulócsoportja szívesen fogadta ezt a szemléletében is új, az ember és a környezet viszo­nyát sokoldalúan bemutató tárgyat. Az iskola környezet­­védelmi szakköre az előző évek gyakorlatának megfele­lően a közvetlen lakóhely és környékének vizsgálatait foly­tatja. Az Ember és környezete cí­mű tárgyat kísérletképpen a gödöllői szakmunkásképző in­tézet két osztályában is taní­tani kezdték. Az egyikben esztergályosokat, a másikban mechanikai műszerészeket •ké­peznek. Külündíjak a tangazdaságból Diákfudósok A Gödöllői Tangazdaság kü­­löndíját is elnyerte az agrár­­egytem tudományos diákköri konferenciáján Barabás Enikő és Csernai Zoltán. A mező­gazdaság-tudományi karon a kertészeti növénytermesztési és talajvédelmi szekcióban má­sodik helyén végzett az ötö­dik évfolyamos Barabás Eni­kő, aki dolgozatában a hosz­­szú távú műtrágyázás hatását mutatta be a talaj szerves anyagára. Konzulense Csákiné Michéli Erika tanársegéd volt. A harmadik helyen végzett Csernai Zoltán — szintén utol­só éves hallgató — a nitrogén műtrágyázás hatását vizsgálta néhány fűfaj és a fehérhere termésére és növekedésére tiszta telepítésben. Konzulen­se dr. Tasi Julianna adjunk­tus volt. Napjainkban, amikor any­­nyit beszélünk a környezetvé­delemről, érdemes megemlíte­ni, milyen munkákkal szere­peltek sikeresen az egyetemis­ták a vadbiológiai és ökoló­giai szekcióban. A negyedéves Búkor Zoltán — aki az ősz folyamán a spanyol Vöröske­reszt meghívására környezet­­védelmi konferencián vett részt a félszigeten — a szal­maégetés talajéletre gyakorolt hatását vizsgálta. Első helye­zést ért el, konzulense dr. Ba­konyi Gábor docens és dr. Kiss István adjunktus volt. A harmadikos Ispán Ilona a nö­vendék kacsa néhány biológiai értékét határozta meg. Dr. Ni­­kodémusz Etelka tudományos főmunkatárs volt a tanács­adója. A negyedikes Pető Zol­tán a Keleti-Mátra muflonál­lományával és táplálékválasz­tásával foglalkozott tdk-dol­­gozatában. Konzulense dr. Ha­vasi András egyetemi adjunk­tus volt. Évfolyamtársai, Hel­­tay Miklós és Pusitai Péter a róka helyzetét és gyérítését vizsgálták munkájukban, Sze­­methy László tudományos mű­szaki ügyintéző szakértésével. A két dolgozat megosztott har­madik helyezést ért el. Félmilliomos vagy félbolond? Nem tudom eldönteni, pedig idő már volt az agyam kitisztulásához szilveszter óta, hogy félbolond, vagy félmilliomos lettem-e a parlament december 30-i döntése után. Azt tudom, hogy az őrültet a zsenitől csak egy hajszál választja el, de képtelen vagyok meg­válaszolni, mekkora a kü­lönbség a félmilliomos és a félbolond között. Félmilliomos azért lehet­nék, mert 25 éven át havi ezerötszáz forinttal növe­kedik az az összeg amit la­káshitel-tartozásom miatt fizetni fogok. A végösszeg megközelíti a félmilliót. 2015-ig ennyit húz ki a zse­bemből az 1990-es döntés. A félbolond bélyeget pe­dig azért üthetik rám, mert ez a félmilliomosság nega­tív értelmű, hiszen a fél­milliót nem én kapom, ha­nem éppenséggel adom. Akár ez vagyok, akár az, elvárom az OTP-től, hogy levélben tájékoztasson arról, a törvényhozás által fel­ajánlott két lehetőség kö­zül melyik az előnyösebb számomra. Majd bolondok lesznek — látom előre vég­zetem. —bg— Tömegközlekedés Bemelegítő menet A jelek szerint a közeljövő­ben népszerűtlen döntés vár az önkormányzatokra, hiszen a képviselő-testületeknek kell megszabniuk a helyi tömeg­­közlekedés díját. Gödöllőn már megtörtént az első levélváltás, a bemelegítő menet az önkormányzat és a Volánbusz helyi üzemegysége között. A buszosok leírták, mi­lyen árváltozást, természete­sen emelést tartanak szüksé­gesnek. Információnk szerint az autóbusz-közlekedés tavaly is drágább volt, mint ameny­­nyi bevétel a jegyek, bérletek eladásából származott. Az ön­költség — a vak is látja — 1991-ben tovább nő. A városházán viszont úgy látták, hogy a Volánbusz aján­lata nem elég megalapozott, ezért bővebb tájékoztatást kér­tek a cégtől. Azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy más vállalkozó is szereplője legyen a gödöllői tömegközlekedés­nek az aszfalton. Kérdés per­sze, milyen és honnan szer­zett járműparkkal, s ami a leglényegesebb: mennyiért! Művelődési központ Hóra-táncház Hóra-táncház lesz ma, ja­nuár 7-én, 18 órai kezdettel a gödöllői művelődési központ 11. számú termében. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIlí. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1991. JANUÁR 7., HÉTFŐ Mezögépészek téli konferenciája Ausztriai és svaid Déldákkal A huüadéktárclsrol A Földgép filmje A Földgép Környezetvédelmi Leányvállalat az aszódi ve­­szélyeshulladék-tárolót bemu­tató filmet készített. A film is­kolák számára díjmentesen kölcsönözhető a gödöllői kör­nyezetvédelmi oktatóközpont­ból. Az alábbi sorokat úgy je­gyeztem le, hogy nem kérdez­tem, de közzéteszem, mert a vonat fülkéjében hallottak köz­gondok, a Galgu mentén élő­ket is szorítják. Akiket elke­rültek a felsorolt terhek, azo­kat nevezik burokban született szerencséseknek, akiknek pe­dig a vállára telepedtek, azok a balekok, a szerencsétlen fló­­tások, s őket az ági is húzza, mert ők a szegény emberek. így beszélt az útitárs. (Nem nekem, hanem a fülke minden utasának.) — Átlagos keresetű család a miénk, így természe­tesen könnyűszerrel fölélhet­nénk, megehetnénk, elihat­nánk, elvásárolhatnánk, el­utazgathatnánk a keresetünket, de évekkel ezelőtt rászántuk magunkat egy saját ház épí­tésére. Rakosgattuk a pénzt, rávertünk a munkára, gyűlt az OTP-betét. Hamarosan rá­jöttünk, hogy ami összegyűlik, azt mihamarabb építőanyagba kell fektetni, mert mindenek között az drágul a leggyorsab­ban —, ezzel is a sajátház­­építöket nyomják. Csak tud­nám, hogy miért? Valaki tud­ja? A kérdésre nem válaszolt senki. — Eltelt tizenöt esztendő. Minden forintunkat felemész­tette az építkezés. De nem­csak a pénzt, hanem számo­­latlanul ette az egész család — sógorok, komák — munkáját is: évekig elmorzsolt minden szabadságot, ünnepelt, szabad­napot, szabad órát, hogy vé-Kétféle életmód Munkából fakad a jólét? vita témája: A szaktanácsadás szerepe az átalakuló mezőgaz­daságban. A leendő farmerek figyel­mébe ajánljuk — nem feled­ve a mai farmerek gépbeszer­zési gondjait — Dús Miklós és dr. Füzy József (FMMI) elő­adását a farmergazdaságokban is alkalmazható kétmenete s burgonya betakarító gépsor vizsgálati tapasztalatairól. Ebben a szekcióban1 a pos'z­­terbemulatón a városi képvi­selő-testület két, az egyete­men alkotó tagjának szakmai munkájával is megismerked­het az érdeklődő várospolgár, Dr. Nacsa János kollégájával, dr. Varga Miklóssal az erő­­géppark összetételének várha­tó megváltozását mutatja be az átalakuló mezőgazdaság­ban. A másik képviselő, dr. Fülöp István egyik tábláján ausztriai kis- és középüzemek gépesítésének műszaki-gazda­­sági elemzését végzi el, a má­sikon a vájd mezőgazdasági kisüzemek gazdálkodásáról és szövetkezéséről vonja le ta­pasztalatait. A további szekciók közül már csák a kertészeti rendez kerékasztal-tanácskozást a vál­lalkozói jellegű kertészeti ter­melők gép- és eszközbizto­sításának módozatairól. A plenáris ülés január 15-én 9 órakor kezdődik a GATE aulájában, a szekcióülések szerda délutánig tartanak az egyetem különböző termeiben. B. G. Képviselői fogadóóra A Tűrök utcában Minden hónap első hétfőjén így legközelebb január 7-ér tart fogadóórát Csaba Antal a gödöllői 13-as körzet képvi selője. Választóit 18 órától vár ja a Török Ignác utcai álta lános iskolában. m MoFimm Petőfi: Halálos nyugalom. Színe: magyarul beszélő amerikc krimi. 6 és 8 órakor. Frekvencia video: Legenda 10 órakor. A vilá urai 16 órakor. A Cápa bősz szája 18 órakor. Erotikus fill 20 órakor. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. % | A szerkesztőség vezetője: Ba- I lázs Gusztáv. ® Munkatársak; 1 Árvái Magdolna és Pillér Éva. j © Postacím: Gödöllő, Pf, 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. <9 Szerkesztőségi foga­dóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. © Hirdetésfelvétel: munkana-i pokon 8.30-tói 13 óráig a szer­kesztőségben. (ISSN; 0133—í 1357) Talán hallhatunk valamit az ágazat jövőjéről is — nem csak gépészszemmel (Erdősi Ágnes felvétele) re^és és automatizálás téma­körét kimerítő szekcióban a csepegtető öntözőberendezé­sek vezérléséről tartanak elő­adást. A mesterséges látás mezőgazdasági, alkalmazásáról a GATE munkatársai, dr. Faust Dezső, Stampel János, Calántai Viktor készítettek beszámolót. A fizika tanszék professzora, Nagy Árpád Üveg­házhatás és mezőgazdaság cí­mű munkájával szerepel a poszterbemutatón. Itt jön a sorban a fentebb már beharangozott szekció, melynek elnöke dr. Husii Ist­ván, a mezőgazdasági tanszék vezető professzora, egykori gödöllői tanácstagi Ö és kollé­gája, Kiss Jenő a vevőszol­gálat és a szaktanácsadás ösz­­szehangolt fejlesztésének le­hetőségeiről tart előadást a szerkezetváltás kapcsán. Az FM Műszaki Intézetből Ham­­mang János, Kocza Mihály és dr. Takács István a mezőgaz­dasági kisüzemek világbanki beruházási pályázatainak ta­pasztalatait adják át. A ta­nyás területek fejlesztéséről dr. Ónodi Gábor, dr. Keszt­helyi Tibor. dr. Ángyán József és Markolt Lásxzló (GATE) készülnek .fel. A kerékasztal­ig Agropoliszunkban fújhat ^ a szél, eshet a hó, riogat­­^ hatnak, vagy bátoríthatnak ^ a kisgazdák, illetve a nagy­­§ gazdák, ha január közepe, ^ akkor agrárgépész-tanács­­^ kozás az egyetemen. Bár ^ mintha ezekben a hptek­­^ ben senki nem foglalkozna S a mezőgazdaság kérdései- 5 vei... Talán mégis megtudunk va- : lamit a magyar föld jövőjé­ről január 15-én, amikor is plenáris üléssel kezdetét ve- : szi a Gödöllői Agrártudományi j Egyetemen az Akadémia agrär­­műszaki bizottsága által ren­dezett kutatási és fejlesztési ] tanácskozás. A sorban a tizen- ! ötödik alkalommal! A meg­hívó szerint dr. Kocsis Károly i rektor köszöntése után dr. Neszmélyi Károly, a Földmű­velésügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára szól mező­­gazdásunk időszerű kérdései­ről. Telünkön, úgy tűnik, a far- ' mergazdaságokról már csak a belelkesített kutatók beszél- : nek, de jön még tavasz és akkor... Az üzemi szerkezet 1 jósolt átalakulása abban min- 1 denesetre tükröződik, hogy a konferencia hét szekciója kö- 1 zül az egyik a vállalkozások­kal és a szerkezetváltás hatá- ] sával foglalkozik, valamint a gépesítési megoldásokkal a : kis- és középüzemekben. De : nézzük sorjában a kínálatot! Az első szekció témája a gé- : pesítés és a környezet kölcsön- : hatása a mező- és erdőgazda­ságban. Az előadások sorában ’ általános érdeklődésre tart- ; hat számot dr. Birlcáa Márta ; egyetemi docens témája, a ta- : lajvédő művelés 15 éves ta- : pasztalatainak mérlege. Itt lesz : kerekasztalvita is a talaj ká- : ros tömörödésánek megelőzési ! és megszüntetési lehetőségei- ■ ről. i A következő ülésszak részt- i vevői a költség- és energia- i takarékos technológiák alkal- ] mazási módjaival ismerked­nek a szántóföldi növényter- i mesztésben. Az FM Műszaki i Intézet kutatói, Gambár La- i jós és Dudás László a műsze- i ga észrevételeivel megtoldani az elmondottakat. Egy ilyen vasúti utazás során az ország gondjaival találkozik az utas. Padszomszédom is mondja a magáét: — Azt bizonygatta az -üzemvezetőnk a gyárban, hogy a dolgozók jelenlegi létszámá­nak az egyharmada is elég vol­na ugyanolyan teljesítmények­hez, mint a mai. Megkérdeztem: — Tudna há­romszor annyit dolgozni, mint amennyit dolgozik? — Nem rólarn van szó — válaszolta —, én dolgozom, mint a barom. De általában elég volna egyharmad. Egyetlen utas sem akadt, aki háromszoros, esetleg két­szeres munkára lenne képes. Egy kicsivel többet talán tud­nának, de hát akkor már nem szívhatnának el egy cigaret­tát, nem ihatnának egy ká­vét. Elmondom, hogy sokan van­nak az országban, akik nem is csak napi nyolc órát, de tizen­kettőt, tizenhatot dolgoznak, még munkaszünetes napokon is, és nemcsak a munkahe­lyen, hanem azon túl is. A kis­­kerti zöldség és gyümölcs, a háztájiban nevelt csirke, nyúl, hízó is a nemzeti jövedelmet gyarapítja, a pihenőidőben, tu­siban épült lakóház szintén a nemzeti vagyon része. Ugye, hogy harmadolt em­ber nem végezhetné el ezt a rengeteg munkát. Igaz, akik így és ennyit dolgoznak, azok között kevés a lakásra váró! minthogy az állami lakások kezelési, fenntartási felújítási költségeinek csupán elenyésző része fedeződik a lakbérek­ből: a többi költségvetési pót­lás. Ezt a költségvetési több­letet ki állja? Én te, ő, mi, ti, ők! Valamennyien. Olyan kö­zös teher az állami bérházak lakóit segélyező dotáció, me­lyet mi, saját lakóházat építők is viselünk. Ha pedig az illető bérházi lakosnak elkövetkezik a vég­órája, családtagjai — egy kis csellel — olcsón átöröklik az állami bérleményt és drágán eladhatják. Ügy néz ez ki, fe­lebarátaim — mondta a mi do­hogó útitársunk —, hogy olyan szemlélet uralkodik még min­dig, amely a tulajdont teher­nek tekinti és a legkevésbé sem alaptalanul. Ezzel szem­ben élénkült az ékszerek, és a nyilvántartás, adózás alá nem vonható értékek piaca. Szíve­sebben lesz valaki benzinku­tas, mint egyetemi tanár! A végső következtetés meg­vonása után csend lett a ko­csiban, de nem hosszú ideig. Érdekes volt megfigyelni, hogy az idegenek, az egymást eddig soha nem látók milyen gyor­san azonosultak a hallottak­kal, s ki-ki igyekezett a ma­gul álljon a ház. De mikor í lesz kész? Adtak kölcsönt is, 1 de azt vissza kell fizetni ka- 1 matostul, s azt is elhihetik, i hogy állandóan a házon dől- 1 gozunk most is. Helyre kell 1 igazítani, amit a fusizó meste- 1 rek elmesterkedtek. c Javítás, kiegészítés, aztán : majd jön a karbantartás, a fel- 1 újítás. És természetesen fizet- j jük idővel az adót is. Mert ■ akinek háza van, az adózzon! És amikor majd a gyerekek 1 öröklik, újra megveszik, amit ( a szülők keservesen összehoz- < tak, annyit fizetnek az illeték- i hivatalnak. Pokoli körforgás < az egész annak, aki belefo- 1 gott. I De hát az asszonnyal együtt s nagy marhák voltunk! Mert 1 figyeljenek ide. Van egy jó 1 komám, ott dolgozik, ahol én, s ugyanolyan átlagkeresetű ál- 1 lampolgár, mint én, csak ép- ] pen bérházban lakik. Az idő 1 alatt, amíg én a félmilliót kín- f nal-keservvel összeraktam, 1 megspóroltam, ő természete­sen felélhette, megehette, el- 1 ihatta, elvásárolhatta, elutaz- < háttá. Még takarékba is tehet- 1 te, s komoly kamatot kap ha- ; lála napjáig. Sőt, az örököseit : is megilleti ez a kamat. A lak- í bérét fedezi ez a járandóság, s 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom