Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-23 / 301. szám
#*r.vr meg }>; 1990. DECEMBER 23., VASÁRNAP >4 W'&iufeaa/ap szigorú> cíe megértő KüszSkön a kompromisszum Ilamarosan létrejöhet a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, hiszen szakértői szinten már megszületett az egyezmény, s ha a magyar Parlament Is jóváhagyja a 78 milliárd forintos deficittel számoló jövő évi költségvetést, várhatóan az IMF Igazgatótanácsa Is kedvezően dönt — mondotta Kovács Álmos pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes szombati sajtótájékoztatóján. Beszámolt arról, hogy az IMF alapvetően egyetért a magyar gazdaságpolitika fő irányaival, a piacgazdaság kiépítésével, a privatizáció gyorsításával, az állam gazdaságban betöltött szerepének fokozatos visszaszorításával. Helyesli azokat a kormányzati erőfeszítéseket is, amelyek az infláció megfékezését szolgálják. Vita egyetlenegy kérdésben volt a kormány és az IMF-szakértők között. Ez pedig, hogy a jövőre mintegy 2 milliárd dollárra becsült veszteséget — amely a külgazdasági körülmények megváltozása miatt éri az országot — milyen hányadban kell saját erőből elviselni, és milyen mértékben lehet külföldi hitelekkel megfinanszírozni. Tűréshatáron Természetesen az IMF azt szorgalmazta, hogy a magyar gazdaság minél nagyobb mértékben saját erőből teremtse elő a forrásokat. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy ahol a piacgazdaságban hagyták érvényesülni a kedvezőtlen külső körülményeket, az állam nem avatkozott be, ott az alkalmazkodási periódus rövid és sikeres volt. Ahol az állami beavatkozás tompította ezeket a hatásokat, a gazdaság hosszabb távon és nehezebben alkalmazkodott. Az IMF szakértőivel sikerült azonban megértetni, hogy Ma- . gyarországon még nem működik megfelelően a piacgazdaság, másrészt az életszínvonal az elmúlt 10 év során fokozatosan csökkent, s a lakosság elérkezett tűrőképessége határához. Amennyiben drasztikusan tovább romlana a helyzet, társadalmi robbanást eredményezhetne, ami veszélybe sodorná a gazdasági rendszer- váltást. így jött létre végül is a kompromisszumos megállapodás, miszerint a kétmilliárdos veszteség felét saját erőből kell ellensúlyozni, a másik felére viszont az ország külföldi hitelt vesz fel. Így jövőre a folyó fizetési mérleg hiánya valószínűleg 1,2 milliárd dollár körül alakul. Az IMF a hároméves program keretében 1991-ben mintegy 1 milliárd dollár hitelt folyósít Magyar- országnak, amellyel nagymértékben megkönnyíti az ország külső finanszírozását. A Nemzetközi Valutaalap szakértői évente kétszer fogják ellenőrizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. Az 1991-es esztendőben elért gazdasági eredményektől függ, hogy a hároméves megállapodás következő két esztendejében milyen összegű hitelt folyósít a Nemzetközi Valutaalap Magyarország számára. Kovács Álmos arról is beszámolt, hogy a vártnál jóval kedvezőbb egyezmény előkészítéséhez nagymértékben hozzájárultak az idei kedvező gazdasági eredmények. Magyarország több tekintetben lépéselőnyben van a többi keleteurópai országgal szemben. Egyrészt a magyar vállalatoknál megkezdődött az alkal- mazkodas a kelet-európai kereskedelemben lejátszódó jelentős változásokhoz. Az idén ugyanis mintegy 30 százalékkal csökkent a rubelexport, de úgy tűnik, hogy a korábban szocialista piacra termelt termékek számottevő részét sikerült másutt értékesíteni. A dollárelszámolású kivitel ugyanis 17 százalékkal nőtt, s ez részben ellensúlyozta a keleteurópai piacvesztést. így valószínűleg már nem lesz olyan súlyos a visszaesés a keleteurópai országokkal folytatott kereskedelemben a jövő esztendőben. Igen figyelemre méltó az is, hogy Magyarország a legigényesebb piacon, az EK- országokban, és különösen Németországban növelte leggyorsabban az eladásokat. Átalakulóban Bizonyos jelek arra is utalnak, hogy megkezdődött és gyorsulóban van a gazdaság struktúrájának átalakulása. Korábban — több mint egy évtizedig — ez csupán meghirdetett gazdaságpolitikai célkitűzés volt, ám semmiféle eredményt nem sikerült elérni. A jelenlegi statisztikai adatok azt mutatják, hogy 1990-ben a nagyvállalatok termelése 10 százalékkal csökkent, míg a kiscégek, kisvállalkozások értékesítése 200 százalékkal emelkedett. A dollárelszámolású export számottevő növekedéséhez nagyban hozzájárult a feldolgozóipar, a gépipar javuló versenyképessége is. A gazdasági struktúra átalakulása egyelőre nem okozott tömeges munkanélküliséget. Ez többek között azzal magyarázható, hogy Magyarországon. a többi kelet-európai országhoz képest fejlettebb a szolgáltatási szektor, így ezek, valamint a gyorsan bővülő kisvállalkozások képesek voltak a feleslegessé váló munkaerő felszívására. így a munkanélküliség még nem éri el a FÖLÖSLEGES SORBA ÁLLNI Nem szűnik meg az áfa-visszatérítés Az adófelügyelőségeken és ügyfélszolgálati irodákon hosz- szú sorok állnak azért, mert olyan hír terjedt el, hogy januártól megszűnik a lakás- építkezések esetén járó áfavisszatérítés. Ezért az MTI megkérdezte dr. Sütő Dezsőtől, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökétől, hogy igaz-e a hír. — A hír nem felel meg a valóságnak — mondotta —, mert a lakásépítési áfa-visszatérítés rendszere 1991. évben nem változik. Nyugtalanságra tehát nem látok okot. Ügyfélszolgálataink januárban kulturáltabban tudják kielégíteni a jogos igényeket. Kérem ezért, hogy a torlódás és a sorban állás elkerülése érdekében — a halaszthatatlan ügyek kivételével — az ügyfelek januárban keressék fel megyei és fővárosi adófelügy elöségeinket és ügyfélszolgálatainkat. Ebben az esetben ugyanis gyorsabb és kulturáltabb ügyintézési tudnak biztosítani — fejezte be nyilatkozatát dr. Sütő Dezső. foglalkoztatottak 2 százalékát, s valószínűleg nem is lesz olyan nagymértékű, mint a szomszédos kelet-európai országokban. összehasonlítva a térség többi országaival, Magyarországon megy végbe leggyorsabban a privatizáció. Hazánkban kiépült a privatizáció intézményrendszere, megszülettek a szükséges jogszabályok, s a folyamat már megkezdődött. Privatizáció Eddig a privatizálható állami vagyon 7-8 százaléka került magánkézbe, s a vagyon további 10 százalékáról folynak a privatizációs tárgyalások. Jelentős előnyt élvez Magyarország a külföldi működőtöké beáramlása tekintetében is. Mintegy 1 milliárd dollárra tehető a hazánkban levő külföldi működőtőke, s ennek fele 1990-ben jött az országba. NEGYVENHÁROM KÉPVISELŐ FELAJÁNLÁSA Viták az adókról Egyetlen hozzászólás után lezárult tegnap kora délelőtt a helyi adókról szóló törvényjavaslat részletes vitája a Parlamentben. A módosító indítványok indoklása után a képviselők a társadalombiztosítási alap 1991. évi költségvetéséről szóló törvény elfogadásáig szükséges egyes átmeneti intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslatot tárgyalták. A törvényt 218 igen szavazattal, 1 ellenében, 22 tartózkodás mellett a képviselők elfogadták. Igaz, csak másodszori nekifutásra, mert az első szavazás időpontjában az Országgyűlés nem volt határozatképes. Vita nélkül fogadták el hazánk és a Luxemburgi Nagy- hercegség közötti — a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmény kihirdetéséről szóló — törvényjavaslatot, továbbá az egyezmény megerősítéséül szóló országgyűlési határozati javaslatot. Elbírálták a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának jobbítását szolgáló javaslatokat. Nem döntöttek viszont azokról az indítványokról, amelyek az adótáblázatot érintik, erről a költségvetési törvénnyel együtt határoznak, mint ahogy a személyi jövedelemedóra vonatkozó törvényjavaslat egészéről is. A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvények módosításához benyújtott 90 javaslat túnyomó többségét a T. Ház nem fogadta el. Egyetértett viszont azzal, mely szerint az adó mértéke az adóalap 40 százaléka. Elfogadták azt a módosító javaslatot is, amely szerint a szakképzést nyújtó oktatási intézmény jövedelme adómentes, a mező- gazdasági termelők jövedelemkockázati alapját pedig költségként számolják el. Adókedvezmény illeti meg a műemlék-helyreállítást beruházóként megvalósító adóalanyt is. A kedvezményeket már az 1990. évi eredmény megállapításánál élvezhetik. A törvénymódosítást »z Országgyűlés 174 igen szavazattal, 59 ellenében, 45 tartózkodás mellett elfogadta. A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvény- javaslat módosítására vonatkozó javaslatok többsége az adókedvezmények sávos rendszerével, az igénybevételükhöz szükséges minimális alapítói vagyon mértékével foglalkozott, ezeket sem a kormány, sem a Parlament nem támogatta. Az elfogadott 7 módosító javaslat viszont pontosabbá tette a törvény szövegét, amellyel 166-an egyetértettek, ötvenkét tartózkodás és egy éllenszavazat volt. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításához benyújtott törvényjavaslat részletes vitájánál elfogadták — többek között — azt a módosítást, hogy állandó özvegyi nyugdíj járjon akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított 15 éven belül módosul. Az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjas volt nyugdíjának fele legyen. Az igen szavazatok száma 233 volt. A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság javaslatát 92 százalékos igennél elfogadták, arról, hogy az Állami Számvevőszék tevékenységének felüvizsgálatára hozzanak létre ad hoc-bizottságot. A plenáris ülés hivatalos része után Csengey Dénes (MDF) szándéknyilatkozatot olvasott fel egy nemzeti alapítvány létrehozásáról amelynek gondolata Medgyasszay László (MDF) képviselőtől származik. Negyvenhárom képviselő egyhavi illetményét ajánlja fel e célra. Az alapítvány a gazdasági szerkezet- átalakítás folyamatában a szegénység küszöbére sodródott társadalmi csoportok segítését karitatív egyesületek támogatását, fiatal gazdaság-, társadalom-, bölcsészet-, orvos- és műszaki tudománnyal foglalkozó szakemberek külföldi képzését; a nemzeti egység, a nemzeti önazonosság és a nemzeti kultúra fenntartásában és európai színvonalú művelésében szerepet vállaló kezdeményezéseket támogatná A mai napon csak bizottsági ülésekre kerül sor, a Parlament teljes ülése december 27-én 13 órától folytatja munkáját, s folyamatosan dolgozik előreláthatólag még 30-án is. A plénum záróaktusaként Szabad György reményt adó karácsonyt kívánt az ország népének. ÉrdekieSenség esz árverésen Ores erszénnyel nem ügy Gyér érdeklődés kísérte a Pest—Nógrád—Komárom megyei Mezőgazdasági Termelő- eszköz Kereskedelmi Vállalat decemberben megtartott gép-, eszköz- és alkatrészárverését. Pedig nagy volt a választék, gazdag a kínálat, mégsem vállalkoztak a kistermelők, mező- gazdasági nagyüzemek arra, hogy vevők legyenek az importból származó, de javarészt hazánkban előállított masinákra, munka és erőgépekre. Bajnóczi István, a cég osztályvezetője elmondta, hogy több mint százfajta gépet kínáltak a nagyérdeműnek, de a két árverési napon mindösz- sze 900 ezer forint értékben tudtak csak forgalmazni. Volt olyan CLAAS Dominátor 105-ös kombájn, amelynek a kikiáltási ára 2 millió 500 ezer volt, de ezen ár alatt sem talált gazdára. Viszont valamennyi talajegyengető kombi- nátor vezetőre talált, méghozzá alsónémedi farmergazdákhoz. Az árverésre bocsátott masinák 90 százaléka új, illetve kevésbé elhasznált volt, de mégsem kellett. Elsősorban azért, mert idényjellegű munkagépek voltak, másrészt talán azért, mert kispénzűekből állt az érdeklődők zöme. Az érdektelenség legvalószínűbb oka mégis az aszálykárokban keresendő, hiszen nagyon sok nagyüzem került szinte a kilátástalan csőd állapotába, olyannyira nagyok voltak az 1990. évi pénzügyi nehézségei. Egy jobb gazdasági év mellett a tsz-ek lehettek volna az árverésre felvonultatott gépek és alkatrészek potenciális vásárlói. Gy. L. Nem iesz, aki az oiasóS gyártsa Gazdasági terhek alatt nyögve Remények és küzdelmek éve az idei. A gazdálkodó szervezetek — bízván az új kormány ígéretében, miszerint gyors lépéseket teszünk a piacgazdaságra való áttérésre — meglehetősen optimistán várták a változásokat. Hamarosan azonban csalódniuk kellett: közel sem alakult ki az a vállalkozásbarát gazdasági környezet, amely ösztönözné a piaci szemléletet. Pest megyében sem más a helyzet, az ipari szövetkezetek — szám szerint száz- ötvenhatan — nehéz évet zártak. Az okok kifejtésére dr. Bernáth Tibort, a Pest Megyei KISZÖV elnökét kértük. — Optimizmusra nem volt és nincs is okunk. Ennek ellenére a többség kibírta az évet, négy-öt azon szövetkezetek száma. amely veszteséggel zárja az évet, s kettő esetében , felmerült a megszűnés veszélye. Két nagyon alapos, nyomós oka volt a visszaesésnek: az egyik a szovjet piacok felszámolása. Az eladási lehetőségek ilyen radikális csökkenése komoly megrázkódtatással járt, s ezt a mai napig nehéz ellensúlyozni. Talán a dollárelszámolásra való áttérés hoz majd pozitív elmozdulást, egyelőre azonban kilátástalan a helyzet. Ezt tetézi a hazai kereslet visszaesése — s máris halmozottan és egyszerre zúdult szövetkezeteink nyakába a baj. A másik ok pedig, amiről szólni kell, a fizetési fegyelem leromlása. Jelen pillanatban másfél milliárd forinttal tartoznak a nagyvállalatok, s egyszerűen nincs mód bekasz- szírozni adósságukat. Talán az egyetlen pozitívum amit elmondhatok, hogy nem volt jelentős az anyagellátás problémája, illetve megfelelően alakult a háttéripar termelése. ® Milyen hitelfelvételi lehetőségeik vannak a szövetkezeteknek, tudnak-e fejleszteni, beruházni? — Ma 38 százalékos kamattal juthat egy gazdálkodó szervezet hitelhez — amit egyszerűen nem képes elviselni, mert nincs olyan termék, amelyen csak harmincszázalékos nyereség is lenne. Ezzel teljesen megbénítják a fejlesztéseket, ami esetleg az adott évben még nem tragédia, de hosszú távon katasztrófához vezet. Képtelenek leszünk versenyképesen termelni, felszámolódnak a szövetkezeti tartalékok, az emberek az utcára kerülnek. Végül is nagy terheket produkál ezzel önmagának az állam. Az adózás ugyanígy meggátol minden élénkülést: a terhek nem csökkennek, lassan ott tartunk, hogy ugyanannyi adót fizetünk, mint amennyi bért — ha minden járulékos terhet összeszámolunk. Ugyanakkor az állam monopolizálja a külkereskedelmet, s ez szintén gátként hat. Érdemes egyetlen adatra felfigyelni: míg évekkel ezelőtt a megyei szövetkezetek nyolcmilliárdos termelésénél másfél milliárd nyereség képződött, addig ma 12 milliárdos árbevételnél ez a szám csak 800 millió forint. © Jövőre életbe lép az új szövetkezeti törvény. Mennyiben jelent útmutatót, milyen változások várhatók? — A koncepciót ismerjük, megvitattuk, s úgy ítéljük meg, nagy szükség van erre. Döntő eleme, hogy keretjellegű lesz, csökken aj. állam szabályozó funkciója, ugyanakkor nagyobb szerepet kapnak a szövetkezeti önkormányzatok. Egyértelművé válik, hogy a szövetkezet is magánvállalkozás, s lehetőség lesz a vagyon százszázalékos nevesítésére is. Ezzel növekedik a tagok tulajdonosi érzete, s vállalkozói típusú tevékenységet is folytathatnak. Ugyanakkor — ha szükséges — a társadalmi elnök mellett egy menedzser típusú igazgatót is alkalmazni lehet: mindez remélhetőleg serkentően’ hat majd a szövetkezeti életre. © Milyen tendenciák felerősödése várható? — Ha minden marad, ahogyan most van, ha tehát a kormány nem alakít ki egy karakterisztikusabb gazdaságpolitikát, s ha nem teremt ösztönzőbb hátteret, úgy a szövetkezetek is drasztikus lépésekre kényszerülnek: elbocsátják a dolgozók egy részét, s ami veszélyesebb, a dollár elszámolású területekre bővítik áruszállításaikat. A belföldi piacra — igaz, jobb minőségű — lényegesen drágább áruk kerülnek, s az olcsóbb árucikkek, amelyeket pedig jelentős rétegek igényelnek, eltűnnek a boltokból. Va. É.
