Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-21 / 299. szám

1990. DECEMBER 31., PÉNTEK Kevesebb a regula, i&hb a vidámság Szórakozást kínáló vakáció Vakáció. Az iskolatáskák a szekrény aljába kerülnek, a csörgőórák hallgatásra kény­szerülnek, a tantermek kiürül­nek. December 22-től január 6-ig: téli szünet. A „nebulók fellélegezhetnek, e két hét alatt a legfontosabb, a min­denekelőtt való dolgukkal, a játékkal foglalkozhatnak. Vég­re nincs tanulás és lecke, ke­vesebb a regula, s remélhető­leg sokkal több a szórakozás. Sok családban a szülők is ki­veszik megtakarított szabad­ságukat, s végre örömteli együttlétben tölthetik az ünne­pek közötti napokat. A megye több helységében egyáltalán nem lesz szükség napközi szer­vezésére, ez egyben viszont azt is jelzi, hogy esetenként nőhet az igény ■ a mozik és a művelődési házak által kínált gyermekprogramokra. Alsónémediben például a klubkönyvtár ad majd lehető­séget a szórakozásra. A tervek szerint játszóházat szerveznek, és bábkészítésre tanítják az érdeklődő gyerekeket. Az isko­la és az említett intézmény között egyébként hagyományo­san jó a kapcsolat, tanév köz­ben is folyamatos köztük az együttműködés, ezeket a prog­ramokat is egyeztették. Nagymaroson mintegy fél­ezer nebuló élvezi majd a téli vakáció örömeit, s a művelő­dési ház itt is gondol rájuk: már december 21-én nyitott kapuk várják az érdeklődőket, ekkorra karácsonyi hangver­senyt szerveznek. December 25-én, a szenteste utáni első ünnepen betlehemes játékokra invitálják a fiatal korosztály képviselőit, 26-án és 27-én pe­dig madárkarácsonyt rendez­nek. Ez egy igazi gyerekek­nek ígérkező program lesz: kirándulás a közeli erdőbe, ahol magokat, szalonnadara­bokat, elemózsiát tesznek a madáretetőbe. Ezzel nemcsak a természet, hanem az álla­tok szeretetére is nevelik a gyerekeket — szórakozva_ is­merkednek környezetükkel. Végül azokra is gondoltak, akik sportolni szeretnének, ne­kik asztaliteniszezésre és sak­kozásra teremtenek lehetősé­get. Cegléden nem iskolánként, h^nem a közpbnti napköziben vigyáznak a gyerekekre. Első­sorban nekik szervezik a prog­ramokat, amelyek gazdagnak ígérkeznek, s december 27-től január 4-ig minden délelőtt szórakozási lehetőséget nyúj­tanak. Több alkalommal ren­deznek bolhapiacot, amikor is a megunt játékok, az agyon­olvasott könyvek, az apró kin­csek cserélhetnek gazdát, il­letve a Lutra-gyűjtők talál­kozhatnak. Folyamatosan lesz videovetítés is, műsorra tűzik a Pinocchiót, a Hamupipőkét, a Panda maci kalandjait, az Ikreket, illetve a Rejtelmes szigetet. A kézműves-foglalko­zásokon gyöngyfűzéssel, hul­ladékanyagok feldolgozásával, batikolással lehet eltölteni a szabadidőt, a nagyobbacskák pedig a számítógépekkel azok használatával ismerkedhetnek. Remélhetőleg mindenki meg­találja a neki tetsző elfoglalt­ságot — amivel szórakozhat. Va. É. A vendéglős ingyenehédje Mennyből a Kisbogrács Nem tudom, vallásos-e a halásztelki Molnár István, vagy csupán emberbaráti cse­lekedet a részéről, amit a szenteste előtti napra, decem­ber 23-ára végrehajtandó jó cselekedetként véghez akar vinni. Arról van szó. hogy Molnár úr mint a helybéii Kisbogrács vendéglő magán- tulajdonosa idén is, mint tíz éve mindig, 13 órakor ebédre vendégül látja Halásztelek nyugdíjasait, azokat, akiknek nincs hozzátartozójuk, vagy akikkel nem törődnek. Eddig minden évben vagy ötvenen jelentek meg a Kis- bográcsban idős emberek, és jóízűen elfogyasztottak az ün­nepi ebédet, amit — monda­nom se kell —, teljesen in­Behúzódnak a hideg elől Segített a Bagolyvár Akár ki is akaszthatnák a megtelt táblát Érden a csa­ládsegítő központ ajtajára, ugyanis a hideg beálltával valamennyi üres ágyukra akadt lakó. Az eredetileg tíz­személyesre tervezett otthon voltaképpen családi ház, amelyben mindössze tíz em­ber részére képeztek ki lak­részt. A nyári megnyitáskor még alig akadt itt lakó. ám mire az első hó leesett, tizen­egyre szaporodott a létszám. A ház nemcsak az érdiek szá­mára van nyitva, most példá­ul miskolci és fehérvári’ haj­léktalant is befogadtak. Igaz, kissé szűkösen férnek el, egyikük egy olyan helyiség­ben kapott ágyat, ahol az egész -ház fűtését szolgáló ka­zán áll. Így meleg ugyan van, de kényelem már kevésbé. Mivel egyre többen szeret­nének ide behúzódni a ke­mény hónapok idejére, az otthon pezetői pótmatracokat kértek kölcsön az érdi Ba­golyvár női szállásáról, ame­lyet a Népjóléti Minisztérium és a Vöröskereszt tart fönn. Hamarosan emeletes ágyakat is beszereznek, hogy minden jelentkezőnek fedelét adhassa­nak a feje fölé. Az étkezést — noha főzésre van konyha a házban —■ legtöbbször úgy oldják meg. hogy a helyi té- eszböl hozatják naponta a me­leg ételt, s általában csak hét­végeken főznek. Az ellátásért az ott lakók fele fizetett eddig, a többiek nem valószínű, hogy képesek lesznek valaha is erre. Hogv kik lakják a hajléktalanok új otthonát? Bármilyen meglepő, de. eddig jócskán akadt köz­tük házassága vagy börtön- büntetése miatt megcsúszott fiatal is, ám olyanok is igény­be veszik, akik sohasem dol­goztak, mert nem voltak rá képesek. Az otthon vezetői nem elég­szenek meg' azzal, hogy csu­pán fedelet és élelmet adnak az ott lakóknak: komoly erő­feszítéseket tesznek azért, hogy főleg beszélgetésekkel visszavezessék az ittenieket a munkával, lakással rendelke­zők. a rendesek társadalmába. Az eddigi érdi tapasztal!átok­ról és a társadalomba vissza­illeszkedés lehetőségeiről most tanulmányt készítenek az ott­hon munkatársai. — s — a gyen kapnak a tulajdonos ka­rácsonyi ajándékaként. A mostani összejövetelen is leg­alább ennyi teríték kerül a Kisbogrács asztalaira. Meghí­vókról a halásztelki önkor­mányzat gondoskodik, és ar­ról is. hogy csak a rászorulók jussanak a teli tálakhoz, a po­tyázok ne. És hogy a karácsonyi mesé­nek még ne legyen vége: ugyanaznap reggel 8 óráitól 10-ig Molnár István felesége — aki a helybéli bálabutik tu­lajdonosnője — szintén in- gyenruhaosztó napot tart. A rászoruló halásztelki nyugdí­jasok ugyancsak az önkor­mány zát meghívója alapján tetőtől talpig felöltözhetnek, méghozzá pénz nélkül, ugyan­csak a Kisbográcsbian alkal­milag berendezett ruhaoszíó helyen. A kiskarácsonyi nagy jó cselekedetek valóban szívet melengetők. Feltehetőleg va­lódi népünnepéllyé terebélye­sednek idén is, mint eddig mindahányszor. Állítólag részt vesz rajta a helyi kato­likus plébános is. és prédiká­ciót tart, a halásztelki kisis­kolások pedig műsort adnak. Csupán egyvalami fájdítja a szívem : miért olyan ez a ki­csike Magyarország, hogy a kisnyugdíjasok mások nagy jóindulatára szorulnak? Nem lehetne esetleg fordítva? Hogy a nyugdíjasok nagy része csak egy kicsikéi szorulna a tehetősebbek segítőkészségére — kk — PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Ezt látni, hallani kel Ünnepváró hangulatban, kül­sőségekben is méltó környe­zetet teremtve, várják a na­pokban a kultúra otthonai vendégeiket. A programok összeállításánál különös gon­dot fordítottak arra, hogy a gyerekek és az idősebb korosz­tály is megtalálja a számára vonzó rendezvényeket. Ráckevén a Savoyai-kas­télyban december 22-én 6 óra­kor a zeneiskola növendékei adnak karácsonyi koncertet. A gödöllői művelődési köz­pont december 21-én az ese­mények sorát kínálja a láto­gatóknak. Már délelőtt 10 óra­kor Betlehemi csillag címmel bibliai zenés játékot adnak elő a gyerekeknek. Ezt a mű­sort —,• amelyben közreműkö­dik a Z’zi Labor is — délután 2 és fél 4 órakor megismétlik. A déli óráktól a művelődési központ előterében ajándék­vásárt rendeznek. Délután 3 órakor, akik maguk akarják karácsonyi ajándékukat elké­szíteni, erre is lehetőséget ta­lálnak. Lesz mézeskalácssü­tés, készíthetnek szalmából ka­rácsonyfadíszt, rajzolhatnak a gyerekek karácsonyi képeslapo­kat. A bagi és szadai nép­táncegyüttes gyermekcsoport­jai és az aszódi zeneiskola népzenei együttese délután 5 órakor a művelődési központ 29-es termében betlehemes já­tékra és táncházra várja a lá­togatókat. Cegléden, az Arany János Művelődési Központban de­cember 22-én reggeltől délig kínálják a változatos progra­mokat. Délelőtt fél^lO-kor a Petőfi Sándor Általános Isko­la énekkara ad rpűsort. Köz­ben sor kerül az ajándéksor­solásra is. Délelőtt 10 órakor kezdődik a sok derűt keltő bű­vész-bohóc műsor. A River Contry együttes délelőtt 11 óra­kor lép a színpadra. Dömsödön, a Petőfi Sándor Művelődési Központban de­cember 21-én délután 6 óra­kor kezdődik az a karácsonyi koncert, amelyen a ráckevei ze­neiskola növendékei, a döm- södi kamarakórus és a szín­Zsámbékon január 13-áig megtekinthető a Tanítóképző Főiskola galériájában az a rendhagyó kiállítás, amelyen Bodrogi Miklós és Szykfnan Wanda: Megszületett a kis Jé­zus gyermekkönyvével ismer­kedhetünk meg. A kiállításon nem csupán a kész képekkel találkozhatunk, hanem megis­merhetjük azokat a technikai eljárásokat, grafikai vázlato­kat, terveket is, amelyeknek a segítségével a mesekönyv el­készül. Cegléden a művelődési köz­pontban ugyancsak érdekes kiállítást rendeznek, ahol azo­kat a fotókat és színes diákat ü nnepvavo hétvi 'ée^e pádon megjelenő betleheme.- sek szórakoztatják a közönsé­get. Nagykátán december 23-án délután 5 órakor a Tápiómen- te együttes ad évadzáró mű­sort. Szentendrén december 24-én, hétfőn délután fél 5 órai kez­dettel karácsonyi misztérium­játékra invitálják a közönsé­get. mutatják be. amelyek az el­múlt évben készültek és a vá­ros történetét tárják a nagy- közönség elé. Budapesten a Néprajzi Mú­zeumban december 23-án dél­előtt 11 órakor a díszterem­ben tartják meg a hagyomá­nyos koncertet, ahol a bala- tonberénvi Kopzos-Pödrős Ha­gyományőrző Együttes lép fel. K. Z. Egy kis napfártörfénelem Római eredetű elnevezések A naptári évek számlálásá­nak módja az időik során több­nyire valamely legendaese­ményhez kapcsolódik. Az idő­mérésnek legkorábbi nyomait az ókori Mezopotámiában lel­hetjük Jel Az egyiptomiak a III. évezred elején kialakult naptárrendszerre az évet há­rom évszakra (áradás, sarja- dás, forráság),, illetve 12, egyenként 30 napos hónapra osztotta. Ehhez öt kiegészítő napot csatoltak, így 365 napos évekkel számolhaltak. I gy például Görögország­* ban az első feljegyzett olimpiai játék (i. e. 776) idő­pontjától, Itáliában Róma fel­tételezett alapításától fi. e. 753) számították az éveket. A keresztények Krisztus születé­séhez, a zsidók mitológiája sze­rint a világ teremtéséhez (i. e. 3761), a mohamedánok Moha­med Mekkából való menekülé­séhez igazították nap- és hold­éveik számát. A rómaiak Cae­A\ sar uralkodása előtt a ciklikus napévet ismerték, amely négy, 365 napos esztendőből állt. Az. 1465 napos ciklust szökőnapok beiktatásával próbálták kitöl­teni. Azonban a különbség így is állandóan növekedett. időszámítás előtt 47- ben a csillagászati év­hez viszonyított eltérés. már három hónapot tett ki, ezért Julius Caesar naptárreformot hajtott ' végre. Az időszámítás előtti 48-ban bevezette a szö­kőévekkel ,,megjavított", úgy­nevezett Julián naptárt. XIII. Gergely pápa rendele­tére 1582-ben érvénybe lépett az úgynevezett Gregorián-nap­tár. A világ nagyobb részén ma is használatos hónapnevek a római elnevezésekre vezethe­tők vissza. Az első magyar nyelvű ka­lendáriumot 1538-ban Krakkó­ban Benczédi Székely István adta ki. Ezt követte a lengyel származású Hoffhalter Rafael, majd P. Tamás krakkói csilla­gász naptára. Ez Bornemissza Péter fordításában látott nap­világot. A Batthyány Boldizsár támogatását élvező német Ma­nitus János a Vas megyei Né­metújváron kiadta az elsői Ma­gyarországon nyomtatott ma­gyar nyelvű naptárt. . A felvilágosodás, majd a reformkor szelleme a kalendáriumok ‘ártalmát is megváltoztatta. A babonás hie­delmekre épülő jóslatokat, a csillagok állásának tudomány­talan értelmezéseit lassan hát­térbe szorították a hasznos tudnivalók, a szórakoztató írá­sok, sőt az irodalmi művek is. Emelkedik a horgászjegy ára A TÉRKÉPEN NEM TALÁLHATÓ A kettős nevek viláaákm Mostanában mindent lázasan átkeresztelünk, vagy helyeseb­ben visszakereszíelünk a régi nevére. Az utca- és térnévtáblá­kon ilyenkor egyszerűen áthúzzák a régit, és föléfcsíik az újat. N agy kicserélik a táblákat. Magyarországon nemrég három me­gye neve is megváltozott, szerencsére Pest megyéé nem, így nem akadt dolguk a közúti táblák átpingálúinak. Mi a helyzet a térképekkel? Hogyan képesek követni a tér­képkészítek a nagy szériákban gyártott, állami térképeken a milliónyi változást? A gyorsan változó adatok miatt rugalmat­lan, merev kiadói politika ese­tén alighanem úgy járhatnánk a térképekkel, mint ahogy a te­lefonkönyvvel jártunk, vagyis olykor se a nevek, se a címek, se a telefonszámok nem stim­melnek,. különben minden ki­tűnő. Mi a helyzet a magyar tér­képekkel? Követik-e a gyors politikai és a nyomukban járó névváltoztatásokat a mi térké­peink? A Kartográfiai Válla-' lat kiadói osztályának vezetője szerint ők évente száz-száz- húszféle javított terméket, térképet adnak ki, és összesen mintegy kétszázféle tételt dobnak piacra, A közigazgatá­si ás földrajzi változtatásokat rendszeresen és folyamatosan jelzik javított kiadásaikban. Az új Budape.st-térképeken már a tavaly év végi utcanév­változtatásokat is feltüntették. A gyors változtatás azért fon­tos a térképszakmában, mert egyes térképeiket meglehető­sen nagy példányszámban ad­jál: ki. Így például a Budapest atlaszt körülbelül hatvanezer, a Magyarország egylapost ki- lencven-százezer. a Magyaror­szág autótérképet ötven-hat- vanezer példányban. Az általá­nos regresszió a Térképészeti Vállalatot sem kerülte el. Becslések szerint a könyv­szakma idei látványos össze­omlását követően az 1990/91- es évben körülbelül húsz- hu­szonöt százalékkal csökken a térképvááárlás iránti igény és ennek megfelelően kevesebb terméket adnak ki. Sajnos,, a régi, elavult térké­pek még nem fogytak ki a raktárakból, ezért még sokáig a milliónyi zavart okozó ket­tős nevek világában vagyunk kénytelenek élni. Az sem való­színű, hogy az iskolásokat ja­va részt ellátó Művelt Nép egy-két általuk jelentéktelen­nek tartott változtatás miatt visszatartani vagy bezúzatná elavult, ám bőséges raktár- készletét. A szegény ember nótája itt is ismerős: atntg el nem szakad a régi vonó, ad­dig azzal kell játszani a he­gedűn. Hogy emiatt a dallam esetleg felismerhetetlenné vá­lik? Hát istenem? Legföljebb befogjuk a fülünket a macska­zene elől. Vagy becsukjuk a szemünket, ha jövőre régi fel­iratokkal ékes raktárról jött térképeket vesz a gyerek isko­lai földrajzi atlasz gyanánt. Legalábbis addig, amíg a raktárakból ki nem fogy az a rongyos régi. (kocsis) A Magyar Országos Horgász Szövetség felhívja a horgászok figyelmét, hogy — Pénzügy­minisztériumtól kapott in­formáció alapján — az 1991. január 1-jén életbe lépő ille­téktörvény szerint a horgász- jegyeket érintő államigazga­tási eljárási illeték a három­szorosára növekedik. Ennek megfelelően az állami horgász­jegy ára a felnőttek esetében 350-ről 550 forintra, az ifjúsá­giaké 235-ről 435 forintra emelkedik. A . gyenmekhor- gászjegyeik esetében a tagdíj is növekedett, s így összességé­ben a horgászjegyük ára 230- ról 530 forintra nő. Az-új hor­gászjegyek árai természetesen január 1-jétől érvényesek. Halételek — gyorsan Az ünnepnapok családi aszta­lairól ilyenkor elmaradhatat- lanok a halételek. Napjaink­ban sokszor gondot jelent a háziasszonyoknak, hogy — idő hiányában — miként készítsék cl e hagyományos fogásokat. Az ő munkájuk megkönnyíté­sére ajánlunk két olyan hal­receptet, amelyeket konzervek felhasználásával könnyen, gyorsan elkészíthetnek. KORHELY ERÖLEVES A fagyasztott körösi halász­lé dobozában levő levesalapot egy liter vízben fedő alatt, kis lángon, babérlevéllel fűszerez­ve főzzük. Ezután belecsava­runk fél citromot, sóval, bors­sal megízesítjük, simára kever­jük tejföllel. A citrom másik felét vékony szeletekre szeljük, a levesbe tesszük, és még 2-3 percig forraljuk. így tálaljuk. Piritőlt kenyérszeletekkel kí­náljuk. Hozzávalók: a gyorsfagyasz­tott körösi halászlé dobozában levő halászléalap, 1 citrom, 1 dl. tejföl, só, őrölt bors, 2-3 ba­bérlevél. CITROMOS PONTY A halszeleteket besózzuk és egy citrom levével megöntöz­zük. Fél óráig állni hagyjuk, utána lisztben, vajban meg­forgatjuk, utána megsütjük. Tűzálló tálra rakjuk a szele­teket, s leöntjük tojássárgájá­val meg egy fél citrom reszelt héjával simára kevert kefir­rel. Sütőben átsütjük, de nem pirítjuk meg. Hozzávalók: a gyorsfagyasz­tott körösi halászlé dobozában levő halszeleteket 2 evőkanál liszt, 5 dkg vaj. 1 citrom. 1 to­jássárgája, 2 dl kefir, só.

Next

/
Oldalképek
Tartalom