Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-14 / 293. szám

1990. DECEMBER H.. PÉNTEK

5

nvr

.Mfi. * w,

A)C LEHESSENEK BŰNBAKOK^

A rendszerváltás vesztesei?

Az ország nemcsak gazdasági, de nemzetiségi bombán is ül. Kisebbségi alaptörvényre lenne már szükség. Elfogadhatatlan, hogy _ nélkülünk döntenek, nem kapunk szavazati jogot olyan helyeken, ahol a mi sorsunkról is határoznak.

Ezeket a súlyos szavakat Fátyol Mihály, a Cigány Ifjúsági Szervezet — CISZ — képviseletében mondta ki a minap Po- mázon tartott cigányfórumon. Utalt ezzel arra is, ami fölött többen sajnálkoztak. Alig jutott be valaki a félmilliós népcsoportból a helyi önkormányzatba. Nááay Gyula, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége — MCDSZ — elnöke szerint voltak települések, ahol azért állítottak több cigányjelöltet, hogy végül azok táborai egymás ellen szavazzanak.

A legnagyobb kisebbség

Daróczi Ágnes, a Phralipe Független Cigányszervezet ügyvivő testületének tagja, az Amalipe Kultúra és Hagyományőrző Egyesület elnöke szerint a cigányság a rendszerváltás vesztese. Már eddig is hátrányt szenvedett a munka- megosztásban, hisz e népesség munkavállalóinak 75 százaléka betanított és segédmunkás volt. Most pedig a munkanélküliek fele cigány, a többség nem tud megélni, csak vegetál. Kérdés tehát, van-e ennek a kisebbségnek létalapja? Mindenképpen gazdasági fejlesztésre van szükség, csak ezután lehet foglalkozni az oktatás, a művelődés kérdésével. _Az.Eu- rópában fellángolt nacionalizmus a társadalom peremére sodródást, a kirekesztődés ver szélyét jelenti. A gazdaságitársadalmi bajok okán áldozatokat követelhetnek a bűnbakkeresők. Egyes országokban már pogromokra is került sor. Tudjuk azt is, mi történt itthon, Egerben és Miskolcon.

A tanácskozásnak nem any- ovira napirendje volt, mint inkább jelző, tájékoztató szerepet szánhattak a rendezők. A Pest megyei cigányság képviselői közül egyedül a pilisvö- rösvári Horváth Józseffel találkozhattunk, aki tulajdonképpen a Magyarországi Cigány Szociáldemokrata Párt — MCDSZP — országos vezetője. Igaz, Molnár Sándor, a Magyarországi Cigányok Pártjának — MCP — titkára is jól ismeri, a megyében élők helyzetét, a telepeket, ahol sokszor megfordult az elmúlt években. Várady Géza, a Művelődési és Oktatási Minisztérium főmunkatársa a találkozót megnyitó bevezetőjében pedig szintén sokszor hivatkozhatott megyei példákra, mint a közelmúlt megyei, cigányügyi titkára, ö hangsúlyozta a kettős kötődés jelentőségét, a származással való azonosulás és a magyarság vállalásának kívánalmát.«

Nem állítható, hogy bárki is ellenkező véleményen lett volna, de mint a disputából kiderült: azonosulni, magatartást vállalni saját elhatározásból, nem felső sugallatra óhajt a kisebbség. Lakatos Menyhért író, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége — MCKSZ — elnöke pedig ma teljesíthetetlennek tartotta azt a különben jogos igényt, hogy az etnikum törekedjék értékei felmutatására. Azt, hogy a kölcsönös előítéletek leküzdése érdekében! például írják meg a cigányság történetét.

Része a nemzetnek

— Most, amikor nincs ki- .nçl&?„ Amísor, , ftluf járóirodalom van, és akiadók tönkremennek? — kérdezett visz- sza. Majd a korábban elhangzottakkal összhangban azt fogalmazta meg: — A cigányság államalkotó ebben az országban. Része a nemzetnek, melyHozzászóSás cikkünkhöz

Csak

Keddi számunkban „Lakitelek után Tápiószentmárton” avagy „A volt tanácselnök n agytakarításra készült” című cikkünkben az alábbi mondat jelent meg: „Ezúttal ugyanis a helyi pártok kértek fel, hogy jöjjek, és próbáljak meg közvetíteni a dolgozók érellenzék

dekében.” Fenti mondattal kapcsolatosan a tápiószent- mártoni Kisgazdapárt táviratban az alábbi helyesbítést kérte: csak az ellenzéki pártok kérték a segítséget. Pontosításuknak köszönettel helyt adunk.

nek sorsa nemcsak érdekel, hanem érint is minket. Itt akarunk élni és alkotni — jelentette ki azzal folytatva: — Ehhez feltételek szükségesek. Ám a gazdasági helyzet minket terhel a legjobban. Az állam mindenből kivonul. A szociálpolitikát odadobta az önkormányzatoknak. Nem valószínű, hogy érvényesíthetjük az érdekeinket, de könnyen szembekerülhetünk velük. A kisebbségi ügy hibás kezelésévelli tönkreteszi magát a nemzet.

Romaparlament

Bogdán Béla, a kormány Nemzetiségi és Etnikai, Kisebbségi Hivatala kormánytanácsosa szerint elkészült a kisebbségi törvény tervezetç. Ez véleményezésre hozzájuk került.

— No de megint az érdekeltek nélkül, felülről? — lobbantak fel erre ismét az indulatok, s a vitázók határozottan kiálltak amellett, hogy velük, és nem nélkülük lehet

csak jó törvényt hozni.

*

Náday Gyula többször kért szót. Mondandója lényegét úgy is érthettük : nem szívesen veszi, ha a nem cigányoki segítő kezet akarnak nyújtani nehéz munkájukhoz. Ámbár abban igaza van, hogy mint az e helyen vitázók intellektusa tükrözte: felnőtt egy jelentős számú, jól képzett, saját értelmiség. Náday Gyulával szemben Molnár Sándor viszont úgy gondolta: a magyarok támogatása nélkül nem boldogul ■a cigányság. ■Velük együtt a legfontosabb most a gyerekek óvodai, iskolai nevelése, a munkába állás segítése.

★

A pomázl találkozón nem született határozat. A tizenkilenc országos cigányszervezet közül a néhány itt lévő tagját arra hívta fel ismételten Daróczi Ágnes, hogy csatlakozzanak a nemrég megalakult magyarországi romaparlamenthez, amely nem a huszadik önálló szövetség lesz. Célja egyeztető, szolgáltató apparátus létrehozása. A legfontosabb közös érdekek, mint politikai tézisek megfogalmazása a kormány, a Parlament számára, az egységteremtés. Eddig kilenc szövetség lépett be. Tegyük hozzá: a helyi ön- kormányzatok is örülnének, ha végre tudhatnák, ki az igazi, i,legitim” tárgyalópartnerük.

Kovács T. István

Nincs béke a fenyő körül

A bejárat mellett, ládában lucfenyő zöldell. Még akkor ültették, mikor a gyerek megszületett, s azóta karácsonykor ezt viszik be a szobába, a szentestén e köré gyűl össze a család.

A közös udvart göbös kenr derkóc madzag osztja ketté, ez a képletes demarkációs vonal. Az alvégen kuporgó házikót nyolcszázezerért vették, a pénz fele megvolt, a többit az OTP adta. Meg a rokonság. Havi nyolcezret törlesztenek, plusz a rezsi. És ketten keresnek nettó tizennégyezret főállásban. •

— Marad négy-ötezer megélhetésre. Mutasson nekem egy asszonyt, aki ennyiből kijön!

A megoldás: mellékfoglalkozás. Az eredmény: telefonon beszélik meg a gyereknevelést, hétszámra csak az ágyban találkoznak.

— Nem is ez bánt a legjobban — mondja az asszony. — Egyszer letelik. De az mégis csak sok, hogy a törlesztés mellé egy csomó hercehurcát is a nyakunkba vettünk!

Az ember "papírokat tesz elém.

— A szerződésnél kikötöttük a kocsibeállást, a társtulajdonos is aláírta. Mi cserébe meghagytuk a szőlőjét, a rózsáit, amivel belóg a mi területünkre. Még abba is belementünk, hogy a pincénket használja zöldséget tárolni. Iga.z, akkor még nyár volt, csak ősszel derült ki, nincs hely a szenessufninak.

— De hisz ott elférne — mutatok ki egy sarokra.

— No persze! Ha nem volna ott a társtulajdonos pöce- gödre. Erről a „csekélységről” elfelejtettek szólni. Mikor megvettük, gyep nőtt a beton- tetőn. Ki néz a gyep alá? Idős, nyugdíjas ember, a békesség kedvéért még ezt is lenyeltük. A mi zöldségünket átvittük anyámhoz Úcsára, a szenet a pincébe tettük. Képzelje el a meglepetést, amikor jött a felszólítás! Három nap alatt ürítsük ki a pincét — a mi pincénket! — vagy vigyük a kocsit az utcára. Ehhez mit szól?

— Kiürítették?

— Viccel? Hat tonna szenet? Két napba került, míg letróge- roltam. Meg aztán hová? Ha

lett volna hely, nem cígölöm a pincébe.

Logika szerint vesztett ügy, a társtulajdonos mégis perel. Ügyvédet fogadott, gyártják a leveleket, járják a bíróságot.

— Hol a városházára citálnak, hol a bíróságra. És tudja, miért az egész? Valaki bérleménybe venné az udvart, ezért van útban a kocsink.

A másik fél hozzállása:

— Nem közös az udvar? — kérdem az öregembertől (hétezer forint a nyugdíja, az asz- szonyé öt, és van egymillió forintjuk a takarékban).

— Közös. És akkor mi van? A kocsi az én eszmei területemen áll!

— Beleegyezett, van róla papír. A pöcegödörről miért nem szóltak? .

— KérdKzték? Különben is nem mi adtuk el azt a részt, hanem a fiam. Mi közünk hozzá?

így igaz. Nem ők adták el. De a szerződéskötésnél mindvégig ott voltak, már csak azért is, mert az eladott rész telekkönyvileg soha nem volt

Hadifogoly-utalványra kártérítés

A nyugatiak is sorra kerülnek

Folyamatosan intézik a második világháború hadifoglyainak hazai kártérítési ügyeit Budapesten, a Kürt utcai Kártérítési Hivatalban. Mivel a teljes hadifogolylétszám mintegy nyolcvan százalékát a szovjet fogságban voltak adják, és a foglyok a táborokban annak idején munkájukért semmiféle anyagi ellenszolgáltatást nem kaptak, a kormány érthető módon először az ő ügyüket igyekszik rendezni. Ugyanakkor a többi, nagyjából húszszázaléknyi. Nyugaton hadifogságba esettekről is gondoskodni kívánnak, ezért előreláthatólag jövő év januárjától megkezdik kárpótlásukat is. Erre egy most készülő új jogszabály ad módot. amelyet az Alkotmánybíróság határozata alapján a kormánynak ez év december

31-ig el kell készítenie. Januártól tehát feltehetően azok a nyugati hadifoglyok is anyagi kárpótláshoz juthatnak, akikre a jelenleg érvényben levő jogszabályok nem vonatkoznak.

Az igénylők a december 31- ig elkészülő új jogszabály életbe lépését követően a Kárpótlási Hivatalnál nyújthatják be hadifogoly-utalványukat, amelynek alapján bizonyos pénzösszeget kaphatnak. Az utalványt a hadifogságból hazatérve általában mindegyikük megkapta, s 1945 körül a legtöbbjük be is váltotta. Ezek az utalványok a hadifogolytáborban végzett munkájuk ellenértékeként bizonyos összegekre

szóltak. Azok a hadifoglyok,

akik akkor nem váltották be utalványukat, azt letétbe helyezték. A mostani jogszabály várhatóan ezeknek a letétbe helyezett utalványoknak a kifizetéséről is gondoskodik, valamint azok kárpótlását is- lehetővé teszi, akik még nem adták be ezt a papírjukat. Hadifogoly-utalványt általában azok is kaptak annak idején, akik egy évnél hosszabb időt töltöttek táborban, tehát a kárpótlás órájuk is vonatkozik. Az az igen szűk réteg, amely esetleg mégsem kapott akkor Utalványt, vagy azt időközben elvesztette, az kimarad a most születő új jogszabály alapján a kárpótlásból. Órájuk a jövő évben születő kárpótlási törvény vonatkozik majd.

A jövő év elején életbe lépő új jogszabály alkotói még nem döntöttek a nyugati hadifoglyok kárpótlásának mértékéről. Elképzelhető, hogy nem nyugdíjpótlék formájában kapják a kártérítést, mint a volt szovjet hadifoglyok, hanem égy összegben. Külön gondot okoz, hogy a hiányzó vagy időközben megsemmisült utalványokat Magyarországon pótlólag aligha lehet beszerezni, ezért minden érintettnek a saját érdeke, hogy a kárpótlási igény benyújtásáig megőrizze vagy-esetleg külföldről beszerezze egykori utalványának másolatát.

kk—

DÖMSÖDI HÍRNÖK

 kisbíró helyett

A hajdan volt kisbíró utoljára negyven esztendővel ezelőttdobolta ki a közelgő eseményeket Dömsödön. Az ö nyugdíjazása után, a technika fejlődésével hamarosan kiépítették a hangos bemondót, mely az egykori tanács- háza tetejéről ismertette a közérdekű közleményeket. De nem sokáig, mert csakhamar elromlott, tönkrement. Helyrehozatalára, javítására pedig már nemigen futotta a helyi költségvetésből.

Az első demokratikusan megválasztott dömsödi ön- kormányzat tudta, hogy jogos igény van rendszeres, folyamatos tájékoztatásra, ezért keltette életre a Dömsödi Hírnököt. A képviselő-testület nevében, dr. Sitnikiewicz László polgármester beköszöntőjében jelezte: hangot szeretnének adni valamennyi 'olyan véleménynek, javaslatnak. jó szándékú kezdeményezésnek, amely elősegíti a település fejlődését, a hiteles információk áramlását.

A tizenkét oldalas lap — melynek címoldalán a község címere is látható — az ön- kormányzati híreken kívül megismerteti az olvasókat a Dózsa Ipari Szövetkezet hétköznapjaival, gondjaival, törekvéseivel. Továbbá hosszabban foglalkozik a helyi egyházak életével. A református, katolikus, valamint baptista közösségek történetéről, tevékenységükről, lelkészeik, plébánosaik írtak rövid ismertetőket.

M. I.

Tüneti kezelés, de jól jón

Csatlakozzanak mások is

Fogyasztható és hazavihető. A számlát a Tranzit Kft.-ben rendezték

„Emberség és nyereség, nem egymást kizáró tényezők.”. Ez a kijelentés Kovács Barnától,

a fiuk nevén, tehát papír és törvény szerint az eladók ök voltak.

A fiú: — Bolond az öreg — legyint röhögve. — Flugos! El fogja bukni.

Ez aligha vitás. De addig megkeseríti két ember életét, lopja tőlük az időt. Neki nem számít. Neki van ideje is, és vesztenivaló pénze is. Szórakozik.

— A Bibliában az áll, szeresd a te felebarátodat. Mondja, hogy lehet az ilyeneket szeretni? Manapság mindenki békéről, toleranciáról fecseg. Én nem hiszek benne. Még két ember sem tud megegyezni egy tenyérnyi udvaron, hát még a földkerekség?!

Az ember csüggedten néz rám, várja a választ. Mit mondhatnék? Mózesnek köny- nyü volt érvényt szerezni a törvényeknek, a társtulajdonosi intézményt nem ismerték a Kánaán földjén. Talán Noé apánk a ludas, több galambot kellett volna behajózzon az özönvíz előtt.

A bejárat mellett üdén zölden a fenyő, várja a karácsonyt, a szeretet és béke ünnepét. De vajon lesz valaha is béke a fenyőfás udvaron?'

(—gyé—)

a dunakeszi Tranzit Kér. Kft.

ügyvezető igazgatójától származik. Hozzátehetjük, hogy ha nem ,tgy lenne, társadalmi méretekben a munka is értelmét vesztené.

Napjainkban túl sok a szegénység tüneti kezelésére szoruló eset. Tudjuk, hogy nem ez hoz végleges és megnyugtató megoldást. Ám annak, aki sürgős segítségre szorul, ha arról kell döntenie, hogy a rohamosan emelkedő árak miatt értéktelenedő nyugdíjából háztartása rezsijét fizesse, fűtsön, világítson vagy étkezzen, jól jön a példamutató segítség.

A Tranzit ebben hosszú ideje elöl jár. Egy évvel ezelőtt 250 ezer forintot utaltak át a romániai forradalom idején rászoruló szomszédok megsegítésére. Idei 100 ezer forintjukról a helyi Vöröskeresztszervezet dönthetett, s osztott szét használati tárgyakat, eszközöket, élelmiszert. Tízezer forintot utaltak át egy kisgyermek gyógyítására, akinek csontvelő-átültetésre volt

szüksége. Az ügyvezető igazgató egyhavi fizetését ajánlotta fel a szegényeknek.

Közeledik a karácsony. Ügy gondolták, hogy a szeretetről nem csak beszélni kell. A jó szó, bár fontos, még jelentősebb annak kézzel fogható bizonyítéka. Ezért szerveztek kedvezményes vásárlási akciót olyan műszaki árúkból és élelmiszerekből, melyek nem csökkent értékűek. A kiadásait nyeresége terhére vállaló cég újabban ötven személy napi egy tál étellel való étkeztetését vállalta. Ezt egyelőre tizenöten veszik igénybe a Pavilon étteremben, de fogadják ott mindazokat, akik arra rászorulnak.

Ne legyen ez a kezdeményezés egyedi, elszigetelt,— kérik a helyi képviselő-testülettől. Várható, hogy még sokáig és sokan szorulnak rá az effajta támogatásra. Hassanak oda, hogy mások is csatlakozzanak. Értesülésünk szerint ezt fogja tenni a város önkormányzata is.

K. T. I.

A hátsó ajtón és szemérmesen. Pedig nem a fogyasztónak van rés tennivalója

(Hancsovszki János felvételei)