Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-26 / 22. szám
Társadalmi trauma Nos, végül is ide jutottunk! s A* elmúlt napok egyikén hosszú sor várakozott türelmesen a Pest Megyei Foglalkoztatási Iroda ceglédi kirendeltsége előtt, a városháza főbejárata mellett, éppen a város legforgalmasabb pontján. Azon a kemény téli napon sok embert csapott meg a munkait nélküliség szele. A járókelők lassítottak, érdeklődtek: olcsóbban lehet kapni valamit? A sarki élelmiszerbolt előtt középkorú hölgy csapta össze a kezét kicsit megszeppenve, hüledezve a sokat emlegetett, de még szokatlan látványtól és sokkoló információtól. „Ezt azért nem gondoltam: már ennyien vannak?! Közöttük ismerősök, utcabeliek... lehet, hogy holnap én is ott állok? Valaki sejtelmesen telefonált szerkesztőségünkbe, nézzük már meg, mi van ott. Egy másik szerint szólni kellene az irodának, hogy tereljék el a sorban állókat a polgármesteri hivatal földszinti előcsarnokába. Vajon mi motoszkált az illető fejében? Együttérzés, „ne fázzanak szegények”, netán pironkodó szemérmesség: „na, lám, csak idejutottunk, de ha már így van, legalább ne mutogassuk”! A fenti képsort Jellemzőnek tartjuk. Naponta olvasunk, hallunk erről az átállással együtt járó társadalmi traumáról, amely egyre közelebb kerül hozzánk, mégis nehéz szembenézni a valósággal. — A munkanélküli-segélyek ügyében jelentek meg a szokásos módon a velünk kapcsolatban állók — mondta Dobos Mihályné, az iroda vezetője. — A segélyeket az elmúlt év végéig postán keresztül megkapták, most már a januárt zártuk kissé _ korábban ez eddigiekhez képest. Ilyenkor azt nézzük meg, hogy ügyfelünk munkával kapcsolatos helyzetében történt-e valamilyen változás, folyósítható-e számára a segély vagy a járadék. A segélyezettek száma A munkanélküliek növekvő száma — ami a piacgazdaságra való áttérés során kikerülhetetlen — az érintetteknek nem kis megrázkódtatással jár. Higgyük, hogy csak átmenetileg (Apáti-Tóth Sándor felvétele) érdeklődök, akiket még „csak" fenyeget a leendő veszély. — Igen, egyre többen jönnek. Jellemző, hogy amíg tavaly augusztusban 354-en jártak az irodán, addig a decemberi forgalmunk elérte az ezret. Közöttük sok az érdeklődő. Nagyon fontos, hogy személyesen jelenjen meg az érintett, hiszen mi csak ennek során tudjuk a pontos „diagnózist” felállítani. Felvilágosítjuk munkajogi kérdésekben: például előfordult már szabálytalan munkakönyvi bejegyzés, mondjuk, „felmondás a vállalat részéről”, „munkaviszonya megszűnt” helyett. Ebből pedig bonyodalmak származnak később. Fontos a munkavállakók meggyőzése. Sokszor úgy kell magyaráznunk, hogy neki is kell tenni valamit — sőt, elsősorban nekäi —, hogy a munkaerőpiacon „elkeljen". Ehhez a fogalomhoz sem szoktunk hozzá, ami persze nehéz dolog, de sajnos, ezzel együtt kell élni (tóth) Jelenleg mintegy 360. Közülük azon a napon legalább 250-en jelentek meg. Rajtuk kívül mások is jöttek, például új Igénylők. Ebben a pillanatban — január 23-án — 158 új indítású munkanélkülit regisztráltunk. összehasonlításul annyit: az elmúlt évben kilenc hónap után, október tájékán értük el e számot. — Milyen a segélyezettek összetétele, mennyi járadékosuk van? — A szakmával nem rendelkezők aránya továbbra is 80 százalékos, körülbelül 15 százalék a szakmunkás, a többi szellemi foglalkozású. Akad közöttük 3 tanácsi dolgozó, de előfordul gépészmérnök, rendőr, sőt katonatiszt is. Aki nem tud elhelyezkedni több mint egy év alatt, újabb egy évre munkanélküli-járadékra jogosult. Ilyen 7 van nálunk: felsőfokú végzettséggel, de könyvelő és cigányzenész szintén jutott erre a sorsra. — Nyilván megfordulnak itt Volt egyszer egy autója Csak az emléke maradt meg Aki ezt a történetet elmesélte, majd röviden leírta — nem kitalált személy. Életének e szakasza valódi dráma, amelyre még mindig úgy emlékezik ' vissza Laci bácsi, mintha tegnap történt volna. Netán tegnapelőtt Annál is Inkább szükséges ezt megismerni az olvasóiénak, mert ma erre kevésbé figyelnek, akik hasonló panasszal állnak elő. Laci bácsi nagyon kedves ember, ma már nehezen mozog, látása rossz, de a lélek derűje él benne változatlanul, mégha szomorú is a története. Emlékezetből írom le az emlékét, mert megfelelő helyre továbbította az eredeti példányt A dráma még 1950- ben kezdődött. E derék embernek (nagy szó akkoriban) autója volt Szép fekete. Talán FIAT, talán Skoda; a típus nem is annyira érdekes. Nos, e kora nyári napon hivatalos ezemlére kellett vinni a saját autót, valahol a budai oldalon, a Batthyány tér közelébe. Laci bácsi a műszaki szemlére nem akart készületlenül menni, végre két kerékre való gumit szerzett, amelyet, nem is gondolhatta akkor, hiába vásárolt meg. A néhány napos késés az idézési dátummal szemben, idegessé tette a találkozót. Nagylelkűen a szemle lefolyt, s elkészült a botrányosnak nevezhető jegyzőkönyv, amelyet sürgettek aláírni. Ebben is precíz és körültekintő volt Laci bácsi. Merte bizony elolvasni az iratot. S mint megdöbbenve látta, egészen másról volt szó, nem a sikeres műszaki vizsga tanúsítványáról, hanem azt a tényt rögzítették, hogy lemond a saját autójáról. Megdöbbent Laci bácsi, i nem értette, hogyan lehet ez. És nem, és nem! — kötötte magát a tulajdonjog szentségéhez, amelyet ráadásul becsületes úton kuporgatott össze. Az érvei azonban mit sem értek. Kijózanítás céljából most már átkísérték szegény Laci bácsit az ÁVO valamelyik rezidense elé. Aki tartva a szokást, bemutatkozás nélkül a lehetséges megoldások nyomatékosítása érdekében töltött pisztolyt tett az asztalra maga mellé. Jó lenne még ennyi év távlatából is tudni, mire gondolhatott akkor a nagy hazafi. vajon miért kellett ezt a pressziót alkalmaznia? Parancsra? Saját belátásból vagy miből? Annyi azonban biztos, Laci bácsinak átfutott az agyán, hogy a magántulajdonhoz való viszonya elég sarkosan oldódhat meg: vagy az élete, vagy az autója árán,' de a család számára feltétlenül autó nélkül. B. Laci bácsi rájött, hogy számára az osztályharc is új szakaszába lépett, a számára mindent jelentő csodás autó nélkül érkezett haza a műszaki szemléről. Szerencséire szinte bizonyos, hogy a fenyegetett túlélte a fenyegetőt, de a fájdalmas méltánytalanságra azért ma sincs gyógyír. Laci bácsi csak-csak reménykedik, hogy valami kárpótlást kap, mert hát nem volt partizán, nem volt koncentrációs táborban, csak autója volt, amellyel a kenyerét kereste meg. Az akkori hatalom megfosztotta a lehetőségeitől s félő, nagyon nehéz lesz a fájdalomtól meggyötört embereket vele együtt felrázni a mai időben. S mint eddig volt a lehetséges variáns szerint a nem föld Jellegű magántulajdon, «Hite másodrendűnek tűnJiet Laci bácsiról ezért la kellett ímk (s uriny!) Tíz előadd» A reménység útján A reménység útján címmel előadássorozat kezdődik február 20-án és április 24-ig tart a ceglédi Kossuth Művelődési Központban. Az előadó dr. Szigeti Jenő és Fekete István egyháztöirténész lesz. Az előadások szerdánként 18 órakor kezdődnek. Abonyban Új boltok A Szolnoki út végén, a láncházak új, látványos épületében két család összefogásával ABC-áruház nyílt Abonyban. A tetszetős áruválasztékkal bővelkedő élelmiszerbolttal egy időben autósbolt nyílt az Űjszászi úton, ahol többek között Schwinn és Csepel kerékpárok, motorkerékpár- és személygépkocsialkatrészek, autóápolási cikkek kínálják magukat. A termeszei keresztje Három fiatal amatőr alkotó: Végh Hajnalka, Eke Zsolt és Matetíts László munkáiból rendeztek kamarakiállítást a ceglédi helyőrségi klubban. A tárlatról Eke Zsolt: A természet keresztje című munkáját mutatjuk be (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Mennyibe kerül Törteién a kultúra? Csökkenő forintok A tőrtell képviselő-testület még a múlt év novemberében határozott arról, hogy a községi művelődési ház és könyvtár működtetésére pályázatot ír ki. Tóth Fereno polgármester ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az intézmény az elmúlt esztendőben több mint 2 millió forintos költségvetéssel működött. Központi forrásokból az idén 470 ezer forintot kapnak, ami jószerivel a könyvtár fenntartására sem elegendő. Gondot okoz a községben az Ívóvízellátás megoldatlansága, a munkanélküliség, a romló szociális helyzet. Nagy szükség van tehát minden fillérre. Tervezik, hogy körülbelül másfél millió forintot biztosítanak ebben az évben a művelődési ház és a könyvtár működtetésére. A pályázat kiírásával hatékonyabb munkára szeretnék ösztökélni az ott dolgozókat. Amint az testületi ülésen is elhangzott (véleményük szerint), kevés a rendezvény a művelődési házban. beli kiadások mögött egyre kevesebb a könyvek száma. ★ Árgyellán Lászlóná tavaly nyár óta megbízott vezetője a művelődési háznak. Azóta már négyszer hosszabbították meg a szerződését, de folytonos bizonytalanságban érzi magát. Természetesen pályázott a megjelent hirdetésre, amelynek feltételeiről azonban nem sokat tud. Jelenleg 16 szakkör és klub működik az intézményben, amelyből hetet egymaga vezet. A téli időszakban az általános iskolások használják tornateremként a nagytermet. Eddig támogatta őket 60, illetve 14 ezer forinttal a helyi termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ. Idén még csak az utóbbi jelentkezett. A hagyományos bevételi források elapadni látszanak. A diszkóra a konkurensek (mozi, IPOSZ) jobb feltételeket tudnak teremteni, s ez' elviszi a fiatalokat. Színházi rendezvényekre a megemelkedett költségek miatt már évek óta nincs remény. Inkább színházi kirándulásokat szerveztek. Néhány évvel ezelőtt még programfüzetet is készítettek, most már erre sincs pénz. Pedig nem ártana, ha munkájuk nagyobb nyilvánosságot kaphatna. A romló körülményekre példaként említi a karácsonyi zenés rendezvényt, amely még 100 forintos jegyekkel is 2000 forint veszteséggel zárult. Az óvodásoknak és az iskolásoknak rendezett meseműsor is (30 és 40 forintos belépők) éppen csak fedezte a kiadási költségeket. Tervezik a helyi szakkörök' bemutatkozását (tavaly is volt három), ahol a szülők megnézhetik gyermekeik produkcióit. Csak hát a kultúra önmagában sohasem volt képes önmaga eltartására. Elképzelhetőnek tartja, hogy a testület által tervezett költségvetés csak fétlesztendei működésre lesz elegendő ekkora infláció mellett. A helyzet fura voltát bizonyítja az események további alakulása. A művelődési ház dolgozói — amikor tudomást szereztek a döntésről — tájékoztatóra hívták meg a képviselő-testület tagjait, ahol részletesen beszámoltak eddigi munkájukról. Sérelmezték, hogy a határozatot előzetes megkérdezésük nélkül hozták, Nehéz Igazságot fenni, hiszen mind a két fél mellett felhozhatók érvek. Igaza1 van a képviselő-testületnek, amikor egy szorító költségvetés mellett más, fontosabb területekre koncentrál. Igazuk van a művelődési intézmény dolgozóinak, amikor szakmai érvekkel védik a kultúra érdekeit. Az eset kapcsán azonban néhány következtetés máris levonható, s ez elsősorban a helyi hatalomgyakorlás technikájára vonatkoztatható. Mintha fordított logika érvényesült volna az egész eljárás során. Szerencsésebb lett volna, ha a képviselő-testület kiküld egy ad hoc-bizottságot, amely az érintettek bevonásával előzetes felmérést készít az intézmény munkájáról. Ennek ismeretében azután konkrétan meg lehetett volna fogalmazni a pályázati feltételeket, s határozni azok nyilvánosságra hozatalára, Végleges döntés február közepére várható. Juhász Fereno Óh, ezek abided re foi'du lí napok (Apáti-Tóth Sándor felvétele) v s nem vizsgálták annak szakmai megalapozottságát. Így történhetett meg azután, hogy a decemberi képviselő-testületi ülésen napirenden kívül szót kapott a könyvtár és a kultúrliáz vezetője is. A jegyzőkönyv tanúsága szerint „a művelődési házban a képviselők tájékoztatására összehívott megbeszélésen született, kialakult álláspontot nem tartják megfelelőnek.” Godó Jánosai könyvtárvezető elmondása szerint a könyvtárnak jelenleg 1200 olvasója van, ami jelentős egy Ilyen kistelepülésen. Az általános iskolások mellett a bejáró középiskolások és a felnőttek is gyakran felkeresik a könyvtárat, ahol bizony szűkén vannak. Számítanak arra is, hogy egyre több újságolvasójuk akad a romló életkörülmények miatt. A gyerekkönyvtár a kultúrházzal szemközti volt pártház épületében működik, meglehetősen áldatlan körülmények között. Számtalan elképzelés született már a helyzet rendezésére, megnyugtató megoldást azonban eddig nem sikerült találniuk. A kötelező könyvtárhasználati díj megszűnt, s véleménye szerint bármiféle anyagi áldozatkérés csak riasztaná az embereket. Így is volt bevételűk a pártoló tagsági díjakból. Csakhogy a könyvek ára fokozatosan emelkedik, s a növekvő pénz-
