Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

* Egyetemi fokon A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is működik immár érdekegyeztető fórum az in­tézmény ideiglenes szervezeti és működési szabályzata alap­ján. E fórum tanácskozásain megvitatják az egyetem dol­gozóinak munkaviszonyával, élet- és munkakörülményei­vel, továbbá a hallgatók tanul­mányi munkájával, annak fel­tételeivel. szociális helyzetével, hallgatói munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket. A fen­tiekkel összefüggő egyetemi in­tézkedések esetén a szakszer­vezeteknek, a hallgatói önkor­mányzatoknak, az egyéb dol­gozói vagy diák-érdekvédelmi szervezeteknek közreműködési jogosultságot biztosítanak. A szakszervezeti és hallgatói ön­­kormányzati döntésekkel kap­csolatban pedig az egyetem különböző szintű állami veze­tőinek vannak hasonló jogai. A múlt heti első összejöve­telen az érdekképviseletek ol­dalán részt vettek a Medosz, a TDDSZ, illetve a Mérnöki Ka­mara képviselői. A másik fe­let a rektor, egyik helyettese, a három egyetemi kar dékán­ja, á főtitkár, illetve a gazda­sági főigazgató képviselte. Az’ egyetemi érdekegyeztető fórum a várható béremeléssel kapcsolatban ajánlást fogal­mazott meg. Eszerint az EÉF az idén nem kíván változtatni a bértömeg szervezeti egysé­gek közötti eloszlásán. Szüksé­gesnek tartja ugyanakkor a meglévő arányokat felülvizs­gálni, és a kollektív szerződés­nek megfelelően, ahol szüksé­ges, azt a következő évtől mó­dosítani. A fórum nem jutott végleges megállapodásra a várható béremelés rétegen­ként! szétosztásában. A vita jelenlegi állásában azonban javasolja, hogy a legközelebbi fórum alkalmával a kiinduló­pont a következő legyen. Te­kintettel arra. hogy a bérfej­lesztés jelentős mértékben az infláció kiegyenlítésére szol­gál, irányelvként javasolja a szervezeti egységek részére, hogy a béremelés minimális mértéke 15, maximális értéke. 35 százalék legyen. A maga­sabb százalék az alacsonyabb fizetési kategóriájú dolgozók­nál legyen. A béremelési szá­zalékok pontos ismerete után a nem gödöllői egységek kép­viselőivel kibővített EÉF foly­tatja a vitát. Érdekegyeztetés v /t í r i a i) —--------------------------------—— ............. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA GÖDÖLLŐI XVIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1991. JANUÁR 23., KEDD Eredményfelen fórum Pécelen Ahol semmi nem változott Pécel polgármestere, Teleki Gyula összehívta a Pol­gári Védelmi Kiképző Központ színháztermébe a helyi gazdasági vezetőket, szakembereket és vállalkozókat. A találkozót ismerkedési estnek és információcserének szánták, továbbá tervezték ú.j ötletek megvitatását, s vártak megvalósítható elképzeléseket. A megjelent csaknem száz vezető és vállalkozó, úgy tűnt, hegyeket képes megmozgatni, Pécelen csodák fognak tör­ténni. Hogy ezzel szemben mi történt a találkozón, azt mi így láttuk. Daru és riasztó A polgármester a formális bemutatások után rövid politi­kai beszédet tartott, majd fel­tette a kérdést a megjelentek­nek: miben segíthet, mit vár­nak, mit igényelnek hivatalá­tól. Elmondta, hogy a helyi adók ügyében a képviselők úgy határoztak, kikérik a lakosság véleményét, s csak utána dön­tenek. hiszen körültekintő adó­politikát kell folytatni. Először Sebők Gábor beszéli a rendőrség és a tűzoltóság munkájáról. Az elmúlt év ta­vaszán alakult a tűzoltó egye­sület Pécelen. Jelenleg darus autóra gyűjtenek a tűzoltók­nak, valamint kiépítik a rádiós riasztó rendszert. A rendőr­ségről nagyon elmarasztalóan szólt, viszont kiemelte az ön­védelmi csoport munkáját. Úgy vélekedett, hogy amit ők ingyen csinálnak, azt a rend­őröknek a fizetésért kellene megtenni, s rossznak minősí­ti magyar kultúra napján Irodalom és ifjúság Emlékezünk rá, hogy né­hány évve! ezelőtt milyen nagy erőfeszítéseket tettek az oktatás irányítói és a gyakorló pedagógusok egyaránt, hogy ifjúságunkat „közelebb vigyék az élethez”, a mához. Tavasszal mozogtak az isko­lák. A gyerekek ezrei keres­ték fel hazánk legszebb tájait, megmutatták nekik a gyárak füstölgő kéményeit, a zúgó ko­hóka*, a hatalmas kukorica­­táblákat. a fingó búzamezőket. Nem vitatja senki a törekvés helyességét, de úgy gondolom, hogy ifjúságunk mai arculata, gondolkodása, viselkedése, er­kölcsi élete egyaránt arra fi­gyelmeztet: az irodalom okta­tásának, mához megnőtt Csalj, Straub, Forgács Vendég­szereplés Január 22-én. kedden este 7 órakor a Vidám Színpad mű­vészei vendégszerepeinek a hévízgyöi'ki művelődési ház­ban. A Ketten egy ellen című műsorban fellép Csata Zsuzsa. Straub Dezső. Forgács Gábor. valamint Kocsis Csaba és Ker­tész dános Jegvek elővételben is válthatók a művelődési házban. Mozi Petőfi: Balkezes bankrabló. Színes NSZK bűnügyi vígiátó k. 0 és 8 órakor Frekvencia video: Szellemirtók I. 10 órakor. Ha’áliolyó 16 órakor. . \z élct­művész, vígjáték. Ili órakor, Forró, erotikus filn. 20 órakor megismertetésének, való közelítésének a jelentősége, és ez tovább nem odázható. -Egyetlen jelentős társadalmi, szellemi, művészeti mozgalom, megújulás nem született, küz­dött és győzött a korabeli if­júság szenvedélyes támogatása, együtt érző érdeklődése nél­kül. Társadalmunk megújulása, átalakulása gyorsulna fel, iz­mosodna és erősödne a válto­zást akarók bázisa, ha ifjúsá­gunk a lehetőségekhez mérten közelebb kerülne az irodalom­hoz. Számtalan mód és forma kínálkozik erre. Legjobb és leghasznosabb lenne az önkép­zőkörök, irodalmi szakkörök szervezésé, amelyek alkalmas keretet biztosíthatnának írók, irodalomtörténészek, kritiku­sok meghívására, amikor a szellem emberei és a tanulók között közelebbi személyes kapcsolat alakulhatna ki, a be­szélgetés során pedig az iro­dalom általános és részkérdé­seit egyaránt megvitáthatnák. Attól félek, hogy gazdasági gondok miatt — a szülők min­den jóindulata ellenére is — az idén rövidebbek lesznek, sok helyen talán el is marad­nak az autóbuszos országjárá­sok. Pótolhatnák mindezt az irodalom segítségével tett ka­landozások kultúránk múltjá­ban. jelenében és jövőjében. Mindezek január 22-re, a magyar kultúra napjára gon­dolva jutottak eszembe. És nem véletlenül Hat község művelődési házát kérdeztem még a körzetben, mindenütt azt kutatva, hogyan ünnepük a napot, a magyar kultúra napját, s nagyon elszomorító volt a némaság: nem is tudtak róla. tette a település és a rendőr­ség kapcsolatát. Lestyán Péter polgármester­helyettes, a helyi rendszervál­tásról. a vállalkozók helyéről, az iparos öntudatról és az ala­pítványokról szólt: — A lakosság valószínűleg úgy látja, hogy semmi nem változott. Csak az arcok cseré­lődtek. Fontos, hogy az önkor­mányzat és a lakosság között legyen jó párbeszéd, osszák meg a felelősséget, gondolkod­janak korszerűen. Meg kell szüntetni a protekciót, a kijá­rást. A személyi kapcsolatokat tartalmilag is meg kell változ­tatni. Ki kell alakulnia a lo­kálpatriotizmusnak. Napirenden a mull A beszédek sorát műszaki információk ismertetésével zárta Teleki Gyula. A 20 éve legendaként emlegetett péceli hévízkutak fúrásáról, a tele­­fongondokról, a íaluközpont kialakításáról, az esetleges Ga­garin téri üzletközpont építé­séről, a 2-es száinú — meg­épülő — tanácshaza épületé­nek hasznosításáról, s eddigi 20 milliós költségeiről szólt. Megemlítette, hogy a kivonuló szovjet csapatok épületeinek hasznosításáról is kell a falu­nak gondolkoznia. Ha igény van rá, hamarosan megkezd­hetik szervezni a műholdas adások vételére alkalmas há­lózat kiépítését. Az összejövetel második ré­sze a hozzászólásoké volt. A kívülállónak úgy tűnt, hogy a megjelentek nem fogták föl, miért hívták őket oda. Egymás után szidták a rendőrséget, legalább tízen eimondták, hogy mennyire rossz a közbiz­tonság. Meditáltak, egymásra mutogattak, elmondták, ki, mikor, kinek mennyi pénzt ajánlott föl. Az volt az érzé­sünk, hogy mint a múlt rend­szerben, egymás túllicitálásán erőlködnek. Épkézláb, haszno­sítható ötletet, együttműködés­re való hajlamot — legalábbis konkrétat — nem hallottunk, nem tapasztaltunk. Volt fel­szólaló — Sári Pál —, aki töb­beket a terem elhagyására kényszerített át nem gondolt rágalmaival. Szidta a volt ta­nácselnököket, a vb-titkárokat, 20 fős, modern kisliiem profilváltás miatt sürgősei eladó vagy bérbe adó Viz, gáz, ipari áram van. Esetleg munkaerőt biztosítok. Érdeklődés: Zsámbok, Malom út 1. 2116. Telelőn: Zsámbok 21. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság túr 10. A szerkesztőség vezetője: Ba­lázs Gusztáv. Munkatársak: Árvái Magdolna és Pillér Éva. Postacím: Gödöllő, Pf. 11. .’100. Telefax es telefon: (28) áO-796. 0 Szerkesztőségi foga­dóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvétel: munkana­pokon 8.30-tól 13 óráig a szer­kesztőségben. (ISSN: 0132— 1.95*,) s régi vélt vagy valós sérel­meket sorakoztatott fel. Egy-egy felszólalás után a vezetők próbálták normális és eredeti mederbe visszatéríteni a beszélgetést, de hiába, ez nem sikerült nekik. Lelkünk raj la A Triton részvényese, Tóth György holland állampolgár úgy istenigazából jól odamon­dogatott a felszólalóknak és azt tanácsolta, térjenek észhez. Elmondta a nyugatimádóknak, hogy ott sem fenékig tejfel az élet. Ezen a péceli tanácskozá­son mindenki többoldalas fel­olvasandó listát tart a kezé­ben, de senki nem mondja, ezt vagy azt fogom csinálni. Ta­nácsolta, hagyják az elmúlt 40 évet, hiszen itt az új év, tud­ják mit kell tenni, tegyék. A megkérdezett vállalkozók valamennyien csalódottan tá­voztak, nem ezt várták. A le­rágott csontok szopogatásával nem lehet előbbre vinni Péce­len sem semmit. Sajnáljuk a polgármestert és az önkor­mányzatot, hiszen megpróbál­tak valami újat. Hogy a falu bizonyos hangadói ezzel szem­ben a helybenjárásl vállalták, hát lelkűk rajta. Árvái Magdolna A határt melegség öntötte el Kicsiny hóvirág December s január rossz nyirkossága nem csinált kedvet bennem, hogy szét­nézzek a szőlőben. Ősz vége óta úgysincs sok néz­nivaló: ilyenkor minden halott, csendes, nincs érzé­kelhető jele az életnek. Eseménytelenül dermednek a faágak, megfagyott had­sereg zárt sorát mintázzák a szőlővésszök. Tudomásul kell venni, hogy a zsarnok téltábornok hatalma lebé­nította a nedvek életet hor­dozó erejét. Egy vasárnap legyőztem fázósságomat, és kisétáltam a szőlőbe. Tavaszias — a rádió szerint az évszakhoz képest melegebb — levegő matatott a szőlősorok kö­zött, s itt-ott úgy tűnt, a bátrabb, türelmetlenebb fá­kon a bimbók-rügyek-sar­­jadások is ráhangoltak a télben megérkezett tavasz hullámhosszára. A présház oldalában — ahol az ebéd utáni órában vakítóbb a napfény — mé­reténél nagyobbnak tűnő hóvirágot fedeztem fel, s ez szinte az egész határt melegséggel töltötte el. A szokott helyén szökött ki a földből, a szokott mó­don: alázatosan lecsüngő fejjel, az érintetlenség, a tisztaság szelídségével, sze­mérmével. Ügy éreztem, hogy a még előttünk álló hideg világ ridegsége — hisz nem eszi meg a kutya a telet! — semmiség az ő apró mosolyával szemben. Csupasz egyedül állt az el­sők magányával és alázatá­val. Alig van neki három szirma, de mind a három­mal tudatja velem, velünk: a tetszhalott ságban meg­mozdult az élet. Töprengek, mit jelenthet­nek ezek a szirmok, mert valamiféle jelképet vélek bennük rejtőzni. Megvan! Egyik az újszülöttek szív­hangja, a másik a szerelmi játékra vágyók illatbontó hívójele, a harmadik a ta­vaszi szabadulásba indulók titkos füttyszava. Es mit rejteget együtt a három szirom? Lobogó zászlóbon­tást, amellyel hirdetik: ta­vaszi örömre születtünk, nemcsak téli gondra! Valami arra biztat, tép­jem le a vékonyszálú virá­­gocskát. Mentsem meg, te­gyek jót vele, vigyem szo­bám melegébe. Nem enge­dek a kísértésnek. Másként döntök. Ott hagyom a he­lyén, ott várja, hogy társai is bújjanak, jöjjenek ki­felé. Kegyelmet adtam a hóvi­rágnak, amely tulajdonkép­pen jelképe lehetne a lan­kadatlan küzdőknek, az örökké újrakezdőknek. Tudom, nem nagy ügy ez a télben jelentkezett hóvi­rág. s hogy írtam róla, an­nak pusztán az az oka, hogy amikor sétámról ha­zatértem, Kölcsey 1833 ta­vaszán írott naplójának so­rait olvastam: „Minden egyes ember, még a legna­gyobb is, parányi része az egésznek s minden rész az egészért lévén alkotva: ezért kell munkálnia is ... Minden küzdéseink mellett magunk magunk számára jobb napokat nem vívhat­nánk ki: de tisztán érezve, hogy emberi rendeltetésünk főcélja nem is ez vala, nem nézünk átokkal vissza a pályára, mely ha nekünk töviseket hozott is, ne­münknek most vagy jöven­dőben virágot és gyümöl­csöt teremhet." Mi egyéb ha nem ezek­nek a soroknak az igazolá­sa az én hóvirágom? Egy vigasztaló gondolat: pará­nyi részeként az egésznek sorsokat, fűz egymásba a saját helyén, jól betöltve és hirdetve az örökös újra­kezdés ígéretes lehetőségét. F. M. 'Dr. Helmut Neumann' Management-Beratung Nemzetközi konszern/elektrenikai alkatrészgyártás Nemzetközi vállalatcsoportunk, mint a világ autóiparának vezető szállítója, az elektronikai és elektromos rendszerek egyik legnagyobb gyártója. A legne­vesebb autógyártó cégek mind a vevőkörünkhöz tartoznak. Az USA-ban és Európában kb. száz fejlesztő- és g'yártóüzemünk van. Nyugat-európai vevő­ink a Magyarországon gyártandó termékeink iránt is érdeklődnek. Ezért ha­tároztuk el a Budapest környéki - a ’90-es évek legmodernebb technológiájá­val felszerelt - gyárunk gyors felépítését, és több száz fővel a termelés mi­előbbi elkezdését. Elsősorban elektronikai gyártásban és szerelésben tapasztalatokat szer­zett mérnökök, üzemmérnökök, technikusok, szakemberek jelentkezését várjuk. Alkalmazunk műszaki vezetőket technoíógiai vezetőket termelésirányítókat gépbeáliító technikusokat minőségbiztosítási mérnököket anyaggazdálkodókat export- és importügyintézőket számítástechnikai főmunkatársakat könyvelőket Képzés külföldön! Modern technológia, nemzetközi színvonal! Legyen egy nemzetközi konszern legújabb gyárának a munkitáraal Hivatkozási szám: 1057. Teljes diszkréciót biztosítunk! Kérjük, hogy az angol nyelvű írásos jelentke­zését (személyi adatok, képzettség, szakmai gyakorlat, bizo­nyítvány másolatok és fénykép), a fenti számra való hivatkozással és a pozí­ció pontos megjelölésével, küldje el tanácsadónknak: H. Neumann International Vezetői Tanácsadó Kft. Budapest, Budakeszi út 55/D, P/7. ép. Vili. em. 2. 1021. Telefon: 176-7018 Budapest Düsseldorf Frankfurt London Madrid Milano München Paris Wien Zürich Fercsik Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom