Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

2 1991. JANUÁR 30., SZERDA Incidens Litvániában Qkj a tűzre Szovjet katonák keddre vir­radó éjszaka súlyosan megse­besítettek egy litván fiatalem­bert. A 20 esztendős, tarkón lőtt Jonas Tautkast egy Vil­nius! kórházban megoperálták, állapota még mindig életveszé­lyes. Az incidens körülményeiről ellentmondó jelentések érkez­nek, az azonban megállapít­ható, hogy az eset a Vilnius— Kaunas országúton, a litván főváros közelében felállított katonai ellenőrzőpontnál tör­tént. Tautkas — akiről kide­rült, hogy korábban megta­gadta a szolgálatot a szovjet hadsereg kötelékében — gép­kocsijával át akart hajtani a páncélosok alkotta torlaszok mellett, nem engedelmeskedett a. katonák felszólításának, s így azok tüzet nyitottak a szö­kevényre. Az elmúlt héten ezen az országúton volt már egy, a jelenleginél valamivel enyhébb incidens, amikor a katonák tüzet nyitottak egy, a litván parlament fegyveres őrségének tagja vezette gépko­csira. Mint emlékezetes, a szovjet hadsereg január 13-i vilniusi véres akcióinak 14 ha­lálos áldozata és több száz se­besültje volt. Vilniusban, Rigában és Tal­­línriban egyébként változatla­nul úttorlaszok védik a parla­menteket, a kormányintézmé­nyeket és más stratégiai fon­tosságú létesítményeket; a köztársasági vezetés változat­lanul tart a hadsereg, illetve a különleges rendőri alakulatok (OMON) esetleges támadásai­tól. Rigában eközben kedden tárgyalások kezdődtek a lett vezetők és a szovjet belügymi­nisztérium képviselői között, amelyek a rigai belügyminisz­térium ellen január 20-án el­követett OMON-roham körül­ményeit hivatottak tisztázni. A központi irányítás alatt lé­vő, de még mindig nem tudni, kinek a parancsátteljesítő „fekete sapkások.” akciójának bt halottja és több tucat se­besültje volt. Ellencsapás a rakétabázisokra Izrael Állam harcolni akar Az izraeli kormány nyoma­tékosan sürgeti Washingtont: engedélyezze, hogy az izraeli légierő megsemmisíthesse az iraki rakétatámaszpontokat, amelyeket az amerikai bom­bázások nem képesek elpusz­títani. Erről tájékoztat ked­den az amerikai sajtó. A The Washington Post sze­rint az izraeli hadseregnek már régen készen állnak a tervei az iraki rakétabázisok elleni csapásra, ' és az ország csak amerikai hozzájárulásra vár. Az izraeli vélemények szerint az amerikai bombá­zások azért járnak korláto­zott sikerrel, mert r. gépek — biztonsági meggondolásokból — nagy magasságban száll­nak. Izrael attól tart, hogy Irak most beveti majd vegyi fegy­vereit, mivel a hagyományos robbanófejekkel indított táma­dásoknak nem sikerült kipro­vokálniuk az izraeli hadba lé­pést. A tervezett izraeli légi akciókkal a bázisokat akarják szétrombolni, és el akarják rettenteni Irakot a támadá­soktól — így értesült a lap tel-avivi tudósítója. A hit és a hitetlenek háborúja Irán kettős játék Izrael nem fogja hagyni, hogy a palesztinok Dél-Liba­­nonban újabb frontot nyissa­nak, és az iraki rakétatáma­dások ellenére gyakorolt ön­mérséklet ebben a körzetben nem fog érvényesülni — kö­zölte kedden a megszállt Dél- Libanon ügyeinek izraeli koordinátora, Úri Lubrani, miután kora hajnalban palesz­tin fegyveresek az úgynevezett biztonsági zónában rakétaso­rozatokat adtak le, két éve e területen leghevesebb lövöldö­zést végrehajtva. Az izraeli bejelentés az or­szághatártól északra becsapó­dó rakétákról szólt. A táma­dást nyomban magára vállaló PFSZ szerint észak-izraeli te­lepülések voltak a célpontok. Jasszer Arafat helyi képvi­selője hétfőn jelentette be, hogy a palesztin fegyveresek támadásokat indítanak, ha a Bagdad-ellenes koalíció be nem szünteti iraki polgári cél­pontok bombázását. A dél­libanoni körzet a támadás óta fokozott izraeli; légi és téftgérf ellenőrzés alatt áll. Míg az Irak mellett nyíltan kiálló PFSZ magatartása egy­Külföldi események egy mondafhmvs A szovjet államfő szóvivője kedden cáfolta azokat, a szovjet sajtóban is megjelent állításokat, amelyek szerint Mihail Gor­bacsov kezdeményezte volna a balti köztársaságokban a Nem­zeti Megmentési Bizottságok létrehozását. A Az öbölháború miatt lemondott tisztéről Jean-Pierre Chevenement francia védelmi miniszter, aki kezdettől fogva ellenezte Franciaor­szág részvételét a katonai akcióban. Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter tegnap háromnapos látogatásra Stockholmba ér­kezett. értelmű — bár a hajnali fej­lemény következményei belát­­hatatlanok —, addig változat­lanul rejtély, hogy mi a szere­pe Teheránnak az iraki kato­nai repülőgépek Iránba me­nekítésében. Immár egyre ke­vesebben hiszik, hogy a piló­ták dezertálnának. A szakér­tők mindinkább hajlanak ar­ra a feltevésre, hogy Szad­­dam Husszein iraki elnök jobb időkre teszi így félre hadigé­pezetének értékes darabjait. A keddig hozzáférhető ame­rikai adatok szerint nyolcvan­nál, brit értesülések szerint száznál több az átmenekített gépek száma. Mose Arensz izraeli védelmi miniszter úgy tudja, hogy Irak összes Szu­­hoj—24-es vadászbombázója távozott a szomszédos ország­ba. (Hatósugaruk révén a Szu­­hojok Irakból indulva elvben képesek Izrael elérésére.) Irán — ahol csak tizenhá­rom iraki gép érkezését is­merték el eddig, és azok „le­foglalásáról” beszélnek — változatlanul hangoztatja sem­legességét. Diplomáciai úton biztosította az Egyesült Álla­mokat, hogy e magatartásán nem kíván változtatni. Mind több szakértő ad hangot an­nak a véleményének, hogy az iraki manővert egy Iránnal korábban titokban kötött egyezség teszi lehetővé. Tehe­rán keddig nem reagált erre a gyanúra, amelynek Szaddam Husszein pedig újabb tápot adott a háború kitörése óta el­ső Nyugaton elhangzott inter­jújában. A CNN televíziónak nyilatkozó elnök harci gépei nek Iránba távozását termé­szetesnek nevezte, mondván, hogy mindkét iszlám ország ..a hit és a hitetlenek közötti harcként” éli meg a háborút. ÍF Jjj iXLLLÄMg AMIÉRT A CSÚCS A KÉT KÜLÜGYMINISZ­TERNEK eredetileg azért kel­lett volna a tárgyalóasztalhoz ülnie, hogy megtegye a végső simításokat azon az okmányon, amelyet Mihail Gorbacsovnak és George Bushnak kellett vol­na február közepén aláírnia Moszkvában. A megállapodás ugyanis úgy szólt, hogy az amerikai elnök a szovjet fővá­rosba látogat és ott köti meg a másik világhatalom vezető­jével azt a szerződést (START), amely újabb törté­nelmi áttörést jelenthet a le­szerelésben, mivel felére csök­kenti a hadászati támadó fegy­verzeteket. Amikor a moszkvai csúcs időpontjában megegyeztek, úgy tűnt, hogy a két, koráb­ban egymás elleni hadiarze­nálját szüntelenül növelő hata­lom eljutott a megértésnek és a bizalomnak arra a fokára, amikor kölcsönösen, szerződés­ben szabályozott módon, radi­kálisan csökkenthetik legpusz­títóbb katonai eszközeiket. Az atomrobbanófejekkel felszerelt földrészközi rakéták ezek a fegyverfajták, s amikor a moszkvai csúcs február közepi időpontját kitűzték, már úgy látszott, hogy néhány techni­kai és szövegbeni fogalmazási részlet van csupán hátra ah­hoz, hogy ennek a veszélyes arzenálnak ötvenszázalékos csökkentésére mindkét fél számára elfogadható legyen az aláírandó dokumentumterve­zet A néhány technikai problé­ma körüli szakértői megbeszé­lések azonban lelassultak, majd kezdtek egy helyben to­pogni. Az Irak kuvaiti agres­sziója elleni intézkedések ügye érthetően ugyanis háttérbe szorította annak sürgős voltát, hogy megegyezést kössenek minél gyorsabban a Szovjet­unióval a ballisztikus rakéták ügyében. Sokkalta fontosabbá vált, hogy Washington meg­nyerje Moszkvát ahhoz, hogy koalícióban cselekedjen vele és a többi nagyhatalommal együtt, vagyis egységesen lép­hessenek fel a támadó elleni szankciók ügyében.,Az agresz­­szor visszaszorítása és Kuvait­­ból való távozásra kényszerí­tése ügyében Gorbacsov és Bush több ízben folytatott tele­fonbeszélgetést, s a szovjet küldött a Biztonsági Tanács­ban megszavazta az ultimátu­mot a bagdadi rendszerhez, s helyeselte voksával azt a hatá­rozatot, amely január 15-e után „zöld fényt” adott a koa­líciós csapatoknak a katonai fellépésre is. Más kérdés, hogy szovjet részről világossá tet­ték: nem vesznek részt a had­műveletekben. A február közepére tervezett moszkvai csúcstalálkozó azon­ban más fejlemények miatt is kérdőjelessé vált. Sevardnadze, aki a szovjet—amerikai új tí­pusú kapcsolatok egyik fő építgetője volt, az országában fenyegető új diktatúra veszé­lyére való hivatkozással le­mondott külügyminiszteri tiszt­ségéről, s a balti tagállamokba vezényelt különleges szovjet egységek véres összecsapásai a függetlenség mellett felsora­kozott tömegekkel, kiélezték a helyzetet és tiltakozó megnyi­latkozásokat váltottak ki a nyugati fővárosokban, így Wa­shingtonban is. Moszkvából békés tárgyalásokat ígértek ugyan a balti államok vezetői­vel, de közben elutasították azt is, hogy „külföldről be­avatkozzanak” a Szovjetunió belügyeibe, s szítsák az alkot­mányos rend elleni fellépése­ket a Baltikumban. Nem meglepő tehát, hogy amikor Besszmertnih, aki Se­vardnadze utódja lett a szov­jet külügyminiszteri tisztség­ben, szombaton amerikai kol­légájával a washingtoni tár­gyalóasztalhoz ült, először az öbölháború fejleményei mellett a baltikumi helyzetet volt kénytelen megvitatni Baker­rel. Amerikai lapértesülések szerint a szovjet külügyek új vezetője biztosította amerikai tárgyalópartnerét, hogy Moszk­va békés eszközökkel igyekszik megoldani a balti, pattanásig feszült helyzetet. Besszmertnih arra nézve is igyekezett garan­ciát adni, hogy a szovjet kül-A mérleget még jóváhagyja Felmentették a vezérigazgatót Februári árverés Vevőre várva Mintegy 10 ezer üzletet, szolgáltatóműhelyt és ven­déglátóhelyet ad el a tervek szerint magánszemélyeknek 1992 végéig az Állami Va­gyonügynökség. Benics László főtanácsos, a Vagyonügynökség munkatársa elmondta: a 10 ezer privati­zálandó üzlet mintegy negye­de vendéglő, a szolgáltató­­egységek — Patyolat, benzin­kút. javítóműhely — száma 1200, az élelmiszer-, iparcikk-, illetve kultúrcikküzleteké pe­dig 6300. Az ütemterv szerint az év első negyedében 210 vendéglőt, 200 üzletet és 90 szolgáltatóegységet szándé­koznak eladni. Az elsőként privatizálandó üzletek közé főként azokat so­rolták, amelyek a nyári sze­zonban működnek — tehát az átlagosnál nagyobb érdek fű­ződik az ügylet mielőbbi le­bonyolításához, továbbá azo­kat, amelyeknek a szerződése vagy a bérleti jogviszonya le­jár; ugyanígy megpróbálják az első lépcsőben értékesíteni a már huzamosabb ideje zár­va tartó üzleteket, valamint azokat, amelyeknél a vállalat valamilyen okból félbontotta a szerződést. Az utóbbi napokban a köz­véleményt fokozottan foglal­koztatja a magyar olajipar helyzete. Ezért az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az alábbiak közlésére kérte az MTI-t. „1990 novemberében a kor­mány felhatalmazásából az ipari és kereskedelmi minisz­ter a magyarországi olaj- és fölidgáztermelés-forgalmazás szerveeeti átalakítására mi­niszteri megbízottat nevezett ki. Egyidejűleg a kormány módosította az OKGT létesítő határozatát. Megvonta az igazgató tanács döntési ha­táskörét, szabályozta a ve­zérigazgató és a miniszteri megbízott hatásköri megosztá­sát. A miniszteri megbízott az ütem,tervnek megfelelően el­készítette és a miniszternek benyújtotta az OKGT átala­kulására vonatkozó koncep­ciót, melyet jelenleg vélemé­nyez a tárca és a Világbank. A tárcaegyeztetést követően az ipari és kereskedelmi mi­niszter előterjesztésében kor­mánydöntés születik február közepén. A döntés alapján az elha­tározott átalakítás lebonyolí­tása is a miniszteri megbízott feladata lesz. Tekintettel az OKGT-átala­­kítás előrehaladására és a je­lenlegi vezérigazgató — Zsen­­gellér István — ez évi nyug­díjjogosultságára, Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter az alábbiak szerint intézkedett. Zsengellér Istvánt április 18-i hatállyal a vezérigazga­tói munlcakörből felmenti, ez év október 18-cal nyugdíjba vonulása miatt munkaviszo­nyát megszünteti. Áprilisig Zsengellér István feladata a munkakörátadás írásbeli elő­készítése, és az OKGT 1990-es mérlegének jóváhagyása. A vezérigazgatói munkakör­re a miniszter megbízást nem ad ki, pályázatot nem hir­det.” (MTI) Törvénytervezetek vitája Aranykorona-változatok Az új föld-, illetve szövet­kezeti törvény megszületéséire várók mind türelmetlenebbek a magántulajdonon alapuló tulajdonviszonyok rendezése miatt. Már hónapok óta kész az a törvénytervezet, amely­nek célja az elfogadás- után az állam által 1949, június^-' tói, az állampolgárok tulajdo­nában okozott károk részle­ges kárpótlása. Az igazságügyminiszternek a kormány részére készült tá­jékoztatóját egyebek között rendkívüli ülésen vitatja meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetsége. Az 1020-as számú törvény­­javaslatban a MOSZ számos módosítást javasolt, s arról a jogalkotókat is tájékoztatta. Különösen nagy alapossággal foglalkozott a szövetség a ter­mőföldre vonatkozó sajátos jogszabályok című fejezettel. Figyelemre méltó ebben a té­politikában ezután sem lesz változás. A washingtoni nagykövetből külügyminiszterré kinevezett államférfinek sikerült minden­esetre‘elérnie, hogy a csúcsta­lálkozó valamikor az első fél­évre való elhalasztását csupán az öbölháborúval indokolják, s a balti fejleményekre ne tör­ténjen utalás sem. Indoklás­ként a halasztásra még el­hangzott persze az is, hogy a moszkvai csúcsig még meg kell egyezni a START-szerződés­­tervezet néhány kisebb nyitott kérdésében, hogy az aláírásra sor kerülhessen. Amerikai hír­­magyarázók utalnak arra, hogy a Fehér Ház tudatában van annak, hogy Gorbacsovra mily sokirányú nyomás nehezedik. Azok a szovjet tábornokok, akik csak a nyers erőszak al­kalmazását látják az egyetlen kiútnak a Szovjetunió széthul­lásának megakadályozására, kíméletlen fellépésekre ösztön­zik az elnököt a Baltikumban. A reformok elkötelezettjei vi­szont máris diktátori cseleke­detekkel vádolják és figyel­meztetik: ha a nép által törvé­nyesen megválasztott intézmé­nyek ellen tör, utat nyit a tel­jes visszarendeződésnek, s az erőszak hívei végül is félresöp­ri k. TŰL MINDEZEN, valóban persze sok minden függ az öbölháború további fejlemé­nyeitől. így mind Moszkva, mind Washington nagyon is egyetérthetett abban, hogy csu­pán ez szerepeljen indokként a február közepére tervezett moszkvai csúcs elhalasztására. Árkus István makörben a következő két el­képzelés. Az egyik, az A változat sze­rint: Termőföld esetén a kár mértékét a termőföld katasz­teri tiszta jövedelme (a to­vábbiakban aranykorona-ér­ték) alapján kellene megálla­pítani úgy,' hogy egy arany­korona-érték ezer forintnak felel meg. A másikban, a B változat­ban: már az aranykorona ér­tékét 750 forintban jelölték meg. Elhúzódó és minden bi­zonnyal helyenként viharos viták tarkítják majd a tör­vénytervezetet, nagy valószí­nűség szerint márciusban kez­dődő parlamenti vitáját. A sorra kerülő rendkívüli MOSZ elnökségi ülésen, ame­lyen egyebek között, jelen lesz­nek a megyei Teszövök tit­kárai is, megvitatják a szövet­kezetekről szóló törvényterve­zetet is. Ennek a törvénynek az a célja, hogy a jogállami­ság és piacgazdaság követel­ményeinek megfelelő jogi ke­retek megteremtésével segítse a szövetkezeteknek a társa­dalmi, gazdasági viszonyok­nak, valamint a nemzetközi A százhalombattai kőolaj­finomítóban a kereskedelmi tevékenység megteremtése a következő hónapok egyik fon­tos feladata — mondotta Rá­­tosi Ernő, a Dunai Kőolajipa­ri Vállalat vezérigazgatója, aki a kőolajtermékek liberali­zációja és az OKGT átalaku­lása kapcsán várható százha­lombattai változásokról szólt. A kőolaj-finomítónál az utób­bi napokban sorra jelentkeztek a nagyfogyasztók, hogy köz­vetlenül a DKV-tól vásárolja­nak üzemanyagot. Ilyen irá­nyú tárgyalások már közvetle­nül is zajlanak. Az önálló kereskedelem megkezdése egyébként régi törekvése a finomítónak, ezért is javasolták az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt átalakulása kapcsán a feldolgo­zás, a kül- és a belkereskede­lem integrálását. Tarthatat­lan ugyanis az a korábbi hely­zet, amelyben a finomító meg volt fosztva az alapanyagok beszerzésének és a késztermé­kek értékesítésének lehetősé­gétől. A százhalombattaiak konkrét elképzelése — és ezt az ipari tárca is támogatni lát­szövetkezeti mozgalom irá­nyainak megfelelő fejlődését, s ezáltal előmozdítsa, hogy a hazai szövetkezetek megfele­lően szolgálják tagjaik érdé-, keit. A tagsági viszony létre­jöttét szabályozó paragrafus szerint, a nyitott tagság elvé­nek megfelelően a tagok fel­vételénél, továbbá jogainak es kötelességéinek meghatározá­sánál nem szabad állampolgá­ri egyenlőséget sértő megkü­lönböztetést tenni. A törvénytervezeten belül külön fejezet foglalkozik a la­kásszövetkezetekre vonatkozó különös szabályokkal. Mivel Pest megyében is tucatnyi korszerűsítésre váró vagy azalatt álló lakás található. minden bizonnyal segíti a szövetkezetek jövőbeni tevé­kenységét az Országgyűlés elé kerülő tervezet, amelynek 99. paragrafusa (1) bekezdése sze­rint a törvény alkalmazása szempontjából a lakásszövet­kezet kategóriába tartozik a lakás, a nyugdíjasház, az üdü­lő, a személygépkocsi-tároló, a műhely vagy üzlethelyiség valamint az építő és fenntar­tó szövetkezet. Gy. L. szik —, hogy az OKGT holding jellegű vagyonkezelő központ­tá, egyidejűleg a kőolajterme­lők, illetőleg a kőolaj feldol­gozásával, valamint szállításá­val foglalkozó vállalatok in­tegráltan egy-egy részvény­­társasággá alakuljanak át. Az új holding pedig, mint legfőbb szervezet, csak stratégiai jelle­gű, például ' fejlesztési, priva­tizálási kérdésekkel foglalkoz­na. Százhalombattán azt remé­lik, hogy a tröszt átalakulása után a finomító piacorientál­ton dolgozhat, és jelen lesz a világpiacon, de a hazai kiske­reskedelemben is. Saját töltő­­állomások üzemeltetését is tervezik, amelyek alapját (legalább 200 kutat) az Áfor eddig nem privatizált kútjai jelentenék. A DKV vezetői ezért azzal a kéréssel fordul­tak a miniszteri megbízotthoz, hogy az Áfor-kutak további el­adását állítsák le. Az OKGT átalakulása Rá­­tosi Ernő szerint is lehetne gyorsabb, de hozzátette: 22 vállalat és egy iparág sorsáról kell dönteni, s ez nagy felelős­séggel jár. Százhalombatta a piacra készül Saját töltőállomások is

Next

/
Oldalképek
Tartalom