Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-12 / 291. szám

prvr u MKUI f-.'/j 1990. DECEMBER 12., SZERDA Átadásra vár a kollégium Egy szobában négy diák A szeptemberi tanévkezdés óta oktatnak a szigetszentmik- lósi új szakmunkásképző isko­lában. A modern intézmény a megye minden részéből fogad­ja a diákokat. Természetes igény ezért, hogy a fiataloknak — különösképpen a zord téli időszakban, ne kelljen lakásuk és az iskola között ingázniuk. Közvetlenül az épület szom­szédságában teremtenek szép, modern kollégiumban otthont részükre. A hatvan diák foga­dására alkalmas épület műsza­ki átadása van most soron. Gondos szakszerűséggel ellen­őrzik a különböző szerelvénye­ket, felszerelési tárgyakat. Rövidesen sor kerül a négy­személyes szobákban a búto­rok elhelyezésére is. Feltehe­tően a téli vakációt követően a tanulók a jelenleg az iskola- épületben kialakított ideigle­nes szállásukról az új épület­be költözhetnek. A városképbe illő, modern, kétemeletes épültben bizonyá­ra jól érzik majd magukat a fiatalok. Kényelmükre, kultu­rált elhelyezésükre nagy gon­dot fordítottak. Ezt szolgálják az emeletenként elhelyezett társalgók és tanulószobák, a szépen csepézett zuhanyozók, a jól felszerelt kis konyhák. Az épületben könyvtár, orvost szoba is az ott lakók rendel­kezésére áll majd. K. Z. Eszperantó­szilveszter Vajon miért vonzódnak az olaszok Szentendréhez? Sejte­ni lehet. Próbaképpen másfe­lé terelni az érdeklődést, ha sok az oda tartó vendég, már nem könnyű, Éva Margit, az Espertour- iroda vezetője, a Magyar Eszperantó Szövetség rendez­vényszolgálatával együtt ké­szíti elő e mozgalom nemzet­közi szilveszterét. Kívánság­ra idén is a kisvárosba kalau­zolja az olasz eszperantistákat. A december 28-tól 1991. január 2-ig tartó eseménysorozat ke­retében 30-án Fótra is sor ke­rül. A világ számos országából érkező vendég ott elsősorban o híres katedrálisra lesz kí­váncsi. A fóti rendezvény után, másnap Budapesten, a Láng Művelődési Házban tartják meg a nemzetközi szilveszteri bált. K. T. I. Negédes angyalkáik, könnyező őzikék Giccsházi Geyza mázolmányai Van, aki imád karácsonyi üdvözlőlapokat küldözgetni, van, akit a hideg is kiráz tőle. Szerencsére nem vagyunk egyfor­mák. Van, aki boldogan kap az alkalmi árusok pultjára kitett üdvözlőlapok után, van, aki tovaiszkoi, hogy ne is lássa az újmódi giccsparádét. Akár így, akár úgy, az mindenképpen feltűnik, hogy mostanában egyre több a maszek képeslap a korábbi szürke üdvözlőlapözönben. Persze jó dolog, hogy színesebbé, gazdagabbá vált a képcslapkinálat, ám másfelől némi aggodalomra ad okot az általuk terjedő giccsözön. Karácsony közeledvén, igen­csak figyelünk a kínálatra, már csak amiatt is, mert az áruk egyre följebb szökik. Min­denesetre az sem utolsó szem­pont vásárláskor, hogy bimbó­zó lelkületű és zsenge esztéti­kai alapokon álló gyermekeink vajon Raffaello Szent éjének kitűnő színnyomású képeslap­járól vagy Giccsházi Geyza negédes, pufók angyalkákat és zokogó őzeket ábrázoló mázol- mányáról tanulják a karácso­nyi esztétikát. Kötelező-e Magyarországon valamilyen fórumon árusítás előtt zsűriztetni a képeslapo­kat? A kérdés csöppet sem költői, olyannyira nem, hogy még jogszabályt is alkotott er­re a Minisztertanács 1982- ben. Feledy Balázs, a képes­lapok kiadói jogával koráb­ban egyeduralkodóként ren­delkező Művészeti Alap mű­vészeti titkára szerint ez a jogszabály annyira kétértelmű, sőt kétélű, hogy az pályáz­hatna a magyar anomáliák csúcsa csöppet sem hízelgő kitüntetésre. Ugyanis egyfelől nyolc éve valóban létezik egy jogszabály, a 83 1982-es ren­delet A képzőművészet, ipar­művészet, fotóművészet és az ipari tervező művészet egyes kérdéseiről, amely kimond­ja, hogy ezeket az alkotásokat — ráértéssel a képeslapokat is! — szabadon értékesítheti a szerzője, tervezője, grafikusa, festője, stb., de a kereskedel­mi vállalat, az értékesítő gaz­dasági szervezet eladás előtt köteles két hivatásos esztéti­kai szakértővel minősíttet, zsűriztetni a szóban forgó al­kotásokat. Hát hol itt a hiba? — kérdez­hetjük. Ha kötelező az előzsű- rizés, hát akkor kötelező. Csak­hogy a jogszabály sajnos imi­gyen folytatódik: a kereskedő gazdasági szervezet viszont nem köteles figyelembe ven­ni a két műítész döntését. Vagyis tökéletes sakk-matt a jó ízlésnek, az esztétikának. Itt, ezen a csavarintos, agya­fúrt jogi kiskapun árad hát nyolc kemény esztendeje fe­lénk a giccs. Amióta a Kép­zőművészeti Kiadó Vállalat megszűnt esztétikai és kiadó­monopólium lenni idehaza, képeslapügyben igencsak el­szabadult a pokol. Mondhatni, ma boldog-boldogtalan készít­het és adhat ki bármilyen ké­peslapot. Határt senki sem szabhat nekik. Szerencsére a nagyobb, patinásabb régi ki­adók, a rangjukra adók, így például az Idea, a Képcsarnok Vállalat, a'Képzőművészeti Ki­adó, a Magyar Hirdető leg többször figyelembe veszi a két hivatásos műítész véle ményét, ám a gomba mód szaporodó kisebb gmk-k egy­re kevésbé, sőt újabban még a kötelező zsűrizést is elmulasz'.- ják. Így aztán megint kapkod­hatjuk a fejünk az idei kará­csonyi képeslapkínálat láttán. Ugyan mit válasszunk? A po­ros, unalmas, száz éve alig vál­tozó ikebanás állami képes­lapokat? Vagy a csudára di­vatba jött nassasszonyos, szá­zadfordulós reprint üdvözlő- kártyákat a szent nosztalgiá­zás jegyében? Vagy netán az újmódi, aranytól, ezüsttől és giccstől csöpögő modern mű­alkotásokat, a havas erdőszé­len zokogó őzeket és társai­kat? Ki-ki választhat kedvé­re saját ízlése, avagy ízléstelen sége — sőt pénztárcája — sze­rint. — kk — Postabontás Hl VÁRJUK EEVEIEIKET, CÍMÜNK; BUDAPEST, PF.; 311 -1446 Hem |avult a menetrend, sőt... Az elmúlt télen szót emel­tem a vasúti menetrend hely­telen összeállítása miatt. Az akkori 5015. számú vonat a. Miskolc—Hatvan közötti vona­lon több alkalommal gyorsvo­natok csatlakozására, illetve előzésére, olykor viszont a poggyászáruk ki- és berakodá­sára várt sokat, így fordulha­tott elő az. hogy a vonat szinte alig-alig tartotta a menetren­det. Panaszomra a MÁV miskol­ci igazgatóságának helyettes vezetője válaszolt. Azt ígérték, hogy az új menetrendben kor­rigálják a hibát, a vonalon poggyászárut nem kezelnek. Mi történt az új menetrend érvénybe lépése óta? Az 5015. számú vonat valóban nem ké­sik, mert a reggeli órák he­lyett most a déli órákban köz­lekedik ezzel a vonatszámmal. Helyette az 5217. sz. vonat jön Miskolcon át Szerencsről, ugyanúgy poggyászt kezel, majd Hatvanban várakozik az indulásig. Hatvanból egy he­lyi vonat indul 9.12 órakor. Ez­zel a vonattal több probléma is van. Csatlakozik a Szerencs­ről érkezőhöz, ami késés ese­tén késlelteti a helyből induló vonatot is. A helyzet tehát nem válto­zott, sőt rosszabb lett, mert ez­zel a helyi indítással még több a baj, mint a csatlakozáshoz igazodóval. Igaz, az 5015-ös már nem késik... Gólya József Ferenc Túra Hibás utcanév Réteggyűlés fogadta el tele­püléshelyünk egy utcanevét. Volt, aki ajánlotta, volt, aki a névjegyzékbe felvette, s volt, aki felülvizsgálta. Ki tudja még, hány hivatalos személy működött közre, mégis a java­solt utca a térképen, a név­A FER-LAKK Kft. megnyitotta nagykereskedelmi festékrészlegét és kiskereskedelmi vas-műszaki boltját. Cím: Monor, Csanády Gy. u. 2-4. Telefon: Monor 135. Nyitva: hétfőtől péntekig 7-től 15 óráig. Lapszélre irt életek Kabátos Marcsa Mekkora szerencséje volt! Azt hitte, amikor Fehér úr megvette a vendéglőt, ahogy a többieket, őt is világgá zavarja. Maradhatott! O maradhatott. Neki azt mondta Fehér úr: „Ja, maga az a Mar­csa? !” ő bólogatott szaporán, szólni nem tudott az izgalomtól. Majd most mondja mindjárt Fehér úr, hogy... Nem mondta! Azt mondta, „akkor maga ott marad a ruhatárban”. Hiszen igaz, ismerte ő Fe­hér urat korábbról is. Bejárt ide. Ahogy másoknak, neki is kikészítette a holmi­ját.. amikor meglátta a csapóajtóban. Em­lékezik ö mindenkinek a holmijára! Olyan nem volt, hogy bárkinek is mást adott vol­na, mint az övé. Pedig olykor mennyien vannak! Csak azt senki nem tudja, meg­jegyzi ő, mi kié. Az ügyvéd úr! Ő bizony nem járna ilyen viseltes kabátban! Mi­lyen szép autója van. a kabátja meg a ka­lapja viszont... Talán a felesége nem tö­rődik vele. Érdekes, a feleségével nem na­gyon jön ide. A templomban szokta lát­ni őket együtt, itt nem. Akárcsak a Tibit. Neki bizony Tibi, nem más. egy osztályba jártak, csak nem fogja mérnök urazni?! Bezzeg a pincérek! Nagy borravalókat osz­togat. neki is kijár a húszas mindig. Tibi még viccelődik is vele. amikor megnyitotta a harmadik üzletét, azt kérdezte: „Na, Kabátos Marcsa. nem szegődsz el hoz­zám?!” Tudja ő, hogy így hívják, hiszen még a tanulógyerekek is így nevezik, de azért Tibitől nem esett jól. Egy osztályba jártak, és akkor... Mindegy. Itt nem sza­bad érzékenykedni. Ha nincsen az a betegség, akkor talán ö is úgy járna be ide, mint a Kammer Ida..., de akkor már nagyon nehéz volt még a nyolc osztály is, nemhogy tanuljon tovább. Mintha valami megakadt volna a fejében, úgy érezte, mondta is ezt a kór­házban annak a drága doktor bácsinak, aki olyan jurcsán nézett vissza rá... Anyuka meg sírt és folyton azt hajtogatta, „Mi lesz így veled, kislányom?” Így? Mi az, hogy így? Mi az az így? Anyuka soha többet nem beszélt róla. Mással meg kivel tárgyalhatta volna meg?! Jó hely ez! Nyáron hűvös van, télen meleg, az ennivalót a konyhán megkapja, haza is viheti, csurran-cseppen a borra­való, mi kellene még? Anyukától annyi ruha maradt rá, a cipők is jók, ilyesmit ritkán kell venni. Néha jó lenne egy sza­badnap, de ő nem kér, ha hetente hétszer kell bejönni, akkor hétszer, Fehér úr tu- ja, miért nem tartanak szünnapot, nem úgy, mint amikor még a vállalat volt, ak­kor biztosan számíthatott a keddekre. zár­va tartottak. Igaz, emelt a bérén Fehér úr, kétszáz forintot adott, nem sok, de ak­kor ö álljon elő azzal, jó lenne a szabad­nap?! A mozi, az hiányzik. Keddenként, mindig moziba ment, most ennek vége. Nem baj. Ennél nagyobb baj ne legyen. Hallja ö itt a beszédet! Mennyi a gond. Vida úr sem jön már. Bezárt a gyár. el­adják majd valakinek. Vida úr meg nyugdíjba ment, nem igazgató már, sem ö. sem más. Tervezte, egy délelőtt, mielőtt be kell jönnie, kibuszozik oda. a avarhoz. Milyen lehet egy bezárt gyár? Letett róla, mert mit mondana, ha valaki meglátná? Sokan járnak arra. ott van a gázcseretelep. Ha egyszer Fehér úrnak is be kell zár­ni? Olyan nincsen! Itt már akkor is ven­déglő volt, amikor nam/naga iskolába járt. Mesélte. Itt ment el előtte. O, nagypapa ... ! Fejből elmondta, mi hogyan festett a vá­rosban az ő kölyökhorában. Ó tudná? Ha nagyon visszagondol, talán. Annyit bon­tottak, építettek! Kiadta Harmath úr ka­bátját. Teveszőr! Micsoda finom darab. Es a bundák! A Kammer Ida is hogyan vágja oda a pultra, amikor érkezik! Mint egy rongyot. Érhet vagy százezret. Ha nem többet. Mennyi lehet az a százezer forint? Egyszer jó lenne látni annyi pénzt. Leg­alább látni. Hát még nyerni! Tényleg, nem töltötte ki még a lottót. Nehogy elfelejtse. Az öt száma. Tizenhatodik éve teszi meg. Kettese az volt, többször is, de egy hármas már nem jött be . Mészáros Ottó jegyzékben és a jegyzőkönyv­ben hibásan szerepel. Az Imakönyvem című vers költőjének neve helyesen ugyanis Reviczky Gyula, nem pedig R. József. Esetleg mond­ja, mondaná valaki, hogy ki­csi ügyből — keresztnév-téve­désből — nagyot csinálok!? Ám ahhoz képest, hányán mű­ködtek közre, s hánynak ille­ne helyesen ismerni a költő nevét, ez az utcanév mégis nagy ügy. Padányi Lajos Budakeszi Alapítvány Párnázom A község lakóinak részvéte­lével vitatta meg a pomázi 2. Számú Általános Iskola tan­testülete az intézmény oktatá­si és nevelési koncepcióját. Az írásba foglalt tervezetben, amelyet dr. Juhár Jánosné igazgató minden résztvevő­nek átadott, több olyan neve­lési elképzelés szerepelt, ame­lyet minden iskolától jogosan elvárhatnánk. így többek kö­zött biztosítani kívánják a gyerekek alapműveltségét, a fizikai és szellemi munka meg­becsülésére, az etikus, alkotó diákéletre, a tanulók életkorá­nak megfelelő értékrend és döntési képesség kialakítására nevelnek. À közösségi költség- vetés azonban csak részben nyújt fedezetet az iskolának. A személyi és tárgyi feltételek javítására ezért az iskola ala­pítványt hozott létre. Az ala­pítványt anyagi tárgyi vagy egyéb (pl. személyes közremű­ködés) felajánlással bárki tá­mogathatja. Az iskola a gaz­dálkodó egységek segítésén kívül szívesen fogadja a la­kosság bármilyen irányú és bármilyen összegű támogatá­sát. Az alapítványt pártolók felajánlásait, az iskola igazga­tója és tantestülete várja (Po- máz, Iskola utca 2. szám alatt). A község lakói örömmel fo­gadták az iskola kezdeménye­zését. Különösen azért, mert az igazgató a nevelés gondjait nem tekinti a tantestület ki­zárólagos problémáinak, ha­nem kéri és várja a lakosság segítségét, közreműködését is. Balogh Gyula Pomáz Szívesen teszünk közzé Ilyen közérilekű felhívást. Remél­jük, hogy támogatók akadnak majd bőven. Talán a régi diá­kok is. akik ma már szülőként érdekeltek abban, hogy az is­kolai élet hétköznapjai zavar­talanok legyenek. Üzlet, merni csak Eiaszomérf Hosszú évek óta kérték Kis-Perbál és a lakótelepen élők, hogy egy élelmiszerbol­tot nyissanak számukra. Az ÁFÉSZ — bár többször is meg­ígérte — anyagiak hiányában, ezt a kérést nem tudta telje­síteni. Most végre, október vé­gén nyílt meg egy vegyesbolt ezen a területen. Egy fiatal házaspár, Oláh Ernő és fele­sége nyitotta meg üzletét. A környék kiszolgálása mellett, minden második nap, saját ko­csijukon árut visznek ki a kö­zeli Anyácsa-pusztán élő tíz családnak, akiknek helyben nincs üzletük. Szerintem ez már több, mint egyszerű üz­leti fogás, hiszen az ott élők zöme idős ember, akiknek ter­hes már bejárni a messze eső faluba. Molnár Lajos Perbál ★ Egyre anyagia*ndö világunk- ban ritka jelenség, hogy egy üzletembert a hasznon kívül más cél is vezéreljen. Remél­jük, hogy a fiatal kereskedő- pár jóvoltából hosszú időre megoldódnak e területen a vá­sárlási gondok. Szerkesztői üzenetek V. I. váci olvasónk levelére a Váci Áramszolgáltató Vállalat illetékesétől, banka Tibortól a következő választ kaptuk. No­vember 23-i ülésén a közvi­lágítással foglalkozott a polgár- mesteri hivatal. A közterületi világítás folyamatos javítását anyagi és műszaki okok hát­ráltatják. Sajnos a helyzetet még tovább nehezítik a ron­gálások. Az új önkormányzat elkülönített összegből kívánja a rossz lámpákat kijavíttatni. Addig is a váciak türelmét és megértését kérik. H. J. érdi olvasónk ügyében a következő választ kantuk Hajdú Mihálytól. az Vv Állami Biztosító fiókmegbízott iától. A jegyzőkönyvben felvett kárté­rítési összeget megkapta. Amennyiben újra beszerzési számlát nyűit be az ÁB-hoz, bármely tételről, azt a kárszak­értő elbírálja és a különbözetet kifizetik számára. Ha ezzel a lehetőséggel élni kíván, keres­se fel az Állami Biztosító ér­di fiókját. Válasz cikkünkre Feltárul a sejtett világ A Pest Megyei Hírlap két íz­ben is közölt cikket az elmúlt hetekben a Mozgáskorlátozot­tak Megyei Egyesületének hét­köznapjairól. Először novem­ber 10-én Parkoló sincs, hol megálljának, majd Félreérthe­tő címmel a november 21 -i számban jelent meg írás. Ezekkel kapcsolatban dr. Chi- kán Csaba, az egyesület elnöke tett kiegészítéseket. Levelét — terjedelmi korlátok miatt — összefoglalva adjuk közre. Megkerestük a megyénkben működő 153 helyi önkormány­zat vezetőit, a polgármestere­ket együttműködési ajánlattal és a mozgássérültek legfonto­sabb problémáit, szervezetünk lényeges adatait tartalmazó információkkal. Azt ajánljuk, hogy egyesületünk részben központi, másrészt körzeti szervezetei — 14 van a me­gyében — munkatársainak révén ellátja a helyi önkor­mányzatokat mindazon tudni­valókkal, melyek révén köny- nyebben megismerik a terü­letükön élő mozgássérült és más módon egészségkárosodott emberek sajátos szükségleteit. Ügyeikben a különös jogsza­bályi ismeretek, rehabilitációs szakismeret birtokában, köz- megelégedésre járhatnak el... Azt.kérjük, hogy igényeljék és fogadják el speciális szakisme­reteinket és önkormányzaton­ként évi szerény pénzbeli tá­mogatással segítsék elő a 14 körzeti egység személyi és tár­gyi működési feltételeinek megtartását. Ugyanebben az időben, tíz másik országos szervezettel együtt — valamennyi egész­ségkárosodott embereket tö­mörít — a társadalmi szerve­zetek állami költségvetési tá­mogatási rendszerét szabályoz­ni hivatott törvénytervezetet készítettünk e’., és küldtük meg az Országgyűlésnek. Ezt kö­vetően a jövő évre vonatkozó támogatási igényt terjesztettük elő a Ház illetékes bizottságá­nál. Ez a pénz részben az or­szágos központ működését szolgálja, másrészt azt a kö­vetelményt. hogy a magyar mozgássérültek mozgalma olyan országos szervezetként működhessen, amelyben a de­mokratikusan kialakított és együttműködő egységek szak­mailag helyén való. gazdaságos és hatékony munkamegosztása érvényesül. Pontosan 400 ezer mozgássérült és családjuk ér­dekeiről van itt szó ... Az egészségkárosodottak vi­lága az utóbbi évtized eredmé­nyei ellenére, ma is a társa­dalom nagyobb része előtt rej­tett világ. Mi éppen azon fá­radozunk. hogy ezt a rejtettsé- get megszüntessük, az értéke­ket felszínre hozzuk, haszno­sítsuk ... I

Next

/
Oldalképek
Tartalom