Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 3. szám
1991. JANUAR 4., PÉNTEK PEST .um Törvény már van, végrehajtási utasítás nincs, jószerével senki sem tud semmit, de aki c hónap elején befizeti a lakásuzsorát, 1500 forinttal már többet kell az OTP-nek feladnia. A Parlament szinte az elmúlt esztendő utolsó pillanataiban fogadta el a sokak által ideiglenesnek minősített költségvetést, s annak részeként azt a határozatot, hogy emelkedik az OTP-lakáskölcsönök törlesztő részlete. Hasonlóval korábban már a Németh-kormány is próbálkozott — sikertelenül. Mint emlékezetes, az akkori rendelkezés végrehajtása két dolgon bukott meg. Egyrészt azon, hogy az adósok polgári engedetlenséggel válaszoltak, azaz egyszerűen nem fizettek. Csak ezt követte az Alkotmánybíróság döntése, mely az alkotmánnyal ellentétesnek ítélte a jogszabályt. Munkatársaink annak jártak utána, most törvényes-c a törvény, mennyi pénzt vesz ki a zsebünkből a rendele, s hogy a két rossz alternatíva közül melyiket válasszuk. ADÓS FIZESS, VAGY ÁLLJ TERPESZBE... Ha nem matematikus, megbolondul Az Országos Takarékpénztár rendkívül nehéz helyzetbe kerül azáltal, hogy a Parlament a múlt év utolsó előtti napján döntött a kedvezményes lakáshitelek kamatainak emeléséről. A hitelállomány mintegy 220 milliárd forintra tehető, s több millió számlatulajdonos van, akiket a következő hetekben, hónapokban kell kiértesíteni a jogszabályváltozásokról. Az OTP-nél elmondották: szerdán jutottak hozzá a Parlament által elfogadott törvényrészlet hatályos szövegéhez. Ennek ismeretében láthattak hozzá az előkészületekhez: csütörtökön már megkezdték azoknak a leveleknek a megszövegezését, amelyek arra szolgálnak, hogy az ügyfelek megismerkedjenek a változásokkal, lehetőségeikkel és tennivalóikkal. Hamarosan megkezdik a levelek nyomtatását is, és várhatóan január közepétől már folyamatosan kézhez kapják a küldeményeket. A kiértesítés valószínűleg február közepére fejeződik be. A lakáskölcsön-adósoknak 30 napon belül kell válaszolniuk az OTP levelére, addig kell eldönteniük, hogy melyik változátot fogadják el a Parlament által jóváhagyott két megoldás közül. A törlesztés pontos szabályairól az OTP napokon belül a sajtó segítségével tájékoztatni fogja a lakosságot. Ismeretes: január elsejétől emelkedtek a kedvezményes lakáshitelek kamatai. Az emelkedés azonban attól függ, hogy a kölcsönadós a Parlament által jóváhagyott két változat közül melyiket választja. OAz első változat szerint az 1988. december 31. előtt felvett, 0-tól 3,5 százalékig terjedő kamatozású kedvezményes lakáshitelek kamatai 15 százalékra emelkednek. A itörlesztőrészlet január 1-jétől — az idén — egységesen 1500 forintra emelkedik. Akinél ez a többletbefizetés nem fedezi a megnövekedett kamatköltségeket, ott a különbözetet a költségvetés kiegyenlíti. Ha az 1500 forintból még megmaradna, ezt tőketörlesztésként számolják el, vagyis a hitel visszafizetése gyorsul. ©A második változat szerint a kedvezményes hiteleknél a költségvetés a tőketartozás felét elengedi, míg a másik felére pénzpiaci, vagyis jelenleg 32 százalékos kamatot állapít meg. Ám ebben az esetben is — az idén — 1500 forinttal emelkedik egységesen a havi törlesztő részlet. Ha nem elegendő a többlet a kamatok kifizetésére, a költségvetés állj^ a különbözetet. Amennyiben a havi 1500 forintból futja, a fennmaradó rész a tartozást csökkenti. Uzsorázzuk az uzsorát Matematikában jártas kollégánk megpróbált utánaszámolni, hogy az átlagos magyar panell-lakás-tulajdonost miként érinti a mostani emelés, melyik variációval jár jobban, mennyit fizetett eddig, s ha tudja fizetni, mennyi pénztől szabadítja meg az új rendelkezés. Ha valaki például 1970-ben 3 százalékos kamatra, 30 éves lejáratra kapott 300 ezer forint hitelt, az ezredfordulóra havi 1276 forintos törlesztéssel az eredeti összeg másfélszeresét, 460 ezer forintot fizetett volna vissza. Eddig azonban csak 20 évig fizette a részleteket, öszszesen 306 ezer forintot postázott, mégis maradt 130 ezer forint adóssága. Hogy melyik visszafizetési variáció a jobb a maradék összegre, azt egy egyszerű képlet segítségével ajánljuk kiszámítani. (l+k)”—1 Tk(l-fk)”—r--------------, ahol k a T a kölcsön összege, k a kamatláb, r az évi törlesztőrészlet. E képlet segítségével megtudhatjuk, hogy hány év alatt lehet visszafizetni az adósságot az emelt kamatláb mellett, s azt is, hogy végeredményben mennyi pénzt is gombol le rólunk az állam az egyik vagy másik változatra. Persze aki nem matematikus, könnyen megbolondul, ha maga próbálja a feladványt megoldani. Kollégánk arra az eredményre jutott, hogy — példánknál maradva — az első variáció esetében 15 százalékos kamat mellett (kamatos kamattal) a törlesztési idő 6,5 év. A második esetben elengedik a tartozás felét (65 ezer forintot), de . a* körülbelül 40 százalékos kamatos kamattal, a visszafizetés (ugyanakkora törlesztőrészlettel) 4 és fél évig tart. Ügy tűnik, ez a variáció szinte mindenki számára gazdaságosabb. Példánk egyenletű persze sokismeretlenes. S nem csak azért, mert nem ismerjük pontosan az OTP számítási metódusát, hanem azért is, mert a kormány és a Parlament szava (törvénye) nem úri becsületszó, ki tudja, nem változtatnak-e a mostani kamatokon jövőre is. A számítási rendszer amúgy is bonyolult. Jó lenne tehát, ha a takarékpénztár valamiféle tanácsadó szolgálattal segítene valami olyan gondolatot akartak kikényszeríteni a betegből: inkább nem iszok, csak ide többet ne jöjjek! — Helytelen módszer — véli az egyik ápoló, akinek elmondom az egykori tapasztalatot, s dicsérem a váci körülményeket. Mert itt aztán rend van és tisztaság, a bánásmódról már nem is beszélve. — Az ilyen természetű betegek hamar asszimilálódnak a rendetlenséghez, de ugyanilyen hamar hozzászoknak a rendhez is. Tudja, hány beteg volt már itt, aki évekig csövezett, s hétszámra nem mosdott?? Itt rászokott. Akárcsak a rendszeres, normális táplálkozásra. Mikor bejönnek — vagy behozzák őket — napokig nem képes a gyomrunk az ételt befogadni. Mert előtte úgyszólván csak sörön éltek.\Napi tíztizenöt üveggel beittak. És beisznak, ha innen kikerülnek — teszi hozzá a fiatalember kiábrándult mosollyal. — Sok a visszatérő „kliens”, van, aki most van itt harmadjára. Ha nincs gyógyulási akarás, hiába a gyógyítók jószándéka. Világbajnokok vagyunk Visszatérve az 5-be, rajtam kívül hárman vannak a teremben. Kanalazzák az ebédet, s közben megvitatják, ki menynyit teljesített az aznapi munkaterápiás penzumból. Nem sokat törődnek velem, nem kérdik, miért vagyok itt. Mindvégig tapasztalom, piáról, előzményekről nem esik szó, mindénről beszélnek, csak arról nem, hogy mi miatt lettek az alkohol rabjai. A csoportos terápián kitárulkoznak — tudom meg később dr. Lesch Györgytől. — Persze, ez nem azt jelenti, hogy csak az igazat mondják, vagy nem úgy állítják be a dolgokat, ahogy az a számukra kedvező. Például X. Y. elpanaszolja, azért iszik, mert az asszony elhagyta. Az igazság viszont az, az asszony az iszákossága miatt hagyta el. És ez nagy különbség. A vizsgálatra várva egy dekoratív, jól öltözött, jelékszerezett hölgy megy be a főorvos szobájába. A mellettem ülő cingár emberke mekegve megjegyzi: — Milyen csicsás a lelkem. Látta volna, amikor bejött. — Ez is beteg? — kérdem hitetlenkedve. — Na ná! Állítólag főkönyvelő egy téeszben. Most „szabadul”. •* — Nincs ebben semmi különös — legyint a főorvos. — Volt itt már ügyvéd, orvos, tanár, sőt egyetemi professzor is. Igaz, ezek nem, jellemző esetek. A betegek zöme ipari vagy mezőgazdasági segédmunkás, betanított és szakmunkás. Néhány, szívderítőnek aligha mondható statisztikai adatot is megtudok. 1988-ban az egy főre eső alkoholfogyasztás 100 százalékos tiszta alkoholban számítva 10,5 liter volt Magyarországon (az összlakosságból tessék levonni azokat, akik koruknál fogva vagy más miatt abszolút nem isznak). Sajnos, hazánkban az alkoholizmus hovatovább népbetegségnek tekinthető, az elmúlt évben 64 749 személyt regisztráltak ezzel a kórral, de ez az adat közel sem fedi a valóságot, csupán a jéghegy csúcsa. Sokkal nagyobb számú a már beteg, de még nem kezelt alkoholisták tábora, nagyméretű a rejtett-bújtatott, álhumánumból elnézett részeges, s még nagyobb az általuk okozott, teremtődött egyéni-szociális-társadalmi-gazdasági károk összege. — Az alkoholizmus okozta károk világbajnokai vagyunk — mondja dr. Lesch. (Csupán egy adat: nem hivatalos források szerint Vácon egy kórházi ágy fenntartása évi 1,2 millió forintba kerül. A Psyhiátria II. 50 ágyas, vagyis csak az itt kezeltek 60 milliójába kerülnek a népgazdaságnak.) Távozva már munkanélküli Néhány éve az életkort tekintve a 40-50 évesek voltak túlsúlyban. Az utóbbi két évben a fiatalabb korosztályok felé való eltolódást lehet megfigyelni, egyre több huszonéves kerül Vácra. (Egészen pontosan a váci kórház fogadja be a váci, gödöllői, dabasi körzet betegeit és Nógrád megyéből 8 község tartozik ide, összesen 7 ideggondozóval.) A romló gazdasági helyzet is begyűrűzik dr. Lesch osztályára, fokozatosan szaporodik a munkanélküliek száma. Ám ami még aggasztóbb, sokan azért válnak munkanélkülivé, mert befekszenek gyógyulni. — A társadalom eddig is hajlamos volt stigmákat gyártani, de ma már toleranciára sem hajlandó. Azzal egyidőben, hogy valaki bejön, befekszik, kikézbesítik a munkakönyvét, s innen távozva már munkanélküli. Ki fogja így önszántából kezeltetni magát nálunk?! Matula Gy. Oszkár (Folytatjuk) adósainak. Valószínűnek látszik az is, hogy élelmes vállalkozók előbb-utóbb jó pénzért adnak majd tanácsot. Azaz, fizetünk még az uzsorakamatokért is. Cs. A. Egy klasszikus javaslat Tavaly megbukott a kamatadó, a Németh-kormány kísérletét az Alkotmánybíróság határozata meghiúsította. Vajon reménykedhetünk-e abban, hogy az Antall-kabinet igyekezetének is gátat szab ez az intézmény? -— Vizsgálnunk kellene a lakáshitel-kamatok emelésének törvényességét, ha bejelentés érkezne hozzánk — válaszolta Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára. — Eddig azonban nem kaptunk ilyen bejelentést. — Ki kezdeményezhet egy ilyen eljárást? — Bárki. Természetes és jogi személyek egyaránt. — Az Alkotmánybíróság is? — Ebben az esetben már nem. Elfogadott jogszabály utólagos fölülvizsgálatát bárki kezdeményezheti, csak az Alkotmánybíróság nem. — Automatikusan nem lehet érvényesíteni a kamatadót eltörlő határozatukat erre az esetre is? Hiszen ugyanarról a dologról van szó. :— Törvényességi szempontból a két eset egészen más. A kamatadót formai okokból utasítottuk el, ugyanis az alkotmány akkor még a költségvetést is a kétharmados törvények közé sorolta, és a kamatadóról szóló jogszabályt nem hagyta jóvá a Parlament. Most viszont — az SZDSZ— MDF nyári paktumának következtében — a költségvetés is kikerült a kétharmados, alkotmányerejű törvények kategóriájából — így formai kifogást nem lehet emelni. Ha vizsgálnunk kellene a lakáshitelkamatok emelését, akkor érdemben a költségvetés tartalmát lennénk kénytelenek vizsgálni. — Mennyi idő alatt tudnák ezt megtenni? — Egy-két hónapot biztosan Igénybe venne, hiszen 3-400 bejelentés vár elbírálásra. — Utólagosan ki változtathatja meg ezt a jogszabályt? — Ezt is csak maga a törvényhozó, vagy az Alkotmánybíróság. Tehát több lehetőségünk is van, hogy megússzuk hiteleink fölemelt kamatfizetését. A Parlament valamelyik soron következő vagy rendkívüli ülésszakán módosítja magát. Ha nem magát, akkor az alkotmányt. Ha azt sem, akkor a kormányt. Ha azt sem, akkor a népet. Olyanra, amely hitelek nélkül, a fizetéséből tud lakást venni, építeni, fölújítani, s nem szorul a szegény állam jótékonysági intézményeire. S ha ez sem járható út, még mindig van egy lehetőségünk, amelyet egyik huszadik századi klasszikusunk ajánlott, igaz, atomháború esetére: terpeszbe állunk, jó mélyen lehajolunk, s megcsókoljuk a seggünket. — jakubovits — SZÁJTÁTVA Koponyapénz Ahol sok a forint, ott nagy a tülekedés. Ezt hiszi az ember. Kár ebben hinnie! A valóság ugyanis újabban rácáfol erre a hiedelemre. Szájtátva hallgatom a nyolcvan százalékban külföldi tulajdonban levő cég első emberének a szavait. Évi másfél millió forint jövedelmet, kocsihasználatot, költségtérítést kínáltak-kinálnak annak a fiatal (3* és 45 év közötti) menedzsernek, akinek a dolga egy leányvállalat megszervezése és irányítása lenne. Híttem-hlhetnénk: tömegesen tülekedtek a jelentkezők. Helyből (pedig elég szép számú a város lakossága) senki nem vélte lehetőségének az állás elnyerését, bár a kínált jövedelemről magam Is epés megjegyzések sokaságát hallót tam ... Az összesen öt pályázó közül egyetlen egy sem felelt meg az előzetesen Írásban rögzített feltételeknek. Magyarán: annyi figyelmet sem fordítottak a jelentkezők a feltételek re, hogy alaposan elolvassák azokat. Ennek következtében személyes találkozásra sor sem kerülhetett... Hiszen mit kezdjenek azzal, aki egyetlen nyelvet sem beszél a kért kettő (angol és német) közül?! Es azzal, aki a kért (mérnök, mérnök-közgazdász) diplomát nem tudja felmutatni? Meg azzal hamjadikkal, aki a pályázati anyagban már kikötendő feltételnek vélte, hogy jövedelme fix legyen, azaz ne függjön az elért eredményektől? Szájtátva hallgatom haza! magabiztosaink pályázati anyagairól az érintett fél lesújtó véleményét, mert hiszen cső dálkozom, hogy ő min csodál koztk?! Az érintett fél ugyanis — aki szintén pályázat útján nyerte el a külföldi tulajdonosok bizalmát — hosszú éveket töltött a hazai vezetőképzésben egyetemi oktatóként, majd az erre szakosodott intézet egyll: oszlopaként. Lehetett tehát ismerete arról, a kínált koponyapénzekhez nincsenek koponyák ... Mármint akkor nincsenek, ha konkrét feltételekhez, mérhető teljesítménybe' kötött a forint, azaz érvényesül a vatamlért-valamit elve. Cg-' látszik, ez az elv sokak számára még mindig Ismeretlen. Bizonyos: Ismerős lesz. Fájdal más ismerkedés után .., MOTTÖ A LISTA NAPRÓL NAPRA VÁLTOZIK Árak áradata (Folytatás az 1. oldalról) A szürkebarátfajták kö-. zül az eddig 100 forintos palack bor ezután 130-ba kerül. Az Egervin Durbints sógor nevű asztali bora 46 forint helyett 51 forintba kerül. A bikavér ára 10 forinttal ment fel, 91-ről 101-re, a 136 forintos egri leányka most már Í59 forint lesz. Meglepő, de néhány palackozott pálinkafajta ára csökkent. A 2 decis szőlővodka 95- ről 76-ra, a félliteres 230-ról 184-re. Néhány különleges párlat ára ennél jelentősebben csőikként. Például a víg nagyapa calvadosa (0,5 1) 273-ról 218-ra. Ezzel ellentétben a díszdobozos italoké alaposan felment. A tokaji szóló díszdoboz például 303-ról 484 forintra. Tapasztalataink szerint a palackozott borok szinte valamennyi fajtájának emelkedett az éra. A litereseké 10-15, a kétdeciseké 20-40 forinttal emelkedett. Az Alfa Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat január 7-től emeli jó néhány termékének árát. Többek között a cukorkákét, csokoládékét vagy az eddig olcsónak számító szovjet halkonzervekét 30 százalékkal. (A Duna Füszértnél a paradicsomos hering máris drágult 14,50-ről 21 forintra.) Jelentős mértékben lesz drágább a 10 százalékos ecet, 1 liter 28,80 helyett 41 forint lesz. A fényezetlen rizs új ára 56,10, de drágulnak a szárított levesek, a máj- és húskrémek, sütemények és rágógumik is. Megérkeztek a boltokba a sütőipari termékek árai. A tejes- és sóskifli ezután 2,50- be, az alföldi kenyér kilója 31,20, de hasonló mértékben drágulnak január 7-től a rozskenyerek és szinte minden sütőipari termék. A Magyar Posta közleménye szerint január 7-től átlagosan 50 százalékkal emeli a külföldre feladott levélpostai küldemények díjait. Továbbra is belföldi díjszabás szerint kell díjazni a szomszédos országokba, valamint a Bulgáriába és Lengyelországba szóló 20 grammos leveleket és levelezőlapokat. Január 7-től emelkednek — a papíripari termelőár-változások miatt — egyes postán levélpostai árusított értékcikkek, papírok, borítékok, egységdobozok árai is. Olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy az új árak életbe lépése vállalatonként és üzletenként eltérő lehet, mint ahogy egy-egy áruféleség fogyasztói ára sem mindenütt egyforma. A közölt árlistával a vásárlók eligazodását szeretnénk segíteni az áruházakban, s amennyire lehetőségeink megengedik, hasonló listákat a jövőben is közzéteszünk. Benzinbűz A benzin áráról egy biztosai lehet tudni: emelkedik. Hogy mennyivel, azt csak a Jóistien tudja. Vagy még ő sem. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt közgazdasági főosztályán Dankné Szentgyörgyi Vera vezetőtől kapott információ szerint a Parlament által jóváhagyott nyolcforintos literenkénti emelkedést az autósoknak keli kifizetniük az Áfor-kutaknál. A trösztnek ugyanis nincs pénze arra, hogy magánál tartsa ezt a többletterhet. A termelői ár növekedéséről azonban az OKGT-nél nem tudnak, pedig azt nekik kellene emelniük. A főosztályvezető azt mondta, fogalmuk sincs róla a trösztnél, hogy honnan, sem az, hogy menynyiért szerzik be a kőolajat — a belföldi termelői ár pedig ennek függvénye. A nyolcforintos emelkedés egyébként három adótétel öszszegéből jött ki: 10 forinttal nőtt a fogyasztói adó, 1 forinttal a kötelező biztosítás és három forinttal csökkent az útalap-hozzájárulás. Az így kalkulált nyolc forinttal tehát most már 33 forintot fizetnek literenként az autósok az államkasszába. Amit e fölött számláznak a kutak — az a benzin ára. Ami most már állítólag liberalizált, piactól, beszerzéstől függő, tehát lehetne akár kevesebb Is. S ha az OKGT, vagy a többi társaság érdekelve volna — van? — az olcsóbb benzin fölkutatásában és forgalmazásában, altkor a kormány újabb és újabb biztosítási formákat, adóformákat találhatna ki, s rakhatna rá. Minél olcsóbb az üzemanyag, annál többet. Egyforintos benzinár mellett például dúskálhatna az ötvenforintos adóban a kormány. Na de mikor lesz egy forint a benzin? És miért lenne az jó nekünk? Mitől másabb az a rendszer, amelyben az adó meg az egyebek födik el a tényleges árat attól, amelyben a támogatás meg a szemérem, meg a pártérdek födte ugyanezt? (Azonkívül, hogy ez a kevésbé büdös.) Mert azt hinni sem merjük, hogy az adónkból viszsz akapnánk valamicskét — járható utak, épülő hidak, javuló szolgáltatások formájában. Inkább azt gyanítjuk, hogy minden bőrt lehúz rólunk a költségvetés, s még a temetési költséget is elhárítja magától, az iMF-re hivatkozva. Igaz, talán kimászik az állam az adósságaiból, kap majd dicséretet az IMF-tol — aztán kitűzheti a kopjafánkra. Én a végrendeletemben kikötöm, hogy a miniszterelnök a saját autóján hozza el a síromhoz a kitüntetésemet. (-Ja)