Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-17 / Rendkívüli kiadás

A múzeum: rsem! Egy meglepő döntés Január 2-án, amikor a kép­viselő-testület saját szerve­zeti-működési szabályzatát vi­tatta meg, egy apró részlet­­kérdésben meglepő döntést hozott: a testületi ülések jegyzőkönyvéből megilleti egy példány a városi könyvtárat, de nem illeti meg a városi múzeumot. Azt az intézményt, amelynek törvényben és mű­ködési engedélyében felada­tul írták elő, hog}' gyűjtse, őrizze és bocsássa bárki ren­delkezésére a város történe­tének tárgyi- és dokumentum­anyagát. Ügy látszik, a testület tag­jai az ülések jegyzőkönyveit nem minősítik a jelen törté­nelme fontos dokumentumá­nak. Elégnek érzik, hogy mindannak rögzítése, ami a városvezetés döntési szintjei közül a legmagasabbrendűen történik, a saját irattárba ke­rüljön, s majd évék múlva a megyei levéltár sok kilomé­ternyi papíranyagát növelje egv poros raktár mélyén. Nem kívánok én erről a kérdésről, különösebb vitát nyitni. Már csak azért sem. mert ez erősen szakmai kér­dés. ezen belül is annyira ele­mi szintű, hogy legföljebb megmosolygásra érdemes. Annyit persze kajánul meg­­jegyzsk, hogy az oly sokat szi­dott régi tanács számára is annyira evidenciának szá­mított a helytörténetre való ilyetén figyelés, hogy nem­csak jegyzőkönyvekből, ha­nem testületi és vb-elöterjesz­­tésekböl is kapott a múzeum egy-egy példányt. Persze elkeseredésre ok nincsen, A muzeológus sok­kal nehezebb gyűjtési felada­tokat meg tud oldani, nem fog gondot okozni néhány máso­lat megszerzése majd a doku­mentumokból. Az mindeneset­re elgondolkodtató, hogy a könvvtár kap ezekből, a mű­velődési központnak is föl­ajánlottak egv-egy példányt, a városi múzeumnak viszont nem .. sajnos, hajlamos va­gyok arra, hogy ne a ráció síkján kezeljem a kérdést.. I Varga Kálmán múzeumigazgató Új Magyar iskoláért Pedagógiai Egyesület Közgyűlés - előadásokkal Országos közgyűlést tart Gödöllőn az Űj Magyar Isko­láért Pedagógiai Egyesület ja­nuár 19-én, szombaton 10 órai kezdettel az Agrártudományi Egyetem aulájában. A terve­zett program elnökségi beszá­molóval. tisztújítással, a költ­ségvetési terv elfogadásával kezdődik, majd rendkívül ér­dekes. sokoldalúan összeállított előadások következnek az ér­tékközvetítés jegyében. A tervezett témák és a fel­kért előadók a következők: Blanckenstein Miklós, az Or­szágos Lelkipásztori Intézet fő­titkára a .keresztény erkölcs értékközvetítéséről szól. Peda­gógiai tradíciók, magyar pe­dagógiai örökségek a címe Heltai Miklós előadásának. A gödöllői Török Ignác Gimná­zium igazgatója ennek kere­tében Karácsony Sándorról emlékezik meg. születésének 100. évfordulójáról. Hoffmann Rózsa, a buda­pesti Németh László Gimná­zium igazgatója, a Független Pedagógus Fórum képviselője Iskolaszerkezet a megújuló magyar közoktatásban címmel tart előadást. Szülők és peda­gógusok esélyeiről beszél az értékválasztásban D eme Ta­más, az Országos Közoktatási Intézet pedagógusképzési köz­pontjának igazgatóhelyettese. Bakos Istvánnak, a szakmi­nisztérium főosztályvezetőjé­nek a témája Jövőkép, új egyetem kép, Universitas. Zsolnai József, az Űj Magyar Iskoláért Pedagógiai Egyesület elnöke, az Országos Közokta­tási Intézet főigazgatója, az ér­tékközvetítő és képességfej­lesztő pedagógiai paradigma esélyeit latolgatja a magyar közoktatásban. A közgyűlésen várhatóan megvitatják és elfogadják a Minőség és Pedagógia Alapít­vány alapító okiratát. Végül nyilatkozatot fogalmaznak meg és fogadnak el az értékközvetí­tő program infrastrukturális igényeiről, működési szükség­leteiről. A rendezvény befeje­zésének várható időpontja 15 óra. Mint Maráczi Ernő ügyveze­tő társelnök egy rádióműsor­ban is elmondta, a közgyűlés­re várják az érdeklődő tanító­kat, tanárokat és szülőket is. B. G. Az Ady sétányon Városfejlesztési Kukatan A cím nem elírás és nem is megháborodott elme szülemé­nye. Éppen a megvilágosodás pillanatában ötlöttük ki, s ez nem csúfolkodás. Még a múlt évben közöltünk egy fotót az új gödöllői szeméttartókról. Közhírré tettük félelmünket, hogy milyen csúnya lesz az üresen szép kosár, ha megte­lik. Egy köztisztasági szakem­ber, városi lokálpatrióta azon­nal elmagyarázta, hogy ezt tel­jesen rosszul látjuk. Az átlát­szó szemétgyűjtő valósággal vonzza a szemetet, pontosab­ban, a hulladékot valahol elhe­lyezni kívánó polgárt. Az pe­dig a szemétszállítók dolga, hogy ne teljenek meg a kosa­rak, időben kiürítsék azokat. Szaktanácsadónknak igaza lett. A kosarak környéke tiszta és tartalmuk sem szokott kiszó­ródni. Lám, ehhez is kell tu­dományos ismeret! (Balázs Gusztáv felvétele) fórum Városrendezési, városfej­lesztési kérdésekről rendez nyílt fórumot a Szocialista Párt gödöllői szervezete január 17-én, csütörtökön. Az Ady sétányi közösségi házba meg­hívták az önkormányzat és a volt tanács vezetőit is. A vi­taestre, amely IS órakor kez­dődik, minden érdeklődőt vár­nak. Hévizgyörk község önkormányzata szerződéses üzemeltetésre bérbe adja a tulajdonában levő szeszfőzdét A bérbeadással kapcsolatban jelenlkezni lehet január 30-áig (Hévizgyörk, Kossuth Lajos utca). Bogi dilemmák Szennyvíz? Gáz? Telefon? Mint a legtöbb faluban, Ba­gón is hiányzik a csatornázás. A képviselő-te&tület legutóbbi ülésén Jamrik László polgár­­mester elmondta, hogy elké­szült a szennyvízhálózat tanul­mányterve. A testület feladat ta ennek az értékelése, és szükségesnek látta azt is, hogy egy következő lépés során falufórumon vitassák meg az elképzelést Ha a lakosság er­re hajlik, akkor meg lehet rendelni a kiviteli terveket. Az ülésen felvetődött, hogy rangsort kellene felállítani ar­ról, mi a fontosabb a község fejlesztésében. A telefonháló­zat bővítése, a csatornázás, vagy netán a gázhálózat kiépí­tése. Jamrik László tájékoz­tatása szerint a' napokban új információ birtokába jutnak a térség falvai a gázbekötésről, és az idén várható, hogy va­lamelyest javul a telefonszol­gáltatás Bagón. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1991. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK A kisember húzza a rövidebbet? Mindenki dolgozhat tovább... Amikor a Pest Megyei Munkaügyi Hivatal gödöllői kirendeltségén jártam, meg nein is sejtettem, milyen bo­nyolult az élet. Naivan azt hittem, az oda forduló em­bereknek nincs munkájuk, és szabadon igényelhetik a segítséget, hiszen az iroda értük és nekik nyitott. Meg sem fordult a fejemben, hogy vannak kiskirályok még mindig, akik utólag okosan a hírlapírónak megmagya­rázzák, az elbocsátó levelet kézben tartónak nem kel­lett volna' még odamennie. Miért? Mert ott felvilágo­sítják, segítenek neki eliga­zodni a kacifántos jogi nyel­ven megírt felmondólevélen, esetleg megtudja, szabályta­lan az elküldése. S ha még el­­vetemültebb a munkanélküli, a törvényesen biztosított ha­táridőn belül képes fellebbez­ni. Ez viszont nem mindig jó a volt vagy hirtelen lett ve­zetőknek. Négy osztállyal Az iroda munkájáról írta­kat bizonyára sokan elolvas­ták, munkahellyel rendelkezők és munkanélküliek egyaránt. Az írásba nem fért bele és nem is szándékoztam belesző­ni azt, amit láttam, hallottam a munkát keresőkkel töltött két-három óra alatt. A két irodai dolgozó pár­huzamosan vette nyilvántar­tásba a hozzájuk fordulókat, alaposan kikérdeztek őket, ad­tak jogi tanácsot, vigasztaltak, olykor, ha kellett, kioktattak. Nem egyedi a kerepestar­­csai. fiatalember esete, aki 1962-es születésű, a szakmája elektroműszerész. Molnár At­tila 1939 óta alkalmi munká­ból élt, s most szeretne el­helyezkedni, mert rájött, az al­kalmi munka ma már bizony­talan. Bangó Sarolta esete már egyedibb és színesebb, ő 1937 óta nem dolgozik, néhány ál­talánost végzett, s már a munkaközvetítő iroda törzs­vendégének számít. Munka­nélküli-segélyre nem jogosult, mivel az utolsó három esz­tendőben mindössze három hónapig volt munkaviszonya. Cserkészek múltja, jelene, jövője Dél-Koreában - városunkból A vasárnapi istentisztelet után a templom udvarában találkoztam Halászné Váradi Ildikó nyugalmazott gimná­ziumi tanárnővel a leánycser­­kész-mozgalom kiváló gödöl­lői szervezőjével. Nem volt véletlen, már vártam rá. Gép­kocsijához hívott és férje, va­lamint unokája társaságában a József Attila utcai ottho­nukba kocsikáztunk. Először bécsi útjuk felől érdeklődtem, ahová népes cserkészcsoport­tal indultak. — Emeletes buszon nyolc­­vanan , tisztelgő látogatásra utaztunk. Bécsben már vártak bennünket, s megható ünnep­ség keretében koszorúztu'k meg Erzsébet királyné sírját a kapucinus rend kriptájában. A koszorúkat és virágokat — itthonról vittük. Az öregcser­készek gyönyörű koszorút ké­szítettek. Ezután Schönbrunn­­ba látogattunk, ahol gyönyör­ködtünk a kastélyban és a parkban — mondta Szerencséjük volt az időjá­rással is, mert napos, kelle­mes időt fogtak ki. Felkeres­ték az egyik cserkészcsapat otthonát a Hietztnger Haup­­strassen. A bécsi és magyar cserkészek emléktárgyakat cseréltek Küldetésük végén azzal a reménnyel indultak haza. hogy már az idei nyá­ron újból találkoznak a Gö­döllőn létesítendő nemzetközi táborban. Különben is, már két német, egy holland, egy szlovákiai és két hazai csapat jelezte részvételi szándékát, szívesen jönnének Gödöllőre, A város új vezetése szív­ügyének tekinti a fiatalok lelki és testi fejlődését előse­gítő, nagy nemzetközi ifjúsági mozgalom támogatását. Segít­ségével valóra válhat a na­gyon óhajtott nemzetközi tá­bor, amely az összes gödöllői csapat tulajdonát fogja képez­ni, a Szent Korona, az Erzsé­bet királyné, a Mike Imola, a Ráday Pál és a szervezés alatt álló Rozgonyi Cicela és Sze­­merédi László csapatokét. A gödöllői találkozás mellett lehet, hogy nemzetközi segít­séggel 1-2 cserkészünknek módja lesz a bécsi és más cserkésztestvéreivel találkoz­ni, augusztusban a dél-koreai cserkész világtalálkozón. Itt az egyik altábort az 1933-as gödöllői IV. világtáborozásról nevezik el. újságolta Halász­ná Váradi Ildikó. Beszélgetésünk során felele­venítettük, hogy a gödöllői vi­lágtalálkozó táborparancsno­ka Teleki Pál volt. Falunk­ban találtak megfelelő nagy­ságú területet a táborozáshoz, árnyékkal és ivóvízzel, utak­kal, jó élelmezési lehetőség­gel. amihez hozzájárult még az üzletváros a Haraszti táb­lák szélén, az Erzsébet parki sportpálya előtt. A külföldie­ket a határon fogadták és kí­sérték el Gödöllőre. Felejthe­tetlen látványt nyújtott 54 nemzetből összesereglett 26 ezer cserkész felvonulása 1933- augusztus 4-én. Sokan még nem éltek, mások már nem élnek, így a legtöbben nem tudhatják, milyen is volt itt az élet azokban a napokban. A fontos csomópontokon két helyen felüljárót építettek a gyalogosok számára. A jam­boree postán 319 476 külde­ményt adtak fel. A magyar rá­dió 80 alkalommal adott köz­vetítést. A rádióüzenetek szá­ma 1516 volt. A vasúti szállítások kifogás­talanul zajlottak, a találkozó ideje alatt 844 különvonat fu­tott be Gödöllőre. A Magyar Cserkész naponta 5 nvelven jelent meg 20 000 példány­ban. A megnyitón ott volt Horthy Miklós és B. P. Lord Baden-Powell a világ főcser­­késze. Számtalan nagy tudású szakember segítette a rende­zést az első sátorveréstől az utolsó elbontásáig a gödöllői találkozón. Jó minderről is­mét írni és beszélni oly sok hallgatás után. Reméljük sok szép és hasznos eseménynek leszünk tanúi, részesei az el­következő években is a cser­készet háza táján. Csiba József Közvetítgetik ide-oda, de nem kell sehol. Négy gyérméké van, akik jelenleg másutt van­nak elhelyezve, s amíg nem kap megfelelő munkát, ami­ből el tudja tartani a cseme­téket, nem is kapja vissza őket. A kérdésre, miért nem dolgozott, így válaszolt: — Nem engedett a férjem. — Az általános iskola befejezésére szeretnék rávenni, de semmi hajlandóság nincs a fiatal­­asszonyban. Csonka József géplakatos, ráadásul érettségivel. Mesés szakma, mondtuk még pár hónappal ezelőtt. Lehet vele keresni, keresik a gyárak, üzemek, no meg maszek mun­ka is akadt. Marad a segély — Ma már más a helyzet. Az utolsó munkahelyemen 63,50 forintos órabérem volt, de megszűnt a cég. Nem tu­dok elhelyezkedni. Voltam legalább tíz helyen, de sehol nem vesznek fel, mindenütt leépítés van A bejárás renge­teg idő és rengeteg pénz. Amit kínáltak, az óránként negyven forint, a jegyre nem volna elég, ugyanis Galgamá­­csán lakom — sorolta gond­jait. A hivatal dolgozói pedig elmondták, hogy a fővárostól Vácig minden lehetőséget vizs­gáltak, most marad a mun­kanélküli-segély a húszezres bruttó után. Idős, nyugdíj előtt álló bá­csi a következő ügyfél. Ö még dolgozik, csak érdeklődni jött, és mutatja felmondólevelét az irodavezetőnek. A felmon­dó a Duna Volán. Az ügyfe­let, Rajta Imtvánt úgy tájé­koztatták, hogy a felmondás szabálytalan, az egyetlen sza­bályos dolog az, hogy időben kapta a papírt. Az irodának nem jelezte a vállalat, hogy megszűnik a munkahely. A felmondólevélben az áll, hogy a vállalat jogutód nél­küli megszüntetése miatt a munkaviszonyát december 31-i felmondással megszüntetem és a munkavégzés alól felmen­tem. A dolgozó előadta, hogy ennek ellenére valamennyiük­nek be kell járni dolgozni. Az eset nyomán több alka­Egy napon át fociztak A hétvége mérlege: 131-99 230 gól esett 24 óra alatt, azon a mérkőzésen, amelyen két gödöllői iskola mérte ösz­­sze tudását pénteken 14 órá­tól szombat kettőig. A Karikás Frigyes Általános Iskola diáksportköre a Petőfi ellenében az idén második al­kalommal rendezte meg a ma­ratoni mérkőzést, melynek lé­nyege, hogy 24 óra alatt minél többen rúghassák a bőrt. Az alsós tanulók kezdték a játékot, majd a felnőtt nők kaptak egy órát. Délután 5-től 7-ig a 7—8. osztályos fiúk csaptak össze, őket követték az iskolák volt tanulói. Éjsza­ka 1 órától reggel 7 óráig a szülők sportolhattak. Két órán át a Petőfi-iskola szimpatizán­sai a Karikást kedvelőkkel mérkőztek meg Utánuk a lá­nyok szórakoztatták a közön­séget, végül az 5—6. osztályos fiúk zárták a sort, s állították fel a végeredményt. A kupát a házigazdák tart­hatták meg, de győztes lett mindenki, aki eljött mozogni, mert itt tényleg a részvétel volt a fontos. Ezért is szeretnénk meg­köszönni minden volt diáknak, minden szülőnek, minden ve­lünk egyetértő s a célt támo­gató játékosnak a részvételét. Egészségükre! GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság- tér 10. Q A szerkesztőség vezetője: Ba­lázs Gusztáv. Q Munkatársak: Árvái Magdolna és Pillér Éva. # Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. • Szerkesztőségi foga­dóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvétel: munkana­pokon 8.30-tól 13 óráig a szer­kesztőségben. (ISSN: 0133— 1957) lommal kerestük a Duna Vo­lán illetékeseit, mivel 27 fő­ről volt szó. A vezetővel elő­ször nem sikerült beszélni, a dolgozók, akik pedig számítot­tak segítségünkre és taná­csunkra, a helyszínen szóba sem merlek velünk állni. Raj­ta István arra kért, közöljük vezetőivel, nem ő hívott, mi magunktól akartunk utána­járni a dolognak. Más, aki szintén ilyen felmondólevelet kapott, elmondta, ő még nem is keres munkát, de fél a nyilvánosságtól, hátha válto­zik valami. Amíg felszántják Imre Istvánná adminisztrá­tor nem kötődik nagyon a vál­lalathoz, és nem is nagyon is­meri ki magát. Ö úgy tudja, a telepet a vagyonügynökség kezébe adják, és értesíteni fogják, hiszen sok az érdeklő­dő a világ minden tájáról. A telep vezetője, Csorna László telefonon mondta el, ne foglalkozzunk a témával, nehogy összezavarjuk. Mások halkan ugyan, de megjegyez­ték: tudja, itt volt pártveze­­tők retorziójáról van szó, akik itt is vezettek, de mindig a kisember issza meg a fekete­levest. Január 15-én a dolgozók egy része már megkapta' a munkakönyvét, szerencsére március. 31-i kijelentéssel, s Imréné tájékoztatott arról is vezető hiányában, hogy kötöt­tek az elbocsátott dolgozók­ká! egy szerződést, amelyet egyéb jogviszonyos »zerződés­­nek neveznek. Ez azt jelenti állítólag, hogy mindenki dol­gozhat tovább, amíg felszá­molják az egykoron híres Du­na Volánt. Mindenesetre elgondolkoz­tatott, miért félnek még ma is annyira az emberek? A régi beidegződés ez? Vagy talán az ismerethiány, a jogi buk­tatók okozta zavar? Nem tud­ni. Mindenesetre ott, ahol tudják előre és készülnek a felszámolásra, valamint a jog­szabályoknak megfelelő fel­mondóleveleket kapnak, több a türelem, nagyobb a nyuga­lom, s főleg nincs rettegés, ha megjelenik valaki a hírlap­tól. ★ Lapzártakor kaptuk a hirt, hogy a Duna Volánnál rende­ződtek a dolgok, legalábbis egy időre. Kifizettek a dolgo­zóknak háromhavi végkielégí­tést, s egyelőre mindenki dol­gozhat tovább. Árvái Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom