Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám

PROF/ MÓDON, FERTŐD!^ZAMATOSSAL Ötven forint lesz a védőár kalkuláljuk — mondja az igaz­gató—, hogy beleszámítjuk az energiaköltségeket is. A ko­rábbi szállítás csökkenti, a ké­sőbbi növeli a veszteségeket, a kettő kiegészíti egymást. Ez így rendben is lenne, csupán az változtat a helyzeten, hogy havonta vagy negyedéven­ként módosulnak a kamatlá­bak s egyéb tényezők, amik bizonytalanabbá teszik az ered­ményt. Ezzel együtt még min­dig jó bevételi forrás gazda­ságunknak a málna. Feltéve, ha ésszerűen tudunk vele fog­lalkozni. Ennek érdekében akarunk az eddigieknél jobb kapcsolatot tartani a terme­lőkkel, a szövetkezetekkel és a háztáji tulajdonosokkal egy­aránt. Mint általában, ez a gyü­mölcs sem termelhető és ta­karítható be igazán érdekelt, jó gazdák nélkül. Velük szer­veztünk találkozót az elmúlt év decemberében is — folytat­ja Rudolf János. — Meghívtuk a málnatermelő szövetkezetek képviselőit, s több település polgármestere fogadta el az invitálást. Velük azért aka-1 runk rendszeres kapcsolatot tartani, mert úgy gondoljuk, nem lehet közömbös a szá­mukra: miből él községükben a lakosság? Hogy használják ki együtt azt a lehetőségei, amit a magyar málna hírneve teremtett a világpiacon? Hi­telét nem ronthatjuk. Vitaminhiányos téli estéken váratlan és kellemes a megle­petés. Vérpiros, zamatos ízű málna kerül elő a hűtőládából. Még a nyáron tárolta a házi­asszony, akinek most osztat­lan a sikere. Tárol a.vevő is, aki nagyban szállítja ezt a finom, s ahogy szüret idején gondoljuk, jobb sorsra érdemes gyümölcsöt. A Dunakeszi Hűtőház még rak­táron levő készletének meg­van a gazdája — tudtuk meg Rudolf Jánostól, az üzem igazgatójától. A Dunakanyar speciális élelmiszeripari mű­helyében külön időszámítás szerint dolgoznak. Júliustól júliusig számítják a termelési évet, mert ígv diktálja a fel­vásárlás, a fagyasztás, az ér­tékesítés üteme. A főként svéd. német, hol­land cégek a vásárlás után nem azonnal, csak folyamato­­san szállítják el az árut. Az elmúlt évben átvett kétszáz vagonnyi gyümölcs mind el­kelt, az export értéke elérte a szokásos átlag évi 150 millió forintot. A hűtőházban ez idő szerint még a felvásárolt mennyiség háromnegyed ré­szét tárolják. ! % A jelenlegi energiakölt­ségek bizonyára annyival csök­kentik a termék kialkudott árát, amennyivel később szál­lítják el. Vagy netán a vevők kiegészítik az árakat? — Ez utóbbit mindig úgy A zeppelin helyett kapjuk Helikopter a nagytemplom előtt 1931-ben az egész ország az eget kémlelte, amikor a híres Zeppelin léghajó körrepülést tett Magyarország fölött. Most az emlékezetes esemény hat­vanadik évfordulóján érdekes módon a filatelisták ünbepel­­nek. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége ez alka­lommal rendezi meg Vácott a légipostái és űrrepülési or­szágos kiállítást január 18—27- ig, a Madách Imre Művelődé­si Központban. Ha léghajó nem is jön ez al­kalommal, mégis lesz légi lát­ványosság. A kiállítás meg­nyitásának napján ugyanis Budapestről Vácig helikopter­­postajáratot indítanak. A he­likopter légipostái küldemé­nyeket szállít, mégpedig a szövetség által feladott leve­leket és a nagyközönség által erre a járatra feladott levele­ket hozza. Aki élni akar ezzel a lehetőséggel, az a MABÉOSZ- postahivata'.ba menjen el ja­nuár 18-án 8 és 11 óra között, vagy küldeményét postán jut­tassa el ajánlva a MABÉŐSZ címére: 1387 Budapest, Pf.: 4. Ezeket a küldeményeket a helikopter leszállása után. vagyis január 18-án 15 óra kö­rül a váci postahivatal veszi át és a szokásos módon gon­doskodik a címzés szerinti to­vábbításról. A levelek, külde­mények ünnepi érkezését egy zeppelin ábrájú emlékbélyeg­ző tanúsítja. A helikopter érkezésére a Konstantin téri székesegyház előtt várakoz­hatnak a kíváncsiak. Az országos kiállítás meg­nyitója 18-án 16 óraRor lesz, Bartos Ferenc polgármester közreműködésével. Megtekint­hető hétfő kivételével 14—20 óráig. Végezetül, azok számára, akik nem tudták személyesen átélni a helikopter érkezésé­nek élményét, megtekinthetik felvételről a váci kábelteleví­zió helyi csatornáján január 23-án. Arról akartunk mindenkii meggyőzni, hogy a mennyiség és a minőség egyaránt fontos lesz a jövőben. Azt már nem lehet megengedni, hogy min­denki úgy és olyan fajtát ne­veljen, amilyet akar. Ezt a kultúrát profi módon kell mű­velni. A nemesítéssel egy idő­ben gondolunk a termelők biz­tonságára is. Levelet küldünk a polgármestereknek, mert szeretnénk, ha aktívan foglal­koznának a kérdéssel. Előse­gítjük a fajta beszerzését, ja­vasoljuk a változtatást. © Tulajdonképpen milyen új fajtákat akarnak elterjesz­teni? — A fertődi zamatos lenne alkalmas és igazán jó, piac­képes. Ennek a telepítését ösztönözzük. © Gondolom, ezzel most az lesz a baj, hogy az 198 7. évi konjunktúra után rengeteg marosi méylinget ültettek el a Dunakanyar kistermelői. — Sajnos egymástól sze­rezték be a vesszőket. Igen kí­nos volt ez nekünk azok ese­tében, akiknél már az elmúlt nyáron termőre fordultak az ilyen ültetvények. Sok volt a fet/tőzött gyümölcs, amit ál sem vettünk A vitákat úgy fogjuk megelőzni, hogy min­den rekeszen rajta lesz a ter­melő kódszáma. Akár a gaz­daegyesületek képviselői, akár maguk a gazdák is bejöhet­nek, a helyszínen várhatják meg az általuk leadott szállít­mány ellenőrzését, minősíté­sét. Láthatják majd. hogy a vevők milyen szigorú követel­mények elé állítanak bennün­ket. Rudolf János igazgató el­mondta még, hogy az új faj­tából 240 ezer szaporítóanya­got akarnak kihelyezni, öt­­venforintos védőárat kínálnak a velük szerződőknek, akikkel még á tél derekán meg akar­nak állapodni. A felvásárló és termelő számára egyaránt biz­tonságot szeretnének teremte­ni. Ezért az idei szezon elő­készítéséhez már most hozzá­láttak. • Ázi még nem lehet előre tudni, hogy a különböző gyü­mölcsök termeléséhez szüksé­ges eszközök, vegyszerek, a szállítási költségek ára hogy változik a nyárig, hogy ala­kulnak a telekadók, s ehhez képest az ötvenforintos védő­árat mire becsülik majd a termelők. Ha ugyan még meg­éri majd nekik, hogy termel­jenek. IC T. I. \AA,0(! íw ta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxxv. Évfolyam. 12. szám 1991. JANUÁR 15.. KEDD Ez volna a legfontosabb? Úi bűnbakunk, a sétálóutca Mostanában nem múlik el nap anélkül, hogy ne kapnánk olvasóinktól levelet a Széche­nyi utca lezárásával, illetve új­­ranyitásával kapcsolatban. Most két ilyen írást tartok a kezemben, amelyek érdekes módon egybecsengenek. Nem­csak első, de második, harma­dik olvasatuk is azt sugallja, hogy íróik félreértenek vala­mit, vagy ha mégse, akkor va­lamiféle sértettség szól belő­lük.^. Mindketten úgy vélik, hogy egyedül a Széchenyi ut­cában élők szorgalmazzák a zárva tartást, s hogy azt saját előnyeik érdekében harcolták ki maguknak. Ezzel szemben a város más pontjain sárban járnak, hepehupákon bukdá­csolnak és a 2-es főút közel­sége miatt rossz levegőt szív­nak. „Amíg nekünk rossz, ne­kik se legyen különb!” — Ezt érzem a legfrissebb két levél­ből. Kovács Katalin például így ír: Érdekes, hogy itt, Vácon csak ez az egy utca van? Csak ez kibírhatatlanul levegöszeny­­nyezett és zajos? Csak itt lak­nak megfáradt és pihenésre vágyó emberek? Különben a Széchenyi utca vasútállomás felőli szakasza miért nem él­vez kiváltságot? Ha netán nem tudnák azok. akik a Szé­chenyi utca igazáért harcol­nak, a 2-es főútvonal és még nagyon sok más utca és cso­mópont is a városhoz tartozik! Ott is emberek laknak, ott is vannak iskolák. Vácon nem csak az az ötszáz ember la­kik, akik a levelet aláírták. És nemcsak ebben az utcában ál­datlan a helyzet, hanem az MozT Dunagyöngye filmszínház (Dr. Csányi László krt. 58.): január 15-én, kedden este fél 6 és fél 8 órakor a Rövidzár­lat című amerikai, sei-fi má­sodik részét vetítik. Rendez­te: Kenneth Johnson. Fősze­replők: Fischer Stevens, Michael McKean és Cvnthia Gibb. — Témája: Johnny nagykorú lesz, elmegy a nagy­városba. Mulatságosan balsze­rencsés kalandjai közben rossz társaságba keveredik ... VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 45. • A szerkesztőség vezetője: Borgó János. • Munkatársak: Dudás Zoltán és Halász Erzsé­bet. • Postacím: Vác, Pl. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10- 095. Telex: 282 297 . 9 Szerkesz­tőségi fogadóóra: kedd és pén­tek 13-tól 15 óráig. • Hirdetés? felvétel a szerkesztőségben na­ponta délelőtt 9-től 11-ig, vala­mint a váci hirdetőirodában (Jókai utca 9.) hétfőn és ked­den délután 14-től 17 óráig. (ISSN: 0133-2759) Vannak emberek, akik tt-1 t parányi jócselekedetüket tllSZCll OlV ePVSZCTŰ 6Z! hatalmas szócsővel mérik és t->-/ hirdetik. És vannak embe­§ rek, akik a jó cselekedetek ^ egész sorát csendben bele­­^ építik életükbe, és teszik % dolgukat az emberért. A $ nyilvánoság előtt megtörni ^ humanitárius tevékenysé­­^ gük csöndjét, annyit jelent, mint kiváltani rosszallásu- i kát. Most mégis kénytelen va­gyok egy ember, a Tanár úr személyében megtörni ezt a csöndet. És nem akármilyen esemény kapcsán. A téli szünidőben 32 erdélyi középiskolás és 8 tanár érke­zett a Kovászna megyéi Kéz­­divásárhelyről Vácra, az I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola meghívására. Az erdélyi vendégek az isko­la tanulóinak és tanárainak családjainál kaptak elhelye­zést. A kapcsolat 1990 feb­ruárjára nyúlik vissza akkor is a Tanár úr vezetésével az iskola néhány diákja tanköny­veket, élelem- és ruhasegélyt vitt Kézdivásárhelyre, az Apor Péter Mezőgazdasági S za k középis kolá ba, amelynek könyvviteli ága is van. E mostani meghívás ötlete is a Tanár úré volt. Amikor még beszélni sem volt róla szabad, ő és barátai — vállal­va ezért mindent —, már ak­kor tették az egyéni segítő­készség nagyszerű és önzetlen szolgálatát. Kicsiben azt, amit az 1989. esztendő decemberé­nek néhány napjában az egész ország tett az erdélyi ma­gyarságért. Szellemi, erkölcsi és anyagi támogatást adott. A mai napig felfuttatja és segíti Viszontlátásra Erdélyben a városban .és a környékén élő, Erdélyből és a Felvidék­ről áttelepült családokat. E látogatással a Tanár úr régi vágya teljesült most: er­délyi diákok találkozhattak magyar diákokkal Magyaror­szágon. A Vácra — Magyar­­országra is — először láto­gató kézdivásárhelyi diákokat rendkívül tartalmas, szép programmal lepte meg az is­kola. A Tanár úr és szervezői előtt egy cél volt: élményt, örömet, barátság és az ösze­­tartozás meleg érzését adni. A vendéglátók részéről kedves, figyelmes gesztus volt a vár­színházbeli Csíksomlyói passió színházi előadásának -megte­kintése. Hasonló megilletődött­­séggel gyönyörködtek a ven­dégek a Várban, a főváros, és a mi városunk, Vác műem­lékeiben, nevezetességeiben is. Az arcok szinte megittasul­­tak, látva a magyar koronázá­si ékszereket, hallva és része­sévé válva a Mátyás-templomi magyar nyelvű szentmisének. Jól érezték magukat a Diák­tanyán, ahol Dévai Nagy Ka­milla műsorát hallgatták meg. Még a váci tejüzem is vendég­látója volt a kis csoportnak. Élményt jelentett számukra a magyar irodalomórákon való közös együttlét, amelyekre több alkalommal is beültek az osztálytermekbe; a videofilm­vetítések; a kötetlen, meghitt beszélgetések, no és a fiúk iz­galmas focimeccse. Váci tartózkodásuk egy hete alatt a kézdivásárhelyiek, de a váci közgazdasági iskola diák­jai is megtapasztalták a terü­leti szétszakítottság ellenére az összetartozás élő erejét, és azt az örömöt, amit az jelent. Ez a megilletődött, csöndes öröm érződött akkor is, amikor az utolsó nap, január 9-én busz ra szálltak a kézdivásárhelyi diákok. A sok csomag, aján dék, könyvek mellett bizony könnyes szemek fogadták azt a húsz kiló házilag sütött, friss, ropogós kenyérhalmot, amit az egyik vidéki szülő sütött útra­­valóul. A Géza király téren, az is kola előtt T os Ferenc pol­gármester iúztatta el a Váctól elszakadni alig akaró csoportot. Viszontlátásra Er­délyben! — gyűrűzött a bú­csúztatók felé az oly sokad­szor elismételt kedves meg­hívás. ★ Az írás végén toliam he­gyén incselkedik a gondolat. Leírni a Tanár úr nevét. En­gedek a késztetésnek: Szentesi Miklós, a Váci l. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola magyar szakos tanára. S már látom, ahogy szemüvege mö­gül megfeddő szigorral rám te­kint, 'és érzem haragját. Ta­nár úr, most vállalom ezt a haragot. S nemcsak azért, mert tudom, hogy a következő pillanatban már megbocsát, hanem azért is, mert a szív szelíd kényszere ellen senki másképp nem tehet, csak úgy és azt. amire készteti. De hi­szen oly egyszerű ez! S épp ön ne tudná, Tanár úr?! Szórád Ágnes egész város egész területén, övelük ki törődik? Szerintem a polgármesterek lelkiismeretét ne égy darabka utcával és 500 ember igazával próbálják megterhelni. Van itt sokkal több fontos dolog e sze­gény városban, inkább ezzel kellene foglalkozni és össze­tartani a város lakóinak. :! Eddig az idézet Kovács Ka­talin leveléből, amely egyszer összetartásra ösztönöz, másszor pedig ugyanabban a mondat­ban legyint ötszáz másik em­berre. Az is tévedés, hogy a különböző utcákban lakók helyzetét az utcák képét, ál­lapotát egymás mellé állítja. Pedig a vitatott Széchenyi ut­cában nem az ott lakók, ha­nem az ügyeiket, bevásárlásai­kat intézők vannak többség­ben. Ez az arány egyedül éj­szaka változik meg. De lépjünk tovább Mészáros Károlyné véleményéhez. Ö ha­sonló csapdába esett, mint az előző levélíró, így fogalmaz; Véleményem, hogy sem a régi, sem az új városatyáknak nem okoz gondot a város igen fontos útvonala, az Árpád feje­delem útja. Javaslom az ötszáz aláírónak, de azon képviselők­nek is, akik a sétálóutca mel­lett szavaztak, hogy sétáljanak csak el a Rákóczi úttól az AFIT-ig. az út mindkét olda­lán. Itt aztán bőven élvezhetik a friss levegőt. Ha pedig a szé­pen kikövezett járdán haladva nem figyelnek eléggé, és nem néznek állandóan a lábuk elé, akkor egy-két bokaficammal is számolhatnak. Felfelé haladva az Árpád úton, figyelemre mél­tó a páratlan oldal legeleje, a 48. szám körüli szomszédok, vagy a nevezetes Bischic-ház előtti, és ezzel szemben lévő ház járdái. Esős, latyakos idő­ben ki kell számítani, mikor tudunk átjutni a járdán, hogy éppen egy méterre mellettünk elhaladó gépkocsik nyakon ne­vágjanak sárral. Ezen az út­szakaszon naponta több száz iskolás gyerek közlekedik, jó­magam is az unokámmal. És ha már kirakatot akarunk csi­nálni, ne csak azt utánozzuk le, hogy más városban is van sétálóutca, hanem azt is, hogy kevés olyan város akad, ahol a főközlekedési útvonal egy sza­kasza ilyen kritikán aluli ké­pet mutat, mint városunkról. Mint a 2-es út lakosa, mi is szervezhetnénk olyan mozgal­mat. mint a Kovács Béla által megígért figyelmeztetés, hogy­ha megnyitják az utcát, nem engedik át rajta a forgalmat. Eddig az idézet Mészáros Károlynétól. Teljesen igazat kell adnunk kifogásainak, ami az idézett utcákat illeti. De va­jon változik-e attól ott valami, ha tegyük fel, ismét utat nyit­nak a forgalomnak a Széche­nyi utcában? Aligha! A hepe­hupák, a sár ettől nem tűnik el. Az ezek javítására szüksé­ges pénzt valahonnan elő kell teremteni. De ugye, azt nem gondolja a kedves levélíró, hogy a Széchenyi utca, ame­lyen néhány hónapja már nem életveszélyes közlekedni, eleszi előlük a pénzt?! Hiszen arra ebben az állapotában, leg­alábbis tudtommal, nem fordít semmilyen összeget a város. Nem- számít, hogy a buszok pluszkilométereket tesznek meg, hogy a drága üzemanyag­ból többet használnak, hogy a cél érdekében a Báthori utca kiszélesítéséhez éppen volt L.ßf'nft'llöijí' sok másra nincs). Javaslom, hogy nagyon sürgő­sen a Szt. János utcát is bő­vítsék meg, mert életveszélyes, ahogy a két busz egymás mel­lett elmegy. Főleg addig, míg az ügy nincs lezárva, mert utá­na nem lesz rá pénz. Olli Végezetül, .úgy érzem, hogy mégis hasznos volt az eddigi vita, mert a sétálóutca témája ürügyet adott arra. hogy kide­rüljön, milyen adósságai van­nak a városnak. Az, hogy mi legyen a Széchenyi utca sorsa, nem dönthető el közfelkiáltás­sal, vagy népszavazással. Az egyedüli korrekt megoldás, ha az egész belvárosra kiterjedő tanulmányterv készülne az anyagi lehetőségek figyelembe­vételével, s ezután látnánk hozzá a forgalom optimális megszervezéséhez és természe­tesen a legégetőbb elmaradá­sok pótlásához is. (dudás) Távközlési Vállalat Ügyfélszolgálat városunkban Apróhirdetések MINDENFELE JAVÍ­TÁS, FELÜJITAS el­végzését vállaljuk la­kásában. házában. Kő­műves. lestő. víz vil­lany, asztalos, hűtő­szekrény-javítás. laka­tosmunkák: 11-648. Vác. Balassagyarmati úti C-telep. (25 699/2K) Képesített, gyakorlat­tal rendelkező- csinos női felszolgálónőt fel­veszek. — Leveleket .Megbízható, 14 860” jeligére, a váci hirde­tőirodába (Jókai u. 9.) kérem küldeni. (25 708/ 2K) REDŐNYÖS! Göd alsó, Kodály Zoltán u. 18. Telefonszám: (27) -45-181. (9309/24K) Vác belvárosában egy és fél szobás, össz­komfortos, parabola­­antennás utcafronti házrész, kis kerttel el­adó. Érdeklődni: Vác, Hattyú u. 16. sz. 2600, 25 705/2K) ____________ Kosúon 340 négyszög­­öles málnás olcsón el­adó. Érdeklődni: Vác. Cserje utca l. 2600, Schütt László. (25 910/ 2K) telefonállomás, telex és telefax áll rendelkezésre, s vállalnak iratmásolást is. A későbbiek­ben kereskedelmi tevékenysé­get is kívánnak itt folytatni. Az ügyfélszolgálati iroda hétfőn 9—18 óra között, kedd­től csütörtökig 9—15 óra kö­zött, pénteken 9-től 14 óráig tart nyitva. Más városokhoz hasonlóan, Vácon is létrehozta ügyfél­­szolgálati irodáját a Távközlé­si Vállalat. A Posta park 2-es szám alatt, az udvarban meg­nyílt iroda foglalkozik az elő­fizetők ügyes-bajos dolgaival, igénybejelentéssel, a telefon­számlával kapcsolatos észrevé­telekkel. Ugyanitt nyilvános

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom