Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-05 / 285. szám

1990. DECEMBER 5., SZERDA A vasúti díjszabások változásáról Nem lesz utas, csak gyalogos? A Közlekedéstudományi Egyesület a MÁV vezérigazga­tóságával közösen Balaton- széplakon tartja konferenciá­ját Aktuális fuvarjogi és díj­szabási változások a MÁV-nál címmel. A tanácskozáson szó lesz a MÁV kereskedelempo­litikájáról, ismertetik a vasúti új árudíjszabásokat, valamint a nemzetközi fuvarjogi és díj­szabási változásokat. A rész­vevők tájékoztatót hallgatnak meg a vasúti árufuvarozás ér­tékesítési folyamatáról. A konferencia előtt Tóth Tibort, a MÁV kereskedelmi főosztályának munkatársai kérdeztük. Elmondta, hogy <= tanácskozáson a bel-, valamint a külföldi árufuvarozási tari­fákról, illetve azok változtatá­sáról tárgyalnak az illetéke­sek. Sajnos hamarosan a fu­varoztatók is megtudják a hírt: a belföldi áruforgalomban a jelenlegi díjszint ötven száza­lékával emelik az árakat. Eár ez ez még nem végleges döntés, mert eddig a teherfuvarozás nem volt szabadáras. Az or­szághatáron kívülre feladott áruk szállítása a közeljövőben a jelenleg még érvényben te­vő díjszint 150(!) százaléká­val emelkedik. A kereskedel­mi főosztály munkatársa ze- rint: úgy tűnik, ez az adat már végleges, a MÁV ugyanis szabadon dönt ezen fuvarozá­si árakról. Perget Imrétől, a MÁV sze­mélydíjszabási osztályvezető­jétől arra kerestünk választ: emelik-e, és ha igen, mikortól a vonatjegyek árát. Hogyan érinti például a bérletdijak változása a vállalatokat és az utazóközönséget? — Hogy mikortól, milyen szerkezeti változtatásokkal és hány százalékkal emelkedik a személyfuvarozás díja, arra egyelőre még nem tudok vá­laszolni. Többek között azért sem, mert erről nem a vas­utak, hanem a kormány dönt. Mindenesetre folyik az előké­szítés, a változtatás okozója elsősorban az idei, 40-50 szá­zalékos infláció. A MÁV ille­tékesei évekkel ezelőtt han­goztatták, jó volna szerkezeti változtatásokat vinni a tarifá­ba. Egyetlen példa csupán: » belföldi személy- és gyorsvo­natok közötti tarifális különb­séget ugyancsak régóta '"ze- retnénk megszüntetni. Hihe­tetlennek tűnik, de a személy vonatok üzemeltetése gyakrai többe kerül. A gyors, vagy ex pressz szerelvények rövid jbl ideig foglalják a pályát, keve sebb a személyzetük és méí sorolhatnám. Az utazóközön ség — ha ez megvalósul— egy azon áron utazik mondjuk Bu dapeströl Debrecenbe személy lyel és gyorssal — mondta Per g er Imre. A nemzetközi személyfuva rozás díja január 1-jétöl szín tén megváltozik. A szociálist, országok között eddig érvé nyes árszabási rendszerből ; MÁV kilép, s ennek követkr, tében lényegesen megdrágul nak a vonatjegyek. A vol NDK területére — mélynél vasútja még nem egyesült - értesüléseink szerint három szór annyiba kerül majd eg\ menetjegy. —r—ó egy Bofos Kafalin rendreutas'ifotta a Parlamentet Senki sem ért egyet senkivel Mint arról lapunk első oldalán beszámolunk, Antall Jó­zsef miniszterelnök tegnap az ország helyzetét ismertette a Parlamentben. Az Országgyűlés tegnapi eseményei közül a leg­fontosabbról, az adórendszer vitájáról számolunk be. A Parlament a tegnapi ér­demi munkát a vállalkozási nyereségadóról, az általános forgalmi adóró! és a magánsze­mélyek . jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat általá­nos és együttes vitájával kezdte. Először a frakciók vezérszónokai mondták el vé­leményüket, és már ebből ki­derült, hogy senki sem ért egyet senkivel. Kónya Imre, az MDF frak­cióvezetője a jelenlegi adó­rendszert alkalmatlannak tar­totta egy fejlett gazdaság mű­ködésének szabályozására, s pártja programjára utalva megemlítette, a Demokrata Fórum az adórendszer gyöke­res átalakítását szorgalmazza; ám ezzel a gyökeres átalakí­tással még várni kell. Szerinte az adószerkezeten belül is le­hetséges változás, de az is csak hároméves távlatban. Soós Károly Attila, a szabad- demokraták pénzügyi szakér­tője a frakció nevében a tör­vényjavaslatot rendkívül rossznak minősítette, amely­ben semmi lényeges változás nincs. Szemfényvesztésnek titulálta a Matolcsy—Palotás­féle alternatív jávaslatot, amelynek hurráoptimizmusa szakemberek számára érthe­tetlen. Szerinte ugyanis a je­a Bányászünnepség Mátyás-templomban A magyar bányászok ezer szállal kötődnek az országhoz és az ország is ugyanilyen szorosan kötődik a bányászok­hoz. Bányászat, bányászok nélkül megáll az élet az or­szágban — kezdte ünnepi be­szédét Göncz Árpád köztársa­sági elnök kedd este azon a megemlékezésen, amelyet Szent Borbála, a bányászok védő- szentje napján a bányászok és a kohászok köszöntésére rendeztek Budapesten, a Má­tyás-templomban. Az ünnepséget, amelyre az ország minden bányavidéké­ről érkeztek küldöttségek, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kezde­ményezte és rendezte. Dr. Tóth István, az OMBK elnöke meg­nyitójában örömének adott ki­fejezést, hogy a bányászok és kohászok ünnepét — mintegy 40 év múltán — ismét védő­szentjük, Szent Borbála nap­ján tarthatják. Végül Paslcai László bíboros, prímás, esztergomi érsek ün­nepi misét celebrált a bányá­szokért. ba (amely elég messze van a dziklai-háztól), hogy vért ad- jon barátjának, Márity Lász­lónak. Ugyancsak Fehér István em­lékezik vissza arra, hogy őket is a budakeszi nemzetőrség osztotta csoportokba, mégpe­dig azzal a céllal, hogy fegy­vert szerezzenek. Vajon ez is csak „békés szándékukat” fe­jezi ki? Szintén békés szándék vezette őket házunk ostroma után. Türk Mihály pártbizott­sági titkár, Gál Miklós spanyo­los harcos, Varga partizán és mások lakásához? Az említet­teknél csak azért nem került sor véres eseményekre, mert az erdőbe menekültek. Az ún. „békés szándék” bi­zonyítására, azt hiszem, elegen­dő Martin Antal volt tanács­elnök-helyettes mostani visz- szaemlékezésére hivatkozni, aki részletesen beszámol ar­ról a lincshangulatról, ami há­zunknál volt, Sziklai Sándor kínzásáról, mcggyalázásáról. Ha igaz lenne, hogy mind­ketten öngyilkosok lettek, mint ahogyan a cikksorozat igyek­szik bebizonyítani, illetve ezt sugallni — akkor felvetődik egy sor kérdés: O Miért kellett Sziklai Sán­dort lábánál fogva — mi­közben a feje a lépcsőkhöz ve­rődött — kivonszolni az út­testre, ahol vasdoronggal ver­ték agyon, rugdosták és köp- dösték? O Miért dobtak be négy ké­zigránátot és adtak le mintegy 30-40 lövést a ház ostroma idején? Ennek a nyo­mait a fényképdokumentu­mokon kívül még ma is őrzik a tanúvallomások és egyes bú­toraink. egy nyolcvan tanút hallgatott ki, nyilván az újságírók ezt nem tehették meg. Amennyiben a szerkesztő­ség kételkedik a három pert lefolytatott ügyészek és bírák ítéletében, akkor azokat is meg kellett volna szólaltat­niuk, ez teljesen kimaradt a sorozatból. A fent sorolt mulasztások miatt a cikksorozatban tények keverednek érzelmekkel, ob- jektívek akarnak lenni, de a szembetűnő ellentmondásokat sem leplezik le, így akarják „a port lefújni a per any ág­ról”. Abba a hibába esnek, mint azok, akik nem élték át történelmünk azon szakaszát. Kiragadják az eseményeket az akkor adott történelmi szituá­cióból, azon időszak bel- és külpolitikai viszonyai közül. Az 1956-os eseményeket az 1990-es év békés napjainak szemüvegén keresztül látják és láttatni akarják, így von­ják le következtetéseiket is. Határozott tiltakozásom el­lenére az újságírónővel foly­tatott telefonbeszélgetésünket több részletben is leközölték, mégpedig pontatlanul, ezzel megsértették személyiségi jo­gaimat. Sajtópert indíthatnék. Amiért egyelőre nem teszem, annak az az oka, hogy szeret­teim sorsán már úgysem vál­toztathatnék. Tragédiánk oko­zóinak pedig amúgy is egy életen át kell hordaniuk tet­tük következményét, én nem akarok 34 év távlatából a bí- rájuk lenni. Reflexióm közléséhez csak abban az esetben járulok hoz­zá, ha azt szó szerint közük. Budapest, 1990. december 3 Özv. Sziklai Sándorné lentős gazdasági növekedés föltételei nem adottak a kö­vetkező két-három évben. Az SZDSZ javaslata: a személyi­Szerva ott Van egy jó hírűnk is az Or­szágházból : a képviselőkkel röplapon tudatja a sportal­bizottság, hogy pingpongter­met nyitottak a Fehér Ház­ban. Ütök és labdák a helyszí­nen. Vajon ezek a régiek, vagy már az újak? jövedelemadó-tábla korrigá­lása az alacsony és közepes jövedelműek adójának csök­kentésére, egyéni vállalkozók­nál meghatározott árbevételig három évre szólóan az áta­lányadózás bevezetése és a ki­sebb vállalkozások nyereség­adójának csökkentése. Torgyán József a Kisgazda- párt vezérszónokaként az MDF-től és az SZDSZ-től el­térő javaslatot tett a gazda­sági bajoktól való kilábalásra. Szerinte a kormánynak gazda­sági erőit a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportra kell összpontosítania, amely gyors és látványos eredményekkel kecsegtet. Ennek megvalósítá­sához kiváló lehetőséget kí­nál a kisgazda-földprogram végrehajtása. Az adókról azt mondta, hogy a mezőgazda­ságban vállalkozni egyenlő az öngyilkossággal, és a mező- gazdasági vállalkozók számára ötévi adómentességet javasol. Az MSZP frakciójának állás­pontját Békési László ismer­tette. Veszélyesnek nevezte, hogy a képviselők a kormány gazdaságpolitikai programjá­nak- ismerete nélkül föltétele­zésekre hagyatkozva próbálja­nak meg javaslatokat tenni a sokat bírált adórendszer gyö­keres átalakítására, amelyre szerinte 1991-ben nincs léhe- tőség. A szocialisták szerint illúzió azt hinni, hogy egy gazdaság dinamikájának nö­vekedéséhez az első és legfon­tosabb lépés az adórendszer terheinek csökkentése. Éles kritikával illette a kormányt, hogy a gazdasági krízis min­den terhét az a lakossággal akarja megfizettetni. A kor­mány adóelképzelései vélemé­nye szerint legjobban a bérből és fizetésből élőket sújtják, és rossz elképzelésnek tartja a szabaddemokraták átalány- adózási ötletét is. Változatlan adótörvényeket egyik párt sem ígért, mondta Varga Mihály, a Fidesz vezér­szónoka. Szerinte semmi nem indokolja azt, hogy a kormány a nehézségekre való hivatko­zással félbehagyja vagy szü­neteltesse a korábban meg­kezdett vagy meghirdetett vál­tozásokat. A Fidesz javaslatai az szja öt adósávjának négy­re csökkentését, az erősen progresszív kulcsok mérséklé­sét, az adómentes sáv meg­szüntetését, és az első sávba eső bérek bruttósítását. Csépe Béla, a Keresztényde­mokrata Néppárt szónokaként hangoztatta, hogy elkerülhe­tetlen, hogy még az idén le­gyen költségvetése az ország­nak, s ehhez kapcsolódva szü­lessenek meg az adótörvények. Javasolta, hogy ennek érdeké­ben akár hétvégén Is ülésez­zenek a képviselők. A függet­len képviselők csoportjának véleményét Kállay Kristóf tol­mácsolta: a kormány által be­nyújtott törvényjavaslat al­kalmatlan a részletek javítá­sára, javasolta, hogy az Or­szággyűlés nyilvánítsa hibás­nak az előterjesztést és kö­telezze a kormányt arra, hogy márciusig készítsen egy vitá­ra alkalmas új adótörvény­javaslatot. A vezérszónokok után a képviselők közül Palotás Já­nos szólalt fel először, aki közölte, hogy az elviselhetet­lenül rossz alaptörvény-ja­vaslathoz 30 módosító indít­ványt nyújtott be egy képvi­selőtársával közösen. Kifej­tette: az ország mindeddig képes volt eleget tenni fize­tési kötelezettségeinek, de csak úgy, hogy o kormány „levetkőztette” a társadalmat. De tudja-e a kormány — kér­dezte a kormánypárti képvise­lő —, hogy mit tesz majd, amikor nagyobb lesz a köte­lezettség, mint a már levet­kőztetett társadalom mara­dék vagyona? Ha ez bekövet­kezik, a kormány már csak tehetetlenül széttárhatja a karját, mondván, nincs megol­dás. Akkor viszont azonnal adja át a helyét, mert a bu­káshoz nincs joga bizalmat kérni. Az adókkal kapcsolat­ban Palotás János szerint ne­vesíteni kell a gazdaság sze­replőinek azt a mintegy 10 százalékos körét, amelybe pénzt fektetve már akár egy éven belül is megerősödhet, hatékonyabbá válhat a ma­gyar gazdaság. A kormánypárti képviselő kormányt bíráló megjegyzé­seit éles hangnemben utasí­totta vissza Botos Katalin pénzügyminisztériumi politi­kai államtitkár és még a Par­lamentet is rendreutasította. Kirohanására az elnöklő Szű­rös Mátyás lakonikusan meg­jegyezte: a kormány a Parla­mentnek felelős. Újévi érprognózis Ö mondta Ment is, maradt is Tagadhatatlanul, keltett némi érdeklődést az, hogy a Magyar Demokrata Fó­rum egyik országgyűlési képviselője, Dénes János otthagyta a frakciót és át­ült a függetlenekhez. Ért­hető tehát, ha a Reform (90/48.) kíváncsi volt a vé­leményére. Mennyi érdekes dolgot megtudhattunk! Pél­dául azt, hogy D. J. ugyan otthagyta az MDF képvise­lőcsoportját, „de nem az MDF-ből vagy annak vá­lasztmányából” lépett ki. Innét tehát ment, de ott maradt: faramuci helyzet lehet, ám annak kell ezzel megbirkóznia, aki terem tette. Sok mást is megtudhat tunk a képviselő úr szavai­ból. Azt például, hogy „ha felgyújtanám magam a Parlament előtt”, a képvi selötársak „közömbösen el­sétálnának mellettem”. S persze, nem pusztán a köz vetlen társak kapják meg a magukét, hanem a kormány is, a „tőkés társaság” is külföldön, mert ezek a „fe­lelőtlenül hitelező urak’ nem óhajtják tudomásul venni D. J. szenzációs újí tását, azt ugyanis, hogy „majd fizetünk, ha lesz mi­ből”. Kijut a ment is, maradt is honatya korholásából „a beugratott paprikajancsik­nak”, azaz a taxisoknak, a szabaddemokratáknak, to vábbá valamennyi parla­menti pártnak (azaz D. J. pártjának is), de még az egész társadalomnak is, mert „ami ebben az ország ban történt, az mindany- nyiunk szégyene”. Behú­zott nyakkal, a további fed­désektől tartva olvastuk te­hát a nyilatkozatnak a be­fejező részét, amiből meg­tudhattuk, a „potrohos Nagy Sándor” vezette szak- szervezetek meg a Függet­len Szakszervezetek Ligája („akik aljasul elárulták az MDF munkástanács-moz galmát”), szintén rászolgál talc D. J. haragjára és meg­vetésére, azaz ki nem ma­radt senki sem. Rettenetes lehet egy eny nyíre tisztának ott küsz­ködnie a sok-sok (finomak leszünk) nem tisztával, harcba szállnia egy egész társadalommal. Meglehet, eljött a megváltó (k) ideje. Reménykedjünk? Nem tud­hatjuk. D. J. ugyanis így fejezte be szavait: „Uram, hánynom kell!” Akkor most megváltás lesz vagy ...?! KLIENS íj dsz ff:y Közismert, hogy január 1-jétől a volt szocialista országokkal való kereskedelemben áttérünk a dolláréi számolásra. Lnnék egyik követ- kezmenye, hogy valószínűleg kevesebb kocsi érkezik hazánkba 1391-ben es a keíeti márkák minden bizonnyal jóval drágábbak lesznek, mint eddig. Az elmúl i években monopol helyzetben iévő Merkúr import­osztályának vezetőjétől, Németh Györgytől érdeklődtünk a személy gépkocsi-kereskedelem jövő évi lehetőségeiről, valamint a Merkur el Képzelésciről. — A mi becslésünk szerint jövőre körülbelül 130—150 ezer új gépkocsi adható el a hazai piacon, ezen Óelül a Merkur 90—100 ezer autó forgalmazá­sát célozza meg mondja Né­meth György. Az a szándé­kunk, hogy a Merkur bizonyos típusok kizárólagos forgalma­zását kezdje meg. Elképzel­hető például, hogy egy-két éven belül alakul majd egy Lada részvénytársaság, amely­be a gyártón kívül a Merkúr is beszáll. Ez az rt. foglalkoz­na ezután a Ladák beszerzésé­vel, forgalmazásával és a szer­vizhálózat kiépítésével Ma­gyarországon. Jövőre a Merkur szerepe várhatóan nő az alkat rész-kereskedelmen belül is. Hamarosan dönt a kormány a személygépkocsi-forgalmazás jövő évi rendjéről, és tudomá­sunk szerint két változat van: vagy a teljes liberalizálás, vagy pedig bizonyos kontin­gens meghatározása, tehát egyfajta kötött keretgazdálko­dás fenntartása. 9 Megkötötte-e már jövő évi szerződéseit a Merkúr, és mit lebet mondani az árakról? — Vannak már megállapo­dásaink és előszerződéseink is. Konkrét szerződéseket azok­kal a keleti gyártókkal kötöt­tünk, ahol tudjuk, mit szállí­tunk az autókért cserébe. Pél­dául ilyen a Maruti, a Zastava és gyakorlatilag a Lada-import egy része is már biztos. Szin tén fixnek tekinthető a Polski 126 osnál bizonyos hánvad Körülbelül 90—100 ezer autó árukkal történő ellentételező sét va'ószínűleg nem lehr megoldani. Január 1-jétöl beszerzési áraink 30 80 szá ra lékkai nőnek. Ha monmarad a jelenlegi árkén -- i me-hani ■ mus — tehát ha nem váltó?, nak a vám-, az illeték- és a torgalmiadó-tételek —, akkoi egy Lada ara január i-jétöí 400—500 ezer forint körül lesi Ugyancsak változik az ár — mégpedig 1'tUelé —, ha példám leértékelik a forintot. (Ez pe dig jövőre a tervek szerint leg alább 15 százalékban megtör­ténik — szerk. megj.) A leg kedvezőbb esetben a Merkur nál jövőre a gépkocsiára' „csak” 40 százalékkal emel kednek. O On szerint hogyan alakul jövőié a gépkocsik iránti ke resiet Magyarországon? — A gépkocsik iránti fizető­képes kei es let jövőre becsié sünk szerint közel 40-45 száza lékkai esik vissza. Ennék nem­csak a megnöveltedett fogyasz­tói ár lesz az oka hanem az is hogy január 1 -jéve) jelen ősén eme' !!:edik az autók >nnf nii ős? köM.séfte is. ^ Mi ( öriőník a !'.;<» r (túrnál jelen3e.tr nyilvántartott köze) 33 1 ezé. n: ipt'oci'Lp',; ip"­. 'f'-.'-e!?- Na* a l'ö/el 300 350-en >ndiá!< fi pl ' eVvi?c*v7í Áqi" irra szán ! : t rj k ' 37 ('-P?'-» mo vi7r’T re rsö? 3. p­‘lŐio'T í'sp’r ' ’ ' n, iö\ " ip0 ne­(11 g trr Szabó Béla ® Miért volt az a nagy lincshangulat, amelyről Martin Antal most is beszél? És miért kellett neki az ost­rom után beszögelnie, bedesz- káznia az ablakokat és az aj­tókat? O Miért kellett a lakást szétverni, kirabolni, amit pedig nem vittek el. az utcára dobálni (fényképek, tanúval­lomások vannait)? © Miért kellett halottato­kat éjjel, titokban „elföl- delni” a kukoricásban? gfáh Miért kerestek még na- polcig bennünket: az édes­anyámat, a gyerekeket és en­gem, hogy leszámolhassanak velünk? A cikksorozat Márity Lász­lót most 'ártatlan áldozatnak kiáltja ki. Nekem pedig felró­ja, hogy könyvemben volks- bundistának nevezem őt, de hiszen ez a községben köztu­dott volt, és ő sem tagadta azt, sem nézeteivel, sem magatar­tásával. Györkei Jenő volt szovjet aspiráns, hadtörténész alezre­des úr, a Hadtörténeti Inté­zet többi szakértőjével együtt részt vett könyvem kéziratá­nak vitáján. Mindenki, közte természetesen ő maga is, el­mondta véleményét, senki „nem fogta le a kezét”, de a száját sem. Az elhangzott vé­lemények alapján én kijaví­tottam a kifogásolt részeket. A két fiatal újságírónő nagy fába vágta a fejszéjét, ami­kor hozzáfogott a cikksorozat összeállításához. Tulajdonkép­pen három per anyagán kellett, vagy kellett volna átrágniuk magukat, minden ma még élő tanúval beszélniük, bármelyik oldalon is álltak azok. A bí­róság a három per során mint-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom