Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-17 / Rendkívüli kiadás

Kirándulóvonatokat vihetne hátán Tizenkét segítő Aigner, a maszek meteorológus Mi lesz veled, viadukt? Megújult lábazat Kisfiam, Ö, hajdani szép idők! Amikor még vígan pöfögö szerelvé­nyek rohantak smelden. Az Iharos völgyét áthidaló két pár pilléred magabiztos Atlaszként tartotta a rá rótt terheket. Álltad a későbbi, már modernnek számító villanymozdonyok rohamát, a zakatoló járatok továbbra is szelték a magasság levegőjét. Segítettél, teáltalad jutottak el munkába és ran­devúra, színházba és családlátogatásra Hegyeshalomtól Győ­rön és Tatabányán át. Budapestig az emberek. S ne is em­legessük Matuska Szilveszter nevét, aki úgy neked, mint sok-sok gyászolónak keserveket, könnyet és bánatot okozott. Most pedig mit kell látni — a pusztulásodat. Nem így maradtál meg emlékezetünk­ben. ívelő, karcsú és előkelő alakod mintha nem a régi lenne. Szégyen leírni, de rozs­dás vagy és ápolatlan, mi több, elhanyagolt. Palovics Lajos polgármester sajnos nem tud jó hírrel szolgálni. Részletes vizsgáló­dásra ez ügyben még nem is volt idő. Csupán közszájon forgó, ellentétes vélemények ismeretesek. Egy tisztességes állagmegóváshoz legalább húszmillió forintra lenne szük­ség. A nagyközségnek pedig t 1/1 í í • 'I •• "I E»! i A legújabb met-Karoantarl aka QyunKHCsrakaL sTM«4 ’ 01 tak ki minap a í'omázi Munkaterápiás Intézet gyümölcsösében. Az Olaszor­szágból érkezett mctszögép helyettesíti a fűrészt és a létrát is, így valószínű, hogy a munkálatok időben is lecsökkennek. A 2:: hektáron elterülő Kortesben kezdték a munkát, és utána jö­het az almáskert. (Erdosi Ágnes felvétele) Hogy Széchenyi lovai ne kopjanak ki Versenyző paripák Nemzeti felemelkedésünk zálogát Széchenyi egyebek kö­zött a hazai lótenyésztés fel­virágoztatásában látta. Áldá­sos tevékenysége nyomán in­dultak hódító útjukra világ­szerte tenvész- és versenyálla­taink, és általa szerzett rangot a magyar lovassport is. A két éve alakult, toki szék­helyű Ostenhof magyar—né­met vegyes vállalat a nagy magyar reformer törekvéseit folytatva céljául tűzte ki, hogy a hazai vérfrissítés érdekében külföldről a lehető legjobb te­­nyészanyagot szerzi be és fel­használja saját állományánál. Ezenkívül á lovassport ked­velőinél; Magyarországon szá­mos szórakozási lehetőséget nyújt. Tény észanyaguk büszkesége az egy eve Németországból ap­portként beszerzett Limbo ne­vű pentatlonmén, amely szá­mos klasszikus nemzetközi versenyt nyert. Ugyancsak fe­deztetésre vásárolták Angliá­ból a C-ard Roval nevű mént. amelynek apja szintén híres tenyészetből származik. Idén tenyészállat-vásárlásokról egyelőre nincs szó, ennek oka, hogy az Ostenhof tavaly csak szerény anyagi bevételt köny­velhetett el, noha idegenfor­galmi tevékenysége kedvezően alakult. Továbbra is érdeklődnek fő­leg a külföldiek, lovas- és csi­kósbemutatóik iránt Az ötös­­íogat-lovaglás látványáért is sokan utaznak Tökre Német­országból, Hollandiából, Fran­ciaországból, Olaszországból és Ausztriából is. Lovas turista­programjaikon havonta átlago­san öt-nyolcszáz, főleg a hatá­ron túlról érkező vendég vesz részt. Tavaly több mint har­mincezer külföldi látogatót fogadtak, s ez a szám várha­tóan idén sem csökken. A löki Ostenhof fél szemét az átalakulás előtt álló Lóver­seny Vállalaton tartja, hiszen a lovassportokon kívül másik nagy lehetőségük, hogy kap­csolódjanak a hazai versenyez­tetéshez. Úgy tűnik, a mono­polhelyzetben lévő állami Ló­verseny Vállalat január elején megtartott ülésén kimozdult a holtpontról, így hamarosan tá­rj a bb tér nyílik a magánver­seny zök számára is. Ez való­színűleg az Ostenhof lehetősé­geit is gazdagítja. A huszon­nyolcmillió forintos alaptőké­vel, felerészben tök), fele­részben dortmundi kft. takar­­mánytermesztéssel is foglalko­zik, amely hasznosan egészíti ki tenyésztési tevékenységét. — kocsis — vedd föl a kétmilliója sincs. Égető fel­adatuk az ivóvízhálózat ki­­' építése, a szennyvízelvezetés megoldása, hétezer-ötszáz em­ber mindennapi gondjainak csökkentése, a közművek ki­építése mindennél fontosabb. A szegény viaduktot pedig úgy kapták szeretetcsomag­­ként ajándékba, hogy hozzá semmiféle anyagi támogatást nem mellékeitek. A Műemlé­ki Felügyelőség és a Magyar Államvasutak levette óvó ke­zét róla. Ezért rozsdás, álla­pota aggodalomra ad okot. Amit a település ereje bír, azt megteszik, a kerítés tá­tongó lyukait — az arra sé­tálók életét féltve — rend­szeresen befoltozzák, de cso­dákra sajnos nem képesek. Félő, hogy balesetek történ­nek, a vasszerkezet pusztul a legjobban. Két közszájon forgó meg­oldás ismeretes. Az egyik szerint a híd. lebontása elke­rülhetetlen, hiszen időről idő­re csak pénzt emészt a fenn­tartása, és a költségek folya­matosan nőnek. A másik, kissé „meredtíkebb" elúc^ze­­lés alapján eszpresszót épí­tenének a magasba, a sínpá­rok közé. Reménysugarat jelenthet a harmadik, mellyel a viadukt újra a közlekedést szolgálhat­ná, Éspedig úgy, hogy a meg­lévő sínek és elektromos há­lózat segítségével kiránduló­vonat járhatna rajta, még a fővárosba ingázókat is szál­líthatnák vele. Törökbálinton, esetleg az albertfalvai HÉV- megállónál lenne csatlakozá­sa. Nagyon sok már most is az idelátogató turista és tei­­kesgazda. Budapest közelsége miatt még fölkapottabb le­hetne a község. A jelenlegi vasúti űrállomás hangulatos házikója lehetne a végállo­más, s az Iharos völgyi jelkép maradhatna a helyén. Ha bemutatkozásnál valaki Biatorbágyot jelöli meg lak­helyül, azonnal rávágják, persze, ott van a viadukt. Jó lenne, ha itt is maradnál, te nem is olyan öreg, reméljük, újra jobb napokat látó vas­es köcsoáa. Vidd az embere­ket a szabadba, a jó levegőre, segíts, hogy továbbra is együtt éljünk. Alattad az autóút, fe­letted már a csillagos ég. ma­radjon ez így mindörökre. F. I. A Szigetszentmiiklósi 1. Szá­mú Óvoda dolgozói sokat gon­dolkodtak azon, hogyan és miből újítsák fel az épület műkő lábazatát. Az elmúlt ti­zennyolc esztendő alatt azt bizony igencsak elkoptatta az idő. Az intézmény vezetője több segélykérő levelet kül­dött, s próbált telefonon is tá­mogatókat találni. Tavaly, a nyár derekára már több szak­ember és szülő jelezte, hogy szívesen segítene a munká­ban, s igy talán kevesebb pénzből is meg lehetne oldani a műkő lábazat felújítását. A Kossuth Lajos utcai in­tézményben csakhamar hely­rehozták a műkő lábazatot. Az iparosok és szülők napi mun­kájuk után, szabadidejüket feláldozva vállalták a munkát. A száznegyven óvodás, vala­mint a rájuk vigyázó dajkák és óvónők ezúton is köszönik a tizenkét áldozatot vállaló ember segítségét. E munkanélküliséggel, inf­lációval terhes időkben a Hát­rányos helyzetű emberek még kiszolgáltatottabbaknak. el­­esettebbeknek érzik magukat. A Mozgáskorlátozottak Orszá­gos Szövetségének Vácott mű­ködő Pest megyei szervezeté­ben Ivánka Istvánnétól Kér­tünk tájékoztatást, hogyan se­gítenek a tagoknak és a h az­zá juk forduló rászorulóknak ? — Egyre többen kérnek tő­lünk támogatást. Megyénkben tízezer mozgáskorlátozotlai tartunk nyilván, tizenöt helyi szervezet működik. A tagdíj mindössze százötven forint évente, de a gyerekeknek és a kisnyugdíjasoknak nem kell fizetniük. Megkülönböz­tetett figyelmet fordítunk a gyermekekre. Sok településen nincs számukra megfelelő óvo­da — mozgásfejlesztő napkö­zi otthon —. általános iskola, középiskola. Érdekvédelmi szervezetként ingyenes jogi tanácsadással meg az elhelyez-Az emberiséget ősidők óta erősen foglalkoztatja az is, hogy milyen idő várható hol­napra. Most a Kossuth rádió Reggeli krónikájában az öt­órás, a hatos és a hetes hírek után újfajta időjárás-jelentést hallhatnak az eget sóvára-n kémlelők. A személyes hang­vételű húsz-harminc másod­perces összefoglalók a Meteo­rológiai Intézet egykori főosz­tályvezetője, Aigner Szilárd jól ismert hangján hallhatók. Mire véljük ezt az új szolgál­tatást? A kérdést hozzá intéz­tük. — Ezeket a pár másodperces előrejelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat szoká­sos időjárás-jelentései után mondom el a Hungária Bizto­sító és a két éve alakult Texo Graphicomp szolgáltató kft. megbízásából. Ez utóbbinak a tulajdonosa vagyok. Nem rek­lámról van szó, hanem olyan kedési gondok enyhítésével igyekszünk segíteni. Lakását­­aiakításhoz építési kölcsönt adunk. A hazai és küTó'd) gyógyászati segédeszközök be­szerzésében is támogatási nyújtunk. — Mekkora az éves kerese­tük? — Az országos szervezet évi ötmillió forintból gazdálkodik. Ez az összeg sajnos kevés. Tá­mogatást kapunk az állam­tól. vállalatoktól, magánsze­mélyektől. karitatív szerveze­tektől, a Máltai Szeretetszol­gálattól is. — Hogyan tájékoztatják a a tagságot a szervezet életé­ről? — Évente közgyűlést tar­tunk. Év közben levélben meg a helyi híradók útján ér­tesülhetnek híreinkről, de az érdeklődők a Humanitása cí­mű országos havi lapunkból is tájékozódhatnak. S. I. új kezdeményezésről, amely a biztosítónak és a Texónak közös érdeke: a hivatalos, megszokott és emiatt néha kis­sé unalmasan csengő meteoro­lógiai szolgálati jelentések mellett az emberek személyes arculatát, gyakorlati hasznos­ságát jobban figyelembe vevő néhány jó tanácsot szeretnénk adni a hallgatóknak. Affféle jó tanácsot, amit a reggeli indu­lás előtt szeretteinktől otthon kapunk: hűvösre fordult az idő, kisfiam, vedd föl a sálad! — Mire jók ezek az anyai tanácsok, hiszen még a felnőt­tek sem mindig veszik komo­lyan a sálat... — Az elmondottakban alkal­mazni igyekszünk a biometeo­rológia, a közlekedésbiztonság, a kár- és balesetmegelőzés szempontjait. Ezeket úgy pró­báljuk érvényesíteni, hogy a hallgatót kedves szóval igyek­szünk rávenni, hogy valóban megszívlelje az ésszerű és •szakszerű meteorológiai és közlekedésbiztonsági intelme­inket, a Hungária Biztosítónak pedig ezáltal kevesebb törött láb és törött kocsi után kell kártérítést fizetnie. Bár az ösz­­szefüggés e két dolog között nem ennyire direkt, minden­esetre azt hiszem, végső soron létezik. A Nap-tévében már másfél éve hasonló adásunk lát­ható, és a visszajelzések sze­rint azt megkedvelték az em­berek. Remélem, a rádiós vál­tozatnak is sikere lesz. Én mindenesetre szívesen vállal­tam, hogy a rádióban is a Texo meteorológusaival együtt meg­szövegezzem és beolvassam a mindennapi jó tanácsainkat. — Azért abban ugye re­ménykedhetünk, hogy az egy­más után elhangzó állami és maszek időjárás-jelentés nem mond egymásnak ellent, 02 egyik konkurens nem ígér na­pot, a másik meg zimankót? — Egészen biztosan nem, mert a meteorológia ma már jól kiszámítható tudományág, ezért a vélemények csak kissé különbözhetnek. Természete, sen célunk is, hogy a két szö­veg ne ütközzön, K. K. m. i. A kevés pénzből is segítenek Szolgáltató szövetség FéEtékexiység? Hasszú? Bűnügy? Csak az ágyból akartam kidobatni Egész napos tárgyalás volt január 16-án, a Buda Környéki Bíróság dr. Versits Piroska ta­nácsánál. A vád nem csekély­ség: erőszakos nemi közösülés. A vádlott, B. Dezső megbilin­cselve, fegvőr kíséretében lé­pett a terembe. Mint az ira­tokból kiderül: többszörösen büntetett előéletű ember. Igaz, a korábbiak más természetű ügyek voltak. Azokból inkább arra lehet következtetni, hogy lopás természetű férfiú, úgy is mondhatjuk: megrögzött tol­vaj. Kifosztott víkendház, el­emeit gázpalack, egyebek. Zárt ajtók mögött A szóban forgó cselekmény már csaknem egy esztendeje történt (vagy nem történt, vagy nem úgy történt) a gön­dör hajú, kreol bőrű vádlott azóta van előzetesben. A vád­irat szerint az egész ügy úgy kezdődött, hogy házibuli volt történetünk főszereplőjének és az élettársának érdi lakásán. Ettek, ittak, jól mulattak. Azután B. Dezső gondolt egyet, s kikergette a lakásból az élettársát, apró gyermekei­vel együtt hogy kettesben ma­radhasson a vendég leányzó­val. Levetkőztette a hölgyet, ágy­ba bújt vele, és megerőszakol­ta. A dolognak pedig csak nem akart vége szakadni, azzal sem törődve, hogy egy féltékeny asszony és három csemete vá­rakozik a zárt ajtó előtt. B. Dezső élettársa azonban igencsak megharagudott a hűt­len emberre, s betelefonált a helyi rendőrkapitányságra. A bejelentés úgy szólt, hogy a férfiú késsel kergette a család­ját, és bírta rá a vendéget a vetkőzésre. Erre már a rend­őrök sem vették tréfára a dol­got. megjelentek a helyszínen, ahol is az ágyban találták B. Dezsőt a vendég hölgy társa­ságában, anyaszült meztelenül. Miután annak rendje és módja szerint felöltöztek, beszállítot­ták őket a helyi rendőrkapi­tányságra. A másik asszony pedig gyermekeivel együtt visszamehetett a lakásba. A bíróság előtt vallomást tett a sértett, aki időközben — hiszen csaknem egy év telt el azóta — már férjhez ment. A vádlottal ellentétben ö azt ál­lította, hogy erőszak történt. Nem igaz, hogv ő tánc közben csókolgatta, ölelgette a kreol bőrű férfiút, nem igaz, hogy kettesben akart vele maradni. Viszont — a telefonhívással ellentétben — kés nem szere­pelt az ügyben. Egyébként na­gyon részeg volt, mert leitat­ták. Nem erőszakkal, csak mindig kínálgatták. Egy szál semmiben Tanúként hallgatta meg a bíróság a két akkor szolgálatot teljesítő rendőr járőrt. Mind­­keten tizenkét órás szolgálat után jöttek, a szabadidejük­ben. És este megint szolgálatba kellett menni. Hogy mire emlékeznek? — Hát kérem, oíf voltak az illetők egy szál semmiben — idézte fel egyikük. De a tár­sa biztos többet látott, mert 5 magasabb, és eltakarta a lát­ványt a széles váilával. — Ám a másik fiatalember sem so­kat tudott mondani. Ütésnyom nem volt a lányon, kés nem volt a férfinál, az bizonyos. Egyébként, régen történt az egész, és annyi ügy volt azóta... A vádlott az eltelt hónapok alatt levelek sokaságával bom­bázta a hatóságokat. Szabad­lábra helyezését kéri, mert nincs, aki eltartsa a családját. Az asszony nem tud eljárni dolgozni a négy gyerek miatt. A legidősebb is csak öteszten­dős, a legkisebb meg az alatt szüle te ttt, míg ő a börtönben ült. Rájuk omlik a ház, mert leszakad a tető, és nincs, aki megcsinálja a mennyezetet. Családjával együtt tisztelettel kéri, hogy engedjék szaba­don ... Déltájban szünetet tartottak. A vádlott ügyvédje más elfog­laltságára hivatkozva már menni akart, de a bírónő kér­te, hogy maradjon, ne kelljen elnapolni a tárgyalást. Hiszen akkor biztos, hogy továbbra is börtönben. kell maradnia a vádlottnak, egyébként meg attól függ, mi lesz az ítélet. Szünetben a vádlott találko­zott a családjával. Ott volt az élettársa a négy apró gyerek­kel a folyosón. Pelenkák, cu­misüveg, szaladgálás, sirás, nevetés. A két felnőtt között teljes az egyetértés. Kereső nélkül maradiunk — Miért telefonált a rendőr­ségre? — kérdeztem az asz­­szonyt. — Én csak azt akartam, hogy dobják ki már azt a nőt a párom mellől. Ki hitte vol­na. hogy ez lesz belőle! Mi meg itt maradtunk kereső nélkül... A folyosó másik sarkában a sértett ölelkezik a férjével. Ott is teljes béke. A történtek, úgv tűnik, nem okoztak zavart az életükben. Nem vártam meg a tárgya­lás végét, az ítéletet. Azon gondolkoztam: jó lett volna ezt az ügyet, néhány nappal a történtei; után svorsított el­járással letárgyalni. Gál Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom