Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-28 / 303. szám

m? Mm.-y K, 1990. DECEMBER 28., PÉNTEK 3 A körjegyző nem akar visszalépni A polgármestert leszavazták Szabó Lajos, Vámosmikola, Perőcsény és Tésa körjegyzője láthatóan felindult. Nem akar részt venni abban a közös be­szélgetésben, amit én kértem, dr. Vass István polgármester jelenlétében. Az is idegesíthe­ti, hogy dr. Tauber Ákos he­lyi állatorvos, önkormányzati tag és az ügyrendi bizottság vezetője kérdezi: velünk ma­radhat-e, ha már véletlenül ide vetődött? Ml KÓLÁI PATTHELYZET — Az újságíró nem hatósá­got képvisel. Legfeljebb kér­dezhet — jelentem ki bele­egyezve. Az ellen sem tehetek semmit, hogy a körjegyző ke­rek perec kijelenti: Ö ebben a beszélgetésben nem akar részt venni. Azt azért megmondhat­ja: a jelen levő két községi ve­zető eddig mindent elkövetett azért, hogy őt kinyírhassa. — Huszonöt éve dolgozom itt. Egyetlen fillér sem tapad a kezemhez. Szakmai kifogás nem volt ellenem. Emberi ta­lán lehetne, mert a hibáktól senki sem mentes. Végzem a dolgomat, amíg engedik — közli méltatlankodva a három község korábbi vb-titkára, az­tán távozik. Sajnos nem egyedi esetről van szó. Túl sok pozícióhoz kötődő vita. akadályozza a he­lyi önkormányzatok érdemi munkájának megkezdését. Lapunk váci mellékletében Koroknai Gábor már decem­ber 12-én írt arról, hogy bár ötórás vita után, de mégis Szabó Lajost fogadta el kör­jegyzőnek a három falu önkor­mányzata a novemberi ülésen. Akkor az apparátusból Szán­tó Enikő pályázott még, de ő a —szavazás előtt visszalépett. Pályázott a Budapesten lakó dr. Vajdáné dr. Csorba Éva jogász, aki a meghallgatáskor úgy képzelte el: Nem költöz­ne ki Budapestről, de ha kap­na szolgálati lakást, akkor két- háront éjszakát a faluban töl­tene. Vass István most úgy pontosítja ezt az információt: még akkor megmondták, egész heti, nyolcórás munkát kér­nének tőle. A dolog különben sem érdekes, mert Vajdáné az ő kérésére közben visszalé­pett. Az is pontatlanság, hogy Koroknai Gábor azt állítja abban a cikkben: a polgár- mester hetenként egy napot töltene a hivatalban. Ezzel István. — Nem dolgoztam ve­le, nem ismerem. Én csak a rendelet értelmezésére hivat­kozhatok. A 66/1990. számút módosító 100/1990. XII. 2. 1. paragrafus második bekezdése alapján tanácsakadémiát vég­zett személy már nem lehet körjegyző, csak jegyző. A RENDELETEK BONYOLULTAK Durján Miklós önkormány­zati képviselő hosszú vajúdás után döntött úgy, hogy a nagy tapasztalattal, helyismerettel rendelkező Szabó Lajos mel­lett áll ki. Megkérdezte a köz- társasági megbízott hatáskörét gyakorló dr. Petrik Jánost, akkor még a megyei tanács vb-titkárát, aki szerint a ki­nevezés jogi értelemben lehet­séges. Ezzel szemben dr. Tau­ber Ákos és Vass István a Belügyminisztérium önkor­mányzati főosztályától érke­zett levelet idézi. Dr. Szabó Lajos főosztályvezető szeriint jogsértés történt, a kinevezés visszavonását javasolja. Csakhogy a rendeletek min­dig bonyolultak. Dr. Haraszti Katalin, a BM önigazgatási és önkormányzati Tájékoztató Szolgálat megbízott osztályve­zetőjét kérdezve, többek kö­zött azt a választ kaptuk: az önkormányzat határozata meg­indokolható, ha azt az embert meg akarják tartani az állá­sában. Egyetlen vezető, akit ismer a falu, és őt ismerik. Az em­berek nem azt kérdezik, mit mond a jogszabály, hanem azt nézik, ki érti meg őket, kihez fordulhatnak az ügyeikkel. — A jogszabály nem foglal­kozik a kérdés emberi oldalá­val — mondja a polgármes­ter. Kétszer már leszavazták. Még mindig nem mondott le arról, hogy új pályázatot íras­son ki. Kovács T. István szemben itt tartózkodik kedd­től péntekig. Más kérdés, hogy a választási nagygyűlésen nyíltan megmondta: mellék­állásban vállalja ezt a tisztsé­get. Budapesten egy munka- közösséget alapítottak, a Váci Kötöttárugyárban van mellék- foglalkozása, ezért az idővel ennek megfelelően kell gaz­dálkodnia. A tiszteletdíja va­lóban 16 ezer forint, gépkocsi­használatra viszont csak ezer­ötszázat kap. Külön útiköltsé­get Budapest és Mikola között neki nem térítenek. Koroknai Gábor viszont ezek után is azt ajánlja: ha neki nem hiszek, tájékozódjanak a faluban. December 19-én érkezett a telefonhívás. — E pillanatban ülésezik a képviselő-testület. A polgármester most másodjá­ra próbálja visszavonatni Sza­bó Lajos körjegyzői kinevezé­sét. KI ISMERI A FALUT? — Mit akar az az ember? Kivel akar dolgozni? Egyetlen vezető, aki helybeli, érti a dol­gát. Mi baja vele? Kérdezzék meg — ajánlotta a telefonáló. Az eredmény azóta ismertté vált. A polgármester ismét ki­sebbségben maradt. A nagy vitának viszont híre ment a faluban. A 30 ezer forintos ál­lás ügye sok embert kezd már foglalkoztatni. Utólag kérde­zik. azok is, akik nem mentek el szavazni: ha csak a válasz­tók negyven százaléka járult az urnákhoz, a voksok három jelölt közt oszlottak meg, ak­kor lényegében kit képvisel a doktor úr? — A tartózkodás is válasz­tás — véli az ellentábor. — Akkor kellett volna ezen gon­dolkozni. Nem volt titok, hogy a jelölt nem helybeli. Csak ad­dig laktak Mikolán, míg a fe­lesége a perőcsényi termelő- szövetkezet jogásza volt. Most viszont Pesten él a család. — No de lehet így igazgat­ni egy községet? Hisz ez eddig két főállású vezetőt kötött le egész napra. Aztán, ha új pá­lyázatot írnak ki, amiről a polgármester még mindig nem mondott le, érdemes feláldoz­ni egy szolgálati lakást idegen vezető javára, amikor itt a helybeli? — Sem szakmailag, sem em­berileg nincs kifogásom Szabó Lajos ellen — hangoztatja Vass borotvapengével „operált” ki egy lövedéket a lábából, s a „műtét” annyira komoly volt, hogy hősünk elájult. Ezt köve­tően beduinnak álcázva magát átúszott a Tigris túlpartjára, szamarat lopott, majd a siva­tagon át Szíriába menekült. A valóság azonban kevésbé dicső. Iraki szemtanúk szerint Szaddam szerepe a félresike­rült merényletben jelentékte­len volt, csak könnyebben se­besült meg, sebét pedig saját bajtársai ejtették rajta, merő véletlens égből. Szíriából Szaddám Egyip­tomba ment, ez a négy eszten­dő jelentette egyetlen hosszabb külföldi tartózkodását. Hősünk itt újra megkezdte politikai tevékenységét, hogy végül hu­szonnégy éves korában fejezze be — középiskolai tanulmá­nyait. Kairóban kétszer letar­tóztatták, de mindkét alka­lommal szabadlábra helyezték. Első letartóztatására akkor ke­rült sor, amikor halállal fe­nyegette egyik honfitársát, po­litikai nézeteltérés miatt. Má­sodjára akkor vették őrizetbe, amikor késsel a kezében ker­gette a kairói utcákon égjük Baath párti iskolatársát. Ez a diák később Jordánia tájékoz­tatási minisztere lett. Szaddam 1961-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a kairói jogi fakultáson. Végül aztán nem Kairóban vette kézhez jogi diplomáját, hanem Bagdadban, miután már a re­zsim második számú embere lett. Vagyis tiszteletbeli dok­torrá avatták. Az ünnep utáni első mun­kanapon, csütörtökön, az ér­demi munkát megelőzően, a T. Ház döntött arról hogy Zsí­ros Géza, kisgazdapárti kép­viselő önálló indítványát az emberi jogok és szabadságjo­gok védelméről szóló római egyezmény törvényerőre eme­léséről, napirendre tűzi. A plénum először a költségve­tést vitatta meg részletesen. A felszólalók szinte mindegyike saját módosító indítványát-in- dítványait indokolta, vagy azokról mondott véleményt. A több száz javaslat többségében a költségvetés egy-egy részle­téhez kapcsolódott, néhány a kiadások csökkentését kívánta szolgálni, míg mások kevesell­tek bizonyos előirányzatokat. Szóba került a társadalom­biztosítás, a mezőgazdaság tá­mogatása, többen is beszéltek a költségvetési szervek vállal­kozási lehetőségeiről, az okta­tásügyről, a környezetvéde­lemről, az üzemanyagok fo­gyasztási adójáról. Számos hozzászóló aggódott, hogy a költségvetés rendkívül szűk- markúan támogatja a kulturá­lis tevékenységet, a könyvki­adás, a művelődés állami tá­mogatását szorgalmazták. Ha­sonlóan sok képviselő kért szót az aprófalvak védelmében, il­letve a nemzeti és etni-kai ki­sebbségeket támogató költség- vetési előirányzat miatt. Több képviselő egyetértett abban, hogy a kormány által előterjesztett költségvetés csak átmeneti megoldás, a válság gyökereit nem érinti. Hosszú idő után először szó­lalt fel Tölgyessy Péter, sza­baddemokrata képviselő, aki konkrét példákkal támasztot­ta alá, hogy ez az előterjesz­tés — a korábbiakhoz hason­lóan — az „osztogató-fosztoga- tó állam” költségvetése. A ki­adási oldalt elemezve megál­tett, a költségvetési kiadások jelentős csökkentését elfogad­hatónak tartotta, hogy más te­rületen így biztosítsák a fede­zetet. Ezzel enyhítik a lakosság terheit. így elsősorban az álla­mi apparátusra és a közigaz­gatásra jut kevesebb. Kupa Mihály pénzügyminiszter vé­leménye szerint a kormány meglehetősen rugalmas maga­tartást tanúsított és ez nagy­mértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyetértés legyen a költ­ségvetés kérdésében az Or­szággyűlés és a kormány kö­zött. A költségvetés részletes vi­tájának elnapolása után, a Szakképzési Alapról szóló tör­vényjavaslat került napirend­re, de a határozathozatalra csak később kerül sor. Az Országgyűlés pénteki munkanapja a bizottsági ülé­sekkel kezdődik, a költségve­tési módosító javaslatok meg­tárgyalásával. Ki az ellenség? Magyarország ellenségekkel van körülvéve, mint a Kö­zel-Keleten Izrael, éppen ezért ne sajnálja senki se a pénzt a honvédelmi költségvetéstől — mondta felszólalá­sában Borz Miklós, Pest megyei kisgazda-képviselő. Hogy ki ellenség, s ki nem, arról a T. Háznak úgy lát­szik egészen más a véleménye. Orbán Viktor kishíján dührohamot kapott a diplomatikusnak éppen nem ne­vezhető kijelentés hallatán. Jeszenszky Géza külügymi­niszter is sietett elhatárolni kormányát eme állásponttól, ő ugyanis saját bőrén tapasztalhatta, mennyi kárt koz­hat egy ilyen megnyilatkozás. S hogy ki az ellenség, s ki a barát, arról egészen más véleménye volt a frakcióvezetőt helyettesítő Oláh Sándor kisgazda-főtitkárnak is. ö ugyanis már jó néhányszor el- mondta, a Kisgazdapárt egyik legfőbb ellensége néhány tagjának meggondolatlan, demagóg megnyilatkozása. Sietett is pártja nevében elhatárolni magát Borz úr felszólalásától. Mentette a menthetőt. A kisgazdák tekin­télyét. Cs. A. LESZ E MIBŐL GYÓGYÍTANI? Foltozzák a kórház lepedőjét Gyógyítani drága dolog. Sőt, egyre drágább. A kórházak bukszája pedig igencsak vé­konyka. Mintha elszegényedné­nek. Legalábbis ez sejlik ki Sze­keres Erzsébetnek, a ceglédi Toldy Ferenc kórház ápolási igazgatóhelyettesének szavai­ból. kü. A gyógyítás maga nem le­het rosszaoO. De a töboi... Evek oía ecmarad a textíliák, a kezimuszeren (ollók, csipe­sze^ kapocsszedok, s hason­lóig csereje. Ennek tisztán anyagi az oka. KirojtosoaiK, eirongyolodik a lepedő, a be­tegpizsama, a párnahuzat, a munnanopeny, nem vág a ko­pott ollo. Ezektől ugyan még lehet gyógyítani, de keserű a szájíze a nővérnek, a betegnek is, ha ugyanakkor azt látja: a Róbert Károly körúti kórház­ban a nővérszobában ITT tévé van, teakonyha, pihenőszoba, míg nálunk még hűtőszekrény sincs elég, hogy a betegek élel­mét külön tárolhassuk. Szóval az a baj, hogy ami a komfortot növelné, a beteg kényelmét szolgálná, a nővér közérzetét javítaná, arra a városi kórház­nak nem futja. S hadd jegyez­zem meg: az év eleji 16 száza­lékos béremelés sem volt sok, az infláció több. Éppen az ágy mellett három műszakban dol­gozók azok, akiket sújt, ők nem tudnak különmunkát vál­lalni, az átlagbérük nálunk alig több mint 9 ezer forint... © Elszegényednek végképp? — kérdezzük Bobál Istvántól, a kórház gazdasági igazgatójá­tól. — Idén, 1990-ben 13 milliós tartozással rajtoltunk. Sok ez vágj; kevés? A 120 milliós mű­ködési költségkerethez képest csekélység, de ha azt nézzük, hogy több mint egy havi fi­nanszírozásunk ára, akkor ren­geteg. A hiány okai között volt, hogy esztendők óta a mű­ködőképesség alsó határához elégséges pénzt kapott a kór­ház, s az is, hogy év elején zárolta a városháza 9,2 mil­liónkat, mert ők sem dúskál­tak a költségvetésben. Vállalta az önkormányzat, hogy ezt a pénzt még év végéig folyósít­ja, lehet, hogy épp ma jön meg. S van egy harmadik ok is: januárban a társadalom- biztosítás vette át a kórházfi­nanszírozást, mechanikusan al­kalmazva a korábbi módszert, azaz nem törekedett a hátrá­nyos helyzetű kórházak fel­zárkóztatására. Pedig a beteg itt is ugyanolyan beteg, ugyan­olyan állampolgár, mint pél­dául a megyei kórházakban. Gyógyítani is ugyanolyan szín­vonalon kell. Ráadásul a mi gyógyintézetünknek vannak megyei specialitásai is, mint a műszemlencse, ízületi proté­zis vagy pacemaker-beültetés. Húszéves a kórházunk, sok benne a felújítandó vezetékhá­lózat. Jövőre szeretnénk elkez­deni p. rekonstrukciót, az ütemterv kész. ® Ha ez mind igaz, akkor kérdés: hogyan jöttek, s jön■ nek ki a pénzből? — Ami a bért illeti, arról Szekeres Erzsébet beszélt. Sőt, tulajdonképpen a többiről is. Hiszen az általa említett hiá­nyok mögött többnyire ott a pénzhiány. Valóban rendszeres az osztályok havi igényeinek megnyirbálása. A listáikat ko­rábban az én hálátlan felada­tom volt „meghúzni”, most a szakmai igazgatóhelyettesek és a főorvosok alkudoznak, ami mögött az áll, hogy min­den hónap elején megmond­juk: összesen mennyi eszközre futja a kórháznak. Kicentiz- ve... ® A vállalkozás lehetőségé­vel nem élnek? — Idei első vállalkozásunk az volt. hogy megszüntettük a veszteséges zöldségkertészetet és a sertéstelepet. Eredetileg mindkettő nyereséges és hasz­nos volt, elősegítette az ol­csóbb betegélelmezést. De az árdrágulások miatt ezen is 50 ezret vesztettünk. Most bér­be adtuk a telepet — évi 60 ezerért. Azzal is próbálkoz­tunk: az üres helységeket ad­tuk bérbe büfének, üzletnek — ez újabb 200 ezret hozott. S még fél milliót, hogy a nélkü­lözhető, korszerűtlen eszközö­kön — volt közte egycsatornás EKG, fogászati szék, kifőzős fecskendő — túladtunk. ® Apropó jövő. Mit vár tőle? — Nem fogja elhinni, de most, december végén még fo­galmam sincs arról, hogy pon­tosan mennyit kapunk jövőre. Csak azt tudom, amit a többi tévénéző: az ágazat költségve­tése 20 százalékos bérautoma­tizmust és 10 százalékos dologi kiadásnövekményt tervez. Amikor az energia a hírek szerint még az inflációnál is jobban, állítólag 50-70 száza­lékkal drágul! Nem sok jót jó­solok magunknak. Hacsak... © Hacsak? ■— Üj dolog: már idén is a városi tanács finanszírozta a felújítást, a beruházást. A tu­lajdonos köteles gondoskodni erről, de az ügy nem érinti a működési költségeket. Nyitott kérdés, hogy a város megoszt­ja-e szerepét a többi környék­beli önkormányzattal. Hiszen Cegléden csak 40 ezren élnek, a felvételi körzetünkben pedig 80 ezren. S nyitott az is: lesz-e módja az önkormányzatoknak a polgárai érdekében valami módon — akár adományokkal, hozzájárulással is — kiegészí­teni a működési pénzeinket. Gyanítom: jövőre még foltoz­gatni fogjuk a lepedőket, s számolgatjuk tovább az egy­szer használatos fecskendőt. De bízzunk benne, a felismerés, hogy mindenki lehet beteg, s kerülhet kórházba, előbb- utóbb azért érvényre juttatja a hosszú távú érdeket. Addig is: nekünk jó megoldás lenne, ha a mérhető teljesítmény alapján csorgatnák a pénzt a kórházaknak az ágazaton be­lül... V. G. P, — Bizony elég nehezen jöt­tünk ki idén. Az egyszer hasz­nálatos tűket, fecskendőket be kellett osztani. Oda kellett fi­gyelnünk, hogy akkor és ott használjuk fel, amikor és ahol indokolt... © Nem értem. Az injekció vagy kell, vagy nem? — Félreértett. Arról van szó, hogy vannak egyszerre bead­ható, „összeszívható” injek­ciók, így egy húszmilliliteres fecskendővel és egy tűvel ki lehet váltani három ötmillili­teres fecskendőt és megspórol­ni két tűt. Ezekből egyébként voltak kisebb átmeneti hiá- nj-ok is. © S a többi gyógyításhoz elengedhetetlen holmi? Abból akadt elég? — Hónap végén az osztályok egymástól kéregettek olykor infúziós és transzfúziós szere­léket, hőmérőt, egyszer haszná­latos fóliakesztyűt. Szinte min­dig és mindenki kevesebbet kapott, mint amennyit igé­nyelt. De azt hiszem, a jelen­ség oka nemcsak az elszegé­nyedés, hanem az is: rosszab­bodik az általános egészségi állapot, tovább tart ugyanan­nak a bajnak a gyógyítása. Volt gyógyszerhiány is. Az or­vosságok zöme helyettesíthető, de sajnos rendszerint drágább gyógyszerrel. © Ezek szerint érzik a pénz­hiányt. Csorbul a beteg érde­ke? — Nézze, minket köt az es­Osziogatófosztogató költségvetési vita a Tisztelt Házban Hét fő csapás a családokra lapította, hogy a döntések ref­lexszernek és ugyanazon lob­byk, érdekcsoportok befolyá­solták azt. A bevételi oldalon is a régi taktikák érvényesül­nek. Véleménye szerint ez a költségvetés hét fő csapást fog mérni a magyar családokra: a lakbérek körülbelül 70 száza­lékkal emelkednek, minimáli­san 1 ezer 500 forinttal nőnek az önállóan lakást építők ka­matterhei, az alapvető élelmi­szerárak legkevesebb 30 szá­zalékkal emelkednek, az ener­gia áremelkedése elérheti a 100 százalékot is, a negyedik csapás az üzemanyagár-emelés és a kötelező gépjármű-bizto­sítás, az adótáblák változatla­nul hagyása a következő, s ta­lán a legsúlyosabb csapás a he­lyi adók bevezetése, s végül közvetve a munkanélküliség, hiszen a munkanélküli-segé­lyekre csak márciusig van fe­dezet. A kormány a képviselői fel­vetések többségével egvetér­Kairói tartózkodása idején vette feleségül nagybátyjának, Kairalláhnak a lányát, Szajji- dát. Egjúptomi tanulmányait váratlanul meg kellett szakíta­nia, amikor baathista érzelmű arab nacionalista katonatisztek egy csoportjának sikerült meg­buktatniuk és meggyilkolniuk a nagyon népszerű Kászem tá­bornokot, akit főleg az iraki szegénység kedvelt. Sokan nem is akarták elhin­ni, hogy Kászem halott. Azt suttogták, hogy csak elrejtő­zött, és egy napon újra előjön. A baathisták viszont visszata­szító módon bizonyították be, hogy Kászem halott. A tábor­nok. golyótól szaggatott hullá­ját a televízióban bemutatták. Szamír el-Halíl erről így ír könyvének, „A félelem köztár- saságá”-nak lapjain: „A holt­testet ülő helyzetbe hozták a stúdióban. Egy katona járt-kelt a halott körül, igazgatva a test­részeket. A kamera ezután be­mutatta, milyen pusztítás érte a hadügyminisztériumot, ahol Kászem a végsőkig kitartott. A kép ismét a stúdióba váltott, a holttestet ért golyók be- és kimeneti nyomait mutatta. A kísérteties és borzalmas képso­rozat úgy fejeződött be, hogy a katona hajánál fogva megra­gadta a halott fejét — ekkor közeli képet mutattak —, majd a nyomorult a hulla arcába köpött.” Szaddamot viszont lelkese­dés töltötte el. Sietett vissza Bagdadba, hogy részése legyen a forradalomnak. Ekkoriban huszonhat éves volt. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom