Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

Tűzzománc Saját kezűleg Szakmai irányítással tűz­zománc ajándékokat készít­hetnek az érdeklődők a gödöl­lői művelődési központban január 27-én, 14—18 óráig. A belépődíj 60 forint, plusz az anyagköltség. Az ír állam költségén Tanfolyam az egyetemen A Gödöllői Agrártudományi Egyetem vezetése kulcsfontos­ságú feladatnak tekinti a szak­tanácsadói tevékenység fej­lesztését. E törekvés kereté­ben nyitották meg ünnepé­lyes keretek között a hét ele­jén a mezőgazdasági szakta­Csorda jellemű verebek Mit tudhatnak rólunk? December elején — tehát még az elmúlt évben — ki­akasztottuk a dióbelet, sza­lonnát a minden télen meg­érkező cinkéinknek. Né­hányszor meg is látogattak bennünket, de hogy napok óta szokatlanul jó az idő, apró kis madaraink el-el­­maradoznak. Szeretem nézni az udvar egész hosszában — igy csu­paszon, kopaszon is — ural­kodó bokrokat, s írás köz­ben gyakran felállók az asz­taltól, az ablakon át figyel­ve a kinti világot. Érdekes felfedezést tettem a minap. Délután, amikor szürkülni kezd az ég. nagy zsivajgással. éktelen csivite­­lés közepette gyülekeznek a bukszusbokor rongyosodó ágain a verebek. Dr. Varga Ferenc tanár úr, aki gimna­zistaként az élővilág rejtel­meibe próbált bevezetni, azt mondta — biztos tudta, mi­ért —; fiaim, a veréb csor­dajellemű, állandóan civa­kodó, elviselhetetlenül fe­csegő állat, de van egy jó tulajdonsága is: őszinte, nem sunyi, cseppet sem alattomos. Most is itt vannak már a verebek. Szinte farkassze­met néznek velem az ab! t­­kon át. Szörnyű a zsivaj. Hisztériásán hullámzó, ko­misz szószaporítással foglal­ják el a bokrokat. Vajon hol lehettek reggeltől idáig? — töprengek, mert úgy tű­nik, jóllakotton érkeztek. Persze, mindegyik egész nap csipeget, eszeget az olyan portákon, ahol disz­nót hizlalnak, baromfit ne­velnek. de ott ugrál, at utca betonján is. Az autók el­szaporodása csökkentette ugyan a lovak számát, s ez­által kurtította a verebek éléstárát, viszont nőtt az emberi hanyagság, gondat­lanság: a tápot, terményt szállító gépkocsikról sokszor sugárban hull, ömlik a szem. Régi igazság, hogy ame­lyik ország agrárország, az egyben verébország is. Mi pedig — igaz, igyekeztünk a vas és acél országa lenni, amit talán bizonyít, hogy ma sincs földtörvényünk, de — csak agrárország marad­tunk. Valószínűleg ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy a ve­rebek bírják a rokonszen­­vünket, és majdnem mind­annyian érezzük: ezek az apró jószágok hűséges kísé­rői az emberi közösségünk­nek. Szívemből sajnálom, ami­ért nem értem a nyelvüket, s nem tudom megfejteni ideges mozgékonyságukat. Néha az a véleményem, mintha udvarom verebei helytelenítő véleménnyel volnának rólunk, s az egész világról, amelyben velünk együtt élnek. Nem is csodálkozom meg­vetésükön, hiszen mindent látnak és hallanak. Benéz­nek a hazak ablakain, a fák védelmében letekintenek a járókelőkre, kihallgatják a beszélgetéseinket. Álért ki tart titkot egy szürke ve­réb előtt? Csalás, hazug­ság, becsapás. álnokság, hűtlenség, árulás, hatalmas­kodás, tettlegesség ... min­den emberi gonoszság kitá­rulkozik előttük. És ők csak ülnek, csivitelnek, néznek. Megfogadom: mától kezdve eltűröm pörlekedésüket, s erre biztatom minden em­bertársamat, mert hátha ér­tünk. a mi érdekünkben ve­szekszenek. "ercsik Mihály nácsadók oktatóinak tanfolya­mát az intézményben. A február elsejéig tarló, há­romhetes. ír—magyar együtt­működésen alapuló kurzust a University College Dublin, a Rural Development Interna­tional Ltd., illetve a GATE szervezte. A tanfolyamon a hazai ag­rár felsőoktatási intézmények 22 oktatója vesz részt. Az elő­adásokat a dublini egyetem két munkatársa tartja, tolmá­csolással. A gazdag program­ban szerepel az ír mezőgazda­ság bemutatása, a szaktanács­­adás nélkülözhetetlen elemei­nek, emberi tényezőinek is­mertetése. A résztvevők hall­hatnak például a gyakorlat és az információ megszerzésének lehetőségeiről, a privát gazda­ságok információs csatornái­ról. Az ünnepélyes megnyitón a vendégek között köszönthet­ték Michael Sanfeyt, a bécsi ír nagykövetség másodtitká­rát. Érdekesség, hogy a tanfo­lyam költségeit az ir állam fizeti egy nemzetközi segély­­program, a Phare keretei kö­zött. Az egyetemre látogatók ezt követően megtekintették a nö­­vénynemesítési és genetikai tanszéket, a városban tett sé­ta során a múzeumot, a Gras­­salkovich-kastélyt és a bes­úgói templomot, illetve rend­házat. Mint Sándorné Pálfalvy Beáta külügyi csoportvezető elmondta, a nagykövetség má­sodtitkára részletes ismerte­tést kért a kastélyról, mivel Írországban feltehetően akad­na mecénás a világhírű műem­lék felújítására és hasznosí­tására. A vendég a polgármes­teri hivataltól kapott kézhez bővebb tájékoztatót. A mezőgazdasági szaktanács­­adók oktatóinak tanfolyamát lehet, hogv folytatás követi, illetve e kapcsolat révén is to­vábbi együttműködés alakít­ható ki hazánk és Írország kö­zött oktatási, kulturális terüle­ten. E. Petőfi: Top Gun. Színes, amerikai film. 6 és 8 órakor. Aszód, Petőfi: Vissza a jövőbe 111. Színes, magyarul beszélő amerikai scí-fi. Este 7 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1991. JANUÁR, 16.. SZERDA * Lj üzlet a régi helyén Mogyoródon En napra sem zárt be $ A Gödöllő és Vidéke ^ Afész áruházat avatott Mo­­^ gyoródon és ismét láthattuk ^ egymás mellett a falu ap­­^ ra.iát-nagyját, íéríiait és | asszonyait, amint örülnek t; az újnak, a mindannyiun­­kát gazdagítúnak. Az áí'ész elnöke az össze­gyűlt száznál is több vendé­get tájékoztatta a tavaly ápri­­l’sban kezdett munkák mene­téről. A régi, korszerűtlen és zsúfolt üzletet földig eltaka­rították, és helyére Horváth Péter tervei alapján új 400 négyzetméteres, a falu képébe jól illeszkedő' boltot építettek saját kivitelezésben. Ügy vé­lem, nem kell önöknek ecse­telnem a mai gazdasági hely­zetet, az inflációt, az árak emelkedését, hiszen valámeny­­nyiünket érint, naponta. Öröm, hogy mindezen negatív ténye­zők ellenére most itt állhatunk, s hamarosan átadhatom a min­den igényt kielégítő, a főváros által is megirigyelhető üzletet. Az, hogy nyolc hónap alatt el­készült. a jó szervezésnek kö­szönhető és az áíész erejének. Büszkén mondhatom, hogy van bizalom a hitelezőktől, a szál­lítóktól és nem utolsósorban a tagságtól. Mindvégig meg­őriztük fizetőképességünket, vásárlóinknak ( folyamatosan tudjuk kínálni az igényelt árukat — hallhattuk Tóth Mi­­hálynétól. A megnyitón résztvevők, megtudhatták, azt is, hogy az épület a szövetkezetnek 9,5 millió forintjába került, a gé­pek, a hűtőpultok további egy­milliót emésztettek fel, a nyí-Védetté nyilvánították az Erzséhct-szohrot Isten malmai lassan őrölnek A madárbarátok etetővel is védik a természetet a parkban (Balázs Gusztáv felvételei) Erzsébet királyné halála (1898) után, szinte az egész monarchia területén mozga­lom kezdődött, hogy a császár és királyné tiszteletére szob­rokat, emlékműveket emel­jenek. Nem maradt ki ebből Gödöllő nagyközség sem, hi­szen a kastély révén a király­né kötődése a településhez erősebb volt az átlagnál és személyét itt kultusz vette körül. 1901-ben Ferenc József, a királyi család, valamint ve­zető magyar politikusok rész­vételével avatták föl a gödöl­lői Erzsébet parkot, melynek nyitó fasora vezetett el Róna György kecsesen megformált — a salzburgi Erzsébet-szo­­borhoz hasonló —, egész ala­kos -királynészobrához és a mögötte emelkedő emlékmű­höz. A park és benne a szobor, emlékmű az elmúlt évtizedek során károkat szenvedett, sőt volt olyan eset, mikor az ’50-es években bátor gödöl­lői lokálpatrióták akadályoz­ták meg, hogy a királyné bronzszobra ne kerüljön be­­olvasztásra. Minden károso­dás ellenére a park még ma is őrzi eredeti varázsát és a város lakóinak kedvelt pihe­nőhelyéül szolgál. Néhány évvel ezelőtt, mikor még az állami mecenatúra előnyben részesítette az ideo­lógiát direkten megjelenítő köztéri munkákat a már meg­lévő őr öles ég ápolásával szem­ben, Gödöllőn az Erzsébet park. sorsa, gondozása is a fájó pontok egyikévé vált. A vá­­rosszépítők és a helyi múzeum a maga szűk lehetőségein be­lül kereste azokat a — mond­juk most így — rejtett kény­szerítő eszközöket, amelyek­kel a városvezetés figyelmét a parkra lehet irányítani: a kál­váriáért indított mozgalom mellett a tervek között sze­repelt az Erzsébet-szobor és emlékmű védetté nyilvánítá­sának feladata is. A védetté nyilvánítás lényegében nem jelent mást, minthogy törvény írja elő az adott szobor — például épület, emlékmű — szakszerű gondozását, ponto­sabban kötelezővé teszi azt-1988-ban a városszépítők és a múzeum együttműködése értelmében a múzeum kezde­ményezte is a szobor műem­lék jellegű építménnyé minősí­tését az Országos Műemléki Felügyelőségnél. A megfelelő dokumentáció elkészülte és a szakmai indoklás alapján ez az átminősítés elindult, sigaz, ma 1991-et írunk, de három év után végre kijött a hiva­talos papír a védetté nyilvá­nításról. Ügy látszik, leiten és a műemléki felügyelőség mal­mai kissé lassan őrölnek ... na, de végül Gödöllő újabb, már formailag is jegyzett vé­dett köztéri alkotással rendel­kezik. Noha közben történt egv rendszerváltás és nem kell félnünk attól, hogy a ki­rályné szobrát rangsorban megelőzi mondjuk egy Kobzi János-emléktábla. mégis csak jó, ha fontos emlékünket tör­vény is védi. A neheze persze most kezdődik, hiszen a poli­tikai korlátokat a szűkös pénzügyi keretek váltották föl, s ezek legalább ugyan­olyan gondokat okoznak. Ugyanakkor persze azt is tud­juk, hogy a karbantartás, gon­dozás nem feltétlenül csak pénzkérdés, hanem szemléleti kérdés is. S talán abban bíz-Kis híján beolvasztották ötvenes években hatunk, hogy a gondolkodás e vonatkozásban szintén egész­ségesebbé válik: először be­méri az érték helyét, majd ennek függvényében rendel ahhoz anyagi eszközöket. Varga Kálmán A régi élelmiszerboltot a földig lerombolták, s ezt emelték a helyébe (Balázs Gusztáv felvétele) A szoborhoz vezető védett fasor közepén elhelyezni a szemét­­gyűjtő konténert talán nem a legszerencsésebb tókészlet értéke 4 millió fo­rint. A Gödöllő és Vidéke Áfész­­nek Mogyoródon három boltja van, valamennyi a települést átszelő országút mentén. Ed­dig tőkehúst csak a központi nagy ABC-áruházban kínáltak, mostantól a falu ezen részén újjáépített boltban is vásárol­hatnak. — Kellett is ez a falunak, hiszen háromezernél is több ember lakik itt. Sokan hely­ben dolgoznak, és így nem kell elutazni Gödöllőre vagy Pest­re. Kicsit több húst ehetünk, ha a jegy ára megmarad — szólt egy nyugdíjas asszony. Az új boltban megoldódtak a korábbi gondok. Hatalmas göngyöleg- és áruraktáruk van, az üzletvezetőnek helyes kis irodát terveztek, és a dol­gozók kulturált körülmények között cserélhetik az utcai ru­hát ragyogó fehér köpenyre. A bolt udvarára az árut szál­lító teherautóval be tudnak állni, s a fűtés is egyszerűbb, a régi olajkályha helyett ma központi fűtés ontja a mele­get. Az építkezés során a koordi­nálás Szikszai Sándor elnök­­helyettes kezében volt, akitől megtudtam, hogy. az áfész tör­ténetében nem volt még pél­da arra, hogy egyetlen napra sem záyt be egy üzlet. — Az árukészlet és a dolgo­zók egy'másik, igaz jóval ki­sebb helyiségbe költöztek, ami az építkezés időszakára meg­felelő volt. Egyetlen napra sem kellett bezárni, a környéken senki nem maradt alapvető élelmiszer nélkül. Ez a dolgo­zók erő feletti munkájának kö­szönhető és a jó szervezésnek, hiszen az itteni nyitást meg­előző napon még a régi bolt kínált mindent — mondta Szikszai Sándor. Az avatáson megjelent a fa­lu polgármestere, Holló Mik­lós is. Az építkezésben közvet­lenül nem segített a mogyoró­di polgármesteri hivatal, illet­ve elődje, a tanács, de meg­építették az utat a bolt mel­letti kis utcában, s szépen ki-> alakítottak parkoló területet. A régi boltban lehetett kap­ni számtalan aprócikket, ame­lyek , a háztartásokban nélkü­lözhetetlenek, de általában nem tartoznak az élelmiszer­­boltok profiljába. — Kapha­tók lesznek a jövőben is ilyen termékek? — kérdeztem az üz­let........vezetőjétől, Kovács Györgynétől. — Tudom mire gondol, a napicikkekre. Volt nálunk cérna, cipőfűző és törülköző meg konyharuha, vagy a mű­szaki cikkek közül megemlít­hetném a legegyszerűbb elekt­romos háztartási gépeket. Ter­mészetesen lesznek ilyenek a jövőben is, de meg kell vár­nunk a nagykereskedelmi vál­lalatok leltározásának végét. Gondolom, két hét, és ismét ki tudjuk elégíteni az ilyen igé­nyeket. Hogy mit és mennyit kínálunk az az igénytől függ. Törzsvásárló- közönségünknek a kapcsolata jó az elárusítók­kal, mindenki elmondja, mit szeretne látni a pult belső ol­dalán. Az ABC kínál a kiskertek sokasága ellenére zöldséget és gyümölcsöt, mirelitterméket is. Volt, aki az elnök asszonytól azt kérdezte, rentábilis-e nap­jainkban élelmiszer-kereske­delemmel foglalkozni, s meny­nyi idő alatt térül meg egy ek­kora beruházás. A válasz tö­mör és rövid volt — az áfész erre szakosodott, s a beruhá­zás várhatóan 10-15 év alatt térül meg. Az üzlet tervezett forgalma hárommillió forint, a gazdag választék és a húsárusítás miatt a korábbi évekhez ké­pest némi felfutásra számíta­nak az áfész szakemberei. Árvái Magdolna Képviselő-testületi ülés Bűnügyi helyzet Ma, szerdán 17.30 órakor tartja soros ülését a gödöllői önkormányzati képviselő-tes­tület a városháza első emeleti tanácskozótermében. Elsőként a Péceli Egyesített Szociális Intézmény igazgatójának fe­gyelmi ügyét tárgyalják az érintett jelenlétében, majd Gö­döllő általános rendezési ter­vének részleges módosításáról dönt a testület. Két tájékoz­tató hangzik el ezután: Kiss József igazgató a városgaz­dálkodási vállalat tevékeny­ségéről, Tormay András száza­dos, megbízott kapitányság­vezető-helyettes pedig a vá­ros 1990. évi bűnügyi helyze­téről számol be. | GÖDÖLLŐI HÍRLAP j Gödöllő, Szabadsás tér 10. C j A szerkesztőség vezetője: Ba- i 'iázs Gusztáv, o Munkatársak: Árvái Magdolna és Pillér Éva. W Postacím: Gödöllő, Pf. H. 100. Telclav és telefon: (28) 10-736. e Szerkesztőségi íoea­­lőöi-a: héttőn 10-töl 13 óráig. Hirdetésfelvétel: munkán;«­­«okon 8.30-tól 13 óráig a szer­­-esztóségben. (ISSN: 0133— 1957)

Next

/
Oldalképek
Tartalom