Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

2 1991. JANUÄR 26., SZOMBAT 'HÉT VÉGIVILÁGPOLITIKAI KITíKINTÉSmm Elhúzódó Nem /esz gyors győzelem - figyelmeztetnek a koalíció vezetői Egy sziget elfoglalásával megkezdődött Káváit felszabadítása A lett függetlenségi Altalanos PILLANATKÉP Az öbölháború első kilenc napja után a 28 nemzetiségű koalíció országainak főváro­saiban a kezdeti illúziók ár­adták helyüket a reális szem­léletnek. Ez így foglalható össze egy mondatban: nem lehet várni gyors, villámhá­borús győzelmet, hiszen a szövetséges erők voltaképpen a világ negyedik legnagyobb katonai potenciálja ellen ■folytatnak hadműveleteket, s ennek minél kisebb ember­­áldozattal való térdre kény­szerítéséhez időre van szük­ség. Ebben a szakaszban a haditechnika modern eszkö­zei játszottak a főszerepet, s a cél az volt, hogy kiiktassák Szaddam Husszein csapásmé­rő gépezetét, megsemmisítsék azokat a tömegpusztító fegy­vereket, amelyekkel Bagdad kiterjesztheti a háborút. Ez nagyrészt sikerült is. A szövetségesek légitámadásaik­kal használhatatlanná tették az iraki és kuvaiti repülőte­rek felszállópályáit, s így ha a bagdadi vezetés harci gé­peinek jelentős hányadát el is rejtette betonbunkerekben, alig van esélye arra, hogy ezek levegőbe emelkedjenek. A mozgatható kilövőállású Scud rakéták egy része is épen maradhatott az első na­pok után, de az ellenük, Iz­raelbe és Szaúd-Arábiába telepített amerikai Patriot ellenrakéták sikerrel semmi­sítették meg azokat, miköz­ben kijelölt célpontjaik felé haladtak. Bagdadnak nem sikerült így elérnie, hogy Izraelt a provokatív támadásokkal be­rántsa a háborúba, s ezáltal a 28 nemzetiségű koalícióról leválassza az arab államokat. Jelenleg szünetelnek az ira­ki rakéták! lövések. Vagy ar­ról lehet szó, hogy sikerült megsemmisítő csapást mérni a mozgatható rakétakilövő he­lyekre is, vagy pedig Szád­­diám Husszein a szárazföldi offenzíva megindulása utáni időkre tartalékolja e fegy­vereit. Más verziók szerint talán arra készülnek most Bagdadban, hogy a még megőrzött vegyi arzenállal — amelyet a szövetséges légi­erőnek eddig nem sikerült megsemmisítenie — akarnak végrehajtani rákéták segítsé­gével gáztámadásokat Iraktól több száz kilométerre lévő célpontok ellen. Más feltéte­lezések szerint ezeket a még elrejtett vegyi eszközöket ar­ra tarthatja vissza, hogy ami­kor a szövetségesek száraz­földi hadműveletei megindul­nak, vesse be az inváziós csa­patok ellen. Ismét más vé­lemény szerint Szaddam Husszeinnek az eddigiekből látnia kellett, hogy ellenfe­lei nem blöffölnek. Amikor tehát arról hangzottak el nyi­latkozatok, hogy iraki vegyi vagy biológiai támadás esetén Bagdad nukleáris ellencsa­pással számolhat, ezt komo­lyan kell venni. AZ IDŐ SZEREPE Ha akár hetekig vagy hó­napokig is elhúzódik a hábo­rú — mint erre a lehetőség­re Washingtonban a napok­ban is figyelmeztettek —, az idő a koalíciónak dolgozik, s a győzelem akkor sem lehet kétséges. Minden egyes nap­pal. amely bombák, rakéták tömegével árasztja el a ka­tonai célpontokat, Irakban és az általa megszállva tartott Kuvaitban csökken Szaddám Husszein csapatainak ellenál­lóképessége, a szüntelen légi­támadások nagy pusztításo­kat okoznak a fegyverzetben, megzavarják az utánpótlást, megbénítják a kapcsolatot az egyes parancsnokságok kö­zött Máris vannak híreik ar­erők újabb önvédelmi ról is, hogy mind mélyebbre süllyed a harci morál egyes Kuvaitot megszállva tartó iraki egységekben. A szövet­ségesek főparancsnoksága te­hát nem véletlenül számít az időtényezőre is, s vélekedik úgy, hogy a szárazföldi táma­dással addig várhat, amíg erre a legkedvezőbb feltéte­lek ki nem alakulnak, hogy a lehető legminimálisabb em­beráldozattal űzze ki az ag­­resszort Kuvaitból. Kuvait felszabadítása egyéb­ként már meg is kezdődött. Igaz, egyelőre a szárazföldtől mintegy ötven kilométernyire levő, korábban lakatlan, Ku­­vaithoz tartozó szigetet fog­laltak el a szövetséges erők. Ezt a stratégiailag fontos területet még augusztusban az agresszió során a bagda­di hadvezetés katonaságával megszállatta. Most, amikor utánpótlást akartak szállíta­ni az ott beásott csapatok­nak, került sor összecsapásra a szövetséges erőkkel. Az elő­retolt hadállásban levő ira­kiak vereséget szenvedtek, s mintegy ötvenen estek a koa­líciós erők fogságába. Az egy­kor lakatlan sziget vált az el­ső felszabadított területté, amely fölött már ismét ott lenghet a kuvaiti zászló. Két­ségtelen, hogy mindez lelke­­sítőleg hat azokra, akik harc­ba szálltak az agresszió felszá­molására. CSAPÄS A TERRORISTA­HÄLÖZATRA Bagdad azzal is fenyegető­zik, hogy terrorista merény­letekkel intéz csapásokat a szövetségesek hátországai el­len. Ahová nem juthatnak el az iraki rakéták — hangzott a vészjósló zsarolási kísérlet —, ott pusztítanak majd a pokolgépék. Érthető tehát, ha a szövetséges államok biz­tonsági szolgálatai megelőző intézkedések egész sorát tet­ték a bejelentett merényle­tek megakadályozására. A gyanús elemeket állandó megfigyelés alatt tartják. S tekintve, hogy sok értesülés volt arra, hogy az iraki nagykövetségeken dolgozók szerepet vállalnak a tervezett akciók összehangolásában, el­lenlépésként kiutasítások egész sorát hajtották végre több nyugati országban. Így az Egyesült Államokban a ko­rábbi hatvanból mindösz­­sze négy iraki diploma­tának engedélyezték az ott-tartózkodást, e a wa­shingtoni nagykövetséget szi­gorú megfigyelés alatt tart­ják. Az amerikai külügymi­nisztérium nyilván figyelem­be vette a Los Angeles Times riportere számára is elérhető­vé vált értesülést, amely sze­rint pokolgépek készítéséhez szükséges időzítő szerkezetek és detonátorok érkeztek az elmúlt időszakban diplomá­ciai csomagokban Irak wa­shingtoni külképviseletére. A német intézkedések is hasonlóak voltak: Bonn ez­után csak 4 iraki diplomatát tűr meg a nagykövetségen, a további 24-nek csomagolnia kell. A Genscher vezette kül­ügyminisztériumban nem csu­pán a merénylethálózat kéz­ben tartásának gyanúja miatt szólították fel távozásra a Szaddam Husszein-rendszer e bonni képviselőit, hanem az­zal az indoklással is, hogy Németország már bezárta bagdadi nagykövetségét. Ami Londont illeti, itt a biztonsá­gi szervek felfedték, hogy az ott tanuló iraki diákok kö­zül harmincán tulajdonképpen katonák, s ezért hadifoglyok­ká nyilvánították őket. A koa­líciós országokban azt remé­lik, hogy ezek a megelőző in­tézkedések csökkentették an­nak veszélyét, hogy Szaddam Husszein terrorista merényle­teket tervező hálózata hatáso­san akcióba léphessen. intézkedése SOKMILLIÁRDOS KÖLTSÉGEK A háború várható elhúzó­dása miatt Washington felhí­vásokat intéz azokhoz az ipa­rilag fejlett államokhoz, ame­lyek katonai erővel nem vesz­nek részt Kuvait felszabadítá­sában, hogy dollármilliárdok megajánlásával járuljanak legalább hozzá a költséges hadjárat kiadásaihoz. Már ugyanis akkor, amikor a fél­milliós szövetséges hadsereg a helyszínre vonult, és elhe­lyezkedett állásaiban, s meg­kezdte őrszolgálatát a térség­ben, e művelet mintegy havi két és fél-húrommilliárd dol­lárba került. Most azonban, miután a bombázások meg­kezdődtek, a háború költségei napi 500 millió-egymilliárd dollárra emelkedtek. A hatalmas hadi kiadások finanszírozásának ügye szóba került á hét iparilag fejlett állam pénzügyminiszterének a héten megtartott tanácskozá­sán. A felszólítások eredmé­nyeként Japán, amely eddig már négymilliárd dollárral járult hozzá az öbölválság költségeihez, a háborús ki­adások fedezéséhez további kilencmilliárd dollárt ajánlott meg. Washington érthetően üdvözölte a tokiói elhatáro­zást, s példaként állította más, iparilag fejlett államok kormányai elé. RIGAI ELLENLÉPÉS Lettország vezetése a jelek szerint vajmi kevéssé bízik a moszkvai ígéretekben. A hé­ten ugyan több órán át íolyr tathattak tárgyalást Mihail Görbacsovvál Moszkvában, s a szovjet államfő a rigai bel­ügyminisztériumnál történt véres események pártatlan kivizsgálását helyezte kilátás­ba, s az esetleges bűnösök példás felelősségire vonásá­ról is beszélt. A lett vezetők figyelmét azonban nem kerül­hette el, hogy a szovjet el­nök mily különös hangsúllyal említette meg „a helyi nacio­nalisták felelőtlenségét”. Bár Gorbacsov ezúttal tagadta, hogy a balti államokban, így Lettországban is, a közvetlen elnöki kormányzás bevezeté­sére törekedne, hogy így az össz-szövetségi törvényeknek elsőbbséget biztosítson a he­lyiekkel szemben, a rigai ve­zetés nem a szavakból, hanem a tettekből ítél. A fekete sapkások, azaz a különleges biztonsági erők, változatlanul ott vannak Lett­országban, csakúgy, mint a másik két balti államban. Nem oszlatták fel az orosz ajkú kisebbség képviselői ál­tal megalakított „nemzeti megmentési bizottságot” sem, amely pedig a törvényesen megválasztott hatalmi szer­vek szerepét akarja önkénye­sen betölteni, az oda vezé­nyelt szovjet belügyi egysé­gekre támaszkodva. A lett ér­tékelés megegyezik a másik két balti köztársaság ítéleté­vel: az enyhébb moszkvai szavak a békés megoldásokról nyilvánvalóan a nyugati kor­mányoknak és a közvéle­ménynek szólnak... Ezért határozták el Rigá­ban, hogy megerősítik az ön­védelem eddigi önkéntes fegyveres szervét, a lett rendőri erőt. Ezután a spon­tán védelmi osztagok helyett olyan egyenruhás fegyveresek teljesíthetnek szolgálatot e testületben, amelynek tagjai esküt tettek a lett alkotmány­ra, s hivatásszerűen vállalják a köztársaság védelmét. Két­ségtelen, hogy ez a lépés to­vább növeli a szakadékot Moszkva és Riga között, s azok az elemek, amelyek a balti önrendelkezés esküdt el­lenségei, bizonyosan hamaro­san ellenakcióba lendülnek. Árkus István Keresztes K. és Andrásfalvy megy, de csak később... Nincs utódlási kérdés >i A Magyar Hírlapban olvas­­v tűk Cseke Hajnalka írását, v amely a Magyar Demokrata S Fórum országgyűlési képvise- S lói egy csoportjával szervezett s találkozó alapján készült. Az § MDF-frakció vezetői közül ^ Szabó Iván, Kulin Ferenc, Ba­­^ lázs István, Perjés Gábor és S Grezsa Ferenc is részt vettek S a beszélgetésen. Az elhangzott s információk a Pest megyei ol- X vasók érdeklődésére is számot X tarthatnak. Kezdjük talán a legfonto­sabbnál, a miniszterelnök sze­mélyét, egészségi állapotát érintő mendemondáknál! Mint ismeretes, az utóbbi időben számos hír, álhír forgott köz­szájon arról, hogy Antall Jó­zsef betegsége miatt nem ké­pes ellátni a kabinetvezetői teendőket, ami értelemszerűen felveti az utódlási kérdést. Ez­zel kapcsolatban Balázs Ist­ván leszögezte, ebben a parla­menti ciklusban (azaz a követ­kező választásokig) nem vető­dik fel az utódlási kérdés, mert Antall József a körülmények­hez képest jó egészségi álla­potban van, s képes a kor­mányfői feladatok teljes körű ellátására. Ezt Perjés képvise-' lő, mint orvos-haematológus is megerősítette — mondván —, a miniszterelnök betegségének kimeneteléről ugyan biztosat állítani nem lehet, de „gondol­junk csak Reza Pahlavi húsz évig húzódó gégerákjára, vagy például Sir Winston Churchill­­re, aki kétszáznegyvenes vér­nyomással ült be mindennap a brit parlamentbe, s melles­leg megnyerte az angoloknak a háborút” — érvelt. A kormány és az ország ve­zetését érintő témakörben fel­vetődött: vajon az elmúlt hó­napokban „elkopott” minisz­terek mennek-e, s ha igen, mikor? Tény — ismerték el a jelenlevők —, hogy némely tárca nem szakavatott kezek­ben van — s itt elsősorban a környezetvédelmi és a műve­lődési minisztériumra „céloz­tak”. Hozzáfűzték — a minisz­terelnök vélhetően azért nem sieti el a kormányátalakítás harmadik ütemét, mert nem akarja a döntéseket oly szín­ben feltűntetni, mint amelye­ket „az utca nyomására” hoz­tak meg. Tehát — informá­cióink szerint — Keresztes K. Sándor és Andrásfalvy Berta­lan bársonyszéke inog, s hetek kérdése csupán a váltás ... Látszólag kisgazdatémának tűnik a 47-es ‘földviszonyok követelése, a reprivatizáció — ám, mint a beszélgetés során kiderült — ez egyrészt érinti a koalíció kérdését, közvetve pedig már az egész ország ügye. Tudniillik, ha a kisgaz­dák hangadói — és nem mérv­adói! — a koalíció felbontásá­val fenyegetőznek arra az eset­re, ha a Parlament nem sza­vazza meg földtörvényterveze­tünket, felvetődik a kérdés, mennyire természetes szövet­ségese ma 1991-ben a Kisgaz­dapárt a Magyar Demokrata Fórumnak, s egyáltalán ez a „házasság” meddig tartható? A frakció tagjai úgy látják — a puskaporos légkör ellenére —, a koalíció nincs veszélyben, mert a kisgazdatáboron belül a vehemens követelőzők mint­egy nyolcfős csoportja — élén a két sztárral, Torgyánnal és Zsírossal — igencsak elszige­telődött, s tudni vélik, hogy a hangadók háttérbe szorítása már elkezdődött. Ez nem keve­sebbet jelent, mint azt, hogy a kisgazdákban igenis él a jó­zan népi bölcsesség, s tudják, mi és ki veszélyezteti a kis­gazdaelveket és -érdekeket — hallhattuk az MDF-es képvi­selőktől. A koalíció azért sem kerül­het veszélybe, mert az a kormányzást bénítaná meg, ugyanis nem lenne meg a par­lamenti szavazásokkor elen­gedhetetlenül szükséges több­ségi arány. Márpedig abban az esetben minden egyes törvény­előterjesztéskor külön-külön kellene alkut kötni minden egyes parlamenti párttal. Az MDF-frakció tagjai mellesleg nem tartják kizártnak, hogy a kisgazdafrakció esetleg ketté­szakad. Ami a kárpótlási törvényt, a földtörvényt és a szövetkeze­ti törvényt illeti, mielőbb tisztázni kell; a lakosság tö­megei hogyan vélekednek mindezekről, már csak azért is, mert ezek a törvények egy­mással szorosan összefüggenek. Nem ártana egy szociológiai felmérés sem — érveltek a fó­­rumos honatyák —, vajon há­nyán akarják művelni a föl­det és hányán tulajdonba? Mind ez idáig ugyanis a politi­kusok csak hivatkoznak a nép­re, de valójában senki sem tudja, hogy mit akar...-------­r*“—““—----------— -------­; SCüEfölcSi események — | egy mondatban I1—11 ........ .......mi .ni»«—........... ———————— Litván forrásokat idézve jelentette a .The Times című londoni napilap, hogy Kazimier.u-Ri’unskiena.volt litván miniszterel­nök politikai menedékjogot kért Svájcban. A A legénység fi­gyelmetlensége miatt elsüllyedt egy szovjet dizelmeghajtású tengeralattjáró a vlagyivosztoki támaszpont mólójánál. Megszólaltak a szirénák Újabb rakétatámadás Irak újabb rakétatámadást intézett pénteken este Izrael ellen, az öbölháború kezdete óta immár az ötödiket. A hagyományos robbanótöl­tettel felszerelt Scud típusú föld-föld rakétáikat, amelyeket ezúttal is Irak nyugati részé­ből indítottak, amerikai Pat­riot rakétákkal a levegőben felrobbantották — közölte Nahman Sai tábornok, az iz­raeli hadsereg szóvivője, hoz­zátéve, hogy összesen hét Scudot lőttek le. Elhárításuk­ra több indítóállásról bocsá­tottak fel nagy számú Patriót­­rakétát. A Scvdok egyes darabjai Iz­rael északi és középső részén lakott területen, többek között Haifa körzetében csapódtak be, és mintegy tíz ember megsé­rült. (Állapotúikról nem adtak tájékoztatást) Helyi idő szerint este hat óra öt perckor (magyar idő sze­rint öt óra öt perckor) szólal­tak meg országszerte a sziré­nák, majd néhány perccel ké­sőbb robbanások hallatszottak. A hadsereg fél óra múlva a riadót az ország nagy részén lefújta, de a becsapódások kör-Homok ellen éppen jó Óvszer fegyvereken Egy brit cég szerződést kö­tött a védelmi minisztérium­mal félmillió darab „álcázott” — vagyis homokszínű — gu­mióvszer szállítására az öböl­ben tartózkodó szövetséges csapatok számára. Az óvszert ezúttal nem ren­deltetésszerű használatra szán­ták: a kézifegyverek csövére húzzák fel, így kívánván meg­akadályozni, hogy homok ke­rüljön a csőbe. Az üzlet bejelentése után a cég részvényeinek ára három pennyvel emelkedett. zetében még másfél óra múl­tán is arra kérték az embere­ket, hogy maradjanak otthon, ne zavarják a mentési mun­kálatokat. Öngyilkos lépés lenne Iráni elutasítás Rafszandzsani iráni állam­fő penteken határozottan el­utasította az iszlám ország egyes radikális vezetőinek azt a javaslatát, hogy Irán Irak oldalán lépjen be az öbölbeli háborúba. Ez öngyilkos lépés lenne Irán számára — véle­kedett az államfő. Teheránban a pénteki imán Rafszandzsani védelmébe vet­te az iráni kormány semle­­gességi politikáját. Irán nem onthat vért Irakért, hogy az kijárathoz jusson a Perzsa­öbölben, de az amerikaiakért sem, hogy megnyerjék a há­borút — fejtette ki az állam­fő. ÍCY LÁTJA A SZAKÉRTŐ Merre tart a háború? Tovább folyik és szélesedik az öbölháború. A szövetséges lé­gierő az irakiak repülőtereire, rakétakilövő állásaira, vezetési pontjaira, ipari objektumaira, valamint a száraföldi csapataira mért légicsapásai eredményeként kivívta a légifölényt. Mivel a szövetségesek szárazföldi támadó offenzívája még min­dig csak az előkészítés időszakában van. így a légierőnek nem kell erejét a szárazföldi csapatok közvetlen légi támogatására összpontosítani. Ebből adódóan lehetővé vált, hogy a repülök önállóan is felderíthessenek és megsemmisíthessenek célokat. Kihasználva a légifölény nyújtotta előnyöket, a repülőknek vál­tozatlanul fontos feladata a Bagdadból kiinduló és Kuvaitba ve­zető utánpótlási vonalak bénitása, elvágása, az erők, eszközök és anyagok időbeni beérkezésének, pótlásának megakadályozása. A szövetségesek légifölénye ellenére látni kell, hogy az iraki hadsereg még nem vesztette el harcképességét, még jele sem mutatkozik annak, hogy az irakiak elvesztették volna országuk „megvédésének” és a megszállt Kuvait „megtartásának” lehe­tőségét. Ha kis szünetekkel is, de tovább tart a Scud és a Pat­riot rakéták párharca. A háború menetében, és a térségben tapasztalható „viszony­lagos” nyugalom ellenére felfokozott ütemben folyik a jövő­beni hadműveletek, harctervékenységek előkészítése. Mindezt igazolják a következő tények: — ma már közel félmillió amerikai katona tartózkodik az öböl térségében; — a francia repülők bekapcsolódtak az iraki területek bom­bázásába ; — a brit repülőgépek folyamatosan támadják az erősen vé­dett iraki célpontokat; — a térség országai közül többen jelentettek be igényt Pat­riot rakéták telepítésére; — a kanadai légierő is bekapcsolódott a légi tevékenységekbe; — a brit hadihajók iraki aknaszedő hajókkal kerültek harcba; — Irán harckészültségbe helyezte hadseregét; — páncélozott szállító harcjárművekkel felszerelt amerikai csapatok gyakorolják a partraszállást; — a britek újabb két ezredet vezényeltek a térségbe; — megkezdődött a brit állampolgárok evakuálása Szaúd-Ará­­biából; — a szövetséges erők szárazföldi állásokat építenek Kuvait területén; —■ a brit páncélosok az előrevonás végrehajtásának mozzana­tait gyakorolják; — a szövetségesek visszafoglalták az első kuvaiti szigetet az irakiaktól; — stratégiai fontosságú dél-iraki területekre B—52-es repülő­gépekkel és a hadihajók rakétáival is csapásokat mérnek; — újabb csehszlovák önkéntesek érkeztek a térségbe; — iraki repülőgépek amerikai hadihajókat támadtak, nőtt a szövetségesek veszélyeztetettsége. A fentiek egyebek között arra is utalnak, hogy a szemben­álló felek folyamatosan, kölcsönösen keresik egymás legsebez­hetőbb, leggyengébb pontjait. A kölcsönös előkészületek összes­ségében arra engedtek következtetni, hogy a szárazföldi had­műveletek megindításának ideje közeledik. Dr. Danyi István alezredes

Next

/
Oldalképek
Tartalom