Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-07 / 287. szám

2 j»/ vr « MU. I ki) 1990. DECEMBER T, PÉNTEK Nyugtaién Cisijordúnia, Gáza Tüntetők, megszállók összecsapása Az izraeli katonai hatóságok attól tartanak, hogy az intifá- da, a palesztinok polgári láza­dása, most, hogy negyedik évé­nek küszöbéhez közeledik, esetleg harcba torkollhat. Róni Milo izraeli rendőr- miniszter csütörtökön figyel­meztette a palesztinokat, hogy tartózkodjanak tűzfegyverek alkalmazásától, mert a hadse­reg és a rendőrség a lehető legkeményebben fog fellépni. A rádióban nyilatkozó minisz­ter nyugalomra intette honfi­társait. és az izraeli városok védelmének megerősítését ígérte. Szerda este a megszállt Ciszjordániában három izraeli telepes és egy határőr szenve­dett sérüléseket, amikor isme­retlenek rájuk lőttek. A had­sereg közlése szerint megsoka­sodtak az izraeliek elleni, fegyverrel elkövetett támadá­sok. Az utóbbi három hónap­ban 24 ilyen támadás történt Ciszjordániában és Gázában. Csütörtökön újból általános sztrájk bénította meg a meg­szállt palesztin körzetek életét. A területeken az intifáda kitö­résének harmadik évforduló­jára, december 8-ára készül­nek. Egy gázai menekülttábor­ban súlyos összecsapás volt tüntetők és a megszálló kato­nák között: az utóbbiak könny­gázgránátjaitól több mint százan megsebesültek. Izraeli biztonsági források jelezték: fontolgatják, hogy a jövő hét elején teljes kijárási tilalmat vezetnek be a két kör­zetben. Iraki döntés Cselekvésre várva Az iraki kormány hivatalo­san is megerősítette, hogy sza­badon bocsátja az összes kül­földi túszt — jelentette be csütörtökön képviselők előtt James Baker amerikai kül­ügyminiszter. Nem kívánt vá­laszolni azokra a kérdésekre, hogy a fejlemény mennyiben befolyásolja majd az Irakkal készülő tárgyalásokat. Roland Dumas francia kül­ügyminiszter a helyes irányba tett lépésnek nevezte csütör­tökön az iraki döntést. A mi­niszter jó jelnek minősítette Bagdad lépését, bár kijelentet­te azt is: meg kell várni, amíg valóban sor kerülhet a túszok távozására. Az A de varul Tőkés Lászlóról rr Támadta Romániát" A bukaresti kormányhoz kö­zelálló Adevarul című lap csü­törtökön a Tőkés László elle­ni szerdai interpelláció ismer­tetése mellett közölte a nagy­váradi püspök egy korábbi in­Oroszországi parlament Zsákutcába vivő program Az oroszországi parlament első elnökhelyettese csütörtö­kön elismerte, hogy lényegé­ben zsákutcába jutott az orosz- országi parlament által szep­tember közepén elfogadott, úgynevezett „500 napos” gaz­dasági stabilizációs program. Ruszlán Hazbulatov szerint a program csődjét a szövetségi törvényhozás okozta, amely nem volt hajlandó az oroszor­szági föderáció által választott radikális változások útján ha­ladni. Hazbulatov szerint,'ez­zel az Unió egyedülálló törté­nelmi lehetőséget szalasztott el. Az orosz parlament „elnök­helyettese a köztársasági lég­felsőbb tanácsban beszélt ar­ról is, hogy az elmúlt időszak­ban csökkent az orosz föderá­ció törvényhozásának tekinté­lye. Mint Hazbulatov mondotta, a tekintély vesztés akkor kez­dődött, amikor kezdett nyil­vánvalóvá válni: az orosz par­lament és a szövetségi tör­vényhozás közötti folyamatos konfrontáció légkörében a köz- társasági legfelsőbb tanács képtelen előrelépni az úgyne­vezett „500 napos” gazdasági stabilizációs program megkez­dése ügyében. terjúját, amely egy olasz heti­lapban jelent meg. A „7” című magazinból át­vett nyilatkozattal az Adevarul nyilvánvalóan bizonyítani akarta a Tőkés elleni vizsgá­latot követelő román szenátor azon yádjait, hogy a püspök számos nyilatkozatban támad­ta Romániát, az ország veze­tését, parlamentjét. Az idézett interjúban Tőkés László azt mondta, hogy Ro­mániában második forrada­lomra van szükség. E békésen lezajló forradalomnak azt kel­lene szolgálnia, hogy eltávolít­sák a hatalomból Ceausescu utódait. Az Adevarul szerint a püspök az interjúban Iliescu elnököt és Petre Roman kor­mányfőt a hadsereg és a rend­őrség bábjainak nevezte. Moszkva: katonák tanácskozása Több ezer szökevényt keresnek Moszkvában csütörtökön be­fejeződött az a kétnapos ta­nácskozás, amelyen a szovjet fegyveres erők, az állambizton­sági és belügyi csapatok, to­vábbá a vasútnál szolgáló csa­patok alsó- és középszintű pa­rancsnokai vettek részt. A résztvevők előtt beszédet mondott Dmitrij Jazov mar­Killföldi események egy mondatban A ‘ goszlávak Pártja támogatásáról biztosította a fémmunká­sok sztrájkját, amelyet az ágazat helyzetének rendezéséért, a bérezés javításáért indított több tízezer dolgozó. A A var­sói Magyar Kulturális Intézet meghívására a lengyel fővárosba érkezett Kónya Imre, az MDF és Deutsch Tamás, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, illetve vezetőhelyettese. A Ünnepélyes búcsút vett a hadseregtől Wojciech Jaruzelski tá­bornok, a távozó lengyel államfő, a fegyveres erők főparancs­noka. A Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök csü­törtökön Prágában fogadta a kubai ellenzék azon képviselőit, akik a csehszlovák fővárosban egy nemzetközi konferencián vesznek részt. A Bush amerikai elnök tegnap Santiagóban méltatta Chile visszatérését a demokráciához. A Éles vita után a kazahsztáni parlament újabb döntést hozott arról, hogy ha­ladéktalanul s véglegesen be kell zárni a szemipalatyinszki nukleáris kísérleti telepet — ezzel egy időben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa viszont úgy határozott: a telepen még két évig folytatnak kísérleti robbantásokat. A Litvánia szeretné megvásárolni a néhai NDK Nemzeti Néphadseregben hasz­nált fegyverek egy részét, melyek nem kerültek át a Bun- deswerhez. A James Baker amerikai külügyminiszter cáfolta, hogy Washington nemzetközi konferenciát szorgalmazna a kö­zel-keleti válság rendezésére. A Washingtonba utazva tegnap rövid látogatásra Londonba érkezett Jicbak Samir irzaeli kor­mányfő. A Föloldották az október végén kihirdetett rendkívüli állapotot a Szovjét-Moldva déli részén. A Nadzsibullah afgán elnök a fegyveres erők és a belügyminisztérium feletti ellen­őrzést felajánlotta egy olyan bizottságnak, amelyben vala­mennyi ellenzéki erő képviseltetné magát. sail, védelmi miniszter, majd Nyikolaj Sljaga vezérezredes, politikai főcsoportfőnök tar­tott beszámolót. Mindketten kiemelték, hogy az összejöve­tel Mihail Gorbacsov államfő utasítására jött létre. A miniszter arról szólt egye­bek között, hogy társadalmi méretű problémává kezd válni a katonai fegyelem és rend megszilárdításának kérdése Megoldásától az ország meg­bízható védelmi képessége függ. Foglalkozott a hadsere­get érő gyakori támadásokkal amelyek negatív hatást kelte­nek. Az alkotmányellenes cse­lekedetek közül kiemelte a ka­tonai behívások megtagadását Mint elmondta, az idén 35 ez­ren tagadták meg a behívópa­rancs teljesítését. Nem tudták teljesíteni a bevonulási tervet Grúziában, Örményországban, a Baltikum három köztársasá­gában és Ukrajna nyugati te­rületein. Emellett jelenleg 4300 szökevényt is keresnek, akik gyakran a helyi hatósá­gok tudtával bujkálnak a fe- lelősségrevonás elől Műszaki katárvédolem ? Menekülthullám Prágai lapjelentések szerint Csehszlovákia szükség esetén azt is fontolóra veszi, hogy műszaki alakulatokkal erősít­se meg a Szovjetunióval kö­zös határát, a várható óriási menekülthullám megfékezése érdekében. Horvát kormány Önállóság szavatolása A horvát parlamentben csütörtökön megkezdődött a gazdaság helyzetéről szóló két­napos vita, amelyben Josip Manolic kormányfő támoga­tásáról biztosította ugyan Ante Markovics miniszterelnök gaz­dasági programját, de támad­ta annak végrehajtási módját. Malonic méltatta a hatalmas mértékű infláció megfékezé­sét, de szólt a termelés és a kereskedelem visszaeséséről, a munkanélküliség növekedésé­ről. A horvát kormányfő a nyitott piacgazdaság és a szerkezetváltás mellett foglalt állást, szorgalmazta a priva­tizációt. Kifejtette, hogy Hor­vátország olyan államformát hajlandó elfogadni, amely sza­vatolja Horvátország gazdasá­gi és politikai önállóságát, amelyben önállóan dönthetnek a gazdasági és politikai viszo­nyokról, jogrendről, más államokkal való szövetségről. A Svobodné Slovo csütörtö­kön osztrák becslésekre hivat­kozva azt írta, hogy a szabad kiutazás lehetővé tétele esetén mintegy nyolcmillió szovjet menekültre kellene számítani. Csehszlovákia ehhez képest háromezer menekülttábori fé­rőhelyet szándékozik létesíteni, és úgy véli, hogy évente min­den egyes férőhelyen négy sze­mély fordulna meg. Az össze­sen tehát 12 000-re tervezett évi befogadó kapacitás sem­miképpen sem elég akkor, ha a Szovjetunióból valóban aka­dálytalanul érkeznek majd a' menekülők. Jelenleg 995 kül­földi menekültet tartanak nyil­ván Csehszlovákiában — a zö­mük Romániából érkezett. Egy mérgezői?) élelmiszer nyomában /■ _ Égetni való vagy ártalmatlan? Az AP amerikai hírügynök­ség közreadott egy hírt, a cseh­szlovák Prace című napilap­ban megjelent cikk nyomán. Eszerint mintegy 130 ezer be­teg szarvasmarhát kellene el­égetni északi szomszédaink­nál, Mivel azonban nincsenek megfelelő, ezer fok Celsius fe­letti égéshőt biztosító kemen­céik — így ezek az állatok még élnek — s persze tejet is ad­nak, minden nap összesen 600 ézer litert. A híradás magyar vonatkozásként beszámol ar­ról, hogy hazánk húst ugyan nem, de tejterméket importál Csehszlovákiából. Ezt a rö­vidke hírt az MTI révén né­hány napja a napilapok kö­zölték. Jókora riadalmat kelteit a közlés, s nyomozásba kezd­tünk, Nézzük, mire jutottunk. Választ várnak Első állomásunk: a Földmű­velésügyi Minisztérium. Dr. Pikier József főosztályvezető kérésünkre elmondta, hogy levélben kértek az illetékes csehszlovák hatóságoktól fel­világosítást. S mivel sürgős­nek tűnik — remélik — rövi­desen választ is kapnak. A Tejipari Vállalatok Tröszt­jének főosztályvezetője Ba­logh János szerint évenként szerződnek szlovák tejüzemek­kel (az ez évi egyébként ép­pen november 30-án járt le), de a behozott termékek dön­tő többsége nem is szarvas- marhától, hanem juhoktól szár­mazó túró, köznapi nevén brin­dza. Az idén az ebből behozott mennyiség mintegy 500 tonna volt. Csupán elenyésző, össze­sen 50 tonna különféle ömlesz­tett sajt az, ami — az általuk importált tejféleségék egytize- de — szorul vizsgálatra, mert szarvasmarha eredetű. A Mil- kestől a györ-soproni, a kö­zép-szlovákiaitól a Nógrád me­gyei, a kelet-szlovákiai tej­ipartól pedig,a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tejipari Vál­lalat kap terméket, s persze, ők is osztják el környékükön. Csak „igazolvánnyal" A legfőbb importőr a Kon- sumex Külkereskedelmi Vál­lalat, ahol elmondták, hogy magyar sajtot cserélnek cseh­szlovákra, pontosan 305 tonna magyart 332 tonnányi cseh­szlovák sajtféleségre. Importál még rajtuk kívül néhány ma­gyar vállalat, de külkereske­delmi jogot kapott kisebb vál­lalat is foglalkozik behozatal­lal. A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokságán megnyugtatnak, az . importált állati termékek csak úgy jö­hetnek be, ha érvényes állat­egészségügyi igazolást mellé­kelnek. A vonatkozó rendelet alapján tej, tejtermék, vaj, sajt, túró és egyebek csak olyan határállomáson érkez­hetnek be hozzánk, ahol az állategészségügyet képviselő állatorvos a behozandó termé­kekről igazolást állít ki. Az Országos Élelmezéstudo­mányi Intézetnél (OÉTI), dr. Gál Ödön elmondta: ha bár­hol az országban importból származó termék tesz beteggé valakit, ők rögtön hirt kapnak arról. KERMI — ki ne tudná, mit jelent, a rövidítés? — Schrei- berné Molnár Erzsébet élelmi- szeripari osztályvezető szerint az egyes behozandó áruk mind­egyikéből előmintát vesznek. Ezenkívül természetesen időn­ként ellenőrzik a már forga­lomban levő termékeket is. Elő­fordult nemrégen, hogy lejárt szavatosságú áru forgalmazá­sát kellett megtiltaniuk, de a most szárnyra kapott hírről, mérgező szállítmányokról nem tudnak. Ahol amit legel A Pest Megyei Köjálhoz sem érkezett bejelentés. Dr. Tóth Péter megyei főállatorvos el­mondta, az a bizonyos mérge­ző anyag, amit a hír pvb-nek nevez, nem más, mint a poli- klórozott difenil-dioxin. Ezt ko­rábban festékek adalékanya­gaként használták, de mára erő­sen mérgező hatása miatt már betiltották. Akkor kerülhet a szarvasmarhák szervezetébe, ha olyan helyen legelnek, ahol a közelben tarlót égettek vagy szeméttelep van. Ha a hulla­dékanyagok elégetése nem az előírt 1100 fok Celsiuson tör­ténik, akkor bizonyos mérge­zőnek minősülő anyagok mint égéstermékek lecsapódnak a legelőre. Különben a nálunk megvizsgált hús- és tejfélesé­gek javában megfelelnek az egyébként igencsak szigorú ho­ni előírásoknak. (fekete) Victim blaming K riminológiai szakkifejezést kölcsönöztem ki címnek. A victim blaming annyi, mint az áldozat megvádolása, tehát az a helyzet, amikor egy adott bűncselekmény­nél az áldozat is vádolható a közreműködés­sel. Mondjuk ilyen eset az, amikor valaki egy lebujbán vastag köteg ezerforintost húz elő a zsebéből, avagy amikor az ifjú leány a ko­romsötét éjszakában beül a soha nem látott ifjak kocsijába... A kriminológia szaktudo­mánya évtizedek óta tippeket adott és ad a — politikának. Két kézzel kapott és kap az ötletek után a politika! Jártam és járom a megyét, láttam és látom a szegénység, a nélkülözés szívszorító je­leit, a nagyon kevés-1 adta örömöket, a ter­mészetes igények kielégíthetősége miatti bol­dogságot. A valóság e nyers lenyomata egy­re élesebben szembe került a hivatalos do­kumentumokkal, a politikusok beszédeivel, a szakemberek egy részének állításaival, amik szerint bajainknak alapvető forrása a lakos­sági túlfogyasztás... Ez a hamis elmélet ma ismét virágkorát kezdi ! Azt hittem, végre-va- lahára lomtárba kerül, a többi avítt kacattal együtt, ám szó sincsen róla. Ma „ismét” — azaz újra, mint korábban! — a lakossági túl­fogyasztás látszik veszélyeztetni nagy céljain­kat. Akkor szocialista, ma kapitalista nagy céljainkat... Sokat írtam róla: a fogyasztásba belekevert külföldi kölcsönök elsődleges átka nem az volt, hogy a nemzeti össztermék felől nézve fedezetlen igényeket teremtett. Az volt az el­sődleges átok, hogy (egy szűk réteget leszá­mítva, ámelyben funkcionáriusok éppúgy ta­lálhatók voltak, mint fedőfoglalkozásü vál­lalkozók), a felélt valuta segítségével elfeled- hetővé-elrejthetővá váltak azok a társadalmi­gazdasági ellentmondások, amelyek később (napjainkban is) elemi erővel törtek felszínre. Azt a hitet keltve, hogy most lett rossz... A rossz a magyar társadalmi-gazdasági fej­lődésben (nem negyven vagy negyvenöt éve, hanem) a húszas évek óta jelen van. S fur­csa módon a váltakozó kurzusok változatlan lelkesedéssel nyúltak a lakossági túlfogyasz­tás hamis elméletéhez, mint indokhoz a meg­szorításokra, a keresletkorlátozásra, az áldo­zatot vádolva azzal, hogy lényegében ő tehet róla... Lakossági túlfogyasztás? Illendő-e ilyes­mit említeni, például egy olyan megyében, ahol a lakosságnak az egyharmada ma is egyetlen lakószobából álló otthonban él, ahol a lakásoknak a fele(!) nincsen kapcsolatban a közüzemi vízhálózattal, ahol a településeknek csupán az egynegyedén találhatunk közcsa­torna-hálózatot? Folytathatom a szónoki kér­dések szaporítását azzal, vajon a lakossági túl­fogyasztás rovására írjam-írjuk-e' hogy évek óta folyamatosan csökken a fizikai foglalko­zásúak családjaiban a zöldség- és gyümölcs­fogyasztás, a megye egyre több iskolájában bukkannak rá az orvosok az iskolaegészség­ügyi vizsgálatok alkalmával alultáplált gye­rekekre, s hogy a megyében élő nyugdíjasok háztartásainak az egyharmadában a véglege­sen használhatatlanná vált híradástechnikai eszközök, háztartási gépek cseréjére nincsen fedezet?! A lakossági túlkereslet és -fogyasztás ha­mis elmélete nemcsak a szegénység tartósí­tásának az igazolására, a drasztikus kereslet- korlátozási lépések megideologizálására szol­gál, hanem sajnálátosan tág körben fejti ki hatását a munkateljesítményekre és a munka­erkölcsre is. A pénztelenség — és még in­kább: a több pénz megszerzésének a lehetet­lensége, a munkanélküliség, mint legyőzhe­tetlen rém megjelenítése — zülleszti az embe­ri önérzetet, a polgár méltóságát, azt a tuda­tot erősíti benne, hogy ő (és családja) isme­retlen hatalmasságoknak a játékszere, s ezek­nek a hatalmasságoknak a jóindulatát enge­delmességgel kell megszereznie... Ennek a tudatnak a kialakulásától már valóban csak egy lépésnyire van az emberek tömeggé tétele és tömegként kezelése. Amiből derekasan ki­vették a részüket a volt hatalmasok, azaz re- mélhetőnek látszott: a rendszerváltás ezt is a történelmi lomtárba küldi. Nem ez történt. Bebizonyosodott, hogy a legszebb politikai elképzelések is semmivé válnak akkor — üres fecsegéssé az emberek, azaz a „töme­gek” szemében —, ha ezek az elképzelések nem kapcsolódnak egy átgondolt és átfogó gazdaságpolitikai programhoz. Ma ennek a programnak a hiánya tükrö­ződik .nemcsak a gazdaság állapotában, ha­nem a társadalom lélektani helyzetében is. Az embereknek nem az a gondjuk — ha sza­bad így fogalmazni, le nem becsülve a jelen súlyos nehézségeit — hogy ma nehéz. Az a gondjuk, hogy nem tudják, merre és hogyan tovább, azaz lesz-e és mikor könnyebb! A célt rejtő (nem tudó) társadalomvezetési ma­gatartásnak hazánkban elkeserítően gazdagok a hagyományai, ám itt volt-van a történelmi lehetőség a szálak-kötelek elvágására, az új szakasz kezdésére. Eddig ennek az új szakasz­nak kevés a jele. Ahogyan annak idején az az egy párt, úgy napjainkban a sok párt (de el­sősorban a hat parlamenti párt) politikai szó­lamokkal véli helyettesíteni a gazdasági tör­vényeket és nem érti (nem akarja érteni, akárcsak az elődpárt?), miért fordulnak el a politikától, a pártoktól, a kisszerű hatalmi harcoktól a — tömegek ... L ehetetlenség nincsenre., nem lehetve, nem szabadra holnapot és még inkább tá­volabbi jövőt alapozni. Lehetetlenség el­kezdeni az antiinflációs politikát kizárólag keresletkorlátozással, azaz a lehetséges kitöré­si pontok megmutatása, az állampolgári köz­reműködés seregnyi formájának megfogalma­zása nélkül. A legkiválóbbakból összeállított kormány is kudarcra van ítélve, ha ott keresi a gazdaság gonoszát, ahol az nincsen, ahol már kormányelődök keresték és nem lelték, bár mást állítottak ... Félő, a victim blaming kurzusa tovább él, holott a kurzus változott. Változott, csak éppen ebben nem. A legfonto­sabb ügyben, teendőben nem. S ha ebben nem, akkor mit ér a többi? Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom