Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-23 / 301. szám
Délidőben Délldfl. ABC-áruhá*, pénztár, sorállás. Előttem zakóban, nyakkendősen elegáns férfi. Kosarában pezsgő. Némi tülekedés. Hátulról — vagy ötünket előzgetve — társa araszol előre. „Én fogok fizetni, tessék csak engedni” ! Kosarában újabb' pezsgők. „Mennyi lesz? Csak? A pezsgőket is beszámította, aranyoskám?” Az elegáns férfiak udvariasan fizetnek, távoznak. Én is kifizetem a fél kiló kenyeret, a négy tojást, meg a kempingsajtot. „Te, ez olyan jónak néz ki” — mondja a pezsgős úr barátjának. „Én ?!> annak látom” — válaszolja amaz. S az AK rendszámú Volgához érnek, komótosan kicsomagolnak a hátsó ülésen, s pukkasztanak egyet, majd szájról szájra jár az egyik pezsgősüveg. Délidőben így mulat e<ry a környékre tévedt (állami?) úr manapság. <b. o.) Advent és chanuka gyertyái Mert melegebb a fénye Decemberben állertydk gyúl- nak a csillár alatti fenyőkoszorúkon, s természetesen a templomokban. A katolikusok négy egymásutáni vasárnap eggyel több gyertyát gyújtanak meg, az Űr jövet közeledtét jelezve. Az advent elnevezés épp ezért ezt a várakozási, készülődés! időt jelenti, ami alatt böjttel, elmélkedéssel az emberek felkészülnek az ünnepekre. A szentestei böjtre, az éjféli misére, at év végi hálaadásra. Tehát mérlegkészítés alkalma az a pár nap, ami még hátravan az évből; o megpihe- nésé, a megnyugvásé és az örömé. A zene ihletésében r ***•- • Prohászka Antal festőművész, aki hosszú éveken át Cegléden élt és dolgozott, most a Kossuth Múzeumban mutatja be az elmúlt évtizedben készült, Bartók Béla zenéje által ihletett képeit. Jó szívvel ajánljuk a modern művészetet kedvelők figyelmébe (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A gyertya fénye mindig más, mint az égőé. Sejtelmesebb és melegebb, még a füstjével együtt is, mint bármiféle műfény. A gyertyagyújtás viszont nem egyedüli sajátja a katolikusoknak, mert az izraeliták is gyújtanak lángot, s mert a főpap mécses csodás módon még nyolc napig égni tudott, nyolc gyertyát gyújtanak. December 11-től kezdődött az idén a chanuka, azaz a felavatás ünnepe. A templomra vonatkozik. ugyanis Kr. e. 167- ben ÍV. Antiochus szír—görög uralkodó elfoglalta Jeruzsálemet és a szentélyben Zeuszt helyeztette el. Viszont a zsidók fellázadtak a helllnisztikus befolyás ellen, Matitjáhu a felkelés élére állt, amit fia, Júda Makkabi vezetett tovább. 164-ben visszavette a szabadsághős és kiváló gerillavezér a szentélyt, s ezért került sor az újabb szentelésre. A Talmud Sábbosz kötete szerint sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad chanuka idején, öröm alkalma, amikor a választott nép Ismét visszaszerezte önérzetét és az önmaga iránt táplált önbizalmat. „Bóruh átó ádajnoj Elaj- hénu meleh hoajlom...” — Áldott vagy. Örökkévaló Istenünk, a világ Királya... A paradicsomi bűnbeesést idézi Ádám ás Éva napja szenteste napján, december 24-én, amelynek a következményeit szüntette meg a Megváltó születése. Karácsony első és második napja egyaránt ünnep mindegyik keresztény felekezet számára, az azt megelőző böjttel együtt. Viszont a zsidók december 27-én böjtölnek, Aszóró b’Tévész alkalmából, s különben pedig Szent Jánost ünnepli a keresztény világ. (S lírányi) Nem adhat felmentést a részvétlenség Szakítópróbák sorát éljük Miközben még csak ízlelgetjük a telet, sok minden történik országunkban. Mint annyiszor a történelmünk folyamán, szakítópróbák sorát éljük meg, s vélt vagy éppen valós bírák mérnek kinek-kinek joggal vagy éppen jogtalanul szánt penitenciákat, kétes értékű tisztító gyónásokat. A bélyegekről hol innen, hol onnan hallani, a kabát- és bekecscserékről is, de vajmi kevés hírünk akad a hiteles folytonosságról, ami az egyéneket illeti. Mert miközben a társadalmunkra egyre inkább a kóros anémia jellemző, e mostani reformkor másabb, mint a XIX. századi. Jelen reformkorunk legalább annyira. reformkor, mint amennyire a Cavinton kora. Veszélyes feledékenységben szenvednek, szenvedünk, s bizony okkal mondható, hogy az „Igeragozást” bárki nyugodtan elkezdheti ... Mégis nem a társadalmi, politikai változásoknak szeretném szentelni soraimat, hanem az ünnepnek, az ünneplésnek. Hisz ha a felelősség miatti félelem és a rettegett jólét minden rendű-rangú emberből ilyen furcsa tornamutatványokat vált ki, a szeretet ünnepe előestéjén talán egyet kérni — lehetséges. A következetességet! Igen, azt. De nem a bűnökét. Erről és ezzel azonban legfőképp az olyan embereknek érdemes foglalkozni, akik a legkevésbé sem sértődöttségben, kisebbrendűségi érzésben, vagy szélsőséges nézetekben tobzódnak. A XX. századi történelmünkben épp eleget szenvedett már népünk a kisstílű zsarnokoktól és a még nagyobb kárt okozó kiszolgálóiktól. Fennáll a veszélye, hogy a Justitia, a penitencia, a tolerancia és a lojalitás egymás ellenére ható jelenségekké válnak. Pedig van gyógyír, van alkalom a jó folytatására, mert így gondolkodó emberek is akadnak szép számmal, de van mód a jobbulásra is. Azon a decemberi éjszakán ott, az emberek azzal voltak elfoglalva, hogy örüljenek egymásnak, a régen látott rokonoknak, mert megtalálták a kényelmetlen népszámlálásnak az előnyét is. De nem adhatott volna számukra felmentést a részvétlenség. így kellett megszületnie annak az Embernek, akit csak Emberfiának nevezünk, s Önmaga a történelem sorsát megváltoztatta, sőt megfordította. Ma különösen érdemes róla gondolkodni, aki csupán any- nylt vétett a hatalom ellen, hogy a Zsidók Királyának merte magát nevezni. Már ennyi elég volt ahhoz, hogy majd 33 évvel később a kor legkegyetlenebb módján teljesedhessen be rajta a próféták jövendölése. Ki ez az ember, akt még ennyi év után is szűnni nem akaró vitákat támaszt a hitet- lenkedők és a hívók között, akinek életével és halálával — ez is igaz —, annyian vissza tudtak, vissza mertek élni? Emlékszem arra, hogy mekkora megdöbbenést keltett az húsz évvel ezelőtt, ha valaki egy nyilvános programban nem időszámítás szerinti éveket említett (sőt nota bene!), írt lm... Bizony Skandalum volt. Eleinte nyílt hatalom- sértést kerestek mögötte, titkolt klerikallzmust, majd jött az (ál)tudományos tézis; nem Is akkor született a Megváltó! De megszületett! — sa pontosítás is megtörtént már soksok évvel ezelőtt. Ugyanis, hogy ö i.e. 4-ben született, a megszületés tényén mit sem változtat, de azért a modern történelmi kronológiának, komolyan mégsem gondolhatja senki, hogy egy „Időszámítás” nevű úr lett volna a mérföldé« alakja! Ko- moróczy Géza barátom szellemesen mondja erre, hogy a megjegyzés azért nem jó, mert az ökör következetességével. „időszámítás előtt" után következik az időszámítás után. Ez pedig nagy baj, mert előtte pottyan az atombomba. Karácsony; az incartatio el- szlávosodott alakjából alakult ki, amely megtestesülést jelent, vagyis a testet fölvett Istenfia ünnepe. A szeretet és a béke ünnepe, olyan értelemben is, mint ahogy a német dal jelenti : Csendes éj ... De van-e, lehet-e csendes éj, amikor annyi nehézség, annyi lelki probléma és anyagi gond gyötri a magyar családokat? Van-e kitti? Igen, van, de oda hit és optimizmus szükséges, Erre kellene felnőttet, gyermeket felkészíteni, mert az egyre drágább anyagi javak mellett is, épp a béke és a csönd, no meg a békesség a legnagyobb kincs. Azt már csak fohászban kérhetem Cegléd népétől, hogy az összefogás hozza meg a békét s a csendet, mert bizony nagy judicium kell ahhoz, hogy a Megváltó ünnepén az igaz, s a gaz közötti különbséget biztosan meg tudjuk határozni. Csak az i- betű a különbség? Surányl Dezső KORPUSZ. Apáti-Tóth Sándor „Etűdök” című ciklusából A jövő egy nagy kérdőjel A gyerekek kevésbé elnézőek ^ A napokban a Földváry^ iskola Malom fríri épületé- ^ ben vendégeskedett — az v élő adás közvetítésekor — a Magyar Televízió ismert rendezője, Vadkerti Tibor. i5 Ekkor készítettünk rövid interjút, vele. — Ki mit tud?-ok, Három kívánság, Orrom krumpli, hajam kóc, és sorolhatnám még. Ha valaki elvégzi a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, akkor nem ifjúsági rendezőként veszi át a diplomáját, önt mi sodorta a televíziózásnak erre a területére? — Tulajdonképpen azért maradtam ezen a területen, mert egy széles skálán mozoghattam. Csinálhattam revü- től a szórakoztató tévéjátékig, dokumentumfilmig számos dolgot. A régebbi merevebb struktúrában nem próbálhatta ki senki ennyire az alkotókedvét. Itt szerencsére megadatott az, hogy többféle műfajban bizonyíthassam, valójában mire is vagyok képes. Kétségtelen, hogy a gyerekek oldottabb nyelvezetét, egyéniségét könnyebb tükrözni. — Ugyanakkor, ahogyan a fiatalokhoz szól, azzal a felnőtteknek is üzen? — Pontosan. Mindig szerettem azt, hogy nézettek legyenek a produkciók, amiket csinálok. Véleményem szerint a Három kívánság Is azért aratott eddig sikert, mert a felnőtteket is a képernyő elé csalta. Én mindig arra törekszem, hogy lehetőleg mindenki számára élvezhetőek legyenek a műsoraim. — Másfajta munkastílusra van-e szüksége? — Aligha kell Itt túlságosan másfajta stílus. Talán pergőbben, gyorsabb ritmusban és látványosabban kell rendezni, mint a felnőtteknek készülő alkotásokat. Mert a gyerekek kevésbé elnézőek, nagyon komoly kritikusok. Ami viszont elengedhetetlen minden rendezőnek, az emberek szeretete. —• Azt szokták mondani, ha egy filmben gyerek vagy kutya szerepel, azzal nem lehet bukni. Előfordul-e, hogy valami nem úgy sikeredett, mint ahogy szerette volna megvalósítani? — Természetesen akad arra precedens, hogy az ember érzi, hogy valamiből a benne rejlő lehetőséget nem hozta ki. Azt persze nem mondhatom, hogy valamennyi munkám siker volt, de eddig bukás miatt sem kellett szégyenkeznem. A kudarc veszélyével pedig számolni lehet mindenkinek. Egyébként abban nem hiszek, hogy a gyerek vagy állat biztos, siker. Lehet, hogy a felnőttet időnként megindítja, ám egy kissrácot aligha izgatja, hogy a korabeli társát látja a képernyőn. — Mire készül a közeljövőben? — Még minden most formálódik, az állandó műsorok sorsa is a közeljövőben dől el. A pályázatok alapján mennek a dolgok. Remélem, továbbra is sokféle rendezésre nyílik lehetőségem. Most a jövő egy nagy kérdőjel. F. F. Ahony szülötte veit % tudós tiintíérrózsái Ha valaha szükség volt, hogy elődeinket tiszteljük, életük hasznos tevékenységéből példát merítsünk, akkor most nagyon itt az ideje. Azt mondják: nyelvében él a nemzet. így van. de hozzátehetjük: múltjából is. A valaha jóhiszemű élenjárókat elfeledni, megtagadni, nagy mulasztás. Abonyban — a falumúzeum és néhány, lelkes helytörténész jóvoltából — aligha van olyan, így vagy úgy a településhez kötődő, átlagon felüli egyéniség, akit nem tartanak nyilván. Munkásságukat, a nagyközséggel való kapcsolatukat szobrok, emléktábláik hirdetik és egy-egy évforduló kapcsán megemlékeznek róluk. A minap például a Berzsenyi D. u. 1/A számú háznál jöttek össze mintegy húszán a múzeum invitálására. Itt állt az a ház, amelyben Lovassy Sándor ornitológus, faunakutató, tanár 135 évvel ezelőtt meglátta a napvilágot. . A mostani ház falán elhelyezett emléktábla, valamint az összejövetelen elhangzott emlékbeszéd, amit Győré Csaba tanár mondott, tudtul adja és AZ ÜNNEP ELŐTT (Hancsovszkl János felvétele) adta,, hogy a jeles természet- tudós gazdasági tanulmányait a debreceni gazdasági tanintézetben, bölcsészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte. Majd 1878-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett természetrajz-vegytan földrajzból. Hat évvel később doktorált. 1876—89-ben Gömör vármegye és az Ecsedi-láp madárvilágát tanulmányozta, aztán 1889-ben a keszthelyi gazdasági tanintézet igazgatói posztjára került. Itt ugyancsak nagy lelkesedéssel fog munkához. Az ő nevéhez fűződik a botanikus kert, az állattani gyűjteménytár tervezése, fejlesztése. A Balaton madárvilágát tanulmányozta. 1894-től tagja volt az Ornitológiái Központnak. Elnöke volt a Balaton Múzeum Egyesületnek. Komoly munkásságot fejtett ki a madártani és gazdasági állattan terén. Irodalmi működése elméleti és gyakorlati szempontból is jelentős. Több utazása alkalmával tanulmányozta Ausztria és Németország gazdasági közép- és főiskoláit. Lótusz és más trópusi és szubtrópusi növények honosításával eredményesen foglalkozott Hévízen. Tíz év munkája a piros virágú tündérrózsa, amely a tófürdő jelképe lett. Sokat tevékenykedett a Balaton Múzeum keszthelyi palotájáért. Meteorológiai megfigyelő szolgálatot vezet, majd az 1906- ban alapított Gazdasági Akadémia igazgatója. Számtalan cikke, tanulmánya mellett fő műve az 1927- ben megjelent Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik című több mint 900 oldalas szakkönyve. Másik, két jelentős műve: A keszthelyi Hévíz tündérrózsái, valamint Az Ecsedi-láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedében. Negyvenöt évvel ezelőtti halálávál olyan ember távozott, akinek talán a legtöbbet köszönhet a Balaton Múzeum és akire méltán büszke szülőhelye, Abony. Gy. F, i «