Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-08 / 288. szám

Körjegyzői választanak A Cegléd környéki telepü­lések közül egyedül Jászka- rajenőn választanak a közel­jövőben körjegyzőt, aki teen­dőit Köröstetétlenen is ellát­ja a jövőben. A nyilvános pá­lyázat határideje lejárt. Az egyetlen jelölt Győri Mária, volt vb-titkár. A közös önkor­mányzati ülésen a szervezeti és működési szabályzat terve­zete is terítékre kerül. A ta­nácskozást december 17-én (hétfőn) 16 órától tartják Jász- karajenőn. Vásár az iskolában Az egykori albertirsai párt­házat az önkormányzat dönté­se'' érdelmében a helyi zeneis­kola kapta meg új otthonául. Itt rendezett most kedvezmé­nyes élelmiszervásárt a Duna Pűszért Rt. A lakosság sok­féle élelmiszert vásárolhatott nagykereskedelmi áron. Az ön kormányzat vezetői tárgyalá- sokat_ folytatnak egy raktár- áruház kialakításáról is, ahol nagy tételben lehetne élelmi­szereket. vegyi cikkeket ven­ni a boltinál olcsóbb áron. Lakásbetörések Ajtóbefeszítéssel hét la­kást törtek fel hétfőn dél­előtt nyolc és tizenkét óra között Cegléden a Kossuth F., a Beloiannisz és a Koz­ma S. utcában. Az elköve­tő (vagy elkövetők) mint­egy félmillió forint értékű készpénzt és ékszert zsák­mányoltak, sőt egy színes televíziót is elloptak. A Ceglédi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki valamit tud a betörésekről, tegyen be­jelentést! Ha elkapják a tolvajt, nekünk is szóljon Zsaru kell ide, nem járőrkocsi! nah: „Azért, ha elkapják a tolvajt, nekünk is szóljon!" A „valamit tenni kell” kényszere először a helyi SZDSZ-szervezetet mozgatta meg. A kora nyár folyamán összehívtak egy közbiztonsági fórumot, ahol ott volt a ceg­lédi rendőrkapitány — Ricza Ferenc —, az SZDSZ ország gyűlési képviselője, Hack Pé­ter, valamint a falu apraja- nagyja, legalább 300-an. Pa­rázs vita alakult ki, melynek során a jelenlevők közül töb­ben is név szerint említettek néhány megtörtént esetet és bűnözőt, azzal a kéréssel, hogy minél előbb fogja le őket a rendőrség. Bizonyítékok híján ez nyilván ekkor nem volt le­hetséges. Három nap múlva be is következett a tragédia: ez egyik, név szerint felhozott egyén Abonyban embert gyil­kolt. A történet sokak szerint azzal kezdődött, hogy Hamar István körzeti megbízott 27 éves törteli szolgálat után, 1986-ban derékfájdalmai miatt nyugdíjba kényszerült. Márpedig „a Pista bácsi” — mert így hívja errefelé min­denki — fogalom volt a falu­ban. Tényleg a rend, a nyuga­lom őre, akinek pusztán a je­lenléte is visszafogta a kitö­résre hajlamos indulatokat, a máséra szemet vető sanda szándékokat. Hamar törzs- zászlós után sűrűn váltogatták egymást az utódok, de egyikük sem tudott gyökeret verni. Akadt közöttük olyan is, aki három hétig bírta a gyűrő­dést, állandó zaklatást — már aki annak fogta fel a gyakori segítséghívást. Pedig a min­denkori tanácsi vezetés min­dent elkövetett a megbízott helyzetének javítására. Két évvel ezelőtt új, háromszobás szolgálati lakást adtak át, köz­ponti fűtéssel, kmb-s irodá­val. Aztán ez év januárjában negyedik „Hamar-korszak” utáni rendőrt váratlan szeren­Veszélyben a tanyavilág? Csak a parazsat nem lopják A csemői önkormányza­tot néhány hete Molnár Já­nos polgármester, a ii éves agrármérnök irányítja. Cegléden Született ugyan, !; de sokáig volt l'öagronómus ^ a helyi lermelőszövctkezet- ^ ben, és 1977 óla Csemőben ^ él feleségével és két gyer- mekével. Vele beszélget- I tünk a település közrend- ^ jóról, közbiztonságáról, a § polgármesteri hivatal és a ^ rendőrség kapcsolatáról, a $; várható kilátásokról. — Milyen sajátosságok jel­lemzik Csemöt, ha a közrend és közbiztonság szemszögéből vizsgáljuk? — Mindenképpen figyelem­be kell venni, hogy a csemői tanyavilág csak 1952. január elsejétől szerveződött község­gé. Valamikor a két város — Cegléd és Nagykőrös — között a perifériára szorult, vagyis gyakorlatilag a senki földje volt. Nem törődtek vele. Sok és szegény ember élt az itteni tanyákon, és ez az állapot napjainkra is konzerválódott. Kevés a gazdag ember. To­vábbi jellegzetesség, hogy a falu belterületén 345 portán csak 1099-en élnek, míg a 970 tanyán 2573-an. A közigazga­tási területünk eléri a nyolc­ezer hektárt. A település két legtávolabbi pontja 27 kilo­méterre van egymástól. Ilyen hatalmas területen biztosítani a köznyugalmat, nem kis fel­adatot jelent, és nem is min­dig sikerül. — Ha valakihez betörnek, miként értesítik a rendőrsé­get? — összességében az infra­strukturális helyzetünk ka­tasztrofálisnak mondható. A homokos dűlőutak alig járha­tók. Nincs vezetékes vizünk. Mutatóban sem akad telex vagy telefax. Alig található egy-két telefon. A helyi zsú­folt, kicsi, korszerűtlen posta- hivatallal még egy galamb­posta is sikerrel vetélkedhet­ne. Délután négykor bezár, gyakorlatilag megszűnik a kapcsolat a külvilággal, kivéve a segélykérő telefont. Egyszó­val nagyon nehéz felvenni a kapcsolatot a rendőrséggel, a tűzoltókkal, a mentőkkel vagy a körzeti orvossal. — Az ilyen mostoha körül­mények kedveznek a bűnözők­nek. Hogyan alakul a bűnel­követés száma Csemőben? — A bűnesetek száma ná­lunk is növekszik. Főleg a lo­pások és betörések gyakorib­bak. A parázs kivételével már mindent loptak. Egy gazda: megkötöztek és elvitték a lo­vát. Előfordult más rablótáma­dás és erőszakos közösülés is Szerencsére az élet elleni bűn- cselekmények száma elenyésző de egyik napról a másikre változhat a helyzet. Nemrégi­ben például egy boltba hárorr hét alatt kétszer is betörtek A tanyákon pedig a sok egye­dülálló idős ember van poten­ciális veszélyben. — A bűnözés megelőzésére a csirkefogók fülön csípésért milyen lehetőségek vannak? — Érdekes a helyzet. Hozzá­vetőleg tizenöt rendőr lakik Csemőben, ám egyik sem it1 teljesít szolgálatot, hanerr Cegléden és Nagykőrösön Például Tóth Sándor főtörzs­őrmester (aki önkormányzat: képviselő is) és Almási Attila törzsőrmester állományilag Csemőben van, de csaknem mindig Cegléden találhatók szolgálatban. Csak aludni jár­nak haza, vagy még éjjel sem, ha ügyeletesek. A kialakult helyzetről már beszélgettem Ricza Ferenc őr­naggyal, ceglédi rendőrkapi­tánnyal. Méltányolja és meg­érti a kérésünket, hogy kél helyi rendőrt szeretnénk Cse­mőben, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a létszám nö­velésére lehetőség nyílik. Cse- mőnél ugyanis — szaknyelven szólva — vannak fertőzöttebb területek is a környéken. — Mégis, hogyan képzelik el az önkormányzat és a rend­őrség jövőbeni kapcsolatát? — Az önkormányzat vállal­kozna arra, hogy két rendőri alkalmazzon. Lakás van. A fi­zetést, a technikai felszerelési biztosítanánk. Egy négyütemű Trabantot is kerítenénk, meri ilyen óriási körzetben nem lehet kerékpárral üldözni a bűnözőket. A 3600 lakos bizo­nyosan hajlandó volna évi 200 forintot áldozni ilyen cé­lokra, és akkor már 700 ezer forint rendelkezésre állna. Ennyit megérne a közbizton­ság Csemőben. Tehát mi ad­nánk az anyagiakat, a rend­őrség pedig végezné a szak­mai irányítást. Erre mielőbb szükség lenne, mert a helyzet rosszabbodására lehet számí­tani. Nálunk is növekszik a munkanélküliség, az elszegé­nyedés. A tizenévesek erkölcsi fékjei fellazulnak. Törnek, zúznak, amerre járnak. A fa­lu népe rendet, csendet, nyu­galmat akar, és az önkor­mányzat ezért tettekre is ké­szen áll. Bozgonyi István cse érte. Átszervezés folytár Abonyban rendőrállomás ala kult, ahová szolgálatra behív­ták a környező öt település — köztük Törtei —■ körzeti meg­bízottait. A falu rendőr nélkül ma­radt, bár ez utóbbi továbbrs is itt lakik, miközben a szom­széd nagyközségbe ingázik na­ponta. Ugyan rendszerint ő' küldték át járőrözni, ez azon­ban egyre kevesebbnek bizo­nyult. Nyilván a rendszervál­tás átmenetisége is közrejátsz­hatott abban, hogy vérszemei kaptak a bűnözésre hajlamos elemek. Elszaporodtak a be­törések, rablások, verekedések Valami minden napra jutott A tolvajok nem hirdettek mo­ratóriumot még a választások napján sem. Az egyik szava­zatszámláló bizottság elnöké­nek a lakását például korán reggel fosztották ki, amikor a gazda már közérdekű mun­káját végezte. mm tin::::::» A bejelentések nyomán jöt­tek Abonyból a rendőrök szor­galmasan, de többnyire utólag, s bizony egyre gyakrabban előfordult, hogy az esetek fel­derítetlenek maradtak. Előfor­dult, hogy betörtek a művelő­dési házba, amit a szomszéd­ban lakó még a tett elköveté­se közben észlelt. Azonnal te­lefonált Ceglédre, onnan Abonyba szóltak. Jó másfél óra múlva érkezett meg a jár­őr, utólag jöttek rá, hogy ta­lálkoztak útközben a tettesek­kel, akik kis híján — nyil­ván ők siettek — az útszéli árokba szorították a járőrko­csit. Az elkövetőket később el­kapták, a video is meglett, de a nyugdíjasklub több ezer forintja azóta is hiányzik. Pe­dig a kisebb ügyek el sem ju­tottak a rendőrségre. De ha mégis, akkor úgyv jártak, mint az a törteli gazdaasszony, aki­nek ellopták a tyúkjait. Jelen­tette az abonyi rendőrállomá­son, ahol az ügyeletes annak rendje és módja szerint felvette jegyzőkönyvbe a bejelentést, de odaszólt a távozó károsult­A fórum nyomán próbálták megszervezni az úgynevezett önkéntes polgári őrjáratot. A kezdeményezés azonban a megalakulás után elhalt. Sza­bó Péter, az SZDSZ helyi ügyvivője szérint a pártok kö­zött sem alakult ki e szerve­zet ügyében konszenzus. A kisgazdák például egyenesen „a munkásőrség újjászervezé­sével” vádolták az őrjárat szorgalmazóit. Ilyen viták, történések után fogalmazódott meg az önkor­mányzati rendőrség létrehozá­sának határozott igénye. Fe­hér István, a falu jegyzője kérdésünkre elmondta, hogy elgondolásukhoz továbbra is ragaszkodnak. A körzeti meg­bízotti státust visszaigény- lik, de saját keretből plusz egy rendőrt az önkormányzat is el tud tartani. A rendőrök szakmai irányítása természe­tesen a kapitánysághoz tar­tozna, minden egyéb viszont — létszám, fizetés, feladat­meghatározás stb. — az ön- kormányzat hatásköre lenne. Persze az: indulás aligha kép­zelhető el központi támoga­tás nélkül. De legsürgősebb­nek a dolog jogi szabályozá­sát tartják, hiányzik egy új törvény a rendőrségről. — Pedig az idő ebben is na­gyon sürget. Mert nekünk nem elég a járőrkocsi, Törtei­re saját rendőrség kell! — mondotta Fehér István. Tóth Ferenc Ünnepre készülve Vegyen karácsonyra csillogó üveggömböket • fenyőfára, nejé­nek kedveskedjen — rókával (Apátl-Tóth Sándor felvétele) Bégi tapasztalat, hogy a gyü­mölcsfák jelentős része a lomb­hullás után három-hégy héttel mély nyugalmi, bonyolult vál­tozásokat jelentő szakaszon esik át, amely alatt semmifé­le rügyreakcióra, változásra nem képes. Ugyanez megis­métlődhet nyáron is, ha nagy kártevő- vagy gombafertőzés éri a fákat, a jégverés vagy szárazság következtében le­hull a lombjuk. Egy hét lefor­gása után ismét hajtani kezd a gyümölcsfa, mert a lombleve­lekből áramlik folyamatosan a rügykezdeményekbe az a nyugalomért felelős hormon­anyag, az abszcininsav. ősz végén is ez az anyag „dolgozik” a rügyekben, majd az első nagyobb novemberi le­hűlések e hormonrendszer bontó enzimjeit aktivizálják, vagyis csökkenni fog a mély­nyugalom biokémiai lehetősé­ge, majd a nyugalom fennma­radása már csak a külső kö­rülményeknek marad a követ­kezménye. Ezt nevezik a fizio- lógusok kényszernyugalom­nak, s ha melegre fordul az idő tartósan, az ilyen nö­vényi részek könnyen kihajta­nak, aőt virágoznak. Népiinlk régóta iameri a jelenséget Szent Katalin nap­jától Szent Borbála napjáig (beleértve Szent Andrást is) meggy-, cseresznye-, ringló-, kajszibarack-, forzitia-, orgo­na- és őszibarackágat gyűjtöt­tek, s legtöbbször karácsonyig a vázadíszek kivirágoztak. Az almába szúrt rozmaring­ág vagy éppen gránátalma­ágacska hasonló célt szolgált, hisz a gyümölcsből mobilizál­ható tápanyagokat tudtak fel­venni a növénykék. Sőt a nyár­fát és a fűzfát könnyen meg­gyökereztethetjük almába, esetleg körtegyümölcsbe szúr­va. A haj tatásra levágott vesz- szőket nem szabad viszont el­hanyagolni, mert ha nem cse­réljük alatta a vizet, könnyen penészgombák szaporodhatnak el a vízben, s a várva várt vi­rágzás elmarad. Sóval, néha nátriumbenzonáttal „ízesített' vízben további és tartósabb virágzást tudunk elérni. Egy­százalékosnál viszont ne le­gyen töményebb az oldat, mert az exozmózis vízoldékony ve- gyületek kiáramlását Idézi elő. Kevésbé ünnepi, de mint praktikus és kapcsolódó kér­dés a burgonya téli kihajtása. amelyet a kamrai és pincebe­li fülledtség, az időpont sza­bályozó hatása és egyéb kö­rülmények is befolyásolhat­nak. Minderre azért hívom fel a figyelmet, mert ha a burgo­nyát elkülönítjük teljes egé­szében a tárolt gyümölcsöktől, lényegében akár két csírátla- %ítást is megspórolhatunk. Snnyit jelent(ene), ha a népi gazdálkodás és konyhai rációk oiológiai alapjait is megismer­jük, mert lényegében időt, mergiát takarítunk meg, s a örményeink pedig értékeseb- oek maradnak. A burgonyá­séi készített Katalin-ág, Bor- oála-ág vagy András-ág nem előnyös, ezért is csak a kerti :serj ékkel kísérletezzünk a :salád és a karácsonyi ünne­pek hangulatának javítására. A napok viszont kérlelhetet­lenül haladnak előre, s így lem jár messzire az a nap, imikor a leghosszabb éjszaka itán, már szilveszterkor is érezhetően a nap kitör a tyúk- étrán, s lépked és nyújtja a /ilágos napszakokat Szent Iván napjáig. Burányi Dezső Sötétben kerekező lányok A két kerékpáros hölgy ez alkalommal fennakadt a szűrőn. Lámpa nélkül kerékpárra ülni sötétedés után nem igazán bátor tett, inkább felelőtlenség, hiszen közismert, hogy minden autós „réme” a közutak mentén kivilágítatlan kerékpárral közlekedő gyermek, vagy felnőtt (Erdősi Agnes felvétele) Kényszernyuga lom ban Hogy értékesebb maradion Az egyre csak romló közrendet, biztonságot különösen sokszor emlegették az idén Törteién. Tavasszal szinte elszabadult a pokol, kis hiján lincshangulat lett úrrá a faluban. A napi 2-3 betörés már nem volt újság, a ki­sebb ügyek pedig alig kerültek nyilvánosságra. A köz­állapotokat a helyi pártok, szervezetek, a választásokon indulók sem kerülhették meg. Elvetélt próbálkozások, viták közben erősödött föl az óhaj programmá, misze­rint ismét „saját” rendőrök kellenek ide. minél előbb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom