Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-26 / 22. szám
Alapítvány Darut a tűzoltóknak! Az ország lakossága megdöbbenve hallotta,. hogy az 1991. január 7-i villamosbaleset — 4 halálos és 45 sebesült áldozatot követelt — mentési munkáit akadályozta, a sérültek gyors orvosi ellátását lehetetlenné tette az, hogy a fővárosi tűzoltó-parancsnokság nem rendelkezett olyan darus gépkocsival, mellyel a villamosroncsot felemelhették volna. A Rádiósok Országos Egyesülete által alapított S. O. S. Rádió Segélyhívó Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy gyűjtést indít a darus kocsi megvásárlásáért, mely 70 millió forintba kerül. Ehhez kérjük nemcsak az állampolgárok, hanem a cégek, vállalkozások, biztosítótársaságok jelentős összegű támogatását. A vállalkozók, cégek, közületek az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknál nyitott 216-19 122 bankszámlára fizethetnek be. Az utalványok és az átutalások alapján kiadjuk a szükséges igazolásokat, melyekkel — az érvényben lévő jogszabály szerint — az alapítványi befizetés az adóalapból leírható. Kisebb összegű adományokat is elfogad a nagykőrösi tűzoltó-parancsnokság (Nagykőrös, Rákóczi u. 5.), melyekről az érintetteknek elismervényt adunk, és gondoskodunk az összeg rendeltetésszerű felhasználásáról. A cél az előzőekben Ismertetett darus gépkocsi megvásárlása. A befolyt összegről az írott és az eletronikus sajtó segítségével rendszeresen tájékoztatjuk a közvéleményt. Az összegből pénzbeli támogatás semmilyen más célra nem használható jel. Tűzoltó-parancsnokság Ön korín á nyza li esélyeink Üres zsebekben kár kotorászni 1990. szeptember 30-a és október 14-e, az önkormányzati választások időpontja, esélyt teremtettek az országban a változásokra. Megadatott a minimális jogi és törvényi garanciája a települések önkormányzatiságának. Az önkormányzatok az ország! A. ország gazdasági ereje a dinamikus, tettre kész önkormányzatokon nyugszik. ségét olcsóbb, gazdagabb tej zsírtartalomban eladásának. A dinamizmust a nehezen összerakott 1991-es költségvetési törvény, az önkormányzatok hatáskörébe utalt adótörvény, a hihetetlen lassúsággal előkészített kárpótlási törvény, 'és a már majdnem elkésett privatizációs, koncessziós és földtörvény fékezik, sok településen ellehetetlenítik. Nem is beszélve a különféle önkorfnányzati, szervezeti lehetőségek kialakítását hátráltató közszolgálati törvényről. A privatizáció területén történt tulajdonképpen a legkevesebb, pedig itt kellett volna a legtöbbnek történnie. Sikerült elérni, hogy mg. valójában nincs tulajdonforma az országban, ami ne lenne bizonytalan. Teljesen bizonytalanná lett téve a földtulajdon. Nincs világos megosztás a kincstár és az önkormányzat vagyona között. A jelenlegi törvényalkotási ütemet alapul Véve hónapok, évek telhetnek el, mire Nagykőrös megkapja az őt megillető tulajdonát. A vagyon tovább privatizálásáról sem alakultak ki még megfelelő formációk. Így nagy nehézségek árán lehet a külföldi tőkét idecsalogatni. E nehézségek ellenére biztató tárgyalások bonyolódtak már német, osztrák, svájci, izraeli, holland és hongkongi cégekkel különféle üzemtelepítési üzemanyagtöltő-állomáslétesítési és egyéb témákban. Furcsa disznóölés Kerekes Ambrus tanyaszerte híres böllér volt. Csak volt, mert ma már nem vállal disznóölést: 78 esztendős. Utoljára maguknak vágott hízót S évvel ezelőtt, azóta nem vette az ölőikést a kezébe. — Csak hadd munkáljanak a fiatalok! — mondogatja nevetve, ha valaki tréfából mégis megkéri a munikára. Így esett aztán, hogy a felesége nem sokkal újév után megkérdezte tőle. — Osztán kit hívunk böllérnek? — Kit hívunk? — csattant fel az öreg hangja. — Csak nem teszem azt a szégyent, hogy más vágja le a disznónkat! Kerekes néni 50 éve ismerte az urát, tudta, hogyha kimond valamit, azon nem lehet változtatni. Nem is szólt semmit, csak a szemét húzta összébb, igaz, azt is úgy, hogy az ura ne lássa. Csak abban bízott, hogy a jószág inkább csak jószágocska volt, alig fölötte a 70 kilónak. Annak rendje-módja szerint felkészültek a disznóölésre. Szerszámot, edényt, mindent odaraktak előző este a konyhaasztalra, ahogy azelőtt. Időben fel is keltek. Még sötét volt. De ezt így kívánja a regula. Mikor odaértek az ólhoz, Kerekes néni még egy utolsó kísérletet tett. — Nem kellene mégis segítség, he? Még a sötétben is látta, mekkorát villámlik Ambrus bácsi szeme. A disznó, egyébként a Suta nevet adták neki kiskorában, szinte üdvözölte őket. Kezes jószág volt, majdhogynem bárány. Megszokta, hogy a két öregember beszélt hozzá, hogy vakargatták a hátát, simogatták a tokáját. Olykor az is megtörtént, hogy lefeküdt, felemelte a mellső .lábát, s várta, hogy becézzék. Most sem volt semmi baj, kicsalogatták az ólból. Egész az udvar közepéig eljöttek vele. Ott aztán Ambrus bácsi elkezdte vakargatni a hátát. Suta röfögni kezdett. Aztán, hogy Ambrus bácsi paskolta a pofáját, még le is feküdt. Azt remélte, valami tartós becézés következik. Még azt is hagyta, hogy Kerekes Ambrus felemelje az egyik, mellső lábát, a másikra meg rálépjen. A kés ott lapult a csizmaszárban. Ambrus bácsi ki is húzta, de nem döfte bele Sutába, hanem letette a földre. — Nem bírom megtenni — sóhajtotta. Ügy állt ott a disznó lábán taposva, féi kezében a másik mellső lábával, mintha a fájdalom megtestesült szobra lett volna. — Mintha saját magamba kéne szúrnom — folytatta az öreg. — Annyira hozzám nőtt. Azzal elkezdte simogatni a disznó tokáját, ott, ahova a kést kellett volna beszúrnia. — Szúrd le te! — nézett az öregember a feleségére. — En? — En lefogom a Sutát. Oda is teszem a kést ahova azűrni kell. Te csak meglököd, meg egy kicsit elfordítod. — Hogy én-e? — csodálkozott Kerekes néni. — Semmi az egész. De én nem tudom megtenni. Értsd meg! — Hát jó! — egyezett bele a dologba az öregaszony. Ambrus bácsi még egyszer megsimogatta a Suta nyakát, és odahelyezte a torkára a szúrókést. — Most nyomd meg! De erővel! Kerekes néni oda se nézett, úgy nyomta meg a kést. Suta visított egyet, aztán hörögni kezdett, mert a vére bejutott a légcsövébe. Most már pontosan csinálta Kerekes bácsi a dolgát. Ügy mint azelőtt. Mikor készen lettek, s amikorra már a zsír is sülni kezdett, az öregember a feleségére nézett. — Nem tudom, mi volt velem. — Nem baj, apjuk, ne is törődj vele! Én soha nem mondom el senkinek sem a dolgot. Tóth Tibor E tárgyalások USA-cégekkel kibővülve február, március hónapokban folytatódnak. A külföldi telepítési szándékot az infrastruktúra meglétét feltételezik. Így az önkormányzat víz- és távbeszélőhálózat fejlesztési munkái kivitelezés, illetve előkészítés alatt vannak. Ez évben ennek már számottevő eredményei lesznek. Gázfejlesztési munkák zömében 1992-ben kezdődnek majd. Igen fontos tényező ez évben az Erzsébet-iskola építésének befejezése. Az iskola átadása július 31-én lesz. A ma meglévő gazdasági válság mellett napjainkra megjelent Magyarországon az állampolgári lét válsága, melynek az életmódot és életszínvonalat érintő tünetei nyilvánvalóak. Az elmúlt hetek történései arra utalnak, hogy a gazdaságpolitikát illetően fordulóponthoz érkeztünk. A magj-ar mezőgazdaság az idén a vesztébe rohan. A tej mellett a sertéshús „eladhatatlansága” okoz gondot a gazdáknak. Félő, hogy már ebben az évben hús- és tejhiánnyal kell majd küszködnünk! Dél- Pest megyében — Nagykőrösön,' Cegléden, Abonyban, Jászkara jenőn, Törteién, Nyársapáton, Kocséron és Kőröstetétlenen — több mint 10 ezer sertés vár eladásra. Az országban ez a szám mintegy 200 ezer darab! A kormány intervenciós segítségével mielőbb fel kell vásárolni ezt a menynyiséget a termelőktől, mely végül is 5-6 hónap alatt értékesíthető, esetleg árengedménnyel. Így a monopolárakat le lehet törni. Az Intézkedés a termelők és elszegényedők körében bizalmat ébresztene a Földművelésügyi Minisztérium és a kormány iránt. Tárgyalásokat folytatunk sertéshúseladást illetően nyugat-európai partnerrel. E tárgyalások sikere esetén a Dél-Pest megyei sertésmennyiséget februártól levezetheti e piac. A sertéshúst illetően hosszú távon a megoldás egy vágóhíd, hűtőház. és húsáruház megteremtése lesz. Kannás tej árusításának bevezetésével Nagykőrösön meg szeretnék teremteni a lehetőNagyon fontos kérdés az Is, hogy az adójogszabályok révén kit hoz az önkormányzat előnyös vagy hátrányos helyzetbe. Az öt adónem, az építmény-, kommunális, telek-, idegenforgalmi és iparűzési adókból áll össze. Egyeztetve az önkormányzati bizottságok elnökeivel és a pártok képviselőcsoport-vezetőivel, lényegében megállapodtunk abban, hogy az 1990. évi 3 millió forintnyi adóbevétellel szemben az 1991. évi költségvetés 4 millió forint adóbevételt fog íarltalmazni. A növekményt a korábban már kivetett adók 1991. évre eső trendje adja. Tehát lényegében 1991-ben az új adótörvényben foglaltakra vonatkozóan az önkormányzat nem szándékozik kivetni adót. Remélem, ezen elképzelésemet a képviselő-testület is támogatni fogja. Ahhoz, hogy az adótörvény előírásai mértéktartóak és rétegorlentáltak legyenek, 1991. év folyamán alapos előkészítést kell végezni. Az ily módon előkészített, az új adótörvény elemeit tartalmazó adókivetés 1992. január 1-jétűl várható. A személyi jövedelemadó (50 százalék helyett minimálisan 75 százalék kellene hogy legyen) és az ismert állami támogatásokon kívül a költségvetés tulajdonképpeni forrásait elsősorban vállalkozások révén kell megteremteni. (Pl.: export-import vállalkozási iroda stb.) A nagykőrösi önkormányzat nem a polgárok zsebében akar kotorászni, ahol már egyébként is kevés van. Ahhoz, hogy adózzanak a polgárok, gazdagabbá kell tenni őket, mert ez esetben lesznek csak a város és az ország támaszai. Ha ez a homályos állapot kitisztul, s legitim, nyílt pozícióért és javakért folyik a rivalizálás, akkor a korlátok is világosabbak lesznek és megnő az egészséges cserén alapuló szolidaritás értéke. Kiss János polgármester Tavaszikabátokat varrnak Megszokhatnánk, hogy az ügyes cégek mindig egy lépéssel előbbre tartanak. így van ez a Nívó Klsz esetében Is, a cég helyi üzemében az ügyes kezű asszonyok már a tavaszikabátokat készítik (Varga Irén felvétele) A körösi tanítójelöltekről Oldottabb légkörben A Nagykőrös! és Duna Melléki Református Tanítóképző elsőéves hallgatói éppen túl vannak az első félév vizsgáin. Horváth Kispéter Zsuzsát, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola tanárát, aki az anyanyelv elnevezésű tárgyból vizsgáztatott a főiskolán, tapasztalatairól kérdezzük. — Ügy gondolom,'hogy nincs számottevő különbség a nagykőrösi és a jászberényi hallgatók tudása, felkészültsége között. Nagyjából ugyanazon problémákkal küszködnek így ilyenkor, a főiskolai lét elején: ezek pedig egyszerű tanulástechnikái fortélyok. Máshogy kell készülni egy félévi vizsgára, mint annak előtte egy-egy középiskolai feleletre. Bizonyos idő kell, hogy ezt az új technikát, ami ide szükséges, elsajátítsák. Így olykor előfordul, hogy egy-egy kérdés megítélésében nem vagyunk egy hullámhosszon. Vannak, akiik a mechanikus tanuláshoz szoktak, s úgy vélik, az is egyfajta értékelhető tudás. Én azonban az Ismeretek alkalmazását, a rendszer-látást figyelem, hogy es milyen szinten van. Jászberényben, de Itt Nagykőrösön is némi gondot okoz, hogy a hallgatók nem használják a szakkifejezéseket, márpedig minden tantárgy éppen attól is különbözik egy másiktól, hogy egy kicsit más a nyelvezete. — És a hangulat? — Talán azt mondhatom, hogy Nagykörösön oldottabb légkörben tudtam vizsgáztatni. Korábban, a félévi munka során is azt tapasztaltam, hogy a hallgatók igen érdeklődők, kommunikációképesek. Ez azután a vizsga légkörére, hangulatára is áttevődött. — Ezek szerint az eredmények is jók. — így van, többen vannak azok, akik nagyon szépen felkészültek, akik nagyon jól teljesítettek, mint azok, akik csalt a minimumot adták. P. O. Hétfőn ismét agrárklub íj és más minőség kell Mint arról már beszámoltunk, újszerű kezdeményezésnek ad otthont a városi MSZP- székház. Ott hétfőnként este 6 ófai kezdettel agrárklubot hozott létre két kiváló körösi kertész. Kása Istvánt arról kérdeztem, mennyire volt sikeres ötletük? — A kezdet sikeresnek minősíthető. Körvonalaztuk elképzeléseinket, s azokat a trendeket vázoltuk fel, ame-Amikor minden fillér számít Minden fillér számít! Az utolsó üres üvegeket is leadják a költözés előtt álló alakulatok a Nagykőrösi Konzervgyárban (Erdős! Ágnes felvétele) lyek Magyarország és a Közös Piac között kialakulnak. S a példát is az élet szolgáltatta. A virág például már egységes piacon kel, a magyaroktól pontosan azt várják — azonos árak mellett — mint a hollandoktól. Egységes csomagolást, pontos szállítást, tömegben is azonos minőséget. Ezt viszont meg is kell tudni termelni — és éppen ebben lehetünk egymás segítségére, persze, a kertészeti termelésben is. Ugyanis a zöldségek között még ez a szint nincs meg, de az irány ugyanez. Sőt! Árrá kell rájönni, hogyha az árak megegyeznek az európaival, akkor éppen Magyarországot fogja elönteni a most még szebb csomagolású, egyenletesebb minőségű,, de más országból származó áru! Erre a bezúdulásra csakis megtervezett agrotechnikával lehet válaszolni — ha .mi -is piacon akarunk maradni. — Ezek szerint mások is úgy ítélik meg; szükség van ,valamiféle egyeztetésre. — Ügy gondolom ez a tudatosságra törekvő termelőnek elemi érdeke. És az egyeztetésen túl, adózási, érdekképviseleti kérdések is vannak. A legérdekesebb azonban a tagság azon elhatározásának véghezvitele, ami már igen konkrét, s izgalmas feladat. — Ez titok? — Nem. Modellezünk egy esztendőt, a talaj-előkészítéstől a palántanevelésig, különböző kultúrák esetére, úgy fólia alatti, mind — esetleg — szabadföldi ' termesztésben. A klubjelleg megmarad, ez a kötetlen, szakmailag hasznos forma módot nyújt arra, hogy a részvevők lélekben és szemléletben felkészülhessenek egy új, magasabb minőségre. (ballal)