Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

B*EST MEGYEI r V% '-•fT.lv ' . POLITIKAI NAPILAP A taxisok is így kezdték. Először csak kevesen voltak, és csak az út mentén. Las­san kezdtek gyarapodni, s csak aztán álltak keresztbe. Először csak néhányon, majd végképp lezárták az utakat és a hidakat. Most megint fölemelték a benzin árát. És mindjárt megjelentek a rendőrautók a hidak följáróiban. Szombaton még csak egy-egy járőr autó, meg egy-egy rohamkocsi. Tébláboló, fázó turistákat fényképező rendőrökkel. A képünkön is látszik, a Szabadság hídnál például a jár­dán állnak, és várnak. Mire? Azt csak ők tudják. De nem mondják. Meg van nekik tiltva. Sokan vannak viszont a Lánchídnál. Fő stratégiai pont. A Lánchíd ugyanis normális üzemmenetben járhatatlan, blokádok idején még kevésbé. A taxisok ügyet sem vetettek rá. A rendőrök viszont főképp itt csoportosulnak — ma derülhet ki, hogy csak azért, mert közel a fűtött Belügyminisztérium, avagy mellékesen járhatóvá kívánják tenni csúcsforgalom ide­jén. A rendőrök még arról sem nyilatkozhatnak, hogy meddig strázsálnak, a hídfőknél. Mert ha mégis lesz taxis­sztrájk? És meddig nem lesz? Megvárják mindjárt a következő benzináremelést? Vagy nemcsak a benzin miatt áll­nak ott? És ha nem a taxisok jönnek? Föl van erre a mi rendőrségünk készülve? A trabantosok, zsígulisok özö- nére? És ha gyalog jönnek? És ha nem arra? És ha a katonák is? És mi lehet az a különleges parancs, amellyel Barna Sándor budapesti rendőrparancsnok kivezényelte őket? Mire utasíthatta rendőreinket az a Barna Sándor, aki októberben még inkább lemondott volna, lövetés helyett? Csak nem a rendőrök készülnek most blokádra? Csak nem az őket is sújtó komplett áremelések elleni sztrájkjukat álcázó megmozdulásról van szó? Hiszen a taxisok is így kezdték. Először csak kevesen voltak... (A rendőrség nyilatkozatát a 2. oldalon olvashatják.) j. a. (Hancsovszki János felvétele) Reitéőrblokád? Lapunk tavaly december 8-i számában kisinterjút közöltünk Ormándlaky Eri nővel, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt fő- titkárával. Arra voltunk kí­váncsiak, igaz-e, hogy ko­rábban bűncselekményért börtönbüntetésre ítélték. Ormándlaky kategorikusan tagadta az állítást. A Kurír — információnkra hivatkozva — most cáfolja a cáfolatot. A mostani pártve­zetőt ugyanis a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróság bű­nösnek találta a társadalmi tulajdont folytatólagosan károsító és részben bűnszö­vetségben elkövetett lopás bűntettében ... ezért 2 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A Fővárosi Bíróság helybenhagyta az ítéletet. Igaz, Ormándlakyt 1976-ban mentesítették a büntetett előélethez fűződő hátrá­nyok alól. Akár szocdem.-főtitkár ts lehet, mivel ahogy az is. A bökkenő csak az, hogy a párt szervezeti szabályzata szerint csak az lehet vezető, aki sohasem volt vezető. Kurír, köszönjük a cáfola­tot. Üzenet a keresztényeknek Ne engedjétek E térségben az 1990-es év sok volt tekintélyelvű állam­ban emberhez méltóbb éle­tet, szólás-, lelkiismeréti és vallásszabadságot hozott — hangsúlyozza a Közép- és Kelet-Európai Rutherford Intézet nyilatkozata. Sajnálattal látjuk azonban — folytatódik a nyilatkozat —, hogy ezekkel a nagysze­rű változásokkal egy időben a gazdasági válság miatt a nép jelentős részének igaz­ságtalan elszegényedése lé­nyegesen fokozódott, s mind­ez, emberileg érthetően, jo­gos elégedetlenséget váltott ki. Nem szabad engednünk, hogy a romló körülmények a jóérzésű emberek megosz­tásához, esetleg újból dikta­túrához vagy nemzetiségi és faji üldözésekhez vezesse­nek. Ebben a helyzetben a keresztény emberek nem húzódhatnak vissza hallga­tagon, hanem segítséget kell nyújtaniuk. XXXV. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM Ára: 5,80 forint 1991. JANUÁR 7., HÉTFŐ Lesz még szőlő lágy kenyérrel? Vasárnap is dolgoztak az árazógépek f Olvasóinkat igyekszünk folyamatosan tájékoztatni az áreme­lésekről. Mint arról már beszámoltunk, héttőtől a kenyérfélé­ken kívül többe kerül az ecet, a rizs és a halíélék is. Az ár­változások listája persze korántsem teljes. Mentségünkre szol­gáljon, nem csak mi, de a kereskedők is alig tudják követni. A Sugár Áruházban például vasárnap is dolgoztak — az ára­zógépek Mától a fővárosban és számos Pest megyei településen emelkednek a sütőipari termékek árai. A drágulás 17—30 százalékos. Az új árak azonban vállalatonként,' sütőüze­menként eltérhetnek. félbarna kenyér ZZ-24,­Ft/kg alföldi kenyér 31,20 Ft kg ■kukoricás kenyér 31 —32,— Ft kg házi jellegű kenyér 31 —32,— Ft/kg Erzsébet-kenyér 31 —36,— Ft/kg zsemlecipó 17 —18,— Ft,'db tejes kifli 2,50 Ft,db vajas kifli 3 — 3,20 Ft,db kis briós 6,20 — 6,60 Ft/db nagy briós 10-12,— Ft/db lekváros task: 11-12­Ft/db kakaós csiga 9,80 —10,— Ft/db vajas pogácsa 5,60 — 6,50 Ft/db fél kg fonott kalács 31 —35,— Ft/db AZ ÁR ELLEM ÚSZVA ÖMKÍTMQABéE Bonyolult és fontos aktus a polgári jogban a va­lamiből (legtöbbször az öröklésből) való kizárás, köz­napi nevén a kitagadás. Az viszont átlátszó és már- már nevetséges helyzet, amikor valaki önkitagadás­ra vállalkozik. A múltját tagadja ki az életéből, avagy magát a múltjából? Mindegy. A lényeg az, hogy egyre gyakrabban lehetett és lehet találkozni a megyében az önkitagadókkal. Például a jegyzői ál­lásokra meghirdetett pályázati anyagokban, a válla­lati középvezetőket érintő „kell a helyed valakinek, állj már fel” alapon történő csereberénél, továbbá iskolaigazgatói helyre beadott pályázáskor is ... Nem elszórt, nem kivételes jelenségről van szó tehát, sőt...! Múlt nélküli emberek (a gyerekeket most nem számítva) nincsenek ebben az országban. A ma me­dálként használt „nem voltam tagja semmilyen párt­nak” (annak az egynek) érvelésnek azért nem hiszek, mert gazdag tapasztalataim vannak arról, a mai önkitagadók közül milyen sokan hoztak nagy súlyú döntéseket a munkahelyükön (pártonkívüli szakmai vezetőként), miként helyeseltek előterjesztéseknek, miként befolyásolták jelentéseikkel, feljegyzéseikkel, emlékeztetőikkel stb. a döntéseket, a p á r t testüle­teket, szemben azokkal a gyalogkatona-párttagok- kal, akiknek a formális erre-arra szavazgatásán-sza- vaztatásán semmi nem múlott, múlhatott. A lehetetlent próbálják meg azok, akik a múltju­kat kívánják kitagadni. A közvéleménynek ugyanis egy-egy településen, munkahelyen, kisközösségben jó az emlékezőtehetsége. Az önkitagadók hitelessé tehetnék magukat, ha kritikusan értékelnék tegnapi magukat, cselekedeteiket, felfogásukat, ám a kitaga­dással múlt nélkülivé teszik személyüket. Az önkita­gadás a gyanú elhessegetásét szolgálná, ám úgy ér­zem, éppen az ellenkezőjét teszi, felkelti a gyanút! Felkelti, mert akik a tegnapjukat kitagadják, vajon milyen alapon kötődnek a holnaphoz? Mihez kötik azt a holnapot, ha tegnapjuk nincsen, ha az idő ár­váiként most új papát-mamát keresnek? El lapátolták a nyári hegy ekei Szénsegélyre váró didergő vevők Lassan hozzászokunk, hogy minden van — és sem­mi sincs. Mert hiába a ros- kadó, tele polc, ha az álta­lunk keresett egyetlen por­téka hiánycikk, s az sem vi­gasztaló, ha majd későbbre •— valamikorra —, megígé­rik. Azt szeretnénk, ha pén­zünkért (amely már oly ér­téktelen, hogy kénytelenek vagyunk túlontúl is értékel­ni) azt vehetnénk és akkor, amikor szeretnénk. Valaho­gyan így kellene legyen a tüzelőanyag-piacon is. Mi­nekutána egyre szűkül azok köre, akik készletezni tud­nak, az lenne a helyes, ha bármikor, az épp rendelke­zésre álló összegért megve­hetnénk a tüzelőt. Ez azon­ban nincs így. Az ellátásban problémák mutatkoznak, s hiába mondják az illetéke­sek, hogy a nyáron halom­ban állt a német brikett: ez nem vigasztal senkit, most Van tél, most kell fűteni, te­hát most kellene szenet ven­ni. A szigetszentmiklósi Tü- zép-telep helyettes vezetője, Németh Zoltán elmondta, hogy több oka van a hiány­nak: egyrészt az áprilisban esedékes áremelkedés miatt általában megnőtt a l:rres- let, másrészt a partnerek — németek a volt NDK-ból, lengyelek — nem teljesítet­ték szállítási kötelezettségei­ket. Az egyik legkeresettebb cikkből, a német brikettből az egy-másfél hónapra ele­gendő 10 ezer mázsa helyett átlagosan kétezer mázsa ér­kezik, amely az igényeknek csak csekély részét elégíti ki. S persze megváltoztak a vásárlási szokások is: amíg azelőtt egy család egyszer­re beszerezte a szezonra ele­gendő, átlagos 40-50 má- zsányi mennyiséget, addig most egyszerre 20-25 má­zsát vásárol, s a többit rész­letekben, ahogyan a családi költségvetés engedi. Ezért vár vevőkre hiába nyáron a szén — akkor kevesebb fogy a kelleténél. Vácott is hasonlóak a gon­dok. Itt is a legnagyobb ka­lóriaértékű német brikettet keresik a vásárlók, amiből sajnos nincs elegendő. Igaz, helyette az év első napjai­ban érkezett a hazai fajták­ból — balinkai, oroszlányi, tatai és dudari termékek —, ezért most rúdnak választé­kot biztosítani. A telep ve­zetőjének, Juhász Leventé­nek az a véleménye, hogy a magyar szenek az importfaj­táknak helyettesítői lehetnek — a lengyelt kiválthatja a komlói —, csak ezekből is folyamatos ellátás kellene.. Sajnos azonban a magyar bányák sem termelik a szük­séges mennyiséget. A Tüzép megkeresésére olyan válasz érkezik, hogy nincs fejtés, illetve nincs szállítási kapa­citás. Pedig a német partner által nem küldött mennyi­ség, amelyet hazai termelés­sel pótolni lehetne, meglehe­tősen tetemes: hozzávetőle­ges számítások szerint Vác a felét kapta a szükséges té­telnek. A Közép-Magyarországi Tüzép tüzelőosztályának ve­zetője, Jacsó Ilona ugyan­csak megerősítette a fentie­ket, sajnos Pest megye ellá­tásával — mint ahogyan az országban is — problémák vannak. Az alapvető ok ab­ban keresendő, hogy a né­met fél nem teljesítette az államszerződésben rögzített kötelezettségét. A megye esetében ez a negyedik ne­gyedévben igen jelentős mennyiséget jelent: a szük­séges 70 ezer tonna helyett 25 ezer tonna érkezett. Mi­vél az ellátásban a hazai szén a tényleges igényeknek csak a harmadát jelenti, így a jövőben is számítani lehet a hiányokra. Pótlás nem áll rendelkezésre, folyamatos ellátást és a készletezés le­hetőségét csupán tűzifából ígéri a vállalat. A helyzeten talán javít valamit, hogy Németország 50 millió márka értékű in­gyenes szénsegélyt — ahogy lapunkban erről már hírt adtunk — ajánlott fel Ma­gyarországnak. Ez pedig fél­millió tonna szén szállítását jelenti. Va. É,

Next

/
Oldalképek
Tartalom