Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-03 / 283. szám

rr\r , 1 in.vti. 1990. DECEMBER 3., HÉTFŐ 4 Biczó Andrds-emUkkiállitás Gödöllőn A SZÁZADFORDULÓ JÁTÉKAI Karácsonyi ex librisek December első szombatján nyílt mes a gödöllői galériában az esztendő utolsó, Vízkeresztig megtekinthető kiállítása, amely Biczó András festőművész munkásságát idézi föl. A jövőre ép­pen tízéves gödöllői galéria eddig is gyakran vállalkozott is­meretlen, máshol még be nem mutatott értékek közkinccsé té­telére. Ennek a vállalkozásnak egyik láncszeme, a Biczó-em­lékkiállítás újra megerősíti a galéria országos hírét, rangját. Biczó András nevét talán kevesek ismerik, annál inkább alkotásait. Az újrafelfedezés kellemes élményében részesül­het a néző, amisor megpillant­ja az Ezeregyéjszaka, az An­dersen- és Grimm-mesék ked­ves alakjait, Gárdonyi Géza- regényeinek, az Egri csillagok­nak, a Láthatatlan embernek, az Isten rabjainak színes il­lusztrációit, a bibliai tárgyú, karácsonyi, húsvéti képes leve­lezőlapjainak eredeti festmé­nyeit, rajzait. Biczó András 1988-ban lett volna 100 éves, de a centenári­umi kiállítás csak most kerül­hetett a nagyközönség elé. — A munkák összegyűjtése nagy nehézséget jelentett — mondták el a kiállítás- rende­zői: Biczó .Tamás, Kathy Im­re és Wirth Irén. A csalad tu­lajdonában mindössze öt fest­mény van. A színes akvarell, és temperafestmények közül számos elpusztult vagy isme­retlen helyen kallódik. Az ösz- szegyűjlött anyagot a 20-as, 30-as, 40-es évek terméséből téma szerint csoportosítottuk, A művész sokoldalú munkás­ságát, változatos témavilágát ez a töredék is érzékelteti : tájképek, útirajzok, regény­es tankönyvillusztrációk, stí­lustáblák művészettörténeti oktatáshoz, naptárak, üdvöz­lőkártyák, dísztáviratok, leve­lezőlapok, postai bélyegter­vek, menükártyák, díszokleve­lek, karikatúrák, reklámgrafi­kák. A század első félében népszerűek és közismertek voltak a legapróbb grafikái is, könyvjelzőik, bibliai idézetek­kel, vagy az általa tervezett város- és megyecímerek, ex librisek, hirdetések,.A Z.wayk- féle „fütyülős” barackpálinka címkéjét és az üveg formáját is Biczó András tervezte. A Gödöllői Művelődési Köz­pont nyomdája vállalta az ex librisek sokszorosítását, ame­lyet a kiállításlátogatók meg­rendelhetnek, s így művelő­déstörténeti értékekkel bíró karácsonyi ajándékkal lephe­tik meg magukat vagy csa­ládtagjaikat. Az értékek meg­mentésében minden kis lépes fontos, így ez is. Ennek ellené­re hiányérzete van az ember­nek akkor, ha arra gondol, nem lesz folytatás. Biczó And­rás a Fejér megyei Pátkán született, de ifjú éveit az im­már Pest megyéhez tartozó Kosdon töltötte, majd Nagy­kőrösön az Arany János Gim­náziumban érettségizett. Rajz- tanári pályáját ugyan távol a megyétől, Szepesben, Gölnic- bányán kezdte az első világ­háború kitörése előtt, majd 25 évet az újpesti faipari, később fa- és fémipari szakiskolában tanított. Megszállott pedagó­gus volt, türelemmel, szeretet­tel nevelt nemzedékeket, rajz­ra, ábrázoló geometriára, bú­tortervezésre s főleg becsüle­tes munkára, emberségre ta­nította őket. Talán van grra remény, hogy ennek a kiállí­tásnak az anyagát Nagykőrö­sön is bemutathatják, s egy­szer valahol, valaki majd azt is fontosnak tartja, hogy egy állandó kiállítás idézze fel a századforduló és századelő egy olyan alakját, aki más­képp volt nagy, mint a kor­szak fényét adó óriások: Mun­kácsy, Zichy, Rippl-Rónai, Csók, Szőnyi, Egry és számos más 'üstökös. ’ A kiállítást megnyitó Gluck Haláltáncának Suzy Magya- rosy által megszólaltatott he­gedűhangjai Biczó András szellemiségének nemcsak elfe- ledését kell hogy jelentsék, hanem egyben újjászületését, felélesztését is. Benda Kálmán történész professzor is annak a reményének adott hangot megnyitóbeszédéből!, hogy ma is lesznek — mert szükség van rá — olyan személyiségek, akik oly meggyőzően tudnak hazaszeretetre, nemzeti tudat­ra, valláserkölcsre nevelni, mint Biczó András egy fél év­századdal ezelőtt. Űjj írisz Gyermekálm ok, gyermekvágyak Minél egyszerűbb, annál nagy­szerűbb még ma is a fából ké­szült játék Milyen sokszor elgondolkod­tam kisiskolásként, amikor fogalmazás-gyakorlatokat kel­lett írnom, s az első zsengék címe vagy akár befejezése illendően így szólt: a legna­gyobb élményem. Elcsépeltté vált ez már akkor is sokunk számára, hiszen az élmény — anélkül, hogy annak pszicholó­giáját mélyebben értelmez­nénk — valami olyasféle, ami belénk ivódik, megmarad ben­nünk, ami örök. A Magyar Nemzeti Múzeum meglepetéssel kedveskedik va­lamennyiünk karácsonyára. A századfordulón élt középosz­tály gyermekeinek életét tár­ja elénk Gyermekálmok, gyer­mekvágyak . című új kiállítá­sán. Íme hát nagyanyáink, dédapáink gyerekkorába lesel­kedhetünk be. A kiállítás gaz­dag anyaga az újszülöttek di­vatjától, fából készült játékok, az első hajtogatható mese­könyvek, a parányi kereszte­lőruhácskákon át megmutatja elődeink hétköznapjait és ün­nepeit egyaránt. A folyosón még pici, személyes tárgyakat, divatlapokat is láthatunk, Maczkó úr barna képe vigyo­rog az egyik címlapon, s már meg is érinti a kiállítás látó- : gatóját valami idilli hangulat. Az első teremben bolt, tele csudás játékokkal, és sok a könyv. Mivel Eötvös József népoktatási törvénye alapján minden 6-12 év közötti fiú és Békésen reggeliznek a baba és a macik lány iskolaköteles, igy ter­mészetesen korabeli tantermet is láthatunk, s jól tudjuk, a tanulmányi előmenetel már akkor is jócskán befolyásolta a nebulók jövőjét. S mily cso­da! Igazi fényképész műterme várja a nagyérdeműt, ahol a fiatalabb látogatók korabeli ruhácskákba bújtatva meg­örökíthetek. Az itt és most készülő felvételeket pedig — ki tudhatja, így lesz-e —, ta­lán a XXI. század derekán fogják sárguló dokumentum­ként valahol kiállítani. . A belső térem az otthonéi ahol az ebédlőben bőrüléses, magasítóit etetőszék (a köze­pén diszkrét lyukkal a bili számára) külön gyerekszoba, égig érő karácsonyfa, meg­annyi hőn remélt ajándékkal, húsvétra káposztába bújtatott zenélő nyúl, fából készült já­tékok garmadája, ólomkato­nák, öltöztethető papírbabók, pöccintős társasjáték és még íelsorolhatatlanul sokféle mu­zeális tárgy látható. Ügyes ötletként meg is vásárolha­tunk egy reprint kiadású tár­sasjátékot. A kis gazdaasszo­nyok nevű képes 1X1 remélhe­tőleg a mi kicsinyeinket is el­szórakoztatja, neveli, tanítja majd. Dr. Rózsa Gyula, a.z Ipar­művészeti Múzeum igazgatója a kiállítás látogatójaként ké­résünkre elmondta, úgy véli, azfïft látott 'játékok bizony jócskán különböznek a maiak­tól. Össze sem lehet őket ha­sonlítani. A régiek, bár ko­pottak, esetleg még kicsit rozs­dásak is, de kézművesek mun­kái, manufakturális eszközök­kel készültek jó minőségben, igen strapabírók voltak. Jólie­Közel három évtizedet töl­tött katedrán Honti Mária, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium helyettes államtit­kára. Ezt a feladatkört rövid ideje látja el, ám most sem leit hűtlen hivatásához: nem hagy­ta magára érettségire készülő osztályát. — Huszonnyolc esztendeje az ELTE T refort utcai gyakorló gimnáziumban tanítok — ma­gyarázza Honti Mária. — Az oktatást nagy nemzeti ügynek tekintem, ami hazánk jövőjét meghatározó kormányzati te­endők közé tartozik. Korábban az országos súlyú döntések kö­zül ez jelentőségét, szerepét, helyét — általában csak kinyi­latkoztatásokban kapta meg. Ténylegesen azonban nem. Sorsa mindenekelőtt a gazda­sági lobbyk szférájában dőlt el. Annak a — társadalmilag mér­hetetlenül veszélyes — felfo­gásnak alapján, hogy léteznek termelő és nem termelő ága­zatok. Ez utóbbihoz sorolták az oktatást is. A költségvetés a maradványelv szerint finan­szírozta. Ily módon az újrael­. osztás során talán még annyi sem jutott el az iskolákhoz, mint amennyit a költségvetés­ből adni szántak. 0 Milyen hiányosságokat, negatívumokat tapasztalt a magyar oktatási rendszerben? — Nagy hibának tartom, az oktatási rendszer eddigi meg­merevedett struktúráját. Ez sem a valós társadalmi igé­nyeknek, sem pedig a fejlődés- és neveléslélektan törvény- szerűségének nem felelt meg! Alig adott módot arra, hogy a különböző időpontban érő gye­AZ OKTATÁS NAGY NEMZETI ÜGY Erkölcsi támasza a tanár tapasztalata rekeknek megfelelő időben kí­náljon választási lehetőséget. Tehát nem adott kellő mozgás­teret. Súlyos hibaként említem az iskolai oktatás tartalmának egyoldalú, sok vonatkozásban téves vagy hamis beállítású irányítását. Ez azonban nem­csak a tartalmat, hanem a tan­anyag-közvetítést, annak mód­szereit is megkötötte. 0 A politika változása befo- jásolta-e abban, hogy elvállalta ezt a funkciót? — Az, hogy én most igen je­lentős mértékben kiléptem az iskolai tevékenység köréből, annyiban volt részemről politi­kai természeti döntés, hogy életemben először látok esélyt a korábban tapasztalt helyzet változására, az oktatásügy új alapjainak megteremtésére. Er­ről azért teszek említést, mert az elmúlt másfél évtizedben számos olyan hívás — kihívás — ért, posztok felkínálása for­májában, hogy elhagyhattam volna az iskolai életet. Akkor azonban nem bízhattam abban, hogy érdemi eredmény elérését szolgálhatnám. Viszont a mos­tani válságos helyzet ellenére — bizakodom. Az eltelt idő fel­vértezett ehhez a munkához, elsősorban pedagógiai tapasz­talatokkal. Ez olyan erkölcsi tőkét jelenthet, amelyből eg> vezető helyre került pedagógus táplálkozhat. 0 Hogyan lehetne minden­fajta politikai érdektől men­tessé tenni az iskolát? — Ha azt is mondom, hogy az iskola legyen mentes pártpolitikái érdektől, akkor sem hiányozhatnak az igazi politikai értékek az iskolából! Elsősorban az egyén és a kö­zösség egymáshoz való helyes viszonya, a szociális érzékeny­ség kerüljön napirendre az is­kolai élet gyakorlatában. Szük­ség van megfelelő társadalmi ismeretekre is: a gyerekek le­gyenek tisztában állampolgári jogaikkal,, s azzal, hogyan le­het ezekkel törvényesen élni. Politikai értéknek nevezném a kölcsönös türelemre, a másik ember tiszteletére nevelést; vagy annak felismerését, hogy egyedül soha nem birtokolhat­juk a teljes igazságot! Mind­annak, ami a politikai értékek­kel, öntudattal és erkölcs­csel érintkezik, jelen kell len­nie az iskolában is. @ A jelenlegi oktatási rend­szer kettős arculata: egyidejű­leg érvényesülnek a válság, il­letve a megújulás igényének tendenciái. Vajon melyik fog felülkerekedni? — Törvénnyel az iskolarend­szert nem lehet rövid idő alatt bevezetni. Azt kell meghatá­rozni, hogy milyen irányba tá­mogatjuk, ösztönzzzük az isko­larendszer organikus átalaku­lását. Például : be lehessen épí­teni olyan iskolai évet, hogy a diáknak a megszégyenülés lehetősége nélkül módja legyen a hiányokat természetes úton pótolni. Erősíteni kell az isko­la társadalmi kontrollját is. Itt kerül elő az iskolaszék. Fo­galma még n^m teljesen tisz­tázott. Pedagógusokból, szülők­ből, egyes felfogások szerint meg idősebb diákokból is ver­buválódik, különböző kérdé­sekben állást foglal, javasol. Szorosan szakmai kérdésekre azonban nem terjedhet ki jo­gosultsága. Az iskolaszék léte­sítését sem írják elő törvénye­sen. Hiszen ahol kistelepülés van, és működik iskoláztatási bi .ottság, ott felesleges. 0 Legkritikusabb a szakkö­zépiskolai és szakmunkáskép­zés helyzete. Ebben Pest megye különösen érintett. Miként le­het ebből kilábalni? — Nem az új idők új szele­ként fújom, hogy a szakközép- iskola széles kiterjesztése elhi­bázott lépés volt. Ugyanúgy, mint a szakoktatás, a túldiffe­renciált, az általános képzés tekintetében pedig szűkösek 3 lehetőségei egy valóban teljes értékű érettségi vizsga megala­pozásához. Mindkét típusban elbizonytalanodott a gyakorlati képzés bázisa. Megteremtése csak akkor lehetséges, ha pél­dául az adópolitika nem egy­szerűen adóalap-kedvezmény­ben részesíti azt az iparost, vállalkozót, aki a szakmai kép­zésben részt vállal, hanem adó- kedvezményben. Mégpedig az­ért, mert állami feladat egy részét veszi át. 0 Mi lesz azokkal az intéz­ményekkel, amelyeket a me­gyéknek kell vállalni? Gondo­lok olyan létesítményekre, mint például a hallássérültek isko­lája Vácott. — Születnie kell egy olyan törvénynek, amely az önkor­mányzatok feladatait — így az oktatásra vonatkozókat is — meghatározza. Nagy ered­ménynek tartom azt is, hogy például az óvoda bekerült a lakóhelyi kötelező alapellátási feladatok közé. Mi a különböző önkormányzati szintekre fel­adatokat javasolunk meghatá­rozni, és a feladatokat látnánk helyesnek finanszírozni. Aki ezeket ellátja, az kapja meg az állami költségvetésből a nor­matív támogatást. Vennes Aranka hét a szegényebb gyerekek­nek annak idején .sem voltak luxusnak minősülő játéksze­reik, de ezek a cikkek akkori­ban nem voltak igazán megfi­zethetetlenek. Ma pedig óha­tatlanul összehasonlítom az itt látottakat a mai játékbol­tokban kaphatókkal, akkor si­ralmas eredményt kapok. Mig a világban, akárcsak Európá­ban is — főleg tömeggyártás révén — jó minőségű, fejlesz­tő-nevelő játékokat vásárolha­tunk megfizethető áron, addig itthon ezek, színvonala erő­sen alacsony. Nem kell mű­vészszem ahhoz, hogy. a hazai kínálatot siralmasnak lássuk, A Gyermekálmok, gyermek­vágyak című kiállítás egyik legifjabb látogatója, Kocsis Anna Erzsébet, négy és fél éves. Fából készült — most vásárolt — játéknyuszit szo­rít magához. Kérdésünkre el­mondja. hogy neki minden tetszik itt, és karácsonyra kér egy kis konyhát, egy boltot, igazi fűszerpolcot és még sok­sok mindent, mert az itteni já­tékokat’ nem lehet hazávinni, pedig nagyon szeretné. A kijáratnál emlékkönyv és toll. Kovács Attila és Béla 6 a. Ök voltak ezek szerint az első látogatók. Február 28-ig még sokan követhetik őket. Fekete Ildikó Babák és babaruhák (Hancsovszki János felvételei) Singer és Pfaff márkájú interloock, hobbyloock és automata varrógépek bemutatóvá! egybekötött vására a műszaki osztályon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom