Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
4 1991. JANUAR 15., KEDD BÁRÁNY VAGY KOS A CÍMERBEN A mindenkori bíró nyakában lógott A szígetszentmiklósi múzeum Igazgatója hosszú évek, sőt évtizedek óta foglalkozik helytörténeti kutatással. Legutóbb a település címertörténetét tárta fel, s elküldte javaslatát a város újonnan megválasztott önkormányzatához. Címertervét — mely szerint jó lenne visszaállítani az ősi, egészen az ötvenes évekig használt jelképet — most vizsgálják a szakértők. Mint Vöő Imrétől megtudtuk, a városi múzeumban többmini ötszáz féle pecsétet őriznek. Szigetszentmiklós az 1500- as évek elején — feltételezések szerint — mezőváros lehetett. Ebből az időből maradt fenn néhány címeres és bársonyos pecsét. Azután az 1570- es esztendőkben reformátussá lett az akkori község. A legrégibb ábrázolás a XV.-XVI. század fordulójáról, Nagy Simon szentmiklósi bíró leveléről származik. Ennek eredeti kéziratát a fővárosban, az Országos Levéltárban őrzik. Lenyomatán egy zászlót tartó bárányt láthatunk. A múzeumigazgató szerint ezt a bársonyos pecsétet 1950-ig használták a községházán, a bírói, a jegyzői hivatalban. Ugyancsak ebben az évben verték le a ház homlokzatáról a címeres domborművet. A bárányos címert ábrázoló pecsétnyomó annak idején ezüstből készült és — mint megtudtuk — a mindenkori bíró hordta a nyakában, zsinegre kötve. A következő, tőrrel átszűrt bárányos pecsétet 18G2- ig használták. Ekkor, ezzel az évszámmal új pecsétnyomó készült, melyet ugyancsak piros viaszba nyomva örökítettek meg a hivatalos okmányokon. Ezen már buzogány látható a bárány mögött. Vöő Imre elmondta, hogy ismernek még egy 1882-es évszámú bélyegzőlenyomatot, melyen az állat a lábával egy zászlót tart. A bárány, vagy inkább kos a címerben a falu joszágtartó voltát jelképezte évszázadokon át. Az ezzel való foglalatosság jó megélhetést jelentett az ott élőknek. Szigetszentmiklós a mai napig híres az állattartásról. A gumiból készült bélyegzők 1900- ban váltották fel a régi pecsétnyomót. A modern változaton is ugyanez a címer szerepel. Szentmiklós közel ötezer lakosával 1940-ben nagyközség lett, de az ősi címer minden bélyegzőn változatlan maradt egészen 1949-ig. Azután huszonegy esztendővel ezelőtt, másodszor lett, nagyközség. Ez ekkor tervezett címerben is megmaradt a bárány, csak nem egészen szerencsésen, mert mellé került egy fogaskerék, amely az ipart, valamint egy szál búzakalász, mely a mezőgazdaságot szimbolizálta. A múzeumigazgató azt szeretné, ha az 1940-es években használt, egyszerű címer kerülne az intézmények pecsétjeire, bejáratai felé és nem utolsó sorban a város zászlajára. Dr. Úri József polgármestertől, a címerkérdést várhatóan februárban tűzi napirendjére a képviselő-testület. M. I. Miből lehet pénzt csinálni? A hetvenes években vált ismertté a kis történet: két Külkereskedő, egy külföldi tárgyalás szüntetében áll a svédasztal mellett, és kétségbeesetten (zabái?) eszik. Igyekeznek három napra előre jóllakni, nehogy a valutakeretből kelljen élelmiszerre költeni. Arra téved egy angol kolléga. — Te nem eszel? — kérdik tőle. — Nem, nem vagyok éhes — feleli az angol, és továbbsétál. — Te, ezek csak akkor esznek, ha éhesek? Mint az állatok! — állapítják meg a magyarok, és nyelik tovább az ingyenkosztot. E magyaros mentalitást ismerve, el kellene gondolkodni rajta, nem volt-e túlságosan korai, ma, Magyarországon, a jelenlegi gazdasági viszonyok között valamit ingyen adni. Tavalyi évben a szaknévsort még 440 forintért árusították, ám kiadójuk, a HTD Kft. már akkor jelezte, hogy az idén — a világ más országaihoz hasonlóan — nálunk is ingyen kapható lesz. Előállítási költségeit kizárólag a benne levő hirdetésekből — illetve címszavakból — fogja fedezni. Bár akkor ezt még kevéssé hittük, most íme, beváltották ígéretüket. A vaskos kötetet valóban térítésmentesen osztogatják a kiadó Gyarmat utcai székháza előtt, a nagy érdeklődésre való tekintettel többnyire a kerítésen keresztül, mert a hatalmas tömeg, amely sorban áll érte, be sem fér az épületbe. Ahogyan a sorbaállók némelyikét elnézegetem, nemigen tudom elképzelni, vajon mire kell neki a szaknévsor. Az a tarka kendős asszony, aki egyik kezében csecsemőt szorongat, vagy a pecsétes kabátos úriember, aki derekán egy madzagot visel, nem éppen üzletember külsejű egyének. De hát ha állítják, hogy szükségük van a kiadványra, hát elküldeni őket sem lehet. Egyetlen módot tudják a tömeget szabályozni: egy embernek csak egy könyvet adnak. No persze, mibe kerül újra és újra beállni a sor végére? Ahogy elnézem, a többség itt bizony ráér. Hogy mit tehet az, akinek tényleg szüksége van a szaknévsorra? Pár nappal ezelőttig a Posta Petőfi Sándor utcai székházában lehetett még kapni a tavalyi, az lí)00-es kiadványt. Természetesen ífff f<5nnfPtt.','A^óTá"a2:onban már az is elfogyott. Az 1991-esről pedig fogalmuk sincs, hol szerezhető be. Meg nem nevezhető források szerint a feketepiacon, 300 forint körüli áron. Sz. K. A ferencesek diákjai Szentendrén A barátok feladják a leckét Zeffirelli Napfivér-Holdnővér című alkotása a filmművészet klasszikus értéke, mely torokszorítóan mutatja be Assisi Szent Ferenc életét, aki Istennek felajánlva szolgálatait a kor társadalmából kivonulva értelmes, szép emberi életet él. Bizonyára kevesen tudják, hogy a ferences szerzetesek már a XXI—XIII. században megtelepedtek Magyarországon. Szentendrén 1950-ben az egykori csendőrlaktanya épületében kapott helyet a ferences gimnázium, hogy oktatónevelő munkával szolgálja a földi haza javát. A rend számára ez azokban az időkben történelmi jelentőségűvé vált, mert a tét nagy volt: a rend fennmaradása, sajátosságainak megőrzése Az atyák a nehéz körülmények között is az emberi kultúra és tudás átadása mellett megismertették tanítványaikkal a vallást, közvetítették számukra az egyetemes emberi értékeket. Mindezt tették negyven éven keresztül. Az eredményes és színvonalas oktatói munkát fémjelzi, hogy az elmúlt években az érettségizőknek körülbelül fele tett sikeres egyetemi vagy főiskolai felvételit, és csaknem ugyanennyien szereztek nyelvvizsgát. Az egyházi gimnáziumok nevelői tevékenységének híre van, ezért ebben az iskolában is sokszoros a túljelentkezés, pedig tandíjat is fizetnek a szülők, 2000 forintot évente. A gimnázium kapujánál a Naphimnusz képeit megjelenítő alkotás fogadja a látogatót. Az ajtóban nem áll vihogó ügyeletes, de marcona portás sem. Egy idős ember a bejárati ajtó zárját javítja éppen. Szeptemberben Szentendre díszpolgárává választották, 71 éves korában ő az iskola ícarbantartója, gondnoka, mindenese. Az irányítása alatt elkészítették a diákok az évek folyamán a termek, folyosók falburkolatát, a térelválasztókat, a berendezési tárgyakat. Egyébként teológiából szerzett doktorátust, és az ELTE-magyar-történelem szakán végzett. Dr. Soós János, szerzetesi nevén Ányos atya, ma is gyakran tanít, ha helyettesíteni kell valakit. Az iskola igazgatója dr. Máté Károly, Teodóz atya szerzetesi csuhában jön. Egyik kezével a derekán lógó kötélövét morzsolgatva elmondta, hogy a tanári karban 13 szerzetes és 12 világi, de vallásos tanár tanít. A négy évfolyamon állami tankönyvekből 320 diák tanul, de a tanárok oktatják saját vallásos világnézetüket is. A bekerülés alapfeltétele a hitbéli alapismeretek megelőző elsajátítása, mindezek mellett komoly felvételi vizsgát is kell tenni alapvető tantárgyakból. Az elmúlt években az iskola segélyekből. gyűjtésekből, adományokból tartotta fenn magát, idén már részesülnek állami támogatásban is. Négy nyelvet oktatnak, annak tudatában, hogy az alapvető műveltségi szinthez elengedhetetlen valamilyen idegennyelv ismerete. Az épületben felemelő látvány a rengeteg képzőművészeti alkotás, aminek tudat alatt is esztétikai nevelő hatása van. A legszebb a hangulatos kápolna. A szünetben számos fiatal keresi fel áhítatos csendjét. Kicsengetés előtt azon töprengtem, hogy itt, ahol a szigorúság és a számonkérés, a teljesítmény és a színvonalas nevelés következetesen érvé-A szigorú számonkérés és követelményrendszer mellett jelen van az órákon a humor és a móka is (Yimola Károly felvételei) Jogi tanácsok Másodállás és a járulék • Az éietfárs lakáshasználata • Egy váci karbantartó csoport munkaviszonyán kívül bizonyos munkák elvégzésére szerződést kötött. Erre az időre is levonták tőlük a nyugdíj járulékot, mégis úgy értesültek, hogy a pluszkeresetet sem a nyugdíjnál, sem a táppénzalapnál nem veszik figyelembe. A társadalombiztosítás kiadásainak fedezésére a munkáltató- társadalombiztosítási járulékot, a dolgozó pedig nyugdíj járulékot fizet A társadalombiztosítási járulék mértéke általában 43 százalék, míg a nyugdíj járulék mértéke 10 százalék a saját jogú nyugdíjast, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjast akik S százalék járulékot fizetnek. A nyugdíjjárulék alapját képező bér jellegű juttatásként a dolgozónak a foglalkoztatójától kapott munkabért, munkadíjat és ilyen jellegű egyéb pénzben! juttatást, továbbá az átképzési támogatást, a bér jellegű természetbeni juttatást, a prémiumot, a jutalékot, a jutalmat, a hűségjutalmat, az év végi részesedést, az eredménytől függő részesedést kell figyelembe venni. A szövetkezeteiknél a jogszabály további jövedelmek beszámítását is előírja. A dolgozó a nyugdíj járulékot a főfoglalkozású jogviszonya alapján a munkáltatójától kapott, az előbbiekben részletezett bér jellegű juttatást köteles megfizetni. Előfordul, hogy a biztosított egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll. Ilyenkor mindegyik munkaviszonyából származó bér jellegű juttatás után nyugdíjjárulékot csak akkor köteles fizetni, ha munkaideje egyik jogviszonyában sem éri el az adott munkakörre megállapított munikaidőt. Nyugdíj járulékot a másodállásból származó kereset, az elhelyezkedési támogatás és a keresetkiegészítés után nem kell fizetni. Mindezekből következően az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál a főfoglalkozású munkaviszonnyal egyidejűleg fennálló mellékfoglalkozásból eredő keresetet csak időarányosan lehet figyelembe venni, abban az esetben, ha a főfoglalkozású munkakörében megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik. A másodállásban elért keresetet nem lehet figyelembe venni. • öt éve élt élettársa tanácsi lakásában A. E. budapesti gázszerelő. Az élettárs baleset következtében meghalt, és annak máshol lakó gyermeke felszólította olvasónkat, hagyja el a lakást. Jogos-e ez az eljárás? Az élettárs az élettársi viszony létesítése következtében — ellentétben a házasságkötéssel — nem válik bérlőtárssá. Tehát az élettársat a bérlő közeli hozzátartozójának kell tekinteni a lakásügyi jogszabályok szerint. Természetesen az együttlakó élettársalk a lakással rendelkező szervtől kérhetik a közös bérbeadást akkor, ha együtt költöztek a lakásba. Amennyiben nem együtt költöztek az élettárs — tanácsi bérlakásban —- akkor lehet bérlőtárs, ha legalább egy évig együtt lakott a lakás bérlőiével, és azzal élettársi kapcsolatot folytatott. Szükséges továbbá, hogy a feleik kölcsönösen írásban kérjék a lakás bérlőtársi jogviszonyban történő kiutalását, és ezenkívül a lakással rendelkező szerv kiutaló határozatot hozzon. Az életközösség megszűnése az élettársak halála folytán, továbbá az egyik fél szándékából következhet be. Ha az életközösség halál miatt szűnik meg, az élettárs — mint közeli hozzátartozó — kérheti a lakásbérleti jogviszony folytatását, ha legalább egy éve állandó jelleggel a lakásban a bérlővel együtt lakott. Az elhalt bérlő gyermeke — — ide értve az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is — tanácsi bérlakás esetén a lakásbérleti jogviszonyt akkor As folytathatja, ha a bérlő halálakor nem lakott ugyan a lakásban, de másutt nincs lakása, továbbá a bérlő halála előtt a lakásigénylését a lakásügyi hatóság már nyilvántartásba vette. Ezzel a kivételes jogosultsággal a gyermek csak akikor élhet, ha a bérleti jogviszony folytatására nincs más folytatásra jogosult személy. A közölt esetben azonban ez a feltétel nem valósul meg, hiszen az élettárs szerzett jogosultságot a lakásbérletre. Dr. Sinka Imre ilkesméeff düh és lázedlás A jr m sr 9 09 jr Hj • • m rr-9 sátán ifjú kővetői Elborzadva, megrettenve tor- dig tudatos bennük — éppen pannak meg a felnőttek, és ezt akarják. elhűlve (olykor némi csodálat- Agresszív indulatok: pusztítal) állnak á gyéfrriekék "ko- t'á'svágy, bosszúállás, a felülkerunk legújabb rémsége, a fiatalok sátáni tettei előtt. Azok a fiatalok — bár ez nem min-A gimnázium legszebb terme ez a kápolna, ahol közös misét tartanak az atyák nyesül, milyen az osztályközösség légköre, milyen a tanár-diák viszony, miért szarétnek idejárni azok, akik ebbe a gimnáziumba jelentkeztek. Mert a látottak alapján szívesen lettem volna itt diák jómagam is. Gondolkozva tévedtem be a III/A. osztályba. Azonnal nyilvánvaló lett, hogy itt is szeretik a csínytevéseket, borsot is törnek a tanárok orra alá. A tanulmányi és nevelési többlet, a vallási szemlélet többek között az, ami megtartó erő a számukra. Felfedeztem a fiatalokban azt a lázadást, ami mindig is előbbre vitte a világot, mert a létező jónál egy másikat, jobbat akarnak. Élmény volt beszélgetni ezekkel a diákokkal. Kedvesek, okosak, tiszták, szép terveik, álmaik vannak, és itt megtanulnak harcolni is azokért. A ferences gimnázium hangulatát meghatározó szellemi környezet az, amitől ezek a fiatalok többek mint a korosztályuk. Az itt tanító szerzetesek és világi tanárok felkészültsége, szakmai hozzáállása, embersége, türelme nyomán születik meg az a siker, ami az elidegenedő, rohanó világunkban egyre keresettebb hiánycikk. Virág Márton rekedés, mások legyőzésének szándéka már a gyermekekben is megvan. A kudarcaik, a hántások, az akadályok, a meghiúsulások tehetetlen dühe táplálja ezt bennük, és a környezet, a kultúra nyújtotta agresszív minták alakítgatják ennek megnyilvánulási formáit. Az agresszív cselekményeket — jó esetben — a szülői tilalmak nyirbálják, s a szocializáció folyamata szorítja elviselhető gátak közé. Bizonyos mértékű agressziót megenged, olykor el is vár a társadalom. („A fiú ne legyen anyámasszony katonája”.) így van ez, ha a gyermek alapjában elfogadja a szülői, illetve a társadalmi normákat, vagy legalábbis külsőleg úgy-ahogy meg akar felelni azoknak. Am a serdülő gyakran fellázad, azaz nem akarja teljesíteni a szabályokat, félre akarja rúgni a korlátokat. Ha „jó” viselkedést várnak el tőle, ő szándékosan a „rosszat” választja. A sátán a kereszténv vallásban a gonosz megtestesítője, a jó és önfeláldozó Krisztus ellenpólusa. A rosszaságra való törekvést gyakran megelőzi egy gyanútlan, de félelmetes kijelentés: a szülő mintegy előlegként „elvetemült, rossz gyereknek” minősíti csemetéjét, és az ettől kezdve — ha nincs elég énereje — az ismert „önmegvalósító jóslat” kényszerpályáján sülylyed tovább. A gyermek általában ki akar tűnni valamivel a csoportjában. Keresi, mivel vívhatná ki a kortórsak elismerését vagy ámulatát (ha mást nem, legalább szörnyülködését) és a felnőttek figyelmét? Ha pozitív módon nem képes kiemelkedni a „szürke tömegből”. negatív cselekedettel próbál kitűnni. Sajnos a túlzott figyelés is kiválthat negatív hatást, ettől való menekülésképpen is sodródhat rossz társaságba a fiatal. Közösségellenes cselekedetei szimbolikusan bosszantást és bosszúállást is kifejezhetnek a környezet, elsősorban a szülei felé. Serdülő fiúk agressziója gyakran irányul a védtelenek (gyengébb gyermekek vagy állatok) ellen. Még nem alakult ki náluk a „sportszerűség”, az erkölcs alapvető követelménye, mely megkívánja, hogy legfeljebb „azonos súlycsoportban” támadjon. A láncok, a ,.gyengébb nem” ellen is részben ez a csúfolódások, ijesztgetések, verekedések elindítója. Másrészt ennek jól nyomon követhető a szexuális indíttatása is. A serdülő az ébredező szexuális vágyait még nem képes érett módon a szokásos útra terelni, vagy pedig meggátolni. így kerülőúton nyertek kielégülést agresszív fantáziákban vagy cselekedetekben. Ez az oka, hogy a sátánista fiatalok lányokat fenyegetnek, lányokat szeretnének áldozatul ejteni. Ha a szülők nem megfelelően foglalkoznak gyermekükkel, ha a serdülő nem kap elég figyelmet, szeretetet, ha negatív példát lát. ha szabadjára engedik, vagy ha túlságosan merev korlátokat szabnak, bizony előfordulhat, hogy rossz útra téved. És még egy: ha egyre fokozódó létbizonytalanságban, jövőtlenül, az egzisztenciális szorongás légkörében élnek, ez elkeseredett dühöt, lázadást szíthat bennük. Az erkölcsi gátak pedig meggyengültek, az értékek devalválódtak. A fiataloknak rá kellett jönniük, hogy a társadalmi eszmények, melyekben eddig hittek (amit beléjük sulykoltak a felnőttek), részben hamisak, és az ellenkezőjükre fordultak. Ilyen légkörben az alapvető erkölcsi elvek is felfordulnak, természetesen csak a (még) kiforratlan jelleműek esetében. Bármennyire próbáljuk is megmagyarázni pszichológiai ismereteink alapján, hogy tnílyen lelki és társadalmi hatások táplálhatják a sátánizmus szörnyűségeit, tudni kell, hogy az egyén felelősségét semmi sem kisebbítheti, még akkor sem, ha csak gyermekkorú. Minkenkit ezer és ezer hatás ér, ilyen is, olyan is, mégis maga választja meg. hogy melyik úton jár. Még ebben az ingatag világban is biztos pont az a két alapkövetelmény. hogy kárt, szenvedést senkinek nem szabad okozni, és az is, hogy saját pillanatnyi vágyainak leküzdését, késleltetését. fél retevését mindenképpen meg kell tanulnunk a társas lét kezdetén, már gyermekkorban. Minél előbb, amíg nem késő. Dr. Ignácz Piroska
