Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
Átadás előtt; Jól illeszkedik a ceglédi Fő tér hangulatához a műszaki átadás előtt lévő, most épülő, új áruház. A fő munkálatok után a vízvezeték-szerelők, a villanyszerelők és burtkolók munkája lassan befejeződik. Képünkön már a külső munkálatok láthatók, mi több a te reprendezést is megkezdték, ezzel ds szebbé varázsolva a belváros képét. (Erdős! Agnes felvétele) Talán rámegy as életük is.,,? Atyaisten, hát mi van itt? A Rákóczi át 28. C épületének lakói Immár két éve költöztek be vadonatúj otthonukba. Azzal a leplezetlen jókedvvel, hogy végre teljesült álmaik netovábbja. Ám rövidesen rá kellett ébredniük, hogy tűi korán örültek. A bosszúság betelepedett hozzájuk társbérlőnek, s egyelőre nem tudják kiebrudalni. Mert beázik a mennyezet, itt-ott penészgombák virítanak. Erről személyesen Is meggyőződhettünk, miközben Tóthnő Makácsi Márta, Csákiné Kiss Rita és Dobos János beavattak bennünket a történet részleteibe. — Annak idején alig várták, hogy beköltözhessenek. Ez maga a felhőtlen boldogság ... Tóthné Makácsi Márta: — Persze, csakhogy mindjárt a beázott mennyezet látványa fogadott benünket, s az arcunkról máris eltűnt a derű. Igaz, hogy az ©TP-átvétel hibajegyzékén ott szerepelt az, hogy ezeket a rendellenességeket nyolc napon belül ki kell javítani. Voltaképpen a negyedik emeleti erkélyek eláztatták és eláztatják a homlokzatot a lakás szélességében. Az ablak melletti falak is áznak és penészednek, nem beszélve a plafonról. — Hogy lehet ezt elviselni? Dobos János: — Itt vagyok négy gyerekkel. A nejem allergiás. A penészgomba hatására egyre betegebb lesz. Abban a szobában nem is aludhatna. Nem egyformán jelentkezett a beázás. Eleinte nálunk semmi látható jele nem volt. Aztán egy nagy esőzés után nem akartam hinni a szememnek. Atyaisten, hát mi van itt! Lavórt és tálat tettem a szekrény tetejére. Átmentem a szomszédba. Azt mondták, hogy elég régi már ez a „műsor". Ha esik, akkor következik a beázás. Csákiné Kiss Rita: — Most született gyermekünk. A nagyszoba beázott, akárcsak az, amit berendeztünk a babának. Olyan büdös van, mintha a két év alatt nem szellőztettünk volna. Mit tegyünk? A csöppséget vigyük ki az ebédlőbe, mert még csak az nem ázott be?! — Mikor volt az első javítás? — Az egykori közös képvl-Kct tanya a biztosíték És lezárja az adóívet Tavaly áprilisban kért és kapott vállalkozói igazolványt a ceglédi Fürst Sándor utcában Hluskó Mihályné. Nem a habokra épített, amikor a szerényen élőket megcélzó „Kuporgatósarok” fantázianevű vegyeskereskedését megnyitotta, A szakértelem nem hiányzott, hiszen a Ceglédi ÁFÉSZ- nál több mint húsz éven át dolgozott. Legutóbb a ceglédi és csemői terület ügyvezetője volt Azután összekülöniböztek és Hluskómé önállósította magát. Az üzlet megnyitásához felvett 400 ezer forint újrakezdési kölcsönt. A Kereskedelmi és Hitelbank nem szívbajos, amikor a pénzről van szó. A visszafizetés biztosítékaként azért elegendőnek bizonyult egy csemői és egy mikebudai tanya, bizonyos földmennyiséggel. A feltételek? Négy év alatt kell visszafizetni. Évenként 100 ezer forintot. A kamat 23,5 százalék, melyet a foglalkoztatási alap átvállalt magára. Volt tehát szaktudás, , nagy lakóház, pénz, de még valami hiányzott Az áru. A korábbi években kialakított kapcsolatokat sikerült felhasználni. Nyugati (német) bálás ruhákat kezdett árusítani. A dolog elvileg egyszerű. Exportimport joggal nem rendelkezett. Ezért megkereste a budapesti Primex svéd—magyar kft.-t. E cég bálázva és bontatlanul hozza be Németországból a ruhaneműket. Lényeges; nem bontják fel és nem osztályozzák az árut A vállalkozó így is zsákbamacskát vesz. Általában a bála tartalmának 60 százaléka eladható (van, amikor kevesebb), o többi vándorol a MÉH-telepre. Az eladható portéka 40 százaléka haszonnal értékesíthető, húsz százaléka árán kél el, a többi veszteséges. A nyereség elegendő a megélhetéshez és az adó kifizetéséhez. Manapság az a helyzet, hogy a fizetőképes kereslet rohamos csökkenése miatt már az olcsó ruhaneműk Is alig adhatók el. Az emberek a hasukon nem spórolnak, ezért a ruházkodáson takarékoskodnak. Megdöbbentő, hogy már egy 100 forintos férfinadrág, vagy egy 80 forintos női blúz öladása Is gondot okoz. Száz szónak is egy vége: az eleinte jól menő Kuporgatósarok sarokba szorult. A vállalkozó kiárusítást hirdetett meg és lezárja az adóívet. De a küzdelmet nem adja fel. Profilt változtat. Szellemi szabadfoglalkozásúiként februárban irodát nyit. Hogy milyet? Kisvállalkozások információs kereskedelmi irodáját. Ugyanis Hluskó Mihályné már ismeri a vállalkozóvá válás minden csínját-binját, összes nehézségét. Együttműködik a kisvállalkozások fejlesztési irodájával. Tanácsokat ad, hogy honnan és hogyan lehet pénzhez jutná, kapcsolatokat tart a különböző alapokkal, melyek között napjainkban rendetlenség uralkodik. Tehát nem pénzt ad, hanem értékes információkat szolgáltat. Menedzsertanfolyamot szervez, mert e foglalkozás tanulható, vannak szakmai fortélyai. Sőt a szakmai tudás és a jó szándék is olykor kevésnek bizonyulhat, az embernek önmagát is tudnia kell menedzsel ni. A gyakorlati tapasztalatok mellett Hluskóné a naprakész szakirodalomnak is nagy jelentőséget tulajdonít. Rangeteg folyóiratot és szakkönyvet gyűjtött össze. Ami persze nem olcsó mulatság. Több mint háromszáz forint például a Vállalkozói kézikönyv, vagy például Ogilvy, A rek Iámról című könyvéért 890 forintot kérnek. A régi görögök mondták hogy hajózni pedig kell. Napjainkra átalakítva azt mondhatjuk, hogy vállalkozni pedig kell! (r. i.) selő — az elődöm — írt egy levelet. Kijöttek, szétnéztek. Semmi nem történt. Később én ragadtam tollat. Az OTP megállapította, hogy 1989. december 10-ig el kell végezni a javításokat. Múlt év januárban a középső fiam fulladozott. Ismét írtam: mit képzelnek! Emberi egészséget veszélyeztetnek. Kijöttek. Azt mondták, hogy április 15-e után helyrepofozzák a hibákat. Májusban kezdtek a garanciális javításhoz. Az összes negyedik emeleti erkélyt fel kellett volna bontani, és újraszigetelni. Ezt el is végezték — másfél soron, és kész. Aztán aláíratták velünk a jegyzőkönyvet, hogy minden rendben van. Aláírtuk, mert végül is a munkát megcsinálták. Közben újabb esőzések jöttek. Megint megjelent egy kisebb folt. Nem terjedt tovább, mivel éppen jó idő volt. Kijelentették: ez olajfolt. Különben is maguk nem értenek ehhez. Ne szóljanak bele. Levelet írtam a megyei OTP- nek, az jelzett a beruházónak, az pedig a Dutépnek továbbította a panaszt. A válasz úgy szólt: sajnálják, aláírtuk az igazolást, hogy minden rendben. Kész. Nincs tovább. Mi azt igazoltuk, hogy dolgoztak itt. — Mennyibe kerültek ezek a lakások? Tóthné Makácsi Mária: — Attól függ, hogy melyik hány négyzetméteres. Általában másfél millió körül vannak a végösszegek. Rengeteg hitelt vettünk fel — legtöbben — magas kamatra. Én minőségi cserét kértem — a három gyerek miatt. Ott is volt beázás, szintén a Dutép hibájából. ÁtT öttünk boldogan. Na, a harmadik emeleten csak nem fogunk beázni. Hát tévedtünk. — Végzett-e a Köjál vizsgálatot? — Igen, éspedig 1989-ben. Az eredmény: ilyen lakásban huzamosabb ideig élni nem lehet. Főleg gyerekekkel. Nálunk a legkisebb emberke születésétől állandóan fullad. Ez a levegő nem tesz jót neki. — Önök reklamáltak-e ezért? Dobos János: — Teljesen mindegy, mire hivatkozunk. Mert tulajdonképpen itt húzzák az időt. Senki nem csinál semmit. Nyilván azért, hogy leteljen a garancia. Egyszer csak eljutunk oda, hogy mindenki csináltassa meg a saját pénzén. Az OTP-től cserelakást akartam kérni. Azt mondta, annyit hajlandó ezért adni, amennyiért én vettem. Így bizony igen szép összeget veszítenék rajta. Inkább maradok. Ezért mindannyian keményen megdolgoztunk, most meg fizetjük a nagy kamatot. — Meddig csinálják7 Tóthné Makácsi Márta: — Addig, amíg ez az egész tisztességesen meg nem oldódik. Egyelőre úgy látszik, hogy ez egy ördögi kör. A szereplői mi vagyunk, az OTP, Pestber és a Dutép Vállalat. Azt szeretnénk — a Pestber eddig is készséges volt —, hogy mindent tökéletesen csináljanak meg. Dobos János: — Erre lehet, hogy rámegy néhány évünk. Talán az életünk Is... A játékszabályokat betartva igyekeztünk meghallgatni a másik fél véleményét is. Ezért január 9-én megjelentünk azon a maratoni hosszúságú tárgyaláson, amelyen a lakók, a Dutép és a Pestber — most már Makett Kft. — képviselői egyeztettek. Négyórás türelmes várakozásunk ■ után a Dutép szakértő képviselője nemigen akart kötélnek állni. Végül is úgy vállalkozott egy rövid beszélgetésre, ha inkognitóját megőrizzük. — Két éve tart a Rákóczi úti ház lakói és a Dutép között a „háború".., Képviselő: — ... nem „háború” ez... — ... akkor vita... A kívülálló úgy látja, hogy ezt a sok bosszúságot mindenki msgúszhatta volna, ha ez a ház jobban sikeredik. —Képviselő: — Mi terv és szerződés szerint építettük a létesítményeket, s ezeket a kivitelezés szempontjából jónak tartottuk. Nyilvánvaló, hogy bizonyos problémák jelentkeznek. Nekünk az a feladatunk, hogy az észlelt hibákat kijavítsuk. — Történhetett személyes mulasztás, vagy ez a technológia nem a legalkalmasabb? Képviselő: — Végső soron személyes mulasztás nem történt. Amit megrendeltek nálunk a terv, költségvetés és szerződés alapján, azt valósítottuk meg. — Most mire jutottak? — ön Is tapasztalhatta, hogy a kivitelező részéről rendkívül pozitív a hozzáál lás. Az az igazság, hogy valamennyi tulajdonos kiadta a teljesítésről szóló igazolást. Ennek ellenére, hogyha valami gond van — ezt a jegyzőkönyvben Is rögzítettük —, ami az éves szavatossági hibán kívül jelentkezik, készségesen állunk rendelkezésre. Szemlét tűzünk ki, amelyen rögzítjük a kifogásolt dolgokat, s a vállalt határidő szerint ezeket a munkákat elvégezzük. Kiderült, hogy több tervezési gond akad. A tervezővel közösen tisztázzuk ezeket, s a megöl dáson munkálkodunk. A jö vőben is törekszünk arra, hogy jó legyen a tulajdonosokkal a kapcsolatunk. Feliér Ferenc CEaLÉDI K ^C ítia n Profán csendélet Profán csendélet — Január elején (Apáti-Téth Sándor felvétele) Földhivatal Egyelőre sok a kérdőjel Az elmúlt év végén — pénz hiányában — néhány megyei földhivatal már a működés szüneteltetését fontolgatta. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint azóta sikerült a privatizáció technikai végrehajtását is veszélyeztető gondokon úrrá lenni. Az előzményekhez hozzá tartozik, hogy az FM csak tavaly márciusban kapta meg kizárólagos joggal a földhivatalokat, vagyis megszűnt a kettős irányítás. Akkor még a kormány úgy gondolta, hogy a közel 600 millió forintos költségkeret elegendő lesz, ám az alaRusztikus étkezőgarnitúrák A múlt év negyedik negyedében száztíz rusztikus étkezőgarnitúra készült el a Stylus Faipari Kisszövetkezetben. Közel felét még a múlt évben értékesítették, jelenleg az éves leltár keretében — képünkön — a még meglévő tételt veszik számba (Apáti Tóth Sándor felvétele) posan megnövekedett ügyintézés miatt szeptemberre edfogyott. Mi mást tehetett a tárca mint átcsoportosított Ezáltal 263 millió forintot teremtettek elő. A pénzből futotta a hivatali dolgozók meglehetősen alacsony fizetésének 23 százalékos emelésére, valamint a működési kiadások fedezésére és a legszerényebb technikai fejlesztésre. A kép természetesen nem egységes. Megyénként és városonként változó A Ceglédi Földhivatal dolgozói például — szeptember elsejéig visszamenőleg — csak 22,9 százalékos bruttó béremelést kaptak, amivel természetesen (a pénzromlást figyelembe véve) korántsem elégedettek. A földhivatalok átszervezésével kapcsolatban sok a kérdőjel. A teendők átcsoportosítása országosan mintegy 5300 dolgozót érint Az államigazgatási nadrágszíj-összehúzás kapcsán létszámleépítésről Is beszélnek. Ez összefügg azzal, hogy a tavaly még szolgáltatást is végző hatóságok feladatai közül (amit lehet) privatizálni akarnak. Cegléden például tavaly még több mint egymillió forint fölötti szolgáltatási tervet kellett teljesíteni. Talán az Idén már nem lesz Ilyen előírás. Az állami feladatokat állami pénzből kell megoldani. Ugyanis tarthatatlan: egy másra hivatott Intézmény arra kényszerüljön, hogy szolgáltasson, hogy az önfenntartási költségeket előteremtse. Az mindenesetre tény, hogy a Ceglédi Földhivatalban február 15-ig készítik el az elmúlt évi számadást és várhatóan márciusban már megismerik, hogy az idén mit vár tőlük a Pest Megyei Földhivatal. B. L
