Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-28 / 23. szám

PXHT Mff.YK 1991. JANUÁR 28., HÉTFŐ Még nem esedékes a visszacsapás Vegyi támadásra készülve Újabb, bár a korábbi bag­dadi fenyegetések alapján nem meglepő dimenziót ka­pott a hét végén az öbölhábo­rú — immár ökológiai pusztí­tás is tetézi. Az öböl vizén észak—dél irányban hatalmas méretű olajíblt úszik óránként másfél kilométeres sebesség­gel, a természetes környezetet a térségben soha nem látott katasztrófával fenyegetve. Irak vasárnap burkolt formában nem hagyományos fegyverei­nek bevetését is kilátásba he­lyezte. Az Irak-ellenes koalíció közlése szerint a harcászatilag lényegében értelmetlen szeny­­nyezés Bagdad műve: a part menti kőolaj-berendezésekből és tartályhajókból bocsátották a tengerbe a sűrű fekete fo­lyadékot — kuvaiti adat sze­rint — több száz-, kétszáz­ezer tonna mennyiségben. Bagdad az „ökológiai terro­rizmus” washingtoni vádját visszafordította, azt hangoz­tatva, hogy az olajfolt az iraki tartályhajók ellen intézett amerikai légitámadások kö­vetkezménye. A gyorsan égő, de szennyező anyagot maga után hagyó olaj a szövetsége­sek partraszállását adott eset­be nemigen akadályozná, ki­pusztulással fenyegeti viszont az öböl — egy csaknem zárt .tenger — vizének faunáját, a partok madárvilágát. A part menti államok vizet sótlanító üzemeiket próbálják megvé­deni a fekete folyamtól. Dick Cheney amerikai vé­delmi miniszter vasárnap kö­zölte, hogy országa „katonai intézkedéseket” hozott az olaj­ár megállítására. Ezeket nem részletezte, de előző napi lon­doni értesülések szerint az iraki kézen lévő kuvaiti szi­vattyúállomások lebombázását fontolgatták a szövetségesek. Bagdad a térség kőolajkin­csének fegyverként történő használatával jóval a háború kitörése előtt megfenyegette a vele szemben áló erőket. Saj­tója útján Jrak vasárnap régi fenyegetései közül egy mási­kat is megismételt: kimondat­lanul, de egyértelműen felezte, 01aj az öbölben Élő fenyegetés a katasztrófa Irán vasárnap felhívta a nem­zetközi környezetvédelmi szer­vezeteket, és a fejlett ipari ál­lamokat, hogy segítsenek a Perzsa (Arab)-öböl vizét egy­re nagyobb mértékben beborí­tó olajszennyeződés megszün­tetésében. A teheráni hírügynökség ál­tal kiadott közleményben az iráni környezetvédelmi hiva­tal vezetője elmondta, hogy a helyszínre küldött szakembe­reik a környezet súlyos káro­sodásáról számoltak be/ Irán nem tud egyedül megbirkózni a súlyos katasztrófával, ezért nemzetközi összefogásra van szükség — nyilatkozta a tehe­ráni illetékes. Az immár mintegy hatszáz négyzetkilométer nagyságú olajfolt 20-25 kilométeres se­bességgel dél felé, Szaúd-Ará­­bia és az Egyesült Arab Emír­ségek körülbelül 100 kilomé­terre levő partjai felé terjed. Az elkövetkező napok időjárá­sától és főleg a széljárástól függ, hogy az említett két or­szág mellett az olajszennyezés eljut-e az iráni partokhoz is. Szaúd-Arábia környezetvé­delmi hivatalának vezetője va­sárnapi sajtóértekezletén azt mondta, hogy az olajszennye­ződés nem x>koz fennakadást az ország ivóvízellátásában. A szaúdi állami olajtársaság kibérelte azt a Dubaiban hor­gonyzó különleges norvég ha­jót, amely naponta több mint egy négyzetkilométernyi szeny­­nyezett területről képes fel­szedni a kőolajat. Az immár negyedik napja növekvő olajszennyeződést a szövetségesek információi sze­rint Irak okozza azzal, hogy a kuvaiti part menti tárolókból pumpálja az olajat az öbölbe. Bagdad viszont azt állítja, hogy a szövetségesek által szétbom­bázott iraki tartályhajókból ömlik az olaj. hogy vegyi, illetve biológiai fegyverének bevetésére ké­szül. „Irak ereje nem csak a már ismert fegyverekre tá­maszkodik” — írta az Al- Dzsumhurija című kormány­lap, miközben a védelmi mi­nisztérium lapja „új korsza­kot” ígért Izrael („a cionisták fattyú képződménye”) meg­semmisítése utáni időre. Izrael a péntek esti rakéta­­támadás után, amelynek kö­vetkeztében egy ember meg­halt, szombat este újabb — ezúttal kettős — rakétacsapást szenvedett el Iraktól, noha mind ez ideig távol tartotta magát az öbölháborútól. Az Észak-IzVaelt érő támadás következtében — bár az ame­rikai Patriot rakétaelhárító rakéták a hivatalos közlés szerint megsemmisítették a közeledő Scudokat — két iz­raeli arab férfi megsérült. Az izraeli kormány vasárnapi rendes ülésén megerősítették, hogy nem változtatnak az ön­mérséklet eddig gyakorolt po­litikáján, más szóval egyelőre nem esedékes a viszoncsapás. Ugyanezen a napon (Izrael­ben a hét első napján) majd­nem kétheti kényszerszünet után újra iskolába mentek a középiskolák felső osztályai­nak tanulói. A tanintézmé­nyekben, akárcsak a laká­sokban, szigetelt helyiségekkel készültek jel az ország kato­nai vezetése szerint egyre kö­zelgő vegyi támadásra. Előzetes népszavazás Az észtek csak a függetlenségben egységesek Észtországban nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy már­cius 17-én népszavazást tart­sanak a Szovjetunió, mint egy­séges állam sorsáról — han­goztatja a független észt kom­munista párt kongresszusán vasárnap elfogadott egyik ha­tározat. A népszavazás kiírását a né­pi küldöttek szövetségi kong­resszusa a múlt év végén ha­tározta el, Mihail Gorbacsov államfő kezdeményezésére. A független észt kommunis­ták szorgalmazzák, hogy feb­ruár 24-én tartsanak előzetes népszavazást Észtország lakos­sága körében arról, milyennek képzelik el köztársaságuk jö­vőbeni státusát. A kérdést illetően a párton belül végletesen megoszlanak a vélemények, egyetértés csak abban van, hogy Észtország­nak függetlenné kell válnia. A párttagság egy része a függet­lenséget az 1938-as alkotmány alapján képzeli el, s vissza akarja állítani az akkori pol­gári társadalmat, míg a másik tábor a „harmadik köztársa­ság” megteremtésének híve. E vélemények szerint először vissza kell állítani a köztársa­ság önállóságát, majd azután népszavazással kell kikérni az állampolgárok véleményét, mi­lyen társadalmi rendszerben kívánnak élni. Nincs szovjet utánpótlás A teheráni ígéretben is bízva A félmilliós szárazföldi haderők hamarosan befejezik felkészülésüket, és heteken belül megkezdődhet az öböl­háborúban a földi támadás, tűnt ki az amerikai védelmi miniszter vasárnapi tv-nyi­­latkozatábó!. Richard Cheney az NBC- tv-ben elmondotta, hogy a részben Európából átdobott amerikai csapatok a közeljö­vőben harcra készen állnak a kuvaiti határoknál. „Eleve ab­ból indultunk ki, hogy minden lehetőséget felhasználunk a háborúban”, mondotta a mi­niszter, jóllehet, a vezetés ko­rábban azt sugallta, hogy pusztán légitámadásokkal megnyerhetik a harcokat. A földi hadműveletekre George Bush elnök ad majd paran­csot, egyeztetve a lépést a tör­vényhozással, közölte Cheney. A védelmi miniszter szólt arról, hogy folytatják a légitá­madásokat az iraki rakétaál lások ellen, de változatlanul fennáll a veszély, hogy Bag­dad vegyi fegyvert is továbbít rakétáival. Cheney cáfolta a híreket, hogy o Szovjetunió utánpót­lással vagy szakértőkkel segí­tené lrakot: nincs ok kétel­kedni abban, hogy a Szovjet­unió ne támogatná a koalíciót, és ne tartaná meg az embar­gót, mondotta. A miniszter ugyancsak bizalmát fejezte ki Irán semlegessége iránt; mint mondotta, több mint 30 iraki harci- és szállítógép szállt már le Iránban, de nem tudni, hogy a pilóták dezertáltak-e vagy az iraki vezetés ily mó­don kívánja megóvni gépeit. Washington mindenesetre bí­zik Teherán ígéretében, hogy a gépek a háború befejeztéig az országban maradnak, és -nem szállhatnak fel.' Külföldi események egy mondatban A szovjet államfő szombaton kiadott rendeletében feljogosítot­ta a KGB-.t és a belügyminisztériumot: mindenféle előzetes engedély nélkül ellenőrizzék a különféle intézmények és válla­latok tevékenységét, anyagi helyzetét, dokumentumait, beleért­ve a helyszíni kutatást is. A A világ legkülönbözőbb pontjain ezrek és tízezrek vonultak fel szombaton tiltakozva az Irak el­leni háború, illetve az öböl élővilágát és a környező országok ivóvízkészetét fenyegető olajszennyezés ellen, A A Szomáliái kormány megdöntéséért harcoló egyesült Szomáliái kongres­szus felkelői vasárnap a helyi rádióban is bejelentették: át­vették az országban az uralmat, elfoglalták az elnöki palotát, a helyi rádió központját. A A szovjet védelmi és belügymi­niszter parancsa a közös katonai-rendőri járőrözésről alkot­mányellenes és a rendkívüli állapot részleges életbeléptetését jelenti — közölte Szergej Sztankevics moszkvai alpolgármes­ter. 1 10 újság A fenti szlogenünket olvas­va egyre többen érdeklődnek, milyen is lesz februártól a Pest Megyei Hírlap. Azt ol­vasóink a mindennapi hírek és korábbi cikkünk alapján is sejthetik, hogy drágább. De hát, hogy is lehetne másként, ha egy-egy újságpéldányra számítva a legszűkebb önkölt­ség — a kiadói és a szerkesztő­ségi költségek nélkül is — meghaladja a 8 forintot. Eb­ben csupán a már tavaly ősz óta drágább papír, a januártól majd 60 százalékkal nagyobb nyomdaköltség és a hasonló arányban emelkedett postai terjesztési díj szerepel —, az újságírók bére, a szerkesztő­ségi és kiadói helyiségek fenn­tartása vagy éppen a távirati iroda híreinek előfizetése nem. De hagyjuk a kesergést, a panaszkodást, hiszen ebből ol­vasóinknak már bizonyára elege van. Inkább arról szól­junk, hogy munkatársainkkal — több munkát vállalva — elhatároztuk: a magasabb árért terjedelmesebb és jobb lapot próbálunk nyújtani ol­vasóinknak. Ezt úgy tehetjük meg, hogy újságunk formátu­ma, készítésének módja és ki­adásainak száma is változik. Az eddigi egy helyett tulaj­donképpen két Pest Megyei Hírlap jelenik majd meg — hétköznap 12, szombaton 16 oldalon. A szerkesztőségben csak al­földi, illetve északi kiadás­ként emlegetett újságok 8 ol­dala azonos,' négy oldala vi­szont eltérő lesz. így az alföl­di kiadásban végre mód lesz arra, hogy Cegléd* a Nagykő­rös és a Monor környéki ol­vasókon túl legalább kétna­ponta helyi újságjuk legyen a Dabas vidékén, illetve a Tá­­pió mentén élőknek. Az észa­ki kiadásban a váci és a gö­döllői körzet mellett minden­nap oldala lesz a budai vidék­nek (Budaörsöt, Érdet és Százhalombattát is ideértve) és a Duna táján lévő telepü­léseknek, Szentendrétől Duna­keszin át, egészen a Csepel­­sziget városaiig és falvaiig. Ez nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy többet írhatunk a kisebb-nagyobb települések­ről, de azt is, hogy máskép­pen: szinte mindegyikük he­lyi lapjává válhatunk, mi­közben változatlanul informá­lunk a megyei, az országos és a nemzetközi eseményekről is. Persze ehhez olvasóink segít­sége nélkülözhetetlen: várjuk véleményüket, javaslataikat, ha kedvük és idejük van, tu­dósításaikat közvetlen környe­zetük szépségeiről és visszás­ságairól, bármiről, ami érde­kelheti a kisebb-nagyobb kö­zösséget. Mi önöket tekintjük gaz­dáinknak, már csak azért is, mert az országban egyetlen állami tulajdonban levő napi­lapként abból tartjuk fenn magunkat, amit olvasóink (és hirdetőink) az újságért fizet­nek. Kérjük, maradjanak to­vábbra is velünk. Bárd András Belpolitikai véleménykülönbség Nem marad a családban A független országgyűlési képviselővel, Fodor Istvánnal készített újévi beszélgetés kap­csán már két hozzászólást kö­zöltünk. Miklós bátyja után most másik fivére, az MDF-es honatya, Fodor András Attila is kifejtette véleményét a Pesti Hírlap hasábjain. Az interjút változtatás nélkül közöljük. — Ügy érzem, hogy fivérem nyilatkozata igaztalan váda­kat tartalmaz a miniszterel­nökre nézve, s azért gondo­lom, hog • ez a nyilvánosság előtt tisztázásra szorul, mert az abban foglaltakhoz hason­ló gyanúsítások már mások szájából is elhangzottak — kezdi Fodor András Attila. — A cikkben szó esik arról, hogy a háromoldalú kerékasztal­­tárgyalások során Pozsgay Im­re és Antall József „szóit értet­tek” egymással, de később An­tall „elárulta ezt a közös ügyet azzal, hogy megbélyegezte az MSZP-t, sőt kijelentette, hogy nem hajlandó velük közösen együttműködni”. Vélemé­nyem szerint az MDF-nek és Antall Józsefnek az MSZMP- vel, illetve később az MSZP- vel semmiféle közös ügye nem volt, bár sokan megpróbálták ezt így beállítani. A választási kampány kezdetekor éppen ezért volt szüksége egy tisztázó nyilatkozatra, mert a más pár­tok részéről több, a két pártot egybemosó nyilatkozat látott napvilágot. Ez nem árulás volt, hanem annak kinyilvánítása, hogy a két párt között soha­sem volt szövetség. Annyi tör­tént csak, hogy a valamennyi fél közös törekvése volt a há­romoldalú tárgyalások során a demokratikus, pluralista állam megteremtésére. • Fodor István kritikát jelez arra vonatkozólag is, hogy a kormány káderpolitikája visz­­szatért a Kádár-rendszer me­tódusához, első a párttagság. — Nos, hirtelen összeszámol­tam, jelenleg öt pártonkívüli miniszter van a kabinetben. Ez mindenképpen arra utal, hogy a párttagság nem elsődleges szempont. A nyilatkozat sze­rint ugyanakkor Antall József eldöntötte, hogy a korábbi ad­minisztráció apparátusának élvonalára nem tart igényt. Nos, ezen szakértők nagy része még hivatalában maradt. • S ez ön szerint gondot je­lent? — Ez bizony baj, mert én nem tartom tisztességtelen do­lognak, hogy a rendszerváltás után a korábbi idők vezetői át­adják helyüket az újaknak. Másrészt a mozdulatlanságnak hátrányait tapasztalatból is is­merjük. • Az új apparátus viszont még nem tudott felállni, a je­lenlegi kabinet találhat-e egyál­talán megfelelő szakembereket? — Ha nem pártberkekben keres, akkor igen. Úgy gondo­lom, hogy a kormány a köz­vélemény és a közvéleményt formáló sajtó olyan nyomása alatt áll, amiért túlzottan tar­tózkodott a személycseréktől, nehogy a boszorkányüldözés vádjával illethessék. A következő években bevonják A hadiruha nem olcsó A területvédelmi és hadki- dául kőművesmunkára, szoba­­egészítő parancsnokságok eb. ‘ festésre használja? ben az évben is tervezik tar­talékos hadkötelesek hadiru­házattal való kilátását, de „a korábbi évektől eltérően lé­nyegesen kevesebben kapnak. □ Elfogyott a muníció a honvédségnél és a tartaléko­sok a saját ruhájukban fognak bevonulni? Vagy pedig az idei, kurta katonai költségve­tés az oka ennek a furcsa in­tézkedésnek? — ennek okáról kérdeztük a Magyar Honvéd­ség ruházati szolgálata főnö­két — Böröcz Ferenc ezredest. — A válasz sokkal prózaibb. Mivel megváltozott hadsere­günk doktrínája — védelmi jellegű lett —, a már kintiévá hadiruházatot folyamatosan beszedjük, de mellette lesznek kis létszámban olyan tartalé­kosok, akik viszont megkap­ják azt. Látszólag ellentmon­dásos ez a döntés, egy mondat­tal hadd oldjam ezt föl: A honvédség harckészültségének ruházati biztosítását fenn kell tartani, de azoktól, akik elér­ték, vagy közelednek a hadkö­teles kor felső határához — beszedjük. Több éves ütemterv alapján fog történni mindez. Jó hír egyébként, hogy a Par­lament módosította az 1976/1- es honvédelmi törvényt, így e2 a bizonyos felső korhatár a korábbi 55 évről lecsökkent 50 évre — a férfiak esetében. □ Mi történik akkor, ha va­laki az értesítés ellenére nem jelenik meg a hadiruha-kiadá­­son, vagy pedig a kiutalt ru­hacsomagot magáncélra, pél­— A hadkötelezettség nem ér véget azzal, ha az állam­polgár letöltötte sorállomá­nyúként az előirt szolgálati időt. Megjelenni olyan állam­­polgári kötelessége, amit tör,, vény ír elő. Amennyiben konkrét akadálya van annak, hogy a hadiruhát valaki nem tudja átvenni, vagy biztonsá­gosan megőrizni — itt a haj­léktalanok egyre növekvő tá­borára gondolok — akkor az illetékes területvédelmi és hadkiegészítő parancsnokságok ez alól felmentést is adhatnak. Ami pedig a ruházat előírás­sal ellentétes használatát ille­ti, a hadköteles anyagi felelős­séggel tartozik annak épsé­géért. Amennyiben annak ál­lapotában értékcsökkenés állt be, meg kell fizetni azt. És itt nem kis pénzekről van szó, hiszen egy egységcsomag ára 15 ezer forint körül mozog. □ Gázálarcot tartalmaz-e a csomag? — Nem. Egyébként sincs semmi összefüggés az öbölben kialakult háborús helyzet és ennek az intézkedésnek a megvalósítása között. Meg­nyugtatásul tehát még egyszer annyit szeretnék mondani: a Magyar Honvédség legfelsőbb katonai vezetésének döntése értelmében minden tartalékos hadkötelestől beszedjük az el­következő években a kiadott hadiruházatot, de az átmeneti időszakban kis létszámban lesznek hadkötelesek, akiknek kiadjuk azt. (—virág—) Szakemberek körében vegyes fogadtatásra talált az a mind gyakrabban emlegetett elkép­zelés, hogy a jövőben minden jelentősebb magyarországi te­lepülés rendelkezzen kenyér­gyártó miniüzemmel. A Dél- Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója, Kovács Károly például úgy véli, hogy a mini­­sütödék telepítése csak látszat­eredményeket hozhat. A ma­szek pék a hétnek csak azon időszakában látja értelmét an­nak, hogy a kemencét begyújt­sa — tartja az igazgató —, lia abból egyértelmű gazdasági haszna származik. Megítélése szerint a lakosság az évtizedek során hozzászokott ahhoz, hogy az állami kenyérgyárak ontják a legkülönbözőbb fajtá-Versenyben a piacért JU kenyereket, darabárut és süteményeket. Az igazgató szerint Ceglé­den, ahol a vállalat központja található, nyolc maszek pékség működik, de termékeik minő­sége elmarad az államitól. Egyébként a maszekoktól ki­kerülő kenyerek a teljes ellá­tás 50 százalékát segítik elő, s változatlanul egészséges ver­senyben állnak az állami üze­mekkel a fogyasztók elnyeré­séért. Nagykőrösön még jelen­tősebb a maszek pékségek 'gyártókapacitása, hiszen a városban található tucatnyi sütöde a helyi és a vonzáskör­zetek kenyérigényének 65 szá­zalékát biztosítja. Pest megyében országos összehasonlításban a legtöbb maszek pék található. Ez a jö­vőben könnyen túltermelésbe is torkollhatna, de valójában jó versenyt jelent. Heim Endrének, testvérével együtt Dunabogdányban van sütödéje. Elmondta,, hogy öt éve nyitottak, s eddig nem bánták meg. Bevételeikből már arra is futotta, hogy a hajdani öreg gőzös kemencét korszerű, olajfűtéses komplett szalagos­ra cseréljék. Igaz, az új tech­nológia, szavait használva, egy év alatt padlót fogott, vagyis máris kénytelenek a termelés­sel leállni, s elvégezni a költsé­ges karbantartást. Utalt a be­szélgetés során arra is, hogy ők mindössze kétfajta kenyeret készítenek, a házit és a rozs­lisztből gyártottat. Utóbbit csak heti két alkalommal. A naponta piacra szállított 20-30 mázsányi kenyér nagy keres, letnek örvend, nemcsak a du­­nabogdányiak körében, hanem a településtől távol eső fal­vakban is. Sőt jut az üzem ter­mékeiből két fővárosi üzletbe is. A Heim testvéreknek azzal hogy az állami kenyér áránál két forinttal olcsóbban értéke­sítik termékeiket (harminc fo. rint a házi kenyerük kilója) sikerült növelniük a fogyasz­tók táborát. Ezek után érthe­tően nyereséges a vállalkozá­suk, s az sem sújtja őket, ha hetekre kénytelenek felfüg­geszteni a gyártást a már em­lített elkerülhetetlen karban­tartási munkálatok miatt. (gyócsi) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom