Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-30 / 25. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA v\"vV íivroT.rAM. ?,S. SZ4i\f 1011 TAVIÉT* 00 «'»•zun o Még mindig bosszankodnak A vezetéket most kötik be Száz méter vízvezeték lefektetése, bekötése tizenöt hónap alatt. Rrkortlgyorsaság, rekordidő. Persze mindezt ironikusan állapítjuk meg. Talán emlékezik az olvasó, hogy tavaly februárban írtunk a DCM C telepen 19S9 októberében megkezdett új vizvezeíékcső-leíektetcsi munkálatokról. Akkor már kifogásolták az ott levő raktárak, üzemek dolgozói, hogy közlekedésükben mennyire akadályozza őket a munka, s e bejelentés alapján járta körbe a témát munkatársunk. Nyilatkoztak az érintettek, kifejtették, miért van szükség a meglevő helyett új vezeték építésére, s miért éppen a Göncöl Társaság kapta meg a kivitelezés jogát. Fee ser Gyulát, a Pest Megyei Vendéglátó Vállalat íogyo- és állóeszközraktárának vezetőjét, a Pro* montor Kereskedelmi Kft. helyettesét akkor sem, de máig sem tudták meggyőzni azok az ériek, amelyek az új vezeték fektetése'mellett szóltak. — Még most sincs rend, s amit itt a dolgozók műveltek! — mondja Fecser Gyula. — Az úton levő s felhasználásra váró sódert összekeverték a földJárja a várost... ... az Elektromos Müvek kosaras kocsija — folyamatosan cserélve a hibás világítótesteket —, ezúttal a Széchenyi utcában (Porubszky Dezső felvétele) Színházi hír A „gödi kapcsolat” A színészetnek édes testvére a Ura. •'Elválaszthatatlanul forrtak eggyé évezredek óta. Nemcsak testvérek, de egyetlen testek a művészet szentségében ... Ilyen íennkölt szavakat kell használnom, amikor a Pest Megyei Hírlap január 25-i címoldalán nézem a totótudósítást a fővárosi Arany János Színház átépítése utáni megnyitásáról. Vimola Károly értesít bennünket az átépítés megyéi vonatkozásáról, ugyanis a gödi Duna Menti Termelőszövetkezet saját bányájában kitermelt márványlapokkal burkolta a külső homlokzatot. Hozzátehetem — az egész felújítást az a közösség végezte. Mindez gazdasági kérdés lenne, ha nem volna más, megy énkhez kapcsolódó jelentősége ennek a nagyszerű, új színháznak. Van, mégpedig a múlandó márványlapoknál több. Az, hogy egyik vezető színészük, a fiatal Csankó Zoltán megyei származék. Születése Szolnokhoz köti ugyan, de neveltetése, lelkének töltése Felsőgödhöz. Ilkamajorhoz kapcsolja. Ott tanult hűséget népéhez, ott oltották be minden jóval — remélhetőleg! — azért, hogy szerény küldetését majd a magyar Thália szolgálatában teljesíthesse . .. Gödöt. Ilkamajort emeli a színpadra A kicsi országot. Felléphet a Kőszívű ember fiaiban, Weöres-mesejátékokban, Benceként a vasárnap reggeli tv-mesékben, bármely szinkronszerepekben —, nem szabadulhat családi kötelékeitől, megyénk megkötő, szorító bilincseitől. A vasaktól, melyek örökké szorítják és éltetik. — esi — del, a homok az még' mindig itt van, mert közben a sódert belapátolták az árokba. Most kezdik csinálni a rákötéseket, amikor ott volt a nyitott akna, akkor nem tudták megoldani. így hát még egyszer kinyitották a bekötések helyén. S ami a legérdekesebb, leglényegesebb, anr.ak idején Lipták István, a felújítási csoport vezetője úgy nyilatkozott Széles Tamásnak, hogy miért volna ez a munka ablakon ki-, dobott pénz. Ez nem így van, tudniillik lefektették a csővezetéket, s akkor nem kötötték be, hanem befedték, s most ott bontották fel, ahol rácsatlakoztattak. Ám ha feltétlenül cserére szorult a régi vezeték, akkor kérdem én, miért csak a PÁÉV új aknájáig cserélték ki a vezetéket? Ettől az aknától mintegy 150 méteres szakasz még mindig a régi. Vagyis: építettek nekünk egy új vezetéket, a Promontornak, az Épteknek, a Vendéglátónak, a Híradásnak, mi egyenként ha fogyasztunk napi 200 liter vizet, a PÁÉV mintegy 200 köbmétert. Nekünk új vezetéket építettek, azoknak meg nem. Hát akkor nagyon sok az ablakon kidobott pénz! A legnagyobb fogyasztó tehát még a régi vezetéket használja. ' Talán hamarosan véget ér a C telepieket bosszantó vezetéképítés. Még egy-két helyen dolgoznak a bekötésen, de már valahol rend van, a raktárak dolgozói egyengették el az utat. Jó munkához idő kell — mondja a közmondás. De enynyi? S ki garantálja, hogy jó, szakszerű volt az elvégzett munka, s nem kell ismét — hamarosan — felbontani az utat? Most egymás mellett fekszik a régi s az új vezeték, csupán az a különbség, hogy az órákra az újat csatlakoztatták, s abban folyik a víz. H. E. Quo Vádisz? Együttérzéssel olvastam Csankó Lajos legutóbbi írását, azon egyszerű oknál fogva, mert az írás hátterében ott feszült a negyven éven át elhallgatásra ítélt Don-kanyarban lezajlott tragédia: amelynek színhelyén talán hetven-nyolcvanezer katona holtteste hevert. Az értékelés, a továbblépés és az újabb lehetőségek felkutatása szellemében találkoztak a Váci Demokratikus Ifjúsági Szövetség tagszervezeteinek vezetői és egyéni tagjai a DCM Ságvári-klubban megtartott II. közgyűlésükön. Nyolc tagszervezet képviseltette magát, és az egyéni tagok közül mintegy 50 fő vett részt az eseményen. A rendezvény az elnök beszámolójával és az elmúlt év értékelésével kezdődött: pozitívumként szól a lassan hagyományossá váló Vádiszprogramokról, mint például a „Koktél”-, illetve „Dili”-hajók, szabadidős tevékenységekről, melyek sikerrel zárultak. Továbbá a szervezet megpróbálta az általa megcélzott réteg érdekképviseletét, illetve az első lakáshoz jutás lehetőségét megteremteni, melynek a mai napig is működő formája a Vádisz lakásépítő akció. A politikai palettán a húszas éveiben lévő dolgozó fiatalok véleményét próbálta tükrözni és érvényesíteni a szövetség, önkritikaként jelent meg a beszámolóban az országos és helyhatósági választásokon egyes tagjai részéről tapasztalt érdektelenség. Holott a Vádisz e választások során, mint pártoktól független, önálló programmal rendelkező társadalmi szervezet, azonos gondolkodású, szakértő, s e speciális réteg programjaira reagáló személyeket támogatott, függetlenül azok pártbeli elkötelezettségétől. A helyhatósági választásokon önállóan, semmilyen más társadalmi szervvel neth társulva mdította jelöltjeit, ami egyben a Vádisz megmérettetése volt. A választások után alakult ki az a nézet, hogy nem a felduzzasztott taglétszám, hanem a kevesebb, de aktívabb, tenni akaró tagok jelentik a jövőt. Az éves beszámolót követően hosszas vita után — melynek fő témája szintén a jövőbeli arculat kialakítása volt — a közgyűlés elfogadta az új, módosított alapszabályt, és meghatározta a Vádisz jövőképének fő vonalait. Ennek értelmében nyitottabb, öntevékenyebb és tagjainak nagyobb lehetőségeket nyújtó — például vállalkozásokban részt vevő — szervezetként kíván működni. A későbbiekben aktívan részt kívánnak venni a város politikai életében, és szeretnék, ha egyes, a szervezetet is érintő kérdésNem szűnik meg Átszervezés várható Őszintén sajnálom, hogy a Váci Hírlap január 18-án, pénteken leközölt — Kiálltak a családsegítő mellett — című cikke sok félreértésre és találgatásra adott okot az olvasók körében. A cikk szerint az emberek között szóbeszéd tárgya a városunkban működő családsegítő központ megszüntetése. A polgármesteri hivatal szociális osztálya és a szociális és karitatív bizottság nevében szeretnék megnyugtatni- mindenkit, különösen az érdekelteket, erről szó sincs. Nagy hozzá nem értésről tenne tanúbizonyságot az önkormányzat, ha az egyre növekvő infláció és munkanélküliség, a szociális körülmények és az életszínvonal romlása közepette ilyen döntést hozna. Ellenkezőleg, a szociális segélyezés központosításával, átszervezésekkel szeretnénk kiterjeszteni és hatékonyabbá tenni működésüket. Csuka Tamásné, a szociális és karitatív bizottság elnöke Minden barázdában piros’ó vér folyt... Soha nem lehet elfeledni Ennek a színjátéknak én is szereplője voltam, és még ma is, ha nagyon mély álomban vergődöm, olyankor az álom mindig visszarepít a megszenvedett, Don-kanyarban átélt napokba, no meg 1944-től 1947- ig a Donyec-medencében letöltött hadifogságba. Amikor negyvenhat kilóra fogyva vájárkodtam, míg végül, egy baleset révén, a bal csuklóm pozdorjára tört... Bár a fronton én szerencsésnek mondhattam magam, mert megúsztam egy karlövéssel, néhány aknaszilánkkal meg egy légnyomással, ami májzúzódást, epeömlést okozott (csak). Frontidőmbeli emlékem az is, hogy a Korotojaknál, harcok idején, egy tábori lapon, verset küldtem feleségemnek, kisfiamnak címezve. Ma már csak az első versszakára emlékszem, no meg kalandos sorsára: Fiacskám, apád háborúba jár. / Feje felett ezer gépmadár. / Dühös karvalyként véA kör közepén: Pataki Attila Az öngyógyítás számomra csoda szesen vijjog. / Lába alatt a föld dobban, lobban, villog. / Véres verejtéke szertehull a földre. / Nincs egy tenyérnyi hely, ahol megpihenne. / Fiacskám! nékem itt céltalan hull vérem, / Anyáddal egy imát mondjatok el értem. Ezek után számomra a meglepetés az volt, hogy feleségem megírta, miszerint a verset előbb olvasta a Debreceni Hírlapban, mint ahogy a lapot megkapta, ráadásul a kétsoros refrént, a három versszakban megváltoztatták. Valahogy ilyetén: Szép, Nagy hazánkért hull a vérem. A lap szerkesztőségéhez írt tiltakozásomra azt a választ kaptam, hogy azzal a refrénnel, melyben a céltalan szó benne volt, nem lehetett volna közölni, viszont a vers .hűen jellemezte a történéseket, s ők jónak látták, hogyha a nép tudomást szerez arról, ami odakint zajlik. Azt nem közölte a választ adó. hogyan jutottak a tábori laphoz. A következő eset már a Storozsojevnél zajló ellentámadás idején voltj amikor egy kis szünet volt, én a hevenyészetten elkészült lövészárokban, az aránylag csöndes estét kihasználva, elemlámpa fényénél körmöltem egy verset. Ennek is csak első versszakára emlékszem: Tegnap még erre véres csata volt, jMinden barázdában piros vér folyt. Most csak a holdfény jár itt tétován. / S néha megcsillan a honvéd szuronyán. Ezt a verset én az akkori Váci Hírlapnak küldtem el, ma sem tudom, hogy megjelent-e, hiszen csak egy évre rá kerültem haza, és őszintén szólva sok egyéb gondom volt. A baj számomra az, hogy halálomig emlékezni fogok az ott elesett baj társaimra, főleg azokra a váciakra, akiket gyermekkorom óta ösmertem: Kment Sándor, Pál Sándor, Csányi István, Szabó Károly, Cs. Kurdi János. őket soha nem lehet elfeledni... Együd Lajos mm Mozimé? Dunagyöngye filmszínház (Dr. Csányi László krt. 58.): január 30-án, szerdán este fél 6 és fél 8 órakor A tél foglyai című amerikai bűnügyi filmet vetítik. Rendezte: Arthur Penn. Főszereplője: Mary Seenburgen. — Témája: A film elején egy férfi megfojt egy autóban egy titokzatos nőt. A neves rendező a klasszikus krimireceptek szerint bonyolítja a horrorba átváltó lélektani történetet... váci hírlap Vác, Dr. Csányi László krt. 15. • A szerkesztő, ség vezetője: no rí: ó János. <1 Munkatársok: Dudás Zoltán és Halász Erzsé- j bet. • Postacím: Vác, Pl, 32. I 2601. Telefax és telefon: (27> 10 { 095. Telex: 282 297. 9 Szerttesz töségi fogadóóra: keddéspén- j test 13-tól 15 óráig. « Hirdetés- | felvétel a szerkesztőségben naponti délelőtt 9-től 11-ig, vala- j mint a váci hirdc.töirodában (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. (ISSN: 0133-2759) ben nem helyettük, hanem velük döntenének. Nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni a városban működő önálló tagszervezetek és tagok munkájának koordinálására, a kulturális, szabadidős és érdekképviseleti tevékenységekre, melyek még jobban összekovácsolnák tagjaikat. Ennek alapját az önfenntartáshoz szükséges vállalkozások jelentik. illetve jelentenék. Mint hangsúlyozták, e rétegnek a véleményét szeretnék érvényre juttatni, mert mint ahogy megfogalmazták: nekünk még nem mindegy ... A közgyűlés ezt követően megválasztotta az új elnökségét, melynek tagjai a következők: Ferencz Béla elnök, Borsics Zoltán alelnök, Török László, Schenk Lajos és Gyenge Károly. Nekünk még nem mindegy Vendégünk volt a rockműfaj élvonalbeli zenekara, az Edda. Nagy sikerű koncertjük után Pataki Attila, az együttes énekese válaszolt kérdéseimre. — Nem először adtatok koncertet Vácon. Milyennek találtad az itteni közönséget? — Örülök, hogy ilyen sokan jöttek el a bulinkra, nagyon jó volt a hangulat. — Egy koncert kemény fizikai munka, hogy bírod ezt a hajtást? — Én minden reggel futok, azonkívül két és fél éve vegetáriánus vagj’ok, így étkezéseimnek is része van az állóképességemben. — Hogy tudtad magad rászánni, hogy lemondj a húsról? — Elég könnyen leráhdult a nyakam ettől az igénybevételtől, amit csinálok. Egy orvos ajánlotta, hogy felejtsem el a húst. Azonkívül: egyszer vidéken tanúja voltam egy pulyka levágásának. Levágták a fejét baltával, és az állat még rohant tovább fej nélkül. Ez valami elementáris szomorúságot, nem undort, szomorúságot váltott ki bennem. — Akkor most mivel táplálkozol? — Amikor azt mondtam a feleségemnek, hogy, Mártikéin, holnap reggeltől vegetáriánus vagyok, szétröhögte magát. Tudva azt, hogy nekem a szendvics két szelet hús között egy harmadik hús volt. Most mindent szójával eszem. A töltött káposztát, a töltött paprikát, brassóit, mindent. — Ügy emlékszem, tiz évvel ezelőtt lenyiratkoztatok kopaszra. Milyen okotok volt rá? — A billentyűsünket, Bartha Alfonzot bevitték katonának* holott orvosi papírja volt, hogy beteg. A nyiratkozás az Edda csendes tüntetése volt. — Ha már a katonaságról van szó, mi a véleményed Irakról, a háborúról? — Aki elolvassa Hargitai könyvét, az Apokalipszis űrhajóit, nemcsak Irakról, hanem aföld állapotáról is képet kap. Ha az emberiség nem tudja kivédeni önmagát, akkor csak tíz-tizenöt évünk van hátra. Én úgy érzem, az emberiség a kozmológia, kozmosz szempontjából egy genetikai tévedés. Egyelőre ezt a bizonyítványt állítottuk ki magunkról. Ha ezen nem tudunk változtatni, úgy a szomorú vég közeleg. Nagyon aggódom a gyerekeim jövőjéért. — Hogy szoktál kikapcsolódni? Marad rá időd? — Én már akkor is jógáztam, mielőtt elolvastam Silva könyvét, az Agykontroll!. A kikapcsolódásnak sokféle formája van. Meggyőződésem, hogy kívül az ember hiába keresi a boldogságot. A biztonságot, a bizonyosságot csak belül találja meg. Belül kell megteremtenie magának. Az öngyógyítás számomra csodá. Életem csodája. Nálam működik. Ha lemegyek alfába, egy csodálatos világ nyílik meg előttem, ami a fantasztikum határát súrolja. Az önkontrollt tiszta szívvel ajánlom mindenkinek. Ha megtanulja, önmagán és másokon is tud segíteni. — Van valami hobbid? — Az Edda és a rookzenélés egy huszonnégy órás szolgálat. Teljesen kitölti az időmet — Nekem még mindig az az Edda az igazi, amikor a Slamóval játszottatok együtt. — Most nem akarlak megbántani, de azt kell mondanom, hogy öregszel, ha már nosztalgiázol. — Milyen zenét szeretsz hallgatni? — Mindenevő vagyok. Ugyanúgy tudok örülni egy Wagnernek, mint egy spirituálénak. — Töröd magad a művészi pálya után? Szeretnél mondjuk, frakkban fellépni? — A játék és a show kedvéért nem esik messze tőlem a frakk vagy bármi más. Az a lényeg, hogy az ember egy frakkot milyen tartalommal tölt meg. Az ember egyenes gerinccel állhat frakkban is meg szakadt farmerben is. De lehet nagyon aljas dolgokat is csinálni. — Mik a terveitek a közeljövőben? — Februárban stúdióba megyünk lemezfelvételre, egy anyagunk Amerikába megy ki, és készül egy musical is. Vajda Péter
