Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-05 / 285. szám
»♦«»fii m iiuiumniuiiminimiiuiiHmimuiiminrmiiM'imiMiiiuimimmmm imiMmwmHiwiUHiiirminnnmiinülît'. (Cikkünk « a. ^IdcsSon) XXXIV. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Ára: S.JIO forint 1990. DECEMBER 5., SZERDA Drágán hízó sertések Bhinátúr helyett kényszervágás Olyannyira telítettek a vágóhidak, hogy a sertéstartó kis- és nagygazdaságokban mind komolyabb gondot okoz az állatok tartása, a költséges takarmányozásuk. A Felsőbabádi Állami Gazdaság telepén mintegy hétezer nagy fehér lapály hússertést tartanak, amelyeket együttműködési szerződés keretében a Kecskemét közelében lévő Városföldi Állami Gazdaságba szállítanak, s az ottani vágóhídon dolgozzák fel az állatokat. A, sertéseket fogadó városföldiek is olyannyira telítve vannak, hogy Fekete Jánosnak, a Felsőbabádi Állami Gazdaság kerületi igazgatójának tájékoztatása szerint ; számukra is gondot okozhatnak a decemberi szállítások, hiszen négy-ötszáz hússertésről van szó. A belföldi piac rendkívül telített. Az exportszállítások néhány kivételtől eltekintve szünetelnek. Az országban több tízezer sertés, hallani a szakemberektől, vágásra kész. A méregdrága takarmányok és tápok pedig a kistermelőket sújtják. A példaként felhozott Felsőbabádi Állami Gazdaságnak jól kiépített kapcsolatai vannak a kistermelőkkel. A kihelyezett’ állataiknak és a háztáji sertéseknek is, mintegy 12, ezer darabnak, el kell jutniuk a vágóhídra. Az állami gazdaságnak saját takarmánykeverő üzeme van. A szükséges kukoricát maguk termelik meg. Mivel a 200 hektárnyi tengeritáblát öntözni tudták, így őket nem sújtotta ezen a téren az aszályos nyár. Az oly sokat emlegetett olcsó, tengerentúlról érkező kukorica viszont nem úgy érkezik, ahogy azt a fogyasztói igények megkívánnák, ezért a gazdák kénytelenek beszerezni a szabadpiacról, s bizony egyre drágábban a szemes terményt. Fekete János utalt arra, is, hogy egyre szerényebb a haszon minden- meghizlaít sertésen. A városföldiek is több mint 20 millió forinttal tartoznak nekik. Amikor 36 százalékos kamatra kapja egy gazdaság a bankhitelt, s a meghizlalt sertéseken mindössze ötszázaléknyi haszon képződik, bizony nem a legmegnyugtatóbb a gazdálkodási jövőkép. Idén még hozzájutnak a felsőbabádiak is a kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak eddig biztosított állami kedvezményekhez, de jövőre mindez már nem létezik. Ha sikerül megmozdulnia a sertéshúsexportnak, akkor talán javul a helyzet, de ha nem: a belföld számára a húsbőség egyenlő lesz a sertéstartás csődjével. (gyócsi) Seregély Iván, egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke hivatalos látogatásra Németországba utazott. © Lőrinez Kálmán altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka szerdától az USA fegyveres erői vezérkari főnökei egyesített bizottságának meghívására tesz látogatást Washingtonban. © Négy mentőautó, 45 ezer kilogramm gyógyszer érkezett segélyként Magyarországra az Egyesült Államokból. • A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tájékoztatóján bejelentették: idén és jövőre mintegy 100 millió ECU anyagi támogatást kapunk az Európai Közösségtől az ipari szerkezet átalakítására, a mezőgazdasági fejlesztésekre és környezetvédelmi beruházásokra. 9 Megalakult az Országgyűlés pedagógus képviselőcsoportja. Tagjai között van Pozsgay Imre is. © A tudományos fokozatok új rendszerének megteremtése és az eddigi Tudományos Minősítő Bizottság megszüntetése mellett foglalt állást a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. 9 Halálos lövés ért egy határőrt Bátorligeten. Járőrtársa véletlenül elsütötte géppisztolyát. © Egy Szabolcs-Szatmár megyei fuvarozó karácsonyfák között több millió forint értékű higanyt próbált Magyarországra csempészni. Szovjet vámosok érték tetten. Mmhuteretnöki szélest ez Pesrtezmenfben Szebb jövőnk záloga: a hit, a bizalom és a stabilitás Ä pártoknak eimkmit ez szezvez „Mi, egy születő magyar demokrácia harcosaiként, nemcsak megvívtuk — bármelyik oldalon — a múlt rendszer lebontását, az új megalapozását, hanem egyek kell hogy legyünk abban: az ország e súlyos válságból való kivezetését végrehajtjuk, és megkíséreljük mindazt megtenni, amit lehetővé tesznek számunkra eszközeink s a külvilág.” E gondolattal vezette be Antall József miniszterelnök a parlamenti pártok és a közvélemény által olyannyira várt beszédét az Országgyűlés keddi ülésnapján. A miniszterelnök előrebocsátotta: őszintén kíván szólni a politikai és gazdasági kérdésekről, hogy a nemzet bizalmát megnyerje, s hogy azt a hitet valódi hitté és bizalommá tegye, amit a külföld hazánk iránt érez. Megítélése szerint hazánk ezen a télen válaszút elé érkezik, „a világ recseg-ropog körülöttünk”. Az elmúlt időszakban — folytatta — sokszor elmondtuk a vezető kormányoknak: ha nem tudjuk megoldani "a felemelkedést, megállítani a zuhanást, akkor itt olyan szociális feszültségek lesznek, amelyek a sokszor és sokfelől ünnepelt politikai demokrácia létét, a megszületett parlamentarizmust veszélyeztetik. A. most elérkezett válaszúton az a kérdés, merre megyünk, és merre halad a térség. , A tervezett jövő évi költségvetésről szólva érthetőnek nevezte a tárcák újabb és újabb igényét. A miniszterelnök elmondta: az ország adósságállománya 21 milliárd dollár, ebből jövőre 2,4 milliárd dollár törlesztés és 1,7 milliárd dollár kamatfizetés terhel bennünket. Önmagában ez a tény is óriási tehertétel. A 21 milliárdos adósságból valamivel több, mint 4 milliárdot költöttünk beruházásokra, a fennmaradó négyötöd rész a kamat- fizetés finanszírozására kellett. Az ország infrastruktúrá- lis elmaradottsága eléri a 250 milliárd forintot — monHátiérben a törvényhozás dotta a továbbiakban a kormányfő. Figyelmeztetett arra is, hogy a gazdasági átalakulás olyan súlyos szociális problémákat vet fel, amelyek miatt a szociálpolitikában, a munkaerő-gazdálkodás kérdésében átütő lépéseket kell tenni. Hazánkban a munkanélküliek száma jelenleg 61 ezer, becslések szerint ez a létszám kétszeresére, pesszimistább nézetek szerint háromszorosára is növekedhet. 1991-et súlyos megpróbáltatások jellemzik majd, ám ez az ára annak, hogy 1992- től megindulhasson a lassú felemelkedés — hangoztatta. A stabilitás, a bizalom és az áldozatvállalás alapkérdés. E három tényező együttes megléte biztosítja a hazai és külföldi beruházást, az egyensúlyt. ( A Parlament egyéb eseményeiről tudósításunk a 3. oldalon.) A Parlament elé terjesztették az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslásáról szóló törvényjavaslatot. A koalíciós kormány javaslata egységes kárpótlási rendszert fogalmaz meg a földtulajdont és a magántulajdon egyéb formáit ért sérelmek eseteire. Ezzel lezárulhat az a vita, amelyben az állami tulajdon rcprivatizálá- sának, azaz eredeti tulajdonosához való visszaszármaztatásának, illetve egyszerű privatizációnak, eladásának hívei csapatak össze. A tervezet lényege, hogy az 1919. június 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött Parlament összeillése után sérelmet szenvedett tulajdonosok úgynevezett kárpótlási jegyet, azaz egy bemutatásra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértéken megtestesítő értékpapírt kapnak. Ezt a speciális értékpapírt a tulajdonos az állami tulajdon privatizációja során értékesítendő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására használhatja. A termőföld esetében a kártérítés számításkulcsának alapja az úgynevezett aranykoronaérték. A kárpótlásra jogosult földek után járó térítés összegét az érintett termelőszövetkezetre, illetve jogutódjára terhelik. Feltehetően a kisgazdaigények bizonyos mértékű kielégítése játszott szerepet abban, hogy a jogtalanul elvett földért természetben kell kárpótlást nyújtani, ha ez lehetséges. Ennek alapján a tsz használatában lévő állami föld, amelyből megfelelő aranykorona-értékűt kell kimérni a kárpótlást ilyen módon igénylőknek. Tehát ha nem is az ősi birtokot, de földet kaphat az, aki abból szeretne megélni — legalábbis akkor, ha a T. Ház elfogadja a törvényt. Ahhoz képest Senkit nem érhetett csalódás. Antall József kormányfő tegnap fél ötkor, ahogyan azt előre jelezték, megszólalt a Parlamentben. A várakozásoknak megfelelően, önmagát adva, a kormányfő tagoltan, megfontoltan beszélt egészen hat óráig. Mértékadó esélyla- tolgatók jóslatait beváltva nem jelentett be változást kormányában, viszont kormánykörök előrejelzését igazolva elemezte az ország helyzetét. Elemzése nem nélkülözte sem az adatokat, sem a dialektikát. Szózatában helyet kaptak a történelmi gyökerek éppúgy, mint a begyűrűző objektív körülmények. A kormányfő felelősséggel állította, hogy ütött az ébredés órája, s első pillantásunk a válaszúira esik. Kormányfőnk biztosított mindenkit, hogy van kivezető út, s garantálta, hogy ezt a kormány is meg tudja találni. Küszködve, vért izzadva, soksok kritikától meggyötörtén, mint ahogy a költség- vetés sorsa is kinéz, de megtalálja. A miniszterelnök közölte a képviselőházzal, tudja, hogy a költségvetési előterjesztésüket rossznak ítélik majd, de emlékeztetett rá, hogy a Golf-----magyaru l öböl- — háború ettől még sokkal rosszabb lehet. Kifejtette, hogy éheznek a Szovjetunióban, de nálunk aszály is volt. Megemlítette, hogy a szocialista kempingben mi büszkén kihúztuk magunkat, és büszkén jelentette, hogy ez ma sincs másképp. Ahhoz képest ugyanis még mindig hozzuk a formánkat. Végezetül hangsúlyozta, hogy a jövő esztendő nehézségekkel lesz terhes, sok áldozatra lesz szükség, de 1992- ben már iobb lesz. Ahhoz képest. Ahhoz képest, hogy begyűrűznek az objektív körülmények. Ahhoz képest, hogy békésen átmentünk. Ahhoz képest, hogy itt ül az ájemef (magyarul iemef) a nyakunkon. Ahhoz képest, hogy ezt az országot örököltük, s nem, mondjuk, Ausztriát. Ahhoz képest, hogy nem is Romániát. Ahhoz képest, hogy megalkottuk a többpárti Parlamentet, s még az ellenzék is beleülhetett. Ahhoz képest, ami mögöttünk van, meg ahhoz képest, ami előttünk. És ahhoz képest, amihez. A legújabb kori történelem első demokratikus kormányának felelős minisztere tagolt, megfontolt beszédében a válaszúira hívta föl népének figyelmét. A kormány a két lehetséges út közül a kivezetőt választotta. Mert van kivezető út, mondotta Antall József, ahhoz képest. És ahhoz képest a , kormány azt a kivezető utat választotta, amelyiket mindenki nagyon jól ismer, s ezért kár a szót vesztegetni rá. Másfél órába bele sem férne ennek taglalása, így aztán a képviselők, a frakcióvezetők sem szaporították a szót: szó nélkül az ülésteremből kivezető utat választották. És ahhoz képest ez volt a legjobb, amit választhattak. Jakubovits Anna
