Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-31 / 26. szám
4 1991. JANUÄK 31., CSÜTÖRTÖK ^Míiüan EGY TELJESEN ÚJ VILÁGKIÁLLÍTÁSI KONCEPCIÓ Az ötletgazda a Regioinvest Amikor Demszky Gábor, a főváros főpolgármestere egy rövid beszélgetés erejéig felkereste Pest megye képviselőit, a legelső kérdés, amelyet a hallgatóság soraiból — Pásztor Béla, veresegyházi küldött. —' feltettek: a világkiállítás ügyéhez kapcsolódott. Jelzi mindez, hogy az agglomerációban élő embereket mennyire érdekli ez a kérdés, mint ahogyan jelzik más „Vidék az Expóért’» című kezdeményezések is. amelyekről már lapunk többször is hírt adott. Habár a döntés jogát a kormány a fővárosi közgyűlés hatáskörébe utalta, igen sokan vannak, akik úgy érzik, hogy a világkiállítás nem csupán a főváros ügye. Ugyanezzel a gondolattal kezdte a beszélgetést dr. Wirth Gyula, a Regioinvest vezérigazgató-helyettese is: „A világkiállítás nem Budapest ügye. hanem az egész országé”. A Regioinvest részvénytársa,ság — amely egyébként a vidék esélyegyenlőségének kivívását tűzte célul — egy igen érdekes, szokatlan, az eddigiektől merőben eltérő koncepciót dolgozott ki a témával kapcsolatban, amelyben a „Vidék Magyarországának'’ és a mezőgazdaságnak szántak minden eddiginél nagyobb szerepet. Dr. Wirth Gyula elmondta, hogy véleményük szerint az eddigi elképzelések azért jutottak csődbe, mert azok a célok, azok az altémák, amelyekre az egész rendezvény épülne, bizony nem állnak közel nemzeti sajátosságainkhoz. Lakáskérdés, ifjúságpolitika, egészségügy, oktatás — hát ezeken a területeken mi tényleg nem tudunk világszínvonalat felmutatni ! Így nem is csoda, ha sokan félnek az esetleges kudarctól. Egy más megközelítéssel, új utakkal, új témákkal azonban talán lehetne mit kezdeni. Olyan elképzelések, amelyek elsősorban emberi kapcsolatokra alapoznának, és figyelembe vennék országunk spe-Két hét múlva ismét összegyűlnek A képviselők házi feladatéi SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNNYAL Tisztázásra váró vagyonheíyzet Pénteken tartotta Pest megye képviselö-testulete idei első küldöttgyűlését, amelynek fő napirendi pontja a főjegyző megválasztása lett volna. Amint azonban szombati számunkban már hírt adtunk róla. egyik jelölt sem kapta meg a kinevezéshez szükséges 49 szavazatot, ezért a részvevők úgy döntöttek, a gyűlést két hét múlva, február 8-án folytatják. Ezen a napon kerül majd sor azokra a napirendi pontokra is, amelyeket az elhúzódó választások miatt aznap már nem tudtak tárgyalni: a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet megalkotása és a bizottsági tagok megválasztása. Négy hónappal az önkormányzati választások után némiképpen összegezni lehet már a helyzetet a megyei önkormányzatok kialakulásáról. A testületek megalakultak már mindenhol, ám elnököt nem sikerült még választani Györ-Moson-Sopron megyében, és 11 forduló után sem Nógrád megyében. A testületek létszáma általában 50-52 fő. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 60 és Pest megyében 97 fő. A testületek többségében a küldötteknek körülbelül a fele, nálunk jó harmada egyben polgármester is. Ahol sikerült már elnököt választani, szinte mindenütt függetlenek töltik be ezt a tisztséget, három kivétellel. Pest megyében dr. Inczédy János, a KDNP tagja, Békés megyében Simon Ferenc és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében Az oldalt írta: Szegő Krisztina Fotó: Hancsovszki János Az addig rendelkezésre álló két hétben a képviselők tanul, mányozzák a két versenyben maradott főjegyző-jelölt pályázatát, írásban javaslatokat tesznek ‘a szervezeti és működési szabályzat fő pontjaira, valamint átgondolják, milyen bizottságokat kellene létrehozni, és ezek közül melyik munkájában vennénk részt. A tervek szerint legalább hét bizottság lesz. Közöttük újra választják az eddig ideiglenes jelleggel már működő bizottságokat, mint például a pénzügyi bizottságot, illetve az ügyrendi bizottságot, amelyet a szervezeti és működési szabályzat előkészítése céljából hívtak életre. Szabó György volt megyei tanácselnök pedig az MSZP tagjai. A 17 elnök közül viszonylag sokan, 13-an azelőtt is a megyénél dolgoztak elnöki, osztályvezetői vagy vb-titkári beosztásban. hasonlóképpen, ahogyan a helyi polgármesterek közül is sokan tanácselnökből váltak ismét települési vezetővé. A független elnökök mellé általában valamely párt tagját választották alelnöknek, illetve nálunk például éppen fordítva, a kereszténydemokrata elnök mellé párton kívüli alelnököt — dr. Schmidt Gézát — választottak. Az eredményekből kitűnik: nem annyira a politikai hovatartozás, hanem a közigazgatási gyakorlat, a szakmai érdemek jelentettek igazán előnyt, úgy helyi, mint megyei viszonylatban. A sok párton kívüli közszolgálati szakember sikere pedig egyértelműen bizonyítja, hogy az önkormányzati megyék nem hatalmi, központosító jellegűek, hanem közigazgatási, szakmai szerepet töltenek be. ciólis adottságait is, komoly esélyeket jelentenének. A koncepció Mráv Jánosné bio- és természetgyógyász alapötletére épül, illetve arra a megfigyelésre, hogy Nyugat- Európában manapság nagy keletje van a biokultúrának, a természethez való visszatérésnek. — Mi lenne, ha a magyaros zamatot ötvöznénk a korszerű biotechnikával? — merült fel a kérdés az üzletemberek agyában. Az ötletet alátámasztotta az is, hogy megfigyeléseik szerint már több üzletember mutatott érdeklődést Magyarország iránt: Nemcsak korszerű élelmiszeripari beruházásokat. ajánlanak fel. hanem egyben a felvevőpiacot is rögtön garantálják az előállított termékeknek. Az elméletnek megfelelően az Expo jelszavát — ..Utak a jövőbe" — is módosították, „Magyarország Európa biokertje” lenne az új cím. A szakemberek szerint ezzel két legyet ütnének egy csapásra. Egyrészt meg lehetne tartani a világkiállítást, hiszen a természetvédő, természetkímélő technikák terjesztésére a világon minden beruházó szívesen nyújt támogatást. Másrészt az esemény üj piacokat nyitna a magyar mezőgazdaságnak. Mindez persze nem jelentené azt, hogy részünkről kizárólag ez az ágazat venne részt az eseményen, hiszen tudunk mi más területeken is eredményeket felmutatni. Az ötlet kidolgozói jelenleg azon fáradoznak, hogy a kormánybiztossal elfogadtassák ezt a filozófiát, és amennyiben megvalósítására sor kerülne, akkor a szervezésben is részt kívánnak vállalni úgy tőkével, mint szervezőmunkával. A Regioinvest elképzelése valóban meghökkentő, és mivel propagálása még igen kezdeti stádiumban van, nem jósolható meg, milyen lesz a fogadtatása, mennyi valósul majd meg belőle. Tekinyve azonban, hogy a részvénytársaság átfogó kapcsolatokkal rendelkezik úgy a külföldi befektetők, mint az itthoni önkormányzatok és vállalkozói! körében, ismerve eddigi szép eredményeiket, nem lenne meglepő, ha elképzeléseiket, vagy azoknak jelentős részét majd komolyan fontolóra vennék a világkiállítás szervezői. Falugyűlés helyett Közmeghallgatás A műszavakat, az új fogalmakat szokni kell. Kicsit még idegenül cseng, nem is egészen azonos a falugyűléssel. Mégis majdnem olyan a közmeghallgatás is. Meghallgatják a közt? — morf on d írozu nk. Mint minden állami találmány, ez is a hivatali stílus szerint találtatott ki. de erről sem Foton, sem más községben nem tehet az önkormányzat. Inkább megrendezi a közmeghallgatást, lehetővé teszi a köz megszólalását. Meghallgatja a kívánságokat, véleményeket, javaslatokat a testület minden jelen lévő tagja. Aztán ki ebben, ki abban a kérdésben dönt a hatásköre szerint. Lehet az a jegyző, a polgármester, vagy a testület. Nem dönthetnek a közmegszólalók, akik/ régen a falugyűlésen legalább évente egyszer, átfogó kérdésekben, sokszor persze formálisan, de mégis döntöttek. Még forrná lisabban, megszavazták az ÁFÉSZ-feüldött alig érthető, számrengetegektől hemzsegő jelentését, többnyire vita nélkül, egyhangúlag. Ahogy azt az önkormányzati törvény szabályozza, olyan szabályosan tartják a közmeghallgatást Foton is. Előszói február 4-én, hétfőn a Vörösmarty Művelődési Házban, aztán 11-én, héttőn a fót-kisaiagi iskolában. Mindkét alkalommal este 6 órai kezdettel. Külön napirend nem lesz. A négy évre szóló vaksok birtokosai ismerkednek a közhangulattal. Hétfőn a Pest Megyei Önkormányzat épületének dísztermében véradás volt. Most már harmadik éve, hogy évente kétszer hívják össze a véradókat, amint dr. Pethő Ede, a. megyei Vérellátó főorvosa elmondta, erre igen komoly szükség van. A legtöbb megyében megközelítőleg annyi kórházi ágy áll rendelkezésre, amennyi a terület népességének igényei szerint elvárható, egyedül Pest megyében kevesebb ez az arany. A betegeink fele ezért fővárosi kórházakba kerül. A Települési önkormányzatok Országos Szövetségének állásfoglalása szerint a — törvény szellemiségének és az állampolgárok várakozásának megfelelő — helyi önkormányzatok kialakulását lehetetlenné teszi a települések és a megyék gazdasági-vagyoni alapjainak rendezetlensége. A helyi önkormányzatok azért nem képesek hozzájutni a törvény alapján őket megillető vagyonhoz, mert a kormány még mindig nem alkotta meg a vagyonátadó bizottságokat. a jelenlegi szabályozás megengedi, hogy a vagyonátadás időben a végtelenségig húzódjon, és késlekednek az önkormányzati törvény által megkívánt úgynevezett „egyéb” törvények megalkotásával is. A szövetség ezért állásfoglalásában javasolta a Minisztertanácsnak, hogy kezdeményezze az Országgyűlés előtt az önkormányzatok vagyoni viszonyait rendező jogszabály megalkotását. Ebben mondják Az önkormányzati munka támogatása, az önkormányzati munka segítése a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának feladata. Kényes szerepkör, hiszen a közigazgatási problémák megoldását oly módon kell tanácsokkal, információkkal, iránymutatással elősegíteniük, hogy eközben a települések önállóságot nem sértik, a helyi munkába nem szólnak bele. Bár anyagilag ezt rendezzük a fővárossal, mégis a vérellátás a megye feladata. Következik mindebből, hogy a véradás nem más. mint a saját vérmennyíség-igényünk szervezett biztosítása. Egyetlen üzem, vagy község sem várhatja ugyanis el azt, hogy mások fedezzék lakosságuk vérigényét. A levett vérből ugyanis nemcsak vérkészítmények készülnek, hanem oltóanyagok is, amelyeket kisgyerekek kapnak védőoltásként. Egy liter gammaglobulin ki, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott vagyontárgyak annak az önkormányzatnak a tulajdonába kerültek, amelynek a kezelői joga az ingatlanon 1990. szeptember 30-án fennállt. A kormánynak legkésőbb 1991. március 31-ig létre kellene hoznia a vagyonátadó bizottságokat, amelyek a belterületi földeket az önkormányzatok tulajdonába adják. A megalkotásra kerülő földtörvény eltérő rendelkezései hiányában az állami tulajdonban álló külterületi földek a területileg illetékes települési önkormányzatok tulajdonába kerülnek a földtörvény hatálybalépését követően 60 napon belül, vagyonátadási eljárás keretében. A szövetség egyben felajánlotta, hogy szakértői szinten is együttműködjön a kormánynyal, és mindent elkövessen annak érdekében, hogy a törvényjavaslat sürgősségi indítvánnyal a Parlament elé kerüljön. Mindezek megvalósítása érdekében felkészítő tanfolyamokat szerveznék polgármestereknek, havilapot indítanak „önkormányzati Tájékoztató” címmel, valamint két telefon - számon „forró dirót” ügyeletet tartanak, amelyen szakképzett jogászok válaszolnak a közigazgatással kapcsolatosan felmerülő kérdésekre. előállításához is elképesztően nagy mennyiségű — 70 liter — vér szükséges. Szaporodnak ugyanakkor a szívkoszorúér- és veseoperációk, terjedőben vannak az érprotézisműtétek.. Ezek az emberek a sikeres beavatkozás után életben maradnak, ám ennek feltétele. hogy a műtét idején elegendő vér álljon rendelkezésre. Belátható tehát, hogy o véradás nem fogható fel jótékonysági aktusként. Az emberek önmaguknak, gyerekeiknek, és véradásra képtelen öreg hozzátartozóiknak adják a vért, ezt nem lehet másra hárítani. Angliában például ismernek olyan biztosítási formát is, ahol a tarifa befizetésén kívül a családfő köteles évente egyszer véri adni, ezzel családja számára tartalékot biztosítani. A véradáson résztvevők — amint a velük folytatott beszélgetésekből kiderült — hasonlóan gondolkodnak.. Többségük az önkormányzati hivatal munkatársa, ám jöttek a fővárosban működő megyei kórházak dolgozói is. Többségük régóta rendszeres véradó. Sereg Józsefné például — a Rókus gazdasági igazgatóságán dolgozik — elmondta, hogy ma harmincadszor jött el. Molnár Antal, a megyeházán villanyszerelő, még a honvédségnél kezdte a véradást, azóta évente kétszer újra jelentkezik, csakúgy mint Varga Lajos géplakatos, a gesz dolgozója, aki 197S óta rendszeres véradó. Mint elmondta, két gyermeke van, neki is jólesne, ha az emberek segítenének, amikor ő vagy családja lenne rászorulva. Az ország összes megyéjében megalakult már a képviselő-testüiet. Képünkön Pest megye küldöttei láthatók Országos körkép - megyei önkormányzatokról A szakmai szempontúk győztek BEM RITKA A HARMINCSZOROS VÉRADÓ SEM Tartalékai biztosítani a családnak is Az önállóságot nem sértve Tájékoztató és torrá drót
