Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-07 / 5. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM V991. JANUAR 7., HÉTFŐ Nyolcezer hektár erdő Megszűnnek a kiváltságok § Az erdő- és vadgazdálko^ dúsban a közeljövőben lé$; nyeges változások várhatók. ^ Az ősszel széles körű vitára § bocsátották az új erdőtör§ vény-javaslatot. Ebben szá^ mottevöen érdekelt Cegléd ^ és környéke, ahol a szövet^ kezeti és tangazdasági er^ dók mellett az állami erdé$ szét több mint nyolcezer ^ hektáron végez erdőműve^ lést Jászkarajenőn s Nagy^ kőrösön át egészen Pilisig. Az ideális erdőarányt a domborzati, a természeti és az éghajlati adottságok befolyásolják. Hazánkban az optimális erdőarány 21-22 százalék körül van. Ez a mai 1,7 millió hektárral szemben 1,9 millió hektár erdőt feltételez. Ennek eléréséért a jövőben legalább 200 ezer hektár erdőt kellene telepíteni. A tízéves telepítési program az idei esztendőtől 150 ezer hektár új erdővel számol. Ehhez ésszerű földhasználati program szükséges, mert például Csemő környékén előfordult, hogy szőlőművelésre alkalmas területeken nemesnyárfát ültettek és hasonló panaszt tettek Tápiószőlősön a közelmúltban a kisgazdák is. Az alkalmas területek fele az Alföldön található. A másik fele a Dunántúlon és Észak- Ma gyarországon. Az erdőtelepítésekkel elérhető, hogy a hazai fafelhasználás 70 százalékban belföldi forrásból lesz fedezhető. Mindezzel összhangban az erdők szociális, szolgáltató céljainak is meg kell felelni. Ilyen például Cegléd mellett a Putrisarki erdő. Pihenőerdő jellegének erősítéséért az elmúlt években sokat tett az erdészet, . kár, hogy a nagyközönség nemigen méltányolta mindezt és sok létesítményt megrongált. Napjainkban az ország erdőterületének J0 százaléka van állami tulajdonban. Ám az Pozsonyból épen, itt sérülten Kinek a bosszúja? Egy kétségbeesett .városvédő: é*- környezetvédelmi szakember kéri segítségüket, mert márv. más? lehetőség nincs a kezemben. Nemzeti ereklyénknek becse sohasem volt vita tárgya városunkban. A pozsonyi Zöldfa vendégfogadó erkélyét barbár személyek — embernek aligha nevezhetők — megcsonkították, letörtek egy húsz kiló körüli darabot. Fáj, mert a demokrácia szárny csapásai idején egyesek így vezetik le bosszújukat. De mi ellen? Rossz nekem, mert vadásztam régóta a buta rombolásokra, lett légyen is az evangélikus templom falára csapott kakaószacskó vagy a külsejében akkor megszépült Szent Kereszt templom falára vert paradicsombogyók — jelértékűek. A butaság, a településtől, a maradandó értékektől való elhatárolódás következménye. Egyes itt lakók nem érzik magukénak valónak még a ceglédi történelmi emlékeket sem. 1848. március 14-én Kossuth Lajos erről az erkélyről mondta ki a fiatalok üdvrivalgása közepette, hogy a jobbágyságnak vége, csak szabad emberek vannak az országban. Mikor a vendégfogadót lebontották, a nevezetes erkély a Parlamenti Múzeumba került, s 45 után Cegléd kapta meg. .Polgártársak! Ha ebben a dologban .gyors ós&zefogáíSht nem tudunk megoldást találni, akkor esetleg holnap a második vagy a harmadik darabot is letörik, és akkor valóban csak az utcanevek és a Kossuth Múzeum relikviái maradnak nekünk. De felmerül a kérdés, maradhat-e egy hűtlen kezelő város kezében az ereklye, ha az esztelen vandalizmus ellen nem tud semmit tenni. Meddig lehet a Cegléd-híveket még büntetlenül provokálni? Kormányzó úr, mi önnek erről a -véleménye, ugye most más miatt utasítaná vissza a képviselői jelölést, kedves Kossuth Lajos? Annak ellenére szomorúan és szégyennel írom e sorokat, hogy nekem bizony van egy foltom, máshol születtem. Mégis jogosnak érzem felszólalásomat, mert itt már nem Ceglédről, nem egyéni érdeklődésről, hanem a nemzeti érzésünk elleni támadásról van szó. Ceglédi polgártársak! Legalább most, ha soha máskor, álljanak meg az erkélykonzolnál — és egy percig meditáljanak! „Azért a köveket nem lehet elpusztítani.” Gonoszok, a fáradozásuk hiábavaló ... Surányi Dezső Olvasóink írják És elment a mester Nem gondoltam, hogy 1990 augusztusának elején utoljára integet nekem. Másfél évtizede ismertük egymást. Sokat találkoztunk, beszélgettünk gyermekkoráról, egész pályafutásáról. Kiállítások tucatjait rendeztük meg. Biztató szavakkal tártam alkotásait a közönség elé, míg mellettem állt nádszá legyen esen. kék népi ingben, szíve fölött viselve a „Népművészet mestere” címet, melynek 1977 óta volt büszke tulajdonosa. Barátságot kötött az anyaggal: csonttal, kagylóval, csigával, fával. Vaskos, erős keze, ügyes újjal között tölgyfáik váltak asztallá, székké, szoborrá. Kukoricaszárból gyermekjáték, fűzfaágból szépen szóló síp született. Különös varázslat nyomán lőszőrből ékszerek készültek, sok tízezer hurokból. Egy ősi mesterséget élesztett újjá, a jövőnek tanítványokat toborozva maga köré. Boldogan alkotott és tanított. Közép-Európában egyedülálló lószőr ékszereivel, tűtaHóival, pipaszáraival bámulatot keltett Soprontól Vásárosnaményig, sőt szerte a világon. Cegléd környékén kiállított Abonyban, Szolnokon, Tóalmáson, Fegyverneken, Nagykátán, Tápiószelén és Monoron. A napokban lehullt Bodrogi Sanyi bácsi vaskos keze. Nem születik már több ékszerköltemény, megszűnt a varázslat, kihunyt a parázs. Tárgyaiban él tovább a 79 évesen elhunyt mester. Bálint Zsuzsa Abony egész népgazdaság érdekében, hogy a 30 százalékot jelentő állami gazdasági, szövetkezeti és magánerdő kezelését szakmailag egységes elvek szerint végezzék. Az erdőtörvény- és vadászati törvényjavaslat szorosan összefügg egymással. A minisztérium a korábban előkészített vadászati törvénytervezetet, mint kellően nem megalapozottat azóta visszavonta és új javaslat kidolgozására adott utasítást. Erősödik az a felfogás, hogy a vadászati jogot a földtulajdonhoz, a földkezelőhöz kell kötni. A vadászatból származó bevétel — például nyugatiak vadásztatása esetén —, a piaci viszonyok között kialakult haszonbérleti díj a földtulajdonost, a földkezelőt illeti meg. Mindezzel korszerűsödik a vadgazdálkodás és elejét veszik a korábban gyakori vadkárvitáknak is. A mostani elgondolások szerint a vadászat állampolgári jog lesz. A fegyvertartásról csak az illetékes igazgatásrendészeti szervek döntenek. A ceglédi és környékbeli vadászokat például a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon tartják nyilván. A jog kiterjesztésével megteremtődik a piaci viszonyok között kialakuló vadászathoz a hőn óhajtott esélyegyenlőség. Egyébként az utóbbi időben mintegy nyolcezerrel emelkedett, és eléri a 42 ezret az országban a vadászok száma. A csaknem 700 vadásztársaság közül tíz Cegléden és környékén működik. A természeti környezethez alkalmazkodva sörétes puskákkal apróvadakra hajtanak. A társaságok eddigi kiváltságai a jövőben várhatólag megszűnnek. —i. —n. — Családsegítő központ Előadás Legközelebb január 7-én, vagyis ma délután 16.30 órától tartanak előadást a ceglédi családsegítő központban. A szülőknek szóló előadás-sorozatban Vígh Agnes, a bibliaiskolák közösségének munkatársa beszél arról, hogy milyen legyen az otthon, a környezet, a légkör, ahol a gyermek nevelkedik. Veszélyes napok Örvendetes hírt kaptunk a minap ceglédi tűzoltóktól. Az óévbúcsúztató ünnepnapok alatt a városban és környékén sehol nem kellett fenyőfatűz miatt kivonulniuk. Am azért a több éves tapasztalat alapján valamire felhívták a figyelmet. Karácsony tájékán még frissek a kivágott fenyők, nehezebben kapnak lángra, ha rövidzárlat következik be, vagy a gyerek csillagszóróval, netán gyertyával játszik. Az igazi veszély január elején leselkedik a családi fészkekre. A fűtött lakásban megszáradt fenyők könnyen meggyulladhatnak. Elég egy óvatlan pillanat, és máris „kukorékol” a vörös kakas. Előzzük meg a bajt, a pajkos gyermekeket ne hagyjuk őrizetlenül ólálkodni a fenyőfa körül. Újszilvás — válás után Kossuth lett a Zöldmezőből Az 1980-as egyesülés előtti „Kossuth” mezőgazdasági termelőszövetkezet alakült újjá december'utolsó napjaiban Újszilváson. Mint lapunkban már beszámoltunk róla, a tápiógyörgyei „Zöldmező” tsz-ből közös elhatározással váltak ki megfelelő előkészítés után. Az alakuló közgyűlésen megválasztották a vezetőséget, a működéshez szükséges bizottságokat. A tsz elnöke Varga Tibor lett, aki előzőleg a közös tsz elnökhelyettese volt, egyben az előkészítő bizottságot is vezette. Jelenleg más vezetők kinevezésén munkálkodnak. Január 2-án 90 újszitvási tag jelentkezett munkára, emiatt a szövetkezet rugóüzemiben az addigi egy műszak helyett két műszakot vezettek be. Máris készítik elő a leendő gépállomás helyét, ahol a vagyonmegosztás után a gépeket tárolják és javítják. Sikerült helyet találni az irodának, a falu polgármesteri hivatala pedig városi telefonvonaláról egy állomást bocsát a rendelkezésükre. önálló számlaszámot szintén nyitottak. A vagyonmegosztási munka is megkezdődött, ami azonban hoszszadalmas — vitáktól sem mentes — folyamatnak ígérkezik. Mindenesetre az újszilvási Kossuth új életet kezdett az új esztendő elején. —he— Tüzép-telepek Akadozik az ellátás A tüzelőanyag-ellátással — immár menetrendszerűen — ismét gondok vannak. A Tüzép ceglédi tüzelőanyag-telepén sincs szén, sőt — mint Darázs Károlyné telepvezetőtől tudjuk — januárra még nem kaptak diszpozíciót. Múlt szerdán érkezett ugyan 2700 mázsa német brikett, de ezt már a délelőtt folyamán elvitték a fuvarosok. A telepen így csak fűrészelt és darabos tűzifa kapható. Nem jobb a helyzet Albertirsán sem. Skribek Tibor — Jászkarajenő A vállalkozások jövője A közelmúltban rétegtalálkozókat tartott Jászkarajenőn a helyi önkormányzat. Heimann Gyula polgármester találkozott mintegy száz vállalkozóval és ily szándékkal rendelkezőkkel. A találkozás célja a lehetőségek felmérése, a kapcsolatok harmonikussá tétele. A település jellegének megfelelően élsősorban a mezőgazdasági vállalkozásoknak van jövője, de a termékeknek megfelelő piacot is kell teremteni. A polgármester találkozott mintegy félszáz fiatallal is. Az önkormányzat és az ifjúság kapcsolatának új alapokra helyezését taglalták. Elsősorban a Petőfi-művelődési ház munkájába szeretnének „életet lehelni”. A falu közrendjének megszilárdítását is szorgalmazzák. December elsejétől' ismét van a településen körzeti megbízott. E teendőket Turcsányi Balázs őrmester látja el. Emellett megszervezték a polgárőrséget is, amelynek 18 tagja van. Üjság még Karán, hogy az önkormányzat január 21-én 16 órától tartja legközelebbi nyilvános ülését. A testület a szociálpolitika helyzetét és a teendőket tekinti át. a helyi Tüzép-telep vezetője elmondta, hogy náluk ugyan nincs sorban állás tüzelő miatt, de van felvásárlás, mindenki (már aki teheti) szeretné megelőzni a szén árának emelkedését. Tavalyi teljes tüzelőigényük egész évre 140 ezer mázsa volt, ennek fele német brikett. Éppen ebből jutott nekik 5 ezer mázsával kevesebb, s ez a hiány az utolsó két hónapban keletkezett. Az abonyi Tüzépen ugyan a múlt héten leltároztak, de itt is csak az ünnepek között leszállított dorogi brikett kapható. Csemőre 600 mázsa tatai érkezett, ugyanakkor dorogi brikettet korlátlan mennyiségben lehet igényelni. Dorogról ők maguk szállítják a szenet, annyiszor fordulnak, ahányszor szükséges. Csemőn is a német brikett kellene legjobban, de ebből az utóbbi két hónapban egyáltalán nem kaptak. A telepvezetőknek arról még nincs információjuk, hogy miként alakul az éves tüzelőellátás. A német brikettről pedig még az illetékesek sem tudtak nyilatkozni, azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán lesz-e ebből a szénből. (tóth) Január éji csend (Hancsovszki János felvétele) Munkahelyieremtés - buktatókkal Kevés a jelentkező A közelmúltban írtunk a budapesti központú, egyetlen vidéki varrodáját Jászkarajenőn üzemeltető Szikla Ruházati Szövetkezetről. Palya Ernővé megbízott üzemvezető elmondotta, hogy van egy megüresedett épületük, ahol a fellendült piaci kereslet kielégítésére még 10-15 varrónőt munkába tudnának állítani. E vélekedést Bacsó Antónia szövetkezeti elnök azzal egészítette ki, hogy a korábbi tanácsi vezetés megígérte, segít a munkáskezek megszerzésében, de ebből nem lett semmi. A megjegyzéssel kapcsolatban megkérdeztük Heimann Gyula polgármestert, aki korábban tíz évig tanácselnök volt a faluban. Elmondotta, hogy nagyon is örülnének a munkahelyteremtésnek Jászkarajenőn — de nem mindenáron. Vagyis: csak jó áron! Fizessék meg tisztességesen a varrónőket, és akkor lesz újabb jelentkező is. Ám amíg e mezőgazdasági jellegű vidéken jobban megéri hízóbikát vagy öt-hat sertést tartani, addig nem ül le senki a varrógép mellé. Hát igen: a munka nem minden. Tisztességes bér is jár érte. (r.) Szobordöntés Albertirsán Most már hadat üzennek a vandalizmusnak Elszabadul a pokol azokon az éjszakákon, amikor diszkót tartanak Albertirsán. Részeg, randalírozó fiatalok járják a nagyközség utcáit, és törnekzúznak, amerre csak megfordulnak. A hajnali vonatindulásig ilyesfajta „szórakozással” ütik el az időt. A napokban például a Vasút utcában ledöntötték Politzer Ádám (1835—1920) szobrát, pedig az Albertirsán született világhírű fülészprofesszor bizonyá-Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak, szomszédoknak és ismerősöknek, akik szeretett férjem, édesapánk. Tóth Károly elhunyta alkalmából együttérzésüket és részvétüket fejezték ki és utolsó útjára elkísérték. sírjára a megemlékezés és szeretet virágait elhelyezték. Külön köszönetünket fejezzük ki a dolgozóinak, akiit saját halottjuk- Vasipari Ktsz vezetőségének és nak tekintették. A gyászoló család. (21 532/1K) ra segített volna rajtuk, ha egy zajos diszkó után netán megstiketültek volna. Az önkormányzat január 10-én foglalkozik a közrend és a diszkók közötti nem csekély összefüggéssel. Az ülésen a rendőrség képviselői mellett jelen lesznek a szerveződő Kinizsi Vagyonvédő Egyesület vezetői is. A különböző szervek összefogásával kívánnak hadat üzenni a féktelen vandalizmusnak. • CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Rozgonyd István és Tótit Ferenc. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerdán: 10— 17 óráig. Telefon: (20) 10-763. (ISSN: 0133—2600)
