Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 2. szám
4 1991. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK PEST .UH fi 1 LEVÉL AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKNEK Ebből országos probléma lesz Múlt heti ígéretünkhöz híven közöljük a Budaörs környéki önkormányzatok országgyűlési képviselőknek küldött jelhívását. A szöveget az érintett települések képviselö-testületei elé terjesztették, január 3-án pedig e felhívással kapcsolatban értekezletet tartanak a XXII. kerületi polgármesteri hivatalban. „Tisztelt Országgyűlési Képviselő Or! Ml, az alábbi települések képviselö-testületei azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy a földtörvény és a szövetkezeti törvény majdani vitájában az önkormányzat, tehát az önt megválasztó lakosok érdekeit képviselje az olyan mesterségesen, hatalmi szóval létrehozott szocialista földbirtokosok- kai szemben, mint a Sasad Kertészeti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely tizenhét szövetkezet összevonásával jött létre. Nem vitatjuk az Alkotmánybíróság állásfoglalásával egybecsengő tervezett földtörvénynek és a szövetkezeti törvénynek a szövetkezeti tulajdon védelmére vonatkozó szándékát, amennyiben igazi sorra ingyen, részben jelképes térítés ellenében községi földeket is átjátszottak a Sasadnak. A községeknek saját közigazgatási területükön Délül egy talpalatnyi földjük sincs a belterületet leszámítva. Sőt egyes településeken még a belterület nagy része is a Sasadé. A településeknek a Sasad munkalehetőséget már alig biztosít, fejlődésüket, bővítésüket teljesen lehetetlenné teszi. A települések nincsenek abban a helyzetben, hogy megvásárolják az őket jogosan megillető területeket, amelyeket politikai machinációk révén vesztettek e!. Ugyanakkor a Sasad határtalannak tűnő földkiárusító kedve a településeket teljes bezáródásávai fenyegeti. Ez nemcsak a lakóterületek, hanem taz egész infrastruktúra fejlesztését is kétségessé teszi. (Például a már jelenleg sem elégséges szennyvíztisztító mű bővítése is Sasadterületet igényelne, vagy Budaörsnek olyannyira nincs földje, hogy temetője is Törökbálinton van.) Ügy tűnik, hogy a Sasad vezetése az Alkotmánybíróság 21/1990. (X. 4.) AB. sz. határoamely szerint „a Magyar Köztársaság biztosítja a mezőgazdasági termelőszQvetkez - leknek a tulajdonukban lévő termőföldhöz való jogát”, sajátosan értelmezi: a termőföldet át akarják alakítani építési telekké. A Tetrapack helyén néhány éve még felváltva kukoricát és napraforgót termesztettek: a tervezett Budapark bevásárlóközpont helyére ugyanez a növényi kultúra jellemző: a Törökbálint határában tervezett luxuslakónegyed helyén jelen pillanatban gyümölcsös van. Abszurdnak és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy 350C dolgozóra hivatkozó földbirtokoscsoport hat falu, két város és négy fővárosi kerület, vagyis több százezer ember életlehetőségét határolhassa el politikai eszközökkel szerzett földekkel való korlátlan üzleteléssel. Fentiek értelmében kérjük, hogy a majdani törvényjavaslatnak olyan értelmű módosítását kezdeményezze, illetőleg támogassa, hogy a Sasad és a hozzá hasonló mesterséges képződmények esetében az illetékes közigazgatás alá tartozó területrészek kiválthassanak, eredeti tagjai vagy örökösei bevitt földjükkel szabadon rendelkezhessenek, és más jogcímen „megszerzett’’ földek pedig a helyi önkormányzatok tulajdonába kerüljenek. Ha a készülő törvények nem a fentiekben vázolt szellemben lennének elfogadva, az nemcsak az egyes településeknek, hanem az egész orezágnak súlyos problémát jelentene. Ha ugyanis a település rendezésének joga az önkormányzatoké, a föld tulajdonjoga pedig a településektől elidegenített szervezeté (illetőleg e szervezet képviselőié), akkor az c lehetetlen helyzet alakul ki hogy az önkormányzatok jogos követeléseiket csak a beruházási elképzelések megvalósításának megakadályozásával tudják elérni. Ez azt a látszatot kelti, mintha vállalkozásellenesek lennének, holott a jogosan a településeket illető földterületekkel a lakosság érdekében önkormányzataink ki vánnak gazdálkodni, vállaikoz ni.” — írják felhívásukba! Budaörs, Törökbálint, Sóskút Pusztazámor, Biatorbágy, Tár nők, Diósd, valamint Budapes XL. XII., XX. és XXII. kerületének önkormánvzatai. termelőszövetkezetekre vonatkozik, ahol a föld tulajdonosai, illetőleg örökösei jelenleg is gazdálkodnak. Magyarországon azonban szép számmal működnek olyan mamutgazdaságok, melyeknek csak a neve szövetkezet, valójában semmi közük nincs az eredeti tulajdonosokhoz, és így a szövetkezeti gondolathoz sem. Felső politikai parancsra összetákolt állami hiitbizományok ezek, amelyeken fügefalevél a néhány bejegyzett tag. Ilyen a hat község, két város határa és négy budapesti kerületre kiterjedő Sasad Mgtsz., amelynek „szülőanyja” Cservenka Ferencné, az MSZMP megyei első titlcára volt. Úgy véljük, a földtörvény eredeti szándékának és rendszerváltásának egyaránt megcsúfolása lenne, ha a Sasadféle szocialista mezőgazdasági nagyüzemek a valódi termelőszövetkezettel azonos elbírálás alá esnének. Az 50-es 60-as években alakult községi termelőszövetkezeteket 1968-ban a Sasad bekebelezte, majd a 70-es években újabb elvtársi akciók kezdődtek, a tanácselnökök rendre-Út a víznek TÁRSADALMI MEGBÍZATÁSSAL ben a megyei képviselő-testületnek is tagja. — Egyelőre még nincsenek nagy különbségek. Egyformán sok a gondunk, és sok a munkánk, és ugyanúgy nagy bizonytalanságban élünk, anyagi problémákkal küzdünk. Ezért terveinkről is csak úgy beszélhetünk, hogy a jelenleg adott körülmények között megpróbálunk a községért a lehető legtöbbet tenni — válaszolja, miközben egykori munkahelyéhez, a kastélyhoz érkezünk. Látni, ahogy az ódon falakról, épületszárnyakról beszél, otthonosan mozog itt. Becsukott szemmel is felsorolná a kertben minden egyes fa helyét, korát, történetét, hiszen 30 évet töltött e falak közt, még előző szolgálati lakása is itt, a szomszéd telken áll. Persze a 30 alatt nemcsak az iskola épületét ismerte meg enynyire jól, hanem a falu minden egyes lakóját is, vagy mint szülőt, vagy mint tanítványt. Sőt akadtak olyan tanítványok is, akiknek már szüleit is ő tanította. Jtigy kicsi teiepuies xarsauai-ni megbízatású polgármesterét, Csigi Pált kerestük fel Pusztazámorban. A község 760 akosú, Sóskúttal közösen körjegyzőséget alakítottak ki. önilló polgármesteri hivatala a postával és a gyermekorvosi rendelővel közösen, egy szép, régi, földszintes udvarházban található, a falu közepén. Csigi Pál sétára invitál, büszkén mutatja a község műemlékeit, nevezetességeit, gyönyprű, régi kastélyát a hatalmas parkkal. — Szeretek sétálni — meséli útközben —, friss, csodálatos itt a levegő, béke. nyugalom van. Ha pedig nagyon sietek, hát kerékpárra ülök. A polgármester egyébként „csak” harminc éve lakik Pusztazámorban, egyébként Mohácson született, 63 esztendős. Tíz évig, 1960-ig Baranya megyében tanított, ekkor újították fel a pusztazámori kastélyt, és iskolát alakítottak ki benne. , A gyerekek négy csoportban, összevont osztályokban tanultak 1978-ig, ekkor a felső tagozat a társközségbe került át, és csak két alsós tanulócsoport maradt itt, az elsős-harmadikos és a másodikos-negyedikes osztály. A két tantermes iskolában hárman dolgoztak, még egy tanító és egy napközivezető: nem lehetett könnyű munkájuk. — Negyven év szolgálati idővel mentem nyugdíjba, világéletemben összevont osztályokat tanítottam — emlékszik vissza ezekre az időkre. — A közélet iránt mindig is érdeklődtem, ám igazán csak most nyílt alkalmam rá, hogy az eddiginél többet tehessek a faluért. — Mi a különbség a főállású és a társadalmi megbízatású polgármester munkája között? — kérdeztem Csigi Pált, akiről azt kell még tudni, hogy egy-KÖNNYEBB BEDOBNI A TÖRÖLKÖZŐT Nem tolták át az országot Svájcba Októberben az ország összes településén megválasztották az uj Önkormányzatok testületéit és vezetőit, a polgármestereket. Most pedig — még három hónap sem telt el hivatalba iktatásuk óta — egyik a másik után visszalép, eddig az országban körülbelül hatvanan mondtak le közülük tisztségükről. Akadt, aki már megválasztása után néhány nappal, és volt olyan is, aki az év végéig bírta csak. A polgármestereket négyéves időtartamra választják, visszahívásukra nincsen mód, és lemondásukra sem állnak rendelkezésre törvényes eszközök. A szűk három hónap alatt visszalépett mintegy hatvan polgármester esete azonban azt bizonyítja, hogy valamiképpen mégiscsak si-. került őket meghátrálásra kényszeríteni. Szennyvízelvezető csatornát építenek Albertirsán a főút mentén TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KUTATÁSOK Hatmillióval A gyengébb feladja A Belügyminisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. a Települési önkormányzatok Országos Szövetsége, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet és a Magyar Közigazgatási Intézet öszszefogásával alapítvány létesült a települési önkormányzatok kiépülésének támogatására. Céljuk, hogy olyan kutatásokat finanszírozzanak, amelyek a településfejlesztés szerepének és technikáinak tudományosan is megalapozott módozatait dolgoznák ki. Az alapítvány képviselője és kezelője a Ma gyár Közigazgatási Intézet, induló vagyona hat és fél millió forint, amelynek legnagyobb része a Belügyminisztérium adományából származik. — Vajon milyen okok rejlenek e nagy számú kudarc mögött? — kérdeztük Szabó Lajost, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetőjét. — Hirtelenjében ötféle indokot is fel tudnék sorolni, indultak bár bizonyára még ennél is több létezik. Elsősorban az okozott feszültséget, hogy bár már a választások idején is óva intették a helyi önkormányzatokat attól, hogy politikai pártok csatározásainak színterévé válja'nak, a legtöbb helyen ezt nem sikerült elkerülni. A sok gáncsoskodás kö-i zepette a testület tagjai mindent elkövetnek, hogy egymást és a polgármestert lehetetlenné tegyék. Ilyen légkörben természetesen mindig a gyengébb idegzetű adja fel hamarabb, és sok esetben ez maga a polgármester. — Ehhez hasonló gond merülhet fel abban az esetben is, ha a közvetlenül megválasztott polgármester — tízezer lakosnál kisebb településeken választottak közvetlenül — más pártállású, mint a képviselö-testület nagy többsége. Ilyenkor azután nem képesek együttműködni, sőt sok esetben „kikészítik” a más pártállású vezetőt, aki az ellenséges környezetben nem sokáig képes tartani magát. Jó szándékkal — A harmadik csoportba azok tartoznak, akik nagy igyekezettel és jó szándékkal láttak a munkához. A kezdeti lendület után azonban rádöbbentek, hogy amit vállaltak, az nem is olyan egyszerű, mint amilyennek kezdetben tűnt. A napi hivatali munka után esténként, gyakran éjszakába nyúlóan kell a harcot megvívni a képviselő-testülettel minden egyes kérdésben. Helyt kell állnia a lakosság, a közvélemény, a nyilvánosság előtt, és ne feledkezzünk meg róla, hogy a közigazgatási munkához nem utolsósorban igen nagy szakértelem, hozzáértés is szükségletetik. Aki más területről csöppent ide, és azelőtt nem végzett hasonló munkát, nem biztos, hogy képes beletanulni, bármennyire is>nagy jó szándékkal indult a négyéves ciklusnak. — Ok lehet a visszalépésre, hogy sokan egy jó egzisztenciát láttak a polgármesterségben, hiszen a fizetés a miniszteri illetmény 30—80 százalékát teszi ki. Ez már bizony anyagi biztonságot jelenthet napjaink nehéz, munkanélküliséggel terhes időszakaiban. Nem tagadjuk tehát, hogy sokan a biztos munkahely és a kiegyensúlyozott jövedelem reményében vállalták el a hivatalt. Meglepetés csak akkor éri őket, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy az adott településen inkább társada'mi megbízatású polgármesterre van szükség. A testületnek egyébként ehhez joga van, és tegyük hozzá, ez nem is mindig indokolatlan, hiszen a pár száz lakosú helység üoveit akár főfoglalkozás mellett, társadalmi munkában is el lehet látni. — S végül szót kell ejteni azokról, akik az eltelt 1-2 hónap alatt rádöbbentek arra, hogy a jelen körülmények között nem képesek feladatuknak megfelelni. A világ ugyanis az önkormányzati választásokkal nem változott meg, az országot nem tolták ót szeptember 30-án Svájcba. Szegénység, létbizonytalanság, rossz gazdasági helyzet, rossz ellátás, bizony mindez nem tűnt el egy csapásra a rendszerváltás pillanatában. Egyetlen polgármester sincs ma könnyű helyzetben, ám nekik már megválasztásukkor tudniuk kellett, mire vállalkoznak. Mind törvényes volt, de nem kívánatos — Az önkormányzati főosztálynak egyébként mindössze az a feladata, hogy választások vagy lemondások alkalmával ügyeljen a törvényességre, és mivel az eddig bejelentett lemondások törvényesek voltak, így hát beleszólásuk sem lehet. Ugyanakkor természetesen nem tartjuk kívánatosnak, hogy a polgármesterek ilyen nehéz helyzetben nem állnak helyzetük magaslatán. Éppen ezek közt a realitások között kellene helytállniuk, akkor is, ha ez nagyon nehéz, hiszen a felelősséget valakinek vállalnia kell. A sok lemondás egyébként — még ha mégoly törvényes is —, ha komolyabb méreteket ölt. bizony igen nagy gondot okozhat az ország további működésében. Az oldalt írta: Szegő Krisztina Fotó: Erdősi Ágnes Sok a gond, még több munka
