Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-20 / 298. szám
4 1990. DECEMBER 20.. CSÜTÖRTÖK Történelem albumba gyűjtve • • Öreg házak védelmében Gödöllő a megye műemlékekben egyik leggazdagabb települése. Sajnos az elmúlt évtizedekben nem sok figyelmet fordítottak ezekre az értékekre. ezért az épületek túlnyomó többségét ugyancsak megtépázta a múló idő. Az öreg épületek meglepettségükben is hordozzák azonban alkotóik gondos keze mimikáját, s ezért lehetőség nyílik majd arra, s érdemes is, hogy álljt parancsoljanak a pusztulásnak. A város polgármesteri hivatalának főépítészi irodája, a Mérnöki Kamara gödöllői csoportjával együttműködne az év elején hozzálátott a rangos feladat előkészítéséhez. Első lépcsőként megbízást adtak a Profil Épülettervező Kft.-nek, hogy készítsen teljes körű felmérést a gödöllői műemléki értékű épületekről. A munka befejezéshez közeledik. Ez év végéig el is készül a vasikos album, amelyben mintegy 400 műemléki épület részletes esztétikai leírását őrzik. Az értékes dokumentumgyűjtemény jó alapot szolgáltat majd, hogy átfogó képet nyerjenek az épületek megőrzésének feladatairól. A városkép kialakításakor arra is hasznosítják majd az albumot, hogy a fényképek figyelembevételével készüljenek fel a településfejlesztési feladatokra. A felvételek biztonságot nyújtanak majd arra is, hogy megakadályozzák az értékes épületek önkényes átalakítását, mir. után a jövőben a műemléki házak állagának minden megváltoztatása előzetes főépítészi engedélyhez kötött. I K. Z. A DEMOKRÁCIA NEM ISMER (KORHATÁROKAT Ifjúsági imbiiiBl mái A megyei önkormányzatok és a köztársasági megbízotti hivatalok megalakulásával párhuzamosan létrejöttek az államigazgatás középszintű szervei is. Azonban, hogy miként és milyen szervezeti keretek között intézik majd ezentúl a polgárok ügyeit, ma még kevéssé ismert. ' — Vajon hogyan alakul Pest megye közel negyedmillió gyermek- és fiatalkorú állampolgárának sorsa, az állami gondoskodás és védelem alkotmányos elvének szellemében? — kérdeztük Nemoda Istvánt, a voit Pest Megyei Tanács társadalompolitikai titkárát. Nem találja helyéi — Tanulságos a rendszer- váltást végigkövetni és megélni a végrehajtó hatalom struktúrája szempontjából, és megismerni feladatkörének átalakulását is. A változások irányát és tartalmát a törvény- és jogszabályalkotók, valamint az önkormányzati testületek határozzák meg, ezért nem szívesen bocsátkoznék jóslásokba. Ma sok mindent megnehezít az a tény, hogy az átrendeződött ifjúsági struktúra reprezentánsai még gyengék, a korábbi ifjúsági igazgatás széthullott, vele együtt a jogi és anyagi eszközök is. Nagy tanulsága az elmúlt egy évnek, hogy a politika nem képes önmagában társadalmat integráló tényező lenni. Ezért is vallom, hogy társadalmunk egésze lenne szegényebb az önszerveződő, autonóm gyermek- és ifjúsági szervezetek, mozgalmak, közösségek, a generáció érdekeit képviselni képes csoportok nélkül. A demokrácia nem ismer korhatárokat. Demokrácia ugyanis aktív közösségi részvétel nélkül elképzelhetetlen, az állami ifjúsági munka pedig eszköz volt ehhez, nem pedig öncélú tevékenység. • Milyen is volt valójában az ifjúsági igazgatás, amely, úgy tűnik, még a diákvárosok — Gödöllő, Vác, Cegléd, Érd — önkormányzati munkájában sem találja jelenleg a helyét? — Az ifjúsági igazgatás általában egy-egy tanácsi bizottsággal megerősítetten, gyermek- és ifjúságpolitkai szempontból véleményezte a testületi döntéseket, igyekezett feltárni azoknak generációt érintő következményeit. Az együttműködés és a társadalmi kontroll kereteit biztosítva, bekapcsolta a népképviseleti munkába a különböző társadalmi, politikai, szakmai szervek és ifjúsági szervezetek generációt érintő tapasztalatait. Az sem mellékes, hogy több millió forint birtokában ifjúságpolitikai célokat szolgáló pályázatokat hirdetett, támogatta a sport, a kulturális, a táborozási lehetőségeket, a nemzetközi ifjúsági kapcsolatokat. Scdródik vagy el is tűnik © A korábbi struktúrába mindez jól beleillett, ám hogyan alkalmazkodik az önkormányzatok egyenjogúságának elvéhez? — Való igaz, a korábbi integráló, koordináló megyei szint fontossága hátrább sorolódik — vagy el is tűnik? —, amint az állami pénzek fölötti diszpozíció jogköre is. Nem AZ ÜRES KASSZA NÉHA A KISEBB GOAD (2. BÉSZ) Fél, de másoktól várja a megaMúsi Pest megye jelenlegi környezeti állapotáról nem sok jót mondhatunk. Az utóbbi évtizedek gazdaságfejlesztési politikája túlzottan koncentrált és alapvetően szennyező termelési rendszereket alakított ki szűkebb pátriáinkban. Az ipar, ezen belül a nehézipar erőltetett fejlesztése rendszeresen a környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával történt. A mező- gazdasági fejlesztések során sem az ökológiai szemlélet uralkodott, hanem inkább a megalomániás, eredménycentrikus gyakorlat. Mindezek „eredményeként” környezetünk állapota folyamatosan romlott, egy-két apróbb sikert leszámítva, a környezeti károsodásokat újratermeltük. Eddigi stratégiánk mindössze az ártalmak mérsékelésére irányult és nem a megelőzésre. A megye földrajzi adottságaiból következik, hogy ide koncentrálódott az ország ipari termelésének a fele, így itt jelentkezik a legnagyobb méretű levegő- és vízszennyezés, közlekedési és ipari zajterhelés. Az intenzív mezőgazdálkodás viszont az ökoszisztémát károsítja folyamatosan. Az eddig rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekkel, átfogó környezetvédelmi beruházást nem lehetett megvalósítani. A költségvetésből ez a feladat mindössze elenyésző támogatást kapott. Ugyanakkor igen fenyegetővé vált a szilárd és folyékony kommunális hulladék elhelyezésének problémája, a késedelmes beavatkozás több helyen visszafordíthatatlan folyamatokat okozott. A megye környezeti állapotának ismeretében a közeljövő legfontosabb problémáiról és feladatairól kérdeztük Meleg Zoltán környezetvédelmi titkárt. — A vázolt problémák a jéghegynek csupán a csúcsát jelentik. Most várjuk az újonnan felbukkanó gondok jelzését. A szovjetek kivonulása után várhatóan felfedezünk még számos új környezeti ártalmat. Az ajtónk nyitva áll az önkormányzati tisztviselők és a lakosság előtt. Nincs fogadóóránk, ide bármikor bárki jöhet, aki veszélyt észlelt. — Hogyan alakul a védett területek sorsa? — Számítunk rá, hogy a természetvédelem minden erőfeszítésünk ellenére jelentős területeket fog elveszíteni. Jelenleg a megyében 59 ezer hektár országos és 12 ezer hektár megyei védettségű terület van. Az országos védettségű területek hatósági fenntartás alá kerülnek. A másik 12 ezer hektárt eddig a megyei tanács látta el, most közvetlenül az önkormányzatokhoz kerül majd. Pénz, szakértelem nem biztos, hogy mindenhol lesz a fenntartásukhoz, sőt sok helyen egyenesen telepítenek ide, és ebbe — az új önkormányzati törvény értelmében — beleszólni senkinek sem lesz joga. —- Mi lehet a megoldás? — Az embereket újra rá kell nevelni a hely, a szülőföld szeretetére. A legszebb erdők, patakok telis-tele vannak szeméttel. Érthetetlen, ha már egyszer betették az autóba a hulladékot, miért nem viszik még 200 méterrel tovább a szemétlerakóig. Az iskolákban, is kevés az olyan tanár — tisztelet a kivételnek —, aki ebben a szellemben nevelné a gyerekeket. Pedig, ha valami igazán feladata lenne egy önkorirfány- zatnak, akkor ez az lenne ! Legyen hely kirándulásra, regenerálódásra. Ez nem hatósági, hanem koordinációs munka lesz, a megoldás tehát egy olyan tömegbázis, amely a helyi problémákat feltárja, és részt vesz azok orvoslásában. Vagy az önkormányzatokon belül megalakuló környezetvédelmi bizottságok karolhatnák föl e feladatokat, vagy a korábban már vázolt, német mintára szerveződő, ön- kormányzatok közötti környezetvédő akadémiák. Esetleg a kettő ötvözete: A helyben is megoldható gondokat — például szemét elhelyezését — helyben, a település határain túlmutató problémákat pedig közösen intézik. A környezetvédelemnek különös sajátossága, hogy elveivel mindenki egyetért, a fenyegető problémáktól mindenki fél, retteg, de a megoldást Aiindenki mástól várja. Ez tehát az a szemlélet, amelyen elsőként túl kellene lépni a változás érdekében. is ezt siratom, inkább attól félek, mi lesz, ha a kormánytól kiindulva az önkormányzatokig, egyetlen szinten sem jelennek meg ezek a funkciók. Az anyagi támogatás az elmúlt években milliárdos nagyságrendű volt —, csak a mi megyénkben meghaladta az évi 50 milliót a helyi tanácsok költségvetésében, jómagam több mint 5 millió forint ifjúsági pénzeszköz továbbításában működtem közre. Milyen jó lenne, ha a költségvetési viták során ezek a szükségletek és rétegigények a realitások határain belül megjelennének. Még érvényben van, de... © Valójában van-e jelenleg törvényi alapja, garanciája mindannak, amiért ön ma még hivatalból szót emelhet? — Kézenfekvő, ám mégis nehezen megválaszolható kérdés. Az 1971. évi IV. törvény az ifjúságról még érvényben van, de a társadalmi-politikai folyamatok gyakorlatilag már hatálytalanították. Belátható időn belül pedig önálló törvény- az állami ifjúsági munkáról aligha készül. Tény azonban, hogy az Alkotmány 16. §-ában foglaltaknak megfelelően az önkormányzatok kötelesek a fiatalok társadalmi beilleszkedésével, életével és közösségi lehetőségeikkel foglalkozni. valamint döntéseik meghozatalában és azok végrehajtásában szervezeteik részvételét biztos tíani. Ezért olvastam hát örömmel az elmúlt hetekben a kormányrendeletet az ifjúságpolitikai kabinet létrehozásáról, és reménykedve várom a kormány ifjúságpolitikai feladattervét. © Szükség lesz tehát a jövőben is olyan tisztségekre, mint amilyen a társadalom- politikai titkároké volt? — Nem akarok farizeus lenni, de higgye el, az egzisztenciális kérdéseknél sokkal fontosabb számomra, hogy a korosztályú érintő alkotmányos elvek sora ne maradjon írott malaszt, hanem mind a jogalkotás, mind az államigazgatás terén védelem és támogatás illesse a fiatalokat. Abban bízom tehát, hogy életkortól függetlenül, egyenlő polgárok társadalmát kezdtük építeni, magunk mögött hagyva a paternalizmust, a függőségi és kiszolgálíatottsá- gi helyzetet. Kék és Pest megye második önkormányzati küldöttközgyűlése határozatot hozott az új közigazgatási szervek elnevezéselöl. Eszerint az eddig Pest Megyei Tanácsnak nevezett- intézmény neve a jövőben Pest Megye önkormányzatának Hivatala lesz. Döntéshozó testületé Pest Megye önkormányzatának Közgyűlése. Ennek legfőbb tisztségviselői Pest Megye Közgyűlésének elnöke, alelnöke, illetve Pest Megye főjegyzője lesz. A közgyűlésen megállapodtak abban, hogy a megyei vezetés új bélyegzőit megrendelik. Ezeken a fent felsorolt szövegeken kívül Pest megye címere látható majd. amelyről a jelenlevők dr. Egey Tibortól, a Pest Megyei Levéltár igazgatójától hallhattak egy röv«d ismertetést. Eszerint a megye — akkor még Pest-Pilis-Solt megye — legrégebbi címerét Wesselényi nádor alkotta. Egy iG,"9-es le;rás szerint „sziklás begy tetején oroszlán áll. hátsó lábai széttárva. mellsó lábával koronát, a ballal almát tart”. Később a sziklás hegy helyett hármas halomra helyezték az oroszlánt, bár a heraldikában ez eínierrontásnak minősül. Ez a címer l87G-ig volt érvényben, ekkor az új közigazgatás és az új varmegye- rendszer kialakítása során a Kiskun részekét is a megyéhez csatolták. Ekkor a címert megfelezték, felső részébe került az eredeti cimerkép, és alsó részébe a Kiskunságot jelképező kim vitéz. Ezt az egyesített címert használták 1919 végéig, a Pest- Pilis-Solt-Kl&kim vármegye elnevezes pedig a mai megyerendszer megalakításáig volt érvényben. A küldöttgyűlés az eredeti, KHP-ben alkotott címert fogadta el, amelyben az oroszlán a bátorság és a török elleni harc, a korona az alkotmányhoz, az alma a joghoz való hűség heraldikai jelkepe. A megye címerének és zászlójának színei a kék és az arany. FEBEUÄBIG MEGBÍZOTT FŐJEGYZŐ Megyei tisztségek sersu A december 14-én tartott megyei küldöttek alakuló gyűlésén bár elnököt választani —, amint arról lapunk szombati számában már beszámoltunk — nem sikerült, néhány — elsősorban személyi jellegű — kérdésben azonban határozat született. A képviselők dr. Petrik János előterjesztésére megszavazták, hogy o megyegyűlés megalakulásától az új főjegyző hivatalba lépéséig a megyei vb-titkárt megbízott főjegyzőnek tekinti. Ennek eldöntésére azért volt szükség, mert a megyei vb-tifckár az új főjegyző kinevezéséig helyette, sőt a köz- társasági megbízott helyett is eljárhat, mint a törvényesség őre. A jelenlévőik megállapodtak tehát abban, hogy az említett időszakban dr. Petrik Jánost megbízott főjegyzőnek tekintik. Akadályoztatása esetén dr. Erdélyi László, az igazgatási és szervezési osztály vezetője helyettesíti mint megbízott főjegyzőhelyettes. Ugyancsak megszavazták a jelenlévők, hogy dr. szivi Józsefnek, a Pest Megyei Tanács Pedagógiai Intézete igazgatójának 1990. december 31-én lejáró kinevezését meghosz- szabbítsák. Bár ezt a tisztséget a jövőben pályázat útján kívánják betölteni, a küldöttek úgy vélték, hogy nem célszerű most hosszú időre igazgatót kinevezni. Az intézmények felülbírálására a megyében még csak ezután kerül majd sor., ezért határoztak a képviselők — a megyei intézményhálózat megerősítéséig — a jelenlegi igazgató megbízásának meghosszabbítása mellett. A közgyűlés ugyancsak megegyezett Pest megye főjegyzői munkakörének betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról. Az új főjegyző a tervek szerint február 1-jétöl állna munkába. Szabad bankválasztást Érdekvédelem A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége továbbra is igényli részvételét az önkormányzatokat érintő jogalkotó munkában. Felháborítónak tartják az Országos Takarékpénztár magatartását, amikor burkolt vagy nyílt fenyegetéssel megakadályozta az önkormányzatok szabad bankválasztását. Magatartásukat azért is etikátlannak tartják, mert a Takarékpénztár több mint 30 évig ingyen használta a tanácsok pénzét — például lakástámogatási hitelek —, csak lebonyolítóként szerepelt az OTP, az államtól átvett pénzeket tekintve. hz eMst! a Fest Megyei Tames támogatásúval készült írta: Szegő Krisztina Fotó: Erdősi Agnes ÉS 1 A ráckeveiek nagy örömére valóban a lakosság használhatja a volt MSZMP-székházat, amely a város központi helyén található. Az* impozáns épület tucatnyi szolgáltatócégnek, magánkereskedők- nek, kisvállalkozásoknak ad otthont. Fcrtbázból szolgáltatóhoz.
