Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

1991. .?ANOÄR 30.. SZERDA A meleget az iskola adja Vár a levesautomata A ráckevei Kölcsey Utcai Általános Iskolában a napok­ban nappali melegedőhelyet nyit a megyei Vöröskereszti A rászoruló ehesek. rongyosok, hajléktalanok, a déli órákban itt nemcsak fűtött helyiségben melegednek, hanem közben két deci forró ingyenlevest is kaphatnak az ugyancsak ott felállított levesautomatából. Utána kiegészítésként zsíros, vajas vagy lekváros kenyeret haraphatnak. A levesautomatával felsze­relt ráckevei melegedő január eleje óta már a negyedik a megyében. Néhány hete Szent­endrén, Szigetszentmiklóson és Budaörsön adott át ugyan­ilyent a megyei Vöröskereszt. Ennél többet nem szándékozik nyitni, a meglévő négyet ele­gendőnek tartják a Pest me­gyei rászorulók számára. Szentendrén a Vöröskereszt Somogyi-Bacsó part 18. szám alatti székházában, Sziget­szentmiklóson ugyancsak a Vöröskereszt Lengyel utca 4.­­beli épületében kapott helyet a melegedő és az automata. Budaörsön a Lévai utcai kö­zösségi házban egyelőre csak hetente két napon, a helyi gimnázium TIN-TA körének támogatásával üzemel a leves­osztó masina. A nyitás óta mindhárom helyen kialakult az állandó vevőkör, általában mindenütt tíz-tizenötnél töb­be nem veszik igénybe a me­­legedési és az ingyenes étke­zési lehetőséget. Kiegészítés­ként használt, de jó állapot­ban lévő tiszta ruhákat is osztanak a lerongyolódottak­nak, sőt jogi tanácsot is kap­hat, aki igényli. Ybl tervei alapján Halálának 100. évfordulója volt a napokban a neves ma­gyar építésznek, Ybl Miklós­nak. Nevéhez fűződik a buda­pesti bazilika, az Operaház és többek között a képen is látható fóti templom tervezése. A két­tornyú egyházi imahelyet most állványerdő borítja, mert fo­lyamatosan felújítják (Vimola Károly felvétele) Az angol Fountain típusú levesautomaták egyenként negyvenezer forintba kerül­nek. ezeket a megyei Vörös­­kereszt és a Népjóléti Minisz­térium közösen vásárolta meg. Az üzemeltetés és az étkezés, a ruházás költségeit fele rész­ben a Népjóléti Minisztérium, fele részben a helyi önkor­mányzat, a Vöröskereszt meg a vállalatok fedezik. Ami a hosszú távú terveket illeti; a négy melegedő es automata első lépcsőfoka an­nak a tervnek, amelyet az egyre több rászoruló megse­gítésére a megyei Vöröske­reszt kidolgozott. Eszerint idén, átmenetileg csak auto­maták és melegedőhelyiségek lesznek, a jövó évtől viszont ezeket a helyiségeket nép­konyhává, szereietkonyhává bővítik, ahol ez lehetséges. A levesautomatákat akkor pe­dig máshová viszik a megyé­ben. Az idei üzemeltetés könnyű, mivel az automaták­hoz higiéniai okokból nem szükséges Köjál-engedély. A jövő évtől nyíló szeretetkony­­hákhoz viszont már igen, ugyanis azok már szakáccsal, edényekkel, mosogatóval dol­goznak. A Magyar Vöröskereszt né­hány napja 25 tonna olasz le­vesport kapott, amelyből Pest megye várhatóan egy-másfelet kap. A megyei Vöröskereszt ennek egy részét a levesauto­maták és szociális intézmé­nyek rendelkezésére bocsátja, valamint tartalékolja a szere­­tetkonyháknak, a másik részét pedig a nagy tömegmegmoz­dulásokra — például a pápa látogatására — és katasztró­fákra teszi félre. Az olasz le­vespor hatkilós csomagokban szétosztásra vár. A por össze­tétele táplálkozási szempont­ból a- lehető legkorszerűbb. A íevespor Mofilizált. Ez azt je­lenti, hogy készítéskor a ned­vességet kivonják belőle, amit a felhasználáskor meleg víz hozzáadásával visszanyer. Hat kiló levesporhoz harminc li­ter víz szükséges, így a por tárolása kis helyen megold­ható. Szótár cigányoknak. Beszédes nyelvjárások A Kossuth Könyvkiadó eb­ben a hónapban jelenteti meg a cigány—magyar, magyar— cigány szótárt. A mű szerzői közel húszesztendős kutató­munkával alkották meg a szó­szedetet, amely — a lektorok véleménye alapján — egye­dülálló a maga nemében. A közel háromezer címszót tar­talmazó szótár a legelterjed­tebb lovári cigány nyelvjárás mellett felöleli más nyelvjárá­sok köznapi kifejezéseit, sza­vait is. A szószedet jól tagolt, áttekinthető, könnyen kezel­hető. A szerzők saját gyűjté­sük mellett felhasználták a hazai és a külföldi szakirodal­mat. AZ előszót Szépe György professzor, a Magyarországi Nyelvoktatók Egyesületének elnöke írta. A pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem gondozásá­ban már megjelent egy ci­gányszótár: Vekerdi Józsefnek A magyarországi cigányság szótára című műve. Ez azon­ban elsősorban szakemberek számára íródott, nyelvjárás­elemző, tudományos igényű al­kotás, a laikusok számára ne­hezen követhető volt. A most megjelenő gyűjtemény leg­főbb előnye elsősorban min­­dennapiságában van. Leírta a feltárt cigány szókészletet, ugyanakkor az újabb fogal­mak nyelvi megfelelőit is tar­talmazza. A szerzők ajánlják a szószedetet: a nyelvet ta­nulni kívánóknak, az általános iskolák cigány tanulóinak, ta­nárainak, s a felsőoktatási in­tézmények cigány nyelvsza­kos hallgatóinak. Értesüléseink szerint Cso­­bánkáról, Pomázról és Szent­endréről egyre többen érdek­lődnek az új szótár iránt. A Pest Megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár munkatársai — akik most az év első felé­ben a cigány népfőiskola megszervezésén dolgoznak — remélik, hogy az intézmény összejövetelein részt vevő ér­deklődők már kezükben for­gathatják a frissen megjelent és aránylag olcsó kötetet. — kk m. i. Drámapedagógusok Foton Szakmai találkozókat rendeznek A napokban először találkoz­tak a megyében gyermekszín­játszással és drámapedagógiá­val foglalkozó szakemberek — immáron nem valamely hiva­tal, hanem a saját maguk ala­kította közösség hívására, a fóti gyermekvárosban. A Gö­döllőről, Veresegyházról, Ócsá­rol, Nagykőrösről és még szá­mos településről érkezett ven­dégek megtekintették a fóti és budakeszi gyermekszínjátszók Pilinszky János: A nap szüle­tése című versére készült já­tékát, majd arról döntöttek, hogy a tavaszi szakmai talál­kozót milyen formában tart­sák meg. Az Ipoly partján két országban Kisdiákok levélbarátsága A népek közötti barátság el­mélyítésének gondolata vezet­te — három évvel ezelőtt — Gál Pétert, a tahitótfalui álta­lános iskola pedagógusát, ami­kor megkezdte az Inter Gyer­meklevelezési Szolgálat szerve­zését. A napjainkra már moz­galommá terebélyesedő kez­deményezés eredményeként is­kolájában a gyerekek többsé­ge állandó levelezési kapcsola­tot tart a határon túli magyar­lakta települések tanulóival. A rendszeres levélkapcsolat teremtette meg a testvériskolai megállapodás feltételeit az er­délyi Kézdivásárhely, vala­mint a felvidéki Vágfarkasd általános iskolájának tanulói között. A levélbarátságok nyo­mán számos személyes talál­kozóra is sor került, sőt az el­múlt ősszel már csoportos ki­rándulást is rendeztek a tahi­tótfalui kisdiákok a vágfarkas­­di testvériskolába. A sikeres vakációprogram után már most a nyári szünet­re gondolnak, amikor — a ter­vek szerint — az Ipoly két partjára készítenek elő kerék­párostúrát. Az anyagi feltéte­leket a lelkes pedagógus kü­lönböző alapítványok segítsé­gével kívánja megoldani. Az Inter Gyermeklevelezési Szol­gálat eddigi eredményei ösz­tönzőleg hatnak, örvendetes hír, hogy a tahitótfalui példát követően az ország számos más iskolája is csatlakozott már az érdekes kezdeménye­zéshez. K. Z. A részvevők megfogalmaz­ták: szakítani kívánnak az ed­digi színjátszó fesztiválok gya­korlatával. A versenyszerű, időben és térben zsúfolt, zsűri­centrikus színpadi szemlék he­lyett a gyerekeket központba állító, kétnapos találkozók le­bonyolítását határozták el, minden dramatikus eszközt fel­használó gyermekközösség szá­mára. Gyertek játszani! című pályázati felhívással fordulnak majd a Pest megyében szín­házat, drámajátékot, dráma­­pedagógiát iskolai órákon, vagy szakkörökön módszer­ként alkalmazó és dramatikus hagyományőrző játékokat ját­szó iskolai, művelődési házbe­li, vagy egyéb közösségekben szervezett gyerekekhez, vala­mint nevelőikhez. A fóti ta­lálkozón Debreczeni Tibor, a Magyar Drámápedagógus Tár­saság elnöke, egy helybéli ha­todik osztály tanulóival bemu­tató foglalkozást tartott a drá­mapedagógiai módszer osztály­­főnöki órán való alkalmazásá­ról. Azoknak, akik kedvet érez­nek a rendezéshez, a Pest Me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár .gyermekszínjátszó­­rendezői tanfolyamot indít a fóti gyermekvárosban. A kur­zust Kaposi László, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnökhelyettese vezeti, aki ed­dig a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban fog­lalkozott gyermekszínjátszás­sal. Az érdeklődők február 10-ig jelentkezhetnek Nagy András Lászlónál, a Duna­­parti Művelődési Házban. Cím: Szentendre, Somogyi—Bacsó part 1. L m. Sí 1 Posi 'A BO N i 'ÁS lisPiS üüü " ’'__ mhí M m « ét /& /G JL SBC a VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 ■ Lássuk, mennyit f iss tünk... Akarja ön folyamatosan fi­gyelemmel kísérni a telefon­­beszélgetés díját? — hirdeti a Vas Népe újság. Jó lenne, ha a telefonbeszélgetes díjának megfigyelése nem egyoldalú lenne. -így a gyanú sem merül­ne fel. Talán a postának jó ez a megoldás. Miért baj az, ha a telefonáló is látja, tudja, mennyit beszélt és mennyit kell azért fizetnie! Az új düs­seldorfi telefon bekapcsolása megnyugtató lenne. Pest me­gyében mikor lesz rá lehető­ség? Solymosi László Dunakeszi ★ Olvasónk kérdésére a Buda­pest Vidéki Távközlési Igazga­tóság illetékesétől kértünk tá­jékoztatást. A megyében Ceg­léden, Szentendrén, Biatorbá­­gyon, Vácott. Nagykőrösön, Al­­bertirsán építenek új telefon­­központokat. A tenderkiírásra a világ öt legjelentősebb táv­közlési cége adta be pályáza­tát. Már semmit sem értek... Miként lehetséges az, hogy a kenyér kilogrammját tízszere­sére emelték, és ezzel ezred­éves történelmünk legnagyobb pofonját mérték a bérből és nyugdíjból élők sokaságára. A legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy meg­érem azt, amikor a 2 kg-os ke­nyérért 66 forintot kell fizet­nem, miközben a búza ára ne­vetségesen alacsony. Fel nem foghatom, hogy a túltermelés és a piac beszűkü­lése miatt garmadában álló bo­roshordók levének, az irdatlan mennyiségben felhalmozott cu­kornak, húsnak, rizsnek stb. az árát miért kellett egycsa­­pásra drasztikusan felemelni. Ma is érvényes a piactörvény­nek az a passzusa, ha nagy a kínálat és kicsi a kereslet, az árnak nem felfele, hanem le­fele kell mozognia. Különben tetemes értékek kerülnek a tengerek és folyók vizébe vagy az erjesztőgödrök fenekére! Azt sem értem, hogy az általunk megválasztott felelős kormány akarata és szándéka ellenére ez megtörténhet, a piacgazda­ságot annyira hangoztató or­szágban! Még a pénzügymi­niszterünket is felháborítja az eset, aki azért még kijön vala­hogy a fizetéséből. Nem tudom megemészteni a MÁV, a Malév, az IBUSZ, az OTP stb. embert kopasztó ma­nővereit sem. Ha valaki ko­molyan gondolja, hogy a nehéz időkben kiépített baráti kap­csolatokat bel- és külföldön személyes találkozással ápolni lehet, az álmodozó. Vajon kik fognak utazni Moszkvába, Ber­linbe, Madridba, Bukarestbe 25 000 forintos repülőjeggyel, kik, alusznak azokban a szállo­dákban? Soha nem volt na­gyobb szükség arra, hogy az üzletkötők, diplomaták és utaz­ni vágyók minél többet utaz­zanak. A magamfajta nyugdí­jasok még a Pölöskén. Miskol­con, vagy Cegléden élő gyer­mekeiket is ritkán láthatják, fő, hogy a vonatok menjenek! Nemcsak siralmas és anak­ronisztikus, hanem egyenesen felháborító, hogy a rendőrség, tűzoltóság, mentöosztagok nem rendelkeznek olyan felszerelé­sekkel (darus kocsik, emelők, védőruhák, mentőkocsik, pán­célozott autók stb.), melyek sú­lyos balesetek, katasztrófák idején emberek életét ment­hetnék meg. Vagy csak az a fontos, hogy az Országház és a pártházak környékén sorakozó Mercedesek, Opelek, és még márkásabb autók álljanak ott hivalkodó csillogással? Sík István Gödöllő Tájékozódna— de hogyan? Minden település életében meghatározó a képviselő-tes­tület tevékenysége. Ülésein helyi kérdésekről dönt, lakos­ságot érintő jogszabályokat al­kot. Természetesen a testület munkáját nagy érdeklődés kí­séri. Sokan, ha közvetve is, sze­retnének ebben a munkában részt venni, hogy véleményü­ket, javaslatukat elmondják képviselőiknek. Olyanok is van­nak, akik szeretnének egy-egy önkormány'zati ülésen szemé­lyesen jelen lenni. Erre az ön­­kormányzati törvény alapján van is lehetőség, hiszen a tes­tül at ülései nyilvánosak. Ám a települések többségé­ben nem tájékoztatják a lakos­ságot az ülés helyéről, időpont­járól, és arról sem, hogy a ta­nácskozásokon felvett jegyző­könyvekbe hol lehet betekin­teni. Követendő példákkal is találkoztam, Szentendrén vagy Budapest egyes kerületeiben az önkormányzati hirdető táb­lákon minden fontosabb kér­désről részletesen tájékoztat­ják az érdeklődőket. Pomázon is vannak hirdetőtáblák, de azokon csaknem kivétel nélkül magánhirdetések találhatók. A Pomázi Hírmondó közli ugyan a testületi ülések időpontját, de késéssel, mivel a lap jóval az ülés ideje után kerül az ut­cára. A község lakói szeretnék lát­ni, hogy a szakigazgatás mi­lyen javaslatokat terjeszt a tes­tület elé, szeretnék véleményü­ket, javaslatukat a képvise­lőikkel megbeszélni. A képvi­selők még körültekintőbbek lennének, ha látnák, hogy dön­téseiket kisebb lakossági fó­rum előtt kell meghozniuk. Erre azonban csak a törvényes lehetőség kevés, részletesebb tájékoztatás is kellene. Balogh Gyula Pomáz ★ Olvasónknak igaza van ab­ban, hogy a lakosságot időben kell tájékoztatni közérdekű kérdésekről. A pomázi polgár­­mestertől telefonon azt a vá­laszt kaptuk, bogy a polgár­­mesteri hivatal folyosóján idő­ben kifüggesztik az ülések idő­pontjáról, témájáról szóló tá­jékoztatót. A községben több helyen plakátokat ragasztanak ki. minden lakosságot érintő eseményről. A Pomázi Híradó legutóbb valóban késve jelent meg, sze­mélycserék miatt. Ezentúl a tes­tületi üléseken a szerkesztő is jelen lesz, minden eseményről időben tudósítja a falu lakóit. Hozzászólás cikkünkhöz Kém éppen Osca^-díjas diagnózis A Pest Megyei Hírlap 1990. november 22-i számában kö­zölték Ga. J. cikkét Nem éppen Oscar-díjas diagnózis címmel. A cikk Kertész Jánosné tra­gikus esetéről szól. Az idős asszony június 19-én — miután betörőik bántalmazták — a Té­tényi Üti Kórház sebészetére került, ahonnan saját felelőssé­gére távozott. Tizenegy nappal később, június 30-án meghalt. Az igazságügyi orvos szakértő — cikkben idézett — vélemé­nye szerint a kórházban nem ismerték fel az életveszélyes állapotot. A bírósági eljárás pedig csak az időközben meg­hirdetett közkegyelemnek kö­szönhetően maradt el. A cikkben szereplő, a kórház sebészeti munkáját elmarasz­taló állítás legfeljebb véle­mény lehet, de semmiképpen sem tény, hiszen — bírósági eljárás híján — nem nyert bi­zonyítást. A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a rönt­genvizsgálat nálunk csupán el­mozdulás nélküli bordatörést mutatott, és a légmell — 02 osztályon való tartózkodás ide­jén — kizárható volt. Amikor a beteg saját felelős­ségére távozott, zárójelentésé­ben az orvosok rögzítették, hogy további megfigyelésre van szükség. Előttünk nem is­A fáieidalra várva Elégedetten s örömmel ol­vastam január 17-én „Egy Hírlap tíz újság” címmel a beharangozást arról, hogy nő a helyi lapok száma, szaporo­dik a mutáció, s hogy ismét lesz környékünknek, vidé­künknek is külön oldala. Nem véletlen írtam, hogy „ismét” mivel legutóbb 1933. decem­ber 5-e és 1964. május 28-a között jelent meg az akkori öt mutáció mellett hetenként, csütörtöki napokon egy-egy oldalon a „Ráckeve és vidé­ke”. Akkor huszonöt héten át gyűjtöttem és adtam közre magam is anyagot Murányi József szerkesztőségi munka­társsal és Gábor Viktor fotós­sal. Végül is fél év után saj­nos megszűnt ez a külön ol­dal. Most visszaemlékezve arra az időre, olyan írásokba ol­vasgattam bele, amelyek a szövetkezetek gazdálkodásáról, helyi üzemekről szóltak vagy éppen az önkéntes tűzoltók munkáját, versenyeit tették közzé. A címek sorából né­hány: ..Félmilliós felújítás a dömsödi művelődési háznál”, „10 éves a ráckevei járási könyvtár”, „Szigetszentmiklós 700 éves”, „Eredményes vér­adó nap Ráckevén”. Továbbá: „Napi 1,10 forintért jó ivóvíz — megalakult Kiskunlacházán az Ivóvíztársulat”. Olvashat­tunk akkor Ráckeve műemlé­keiről, a makádi postahivatal­ról. Megjelent „Gyalogszer­rel a világ körül — a kiskun­­lacházi Chrometcz Andrásra emlékezve” és fotós híradásból értesülhetett az olvasó Schnei­der Károly és Horváth Mária ráckevei lakosok lakodalmá­ról. Ezeket visszaolvasva várjuk a beharangozott ..tájoldal”-t. Csupán ennyit beköszöntőként. Dr. Bíró Gábor, Dömsöd, Csokonai u. 6. meretes, vajon ez megtör­tént-e. A törött bordák az ön­kényes távozás után mozdul­hattak el. és ez vezetett lég­mell kialakulásához. Az általunk végzett utólagos vizsgálat tehát nem igazolta azt, hogy mulasztás vagy diag­nosztikus tévedés történt vol­na. Ha a beteg saját felelőssé­gére, orvosi tanács ellenére tá­vozik, a kórház — sajnos — csak annyit tehet, hogy figyel­mezteti őt állapota súlyosságá­ra és a további orvosi ellátás szükségességére. Erőszakkal senkit nincs jogunk visszatar­tani. Prof. dr. Farsang Csaba orvos igazgató ★ Bírósági tudósításunkban a. igazságügyi orvos szakértő vé­leményét idéztük, melyet épp­úgy nem áll módunkban meg­kérdőjelezni. mint a Tétényi Üti Kórház utólagos vizsgála­tát. De a tragikus következmé­nyeket ismerve úgy gondoljuk: Kertész Jánosáét mégis rá kel­lett volna ébreszteni arra, hogy az életéről van szó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom