Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-28 / 23. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1991. JANUÄU 28.. HÉTFŐ Jogosítványt mindenáron? Az oktatót kár utólag szidni Mindenki halad, megy, utazik, szállít — akár gyalog, kerékpáron, lovas kocsin vagy személyautón. A közle­kedés biztonsága ezért társadalmi együttélésünk elemi érdeke. Nem közömbös a jogosítványt szerzők alkalmas­sága, tudása, az engedély sem csupán technikai, netán hivatali kérdés. Türelem kell hozzá, pedagógia, ember­ség. Mert akinek nincs érzéke az csztergáláshoz, abból még kitűnő lakatos lehet. De hasonló „tehetséggel” — pontosabban anélkül — az autós ránk, többiekre veszé­lyes, amint megjelenik az országúton. A „mélyenszántój, már-már filozofikus gondolatok egy Cegléd környékéről piacra já­ró nő panaszát hallgatva ju­tottak eszembe. Pedig a prob­lémája hétköznapi: négy éve foglalkozik virágtermesztés­sel. szállító jármű nélkül ter­melni sem képes, nem még piacolni. A férj pedig mégsem vehet ki minden kedden és pénteken szabadságot a mun­kahelyéről. Ezért vágott neki tavaly ja­nuárban a „B” kategóriás tan­folyamnak. Annak rendje és módja szerint sikeres elméleti vizsgát telt az 52 órás képzés után. Ám a 30 óra gyakorlati •vezetést követően egyre-másra kudarcok jöttek. P. A.-né hiá­ba Vett mé'g 45 órát. Sikertelen lett az ötödik vizsga is. Ráadá­sul ez már a nyár végén volt, ráment a szezon nagyobbik ré­sze, nem beszélve a befizetett 26 600 jorint kiadásról. A további gyakorlati vizs­gákra való bocsáthatóság, miatt a Közlekedési Főfelügyelet Pá­lyaalkalmassági Vizsgáló Inté­zetébe küldték. Műszerek se­gítségével képesség- és szemé­lyiségvizsgálatokat végeztek, amit egy pszichológussal tör­tént egyéni beszélgetés köve­tett. Előzőleg arról tájékoztat­ták P. A.-nét, hogy kedvezőt­len PÁV-döntés esetén egye­lőre több gyakorlati vizsgát nem tehet. Viszont újabb pá­lyaalkalmassági vizsgát kezde­ményezhet, de csak a jogerős döntéstől számított két év le­telte után. P. A.-nét gépjárművezetésre alkalmatlannak minősítették. A döntés ellen fellebbezhetett volna, de végül már nem lát­ta értelmét. Pedig a kérelmet is kitöltötte. Akkor mondták neki, hogy olyan eset még nem fordult elő, amikor megváltoz­tattak egy minősítést. Na per­sze, újabb 700 forintot sem akart potyára kifizetni. Panaszosunk ezután változ­tatott eddigi békés magatartá­sán. Beletörődés helyett meg­makacsolta magáit, és visszafe­lé kezdett egyre ingerültebben vizsgálódni, kudarcáért máso­kat hibáztatni. Leginkább az oktatóban látott bűnbakot, mondván, hogy a sok pénzébe kerülő időt rendszeresen nem töltötték ki végig, a két óra másfélre zsugorodott. Látták az alkalmatlanságát, ő maga háromszor akarta abbahagyni, de mindannyiszor rábeszélték a folytatásra. Hát persze! Le­gyen, aki órát fizet! Azt sem közölték vele, hogy ha akar, kérhet másik oktatót. A „rövid parkolóba beállás” feladatot sohasem magyarázták meg ren­desen ... és így tovább. A lé­nyeg az, hogy neki bármi áron, de jogosítvány kell! Legalább máshol folytathatná a tanu­lást, ehhez ismernék el az el­méleti vizsga eredményét. A kérése pedig — mi más lehe­tett volna. —: legyünk a segít­ségéve. -Z Ezt persze nem ígérhettük meg. Csak arra vállalkoztunk, hogy a felmerült konkrét kifo­gások miatt a másik felet is megkérdeztük. A tanfolyam­szervezők ismerték P. A.-né vádjait, mert a megyei veze­tőjükhöz tett feljelentést. „A vizsgálat eredményeképpen megállapítottam, hogy dolgo­zónk sem szakmai, sem etikai, sem munkajogi előírásokba üt­közőt nem tett. Nem találtam okot arra, hogy dolgozónkkal szemben bármilyen eljárást kezdeményezzek” — szólt az írásban megadott válasz. Az ügyben érintett gyakor­lati oktató harmadik éve vég­zi e munkát, közel 200 személy kapott már közreműködésével jogosítványt. A fenti eset az első kudarc a gyakorlatában, ez is nagyon bántja. Különö­sen, mert presztízsveszteség a szakmában (és a „piacon”) az Csak a szokásaik változtak A délelőtt még csendes Az öregúr — a naponta ar­ra járóknak — megszokott látvány a ceglédi vasútál­lomáson. Gyanítom, a szolno­kiaknak is. Ugyanis naponta többször megfordul mindkét helyen. Feltűnő az átlagon felüli magasság, a kopaszodó ősz fej, s újabban hófehér sza­káll. Elmondása szerint a ceg­lédi szociális otthonból szö­kött meg. Másfél éve ingázik a két szomszédvár között. Ott ül a restiben. Mindig ugyan­azon, az ablak alatti pádon. Kinyújtott lábai előtt a két elmaradhatatlan szatyor. Egyikben az összegyűjtött üres üvegek, a másikban a recsegő kisrádió, s nemi ruha. Sokan alszanak körülötte délelőttönként. Ez' az új mó­di! Minden ellenkező híresz­telés ellenére — a pályaudva­rok éjszakai bezárásával — a hajléktalanok nem tűntek el. Csak a szokásaik változtak. Először azzal próbálkoztak, hogy a Budai útig vásárolt menetjeggyel töltsék a váró­termekben az éjszakát. Mivel a turpisság napokon belül ki­derült, maradt a délelőtti al­vás. Rendőrt ilyenkor nemigen látni a környéken. A délelőtt egyébként is csendes. Az öregúrnak — amikor né­mi pénzhez jut — gyakran vannak „vendégei”. A minap is mellette termett három él­­tesebb asszonyság A vendég­ség persze csak addig tart, míg jut a barátnőknek is az olcsó .borból. A csendes tere­iére estére már hangos vitává erősödik. Ilyenkor azután te­rítékre kerül az a bizonyos alvilág, amelyről a szemér­mes átlagpolgár és a még szemérmesebb hivatal nem szívesen vesz tudomást. Sajá­tos világ! Másként pattognak a mondatok. Más a szubkul­túra. De azért itt is él a szo­lidaritás. Él a remény egy em­beribb életért. S aki valaha megpróbál segíteni, óhajt ve­lük kapcsolatot teremteni, megérdemli a szociális mun­kás nevet. Ma még ez ritka mesterség. Nem is nagyon tud­juk, mely intézmény, egyesü­let vállalná e feladatot. Kár! —z —c ügyfél sikertelensége. „Nem lepett meg, de újra és újra lát­tam egy kis esélyt — mondta, ezért próbálkoztam sorozatban. Bordás Sándort, a járműve­zetői vizsgabizottság ceglédi vezetőjét is megkérdeztük. El­mondása alapján tudjuk, hogy 1990-ben 6200 gyakorlati vizs­gát bonyolítottak le, PÁV-ra öt személyt utasítottak. Közü­lük egy bizonyult folytatásra alkalmasnak. — Sajnáljuk P. A.-nét, mert nagyon akart, de tipikusan rossz vizsgázó. Tiszta helyze­tekben is képes váratlanul nagy hibát elkövetni. Az ötö­dik vizsgánál bizottságilag voltunk ott, nem vállalhattuk a felelősséget érte. Az oktatót kár utólag szidni. Kérhette volna magát máshoz — amiről az elméleti órák előtt tájékoz­tattak' mindenkit —, a nála végzettek rendszeresen jól sze­repelnek. P. A.-né egyébként bárhol újra elkezdhet egy tan­folyamat, erre a joga megma­radt, a PÁV-minősítésről más­hol nem tudnak, jelentkezés­kor sehol nem firtatják. Ügy vélem azonban, hogy az újabb kidobott pénz és idő lesz. Ettől függetlenül meg­próbálhatja: mi nem tehettünk mást, sőt egyelőre nem is be­széljük rá a folytatásra. A vo­lánnál kiegyensúlyozottnak, megfontoltnak, ugyanakkor gyorsnak és határozottnak kell lenni. Nem csak saját magát. hanem másokat is veszélybe sodorhat az utakon. Nyilvánvaló, hogy panaszo­sunk ezzel a válasszal nincs kisegítve a konkrét problémá­jában. Nem is tettünk erre könnyelmű ígéretet. Mégis azért szántunk rá időt, mert az eset tartalmaz némi tanulsá­got ... Talán. (tóth) Gyermeki tűnődés Hogyan lehet megélni? A minap történt a Cegléd és Törtei között közlekedő és zsúfolt autóbuszon. Előt­tünk egy szakállas édesapa ült hat év körüli fiacskájá­val. Beszélgettek. A kisfiú megkérdezte: — Apa, mi legyek, ha nagy leszek? A ballonkabátos fiatalem­ber így válaszolt: — Nekem mindegy, kis­fiam. csak rendes ember legyél. A Nyilas felé közeledő buszon e tanácson a legény­ke hosszan eltűnődött. Bi­zonyára azon töprengett, hogy milyen is lehet egy rendes ember, mit csinál, vagy mit nem tesz, hogy ki­érdemelje a megtisztelő jelzőit. Talán azon morfondíro­zott, hogy a rendes ember nem tör be az újságpavi­lonba, nem dobálja kavics­csal a ceglédi vasúti' felül­járóról a vonatokat, nem fúj szívószállal buborékokat az akváriumba, soha nincs rendetlenség a táskájában, szakállt vagy legalább kac­­kiás bajuszt visel. Emellett nincs olyan pálinkaiUaita, mint a szomszéd Feri bá­csinak, reggel bőségesen táplálkozik és nem veri a feleségét. Míg tűnődött a szöszke kisfiú, ■' arcán angyali nyu­galom ült. Nagy barna gombszemeivel a törtei! birkanyájat bámulta. Az­tán hirtelen izgatott lett. Mint mikor valaki világra­szóló felfedezést tett. Oldal­ba bökte atyját, és korához illő őszintességgel, hangjá­ban bizonyos szemrehá­nyással megszólalt: — De apa! A rendes em­ber, az nem is egy foglak­kozás. Hogy lehet abból megélni ? (r.) Jászkarajenő Önkormányzati döntés A jászkarajenői önkormány­zat Heimann Gyula polgár­­mester vezetésével a napok­ban ülésezett. Elsőként á te­lepülés szociálpolitikai hely­zetét elemezték. Megállapítot­ták, hogy egyre több a falu­ban a rászoruló idős ember, hiszen a nyugdíjasok aránya már eléri o harminc százalé­kot. Rendkívüli és rendszeres szociális segélyezésre tavaly jelentős összeget költöttek, összesen egymillió 378 ezer forint rendszeres segélyt fi­zettek ki. A pillanatnyi rá­szorulók 410 ezer forint alkal­mi segélyben részesültek. A házi szociális gondozásra több mint 40 ezer forintot költöt­tek. Az idén elsősorban e te­rületen kívánnak tovább ha­ladni. Keddi program Kábeltelevízió Január 29-én (kedden) este 6 órakor a kábeltévé a magyar kultúra napjának eseményéről ad összeállítást. Ezután Cegléd polgármesterével beszélgetnek a város jelenéről, jövőjéről. A testület az öregek napkö­zijének helyzetét is elemezte és állást, foglalt, hogy fenn­tartására a jövőben is szükség van. Az önkormányzat legköze­lebb február közepén tanács­kozik. Az idei költségvetésről és a helyi adó bevezetésének szükségességéről, illetve lehe­tőségéről döntenek. Levél a szovjet államfőhöz Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökének írt levelet dr. Réti Miklós. Cegléd város or­szággyűlési képviselője. A kép­viselő a Szovjetunióban jelen­leg zajló eseményekkel kapcso­latosan fejtette ki álláspontját, párhuzamot vonva a baltikumi tragikus fejlemények, az öböl­válság, valamint az 1956-os magyarországi forradalom el­fojtása között. Réti úr ugyan­akkor az eddigi gorbacsovi po­litika kapcsán bizakodását fe­jezte ki, hogy a jelenlegi szov­jetunióbeli problémákat le­küzdve gyümölcsöző és valóban partneri együttműködés fog kiépülni Magyarországgal, va­lamint a világ- többi népével. A Mihail Gorbacsovnak szánt levelet dr. Réti Miklós átadta a Szovjetunió magyar­­országi nagykövetének. SZDSZ-rendezvény Körzeti gyűlés Körzeti gyűlést rendez kör­nyékbeli csoportok ' részvéte­lével február elsején (pénte­ken). 18 órától, a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ B épületében az SZDSZ helyi szervezete. A vendég Kis Já­nos, az SZDSZ országos elnö­ke lesz. Várhatólag az alábbi témák­kal foglalkoznak: az SZDSZ válságkezelő programja, az SZDSZ helyzete a térségben, a Dél-Pest megyei szervezetek és az országos központ együtt- . működése, a pártközi kapcso­latok állása. A rendezvény nyilvános. Az SZDSZ-tagokon és szimpati­zánsokon kívül is minden ér­deklődőt szívesen látnak. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Ember helyett a természet? Repedések nélkül Ki gondolta volna, hogy egy rongálásról adott rövid cikk két olvasói reflexiót is kivált, aminek a magyar kultúra napja után valójában örülni lehetne. És hogy ezt nem te­szem, annak több oka van: kedves vitázó barátom ugyan­abba a csapdába esik, amit úgy mondhatnék a múlt örök­ségéből, hogy az objektív kö­rülményekre való hivatkozás. Vagyis nem emberi tényező okozta a kárt. hanem a frá­nya természet. Kedves Lizik Zoltán, már az alapállása is helytelen, ter­mészetes reflexnek és mond­vacsinált harsogásnak, s nem megalapozott véleménynek tartom állítását. Azért, mert az új testület számára is sze­retném lényeges bővítésekkel' a városi' műemlékjegyzéket beterjeszteni, amelyhez sem régen, sem most több segítsé­get nem kapok a képzelgés­nél. Nem áll szándékomban tagsági igazolványaimra hi­vatkozni, csak egyre. S ez a homokkő természete. Még a helyhatósági választások ide­jén sem volt repedés az em­lített helyen. A kőszilánkokat, ami nem volt több maréknyi­nál — összegyűjtöttem; bár azóta elkallódott a kézi szál­lítás miatt. Tettem, mert leg­alább egy-két nap telt el a tett időpontja, s az ottani ész­lelés között. Becslésem szerint legalább két-háromszáz ember ment el közömbösen mellette. Hát ilyesmire kellene hivatkozni, hogy X. Y. ésalelte, s azonnal cselekedett. Ez irányú tapasz­talataim rosszak,,és a kollek­tív felmentés olcsó lehető­ségét érzem a hasonló filozó­­fiájú levelekből. Palástot „ rá, és kész ... A friss törésfelületre vissza­térve, ha az korábbi lett vol­na. a felület széleinél legalább algás zöld színnek kellett vol­na jelentkezni. Az már csak „a mai helyzetet bíráló rossz­­indulatomnak tulajdonítható”, hogy a padok is akkor törtek el és a lecsavart vasdarabok valóban betöltötték a termé­szet szerepét — „agresszív módon”. És hogy régóta ér­zem, a kulturális környezet­­védelemmel is kellene foglal­koznom. sajnos az ismét bi­zonyítást nyert. Mégis minden ceglédi lakos­nak azt jelzem, mint régen — most is a magunk történel­mét, értékeit és a jelen, a jövő anyagi alapjait NE rom­boljuk, illetve rombolják egyesek. Surányi Dezső Cselgáncs Verseny két korcsoportban A Ceglédi VSE cselgáncso­­zói az elmúlt hétvégén két or­szágos rangsorversenyen szere­peltek. — A gyerekek teljesítmé­nyén látszott, hogy még csak a bajnoki év elején vagyunk. Ezt is figyelembe véve dicsé­retesen versenyeztek: ketten fölállhattak a dobogóra, s to­vábbi hárman a helyezettek között végeztek. Jansik érde­mel említést, aki eddig vala­mennyi versenyéről éremmel térhetett haza. — A még ifjúsági Bíró Nor­bert most a felnőtt II. osztály­ban bizonyított — értékelte a látottakat az edző, Károly An­tal. — Szólni kell még arról, hogy egyre ígéretesebbek azok a fiatalok, akik a CVSE újszil­vás!, csemői és albertirsai cso­portjaiban készülnek. Eredmények, gyermek A: 30 kg-ban: 3. Jansik Tamás, 35 kg-ban: 5. Gál Béla, 38 kg-ban: 5. Csontos Richárd, 63 kg-ban : 3. Barta Béla, -f-63 kg-ban: 5. Huszti András. Felnőtt II. osztály; 60 kg­­ban: 2. Bíró Norbert. TI. L. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc, • Munkatárs: Rozgo­­nyl István és Tóth Ferenc. • Postacím: Cegléd, Pf. 13. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetés­felvétel : Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Te­leki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerdán: 10— 17 óráig. Telefon: (20) 10-763. (ISSN: 0133—2600) Fázós reggelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom