Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-13 / 292. szám

rrvr « MW I KI 1090. DECEMBER IX, CSÜTÖRTÖK : a hímetek mihtamegyéhík szánják iïz üres hissai néha csak a kisebb gond A környezetvédelmi titkárok hivatalba állításának a gondo­lata dr. Gonda György nevéhez fűződik, aki ekkoriban, 1981-82- ben az akkor még környezetvédelmi hivatalnak nevezett szer­vezet elnöke volt. Ezeket a tisztségeket abból a megfontolásból hívta életre, hogy legyen minden megyében egy olyan szakember, aki területi, ál­lamigazgatási és környezetvédelmi ismeretekkel, tapasztalatok­kal egyaránt rendelkezik. Ismerje területének fö problémáit, és koordináló szerepet töltsön be a lakosság, a tanács és a hatósá­gok között. Az elmúlt nyolc év igazolta őt. Megyénkben például éppen ennek köszönhető néhány je­lentős lépés, például az apaj- pusztai hulladékprobléma fel­tárása. a váci szovjet lakta­nyánál történt talajszennyezés következményeinek kivédése, valamint a monori-erdei sú­lyos környezetkárosítás feltá­rása és megoldása, nem beszél­ve az apróbb, mindennapi te­endőkről. Vigyázat, szélhámosok ! Az azóta eltelt időben a Kör­nyezetvédelmi Hivatal minisz­tériumi rangra emelkedett, a megyék környezetvédelmének erei azonban továbbra is egy­személyes osztályokként dol­goztak, sőt. A minisztérium létrehívása után egyenesen le­mondott róluk. A megyei taná­csok azonban felismerték fon­tosságukat, és Vas megye kivé­telével, továbbra is megtartot­ták őket Az új önkormányzati tör­vény a polgármestereket első­fokú hatósági jogkörrel ruház­za fel, és ezért nem irigyelhet­jük sem őket, sem a testülete­ket. Két okból sem könnyű a dolguk. Egyrészt azért, mert úgy hatóságnak lenni, és úgy környezetvédelmi tevékenysé­get folytatni, hogy arra egy árva fillér nem áll rendelke­zésre, szinte lehetetlen, még ha sok esetben a környezetvé­delem nem is pénz, hanem szemlélet, hozzállás kérdése. Másrészt azért sem irigylésre méltó helyzetük, mivel ezzel a tevékenységükkel nekik egy­szer el kell majd számolniuk, a lakosság pedig szorítja őket. Esetleg meggondolatlan lépé­sekbe is belehajszolhatják a testületet. Éne napjainkban igen sok esély van. hiszen egy- re-másra alakulnak a környe­zetvédelemmel foglalkozó kft.-k, kisvállalkozások. Ezek szinte egymás után jelentkez­nek be az újonnan választott polgármesterekhez felajánlva szolgálataikat. Az új cégek kö­zött akad olyan, amelyik szak­értelemmel rendelkezik, lelki- ismeretesen dolgozik. Többsé­gük azonban csak addig marad életben, amíg a pénzeket fel­markolják, majd a munka megkezdése előtt megszűnnek, jogutód nélkül felszámolják magukat. Nagyon kell vigyáz­ni ! Az, hogy a település az ab­lakon dob ki egy csomó pénzt — az amúgy is szűkös kasszá­ból — még a kisebbik gond, A nagyobb, hogy a környezeti ár­talom megmarad. Kedvező választ kaptak A helyi vezetőktől ter­mészetesen nem várható el, hogy mindenhez egyformán értsenek, vagy hogy egyéb ismereteik mellett kör­nyezetvédelmi szakemberek is legyenek. Mi akkor a megol­dás? Talán írásunk elején su­galltuk már. A környezetvé­delmi titkárok még a helyükön vannak. Pest megyében Meleg Rz oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Szegő Krisztina Fotó: Hancsovszki János Zoltán látja el ezt a feladatot, ő ezúton is felajánlja segít­ségét az önkormányzatoknak, mint ügyet tisztelő és területet ismerő, mélyen elkötelezett szakember. Hogy mi lesz a titkárok sor­sa a jövőben? Maróthy László távozása előtt már nem tartot­ta fontosnak, hogy ezzel foglal­kozzon. Az ország 19 környe­zetvédelmi titkára így felke reste dr. Tarján Lászlónét, az új minisztérium politikai ál­lamtitkárát, aki egykor maga is környezetvédelmi titkár volt. Kérték, segítse őket munká­juk újraindításában, és vegyen részt a megyék koordinálásá­ban. Tőle nemcsak hogy ked­vező választ kaptak, de még támogatást is ígért egy új ön- kormányzatokra alapuló kör­nyezetvédelmi program létre- pontból foglalkozni. Állapotfelmérés, megoldás Ez a lehetséges elképzelés német mintára alakulna. Lé­nyege, hogy az egyes önkor­mányzatok alulról építkezve létrehoznának egy intézményt — a németek ezt környezetvé­delmi akadémiának nevezik — amely a tagtelepülések hozzá­járulásaiból jönne létre. Ennek fejében köteles lenne a tagok problémáival szakmai szem­pontból foglalkozni, Ezeket az intézményeket a megyei titkárok fognák össze, és ideális esetben a köztársa­sági megbízott mellett működ­nének. A minisztérium egyéb­ként már a belügyi tárcával is felvette a kapcsolatot. A szervezésben a szerencsés véletlen is közrejátszott. Az Osnabricki Környezetvédel­mi Akadémia megkeresésére Pest megyében egy közös pro­ject indul, várhatóan jövő áp­rilistól, amely az állapotfelmé­réstől a tervezésen keresztül a konkrét megoldásig tartalmaz feladatokat. A partner intéz­mény már megigényelte az eh­hez szükséges pénzt a német környezetvédelmi minisztéri­umtól, ahonnan kedvező vá­lasz érkezett. Nekik azért ér­dekük ez a befektetés, mert Pest megyét majd referencia- területnek szánják, egy új kör­nyezetvédelmi szisztéma el­terjesztéséhez. fi ' /-T ám mm • *f|A környezetvédők egyik legnagyobb problémája az Vnmn n linvn I71C71 ■ egész világon hogy az összegyűjtött kommunális * w «VW*» VAmCiA ■ hulladékot hogyan, és hová helyezzék el. Mint ké­pünkön is látható, ebbe a kiürült vegyszereshordótól kezdve a Trabant-karosszériáig minden be­letartozhat. Pest megye hulladéklerakó gödrei lassan megtelnek, ez azonban még a kisebbik probléma. A talajban elhelyezett szemét még egy fontos veszélyforrást rejthet magában, a le- bomló veszélyes anyagok a környező földeket, talajvizeket is beszennyezhetik. VÉTÓJOG VAN Pályáznak a rendőr­kapitányok A jövőben az önkormányza­tok és képviselőik az eddigi­nél jóval több beleszólást kap­hatnak a rendőrkapitányok és főkapitányok megválasztásá­ban és kinevezésében. A hiva­tásos állomány szolgálati vi­szonyáról szóló 1971. évi tör­vényerejű rendeletet ugyanis idén módosították, ennek ér­telmében a kapitányi és a fő­kapitányi munkaköröket pá­lyázat útján lehet majd el­nyerni. A főkapitány! pályáza­tokat dr. Szabó Győző, a ORKF vezetője már kiírta, a pályázatok benyújtásának ha­tárideje december 15. A kapitányságok vezetőinek pályázatát pedig már az új főkapitányok írják ki, 1991. június végéig. A Belügyminisztérium hosz- szas vita után kettős jogosít­ványt biztosított a kapitányok és főkapitányok kinevezésében az önkormányzatoknak. Egyrészt azokban az 5 fős bizottságokban, amelyek a fő­kapitányi pályázatokat bírál­ják majd el, helyet kapnak a megyei önkormányzatok kép­viselői is. A kapitányokat ugyan a főkapitány nevezi majd ki, de ezt az egyazon körzet polgármestereiből álló testület megvétózhatja. A fő­városi kerületekben ugyan­ilyen vétójoggal a testületek élhetnek. Egyébként Pest megye je­lenlegi rendőrkapitánya, dr. Németh Ferenc benyújtotta pályázatát mostani posztjára. MEGALAKUL A RÉGIÓ ÛNKORMÁNYZATA Elnöáwélasztas Holnap 10 órakor a megye­háza dísztermében kerül sor Pest megye új önkormányzati képviselő-testületének alakuló közgyűlésére. Ezzel új kor­szak kezdődik a szűkebb pát­riánkban: a megyei tanács helyét a megye parlamentje, a közgyűlés tölti be ezután. Röviden az előzményekről: november 13. és 30. közölt a megye 10 körzetében megvá­lasztották — 193 jelölt közül — azt a 96 képviselőt, akiket körzetükből a megyei közgyű­lésbe delegáltak Kereken két­harmaduk független, a pártszí­nekben megválasztottak: MDF (12), SZDSZ (7), KDNP (6), FKgP (4), különféle koalíciók (3). A tíz körzetből egy-egy ta­got választottak abba a bizott­ságba, mely feladatul kapta az alakuló közgyűlés előkészí­tését, így azt is, hogy előzetes ajánlást készítsen a tisztség- viselők, köztük mindenekelőtt az új elnök személyére, a bi­zottságok megalakítására. Az előkészítő bizottság legutóbbi ülésén, december 11-én tett javaslatot a megyei közgyűlés elnökének jelölésére a függet­len dr. Fodor István állator­vos, országgyűlési' képviselő (Hernádi és dr. Gergely István agrármérnök, kutatóvállalati igazgató (Tárnok), valamint a kereszténydemokrarta dr. Inczé(■ dy János fizikus, magánvállal­kozó (Vác) közül választ majd valószínűleg a közgyűlés elnö­köt, bár a helyszínen bárki tehet még más javaslatot. Ah­hoz, hogy valaki az elnöki posztra jelölt lehessen, a köz­gyűlésen jelen lévő képviselők egyharmadának kell majd tá­mogatnia őt. Az előkészítő bizottság ki­alakította véleményét az alel- nök választásának módjáról is. Abban megegyeztek, hogy al- elnököt mindenképpen akkor lesxílndofcolt Telölnl> ;ha az el­nököt már megválasztották. Azonban, hogy ezen a későb­bi időpontúit még ugyanazt a napot, tehát pénteket, vagy csak a második találkozási kell érteni, ebben már meg­oszlottak a vélemények. Hi­szen ha első menetben sikerül elnököt választani, még lenne idő aznap, az alelnök megvá­lasztására is. Végleges állás- foglalást az előkészítő bizott­ság nem alakított ki ebben a kérdésben. Az iméntiekkel már érin­tettük is az alakuló közgyűlés várható napirendjét. A kö­szöntés után a területi válasz-. tási bizottság elnöke számol majd be a megyei képviselő­választásokról, s átadják a megbízóleveleket, a megyei közgyűlési mandátumokat. Az előkészítő bizottság elnöké­nek beszámolója után dönt a testület arról, hogy új elnöke főállású vagy társadalmi le­gyen-e, s mekkora bért kapjon. Ezúton hangzanak el a ja­vaslatok a megyei önkormány­zati közgyűlés elnökének és esetleg alelnökének személyé­re, ez utóbbi ugyanis az el- elnökválasztás eredményétől is függ. A közgyűlés a javaslattétel után munkabizottságokat vá­laszt. az ügyrendit s a pénz­ügyi-ellenőrző bizottságot —, mely a terv szerint felhatal­mazást kap a megyei vagyon­átadással kapcsolatos tárgya­lások folytatására, az ügyren­di bizottság pedig a szerve­zeti és működési szabályzat kidolgozására. Titkos szavazással válasz­tanak elnököt (kétharmados többség szükségeltetik a poszt betöltéséhez) majd sor kerül a megye vezetésének jelképes átadására — erről nyilatko­zott szerdai lapunkban a me­gyei tanács búcsúzó elnöke, Balogh László. Végezetül a testület hivatott kiírni a megyei főjegyző tisz­tére szóló pályázatot, s ez al­kalommal a pályázatot elbíráló bizottság tagjait <is megválaszt­ja­Még annyit: az alakúid köz­gyűlés — akár korábban a ta­nácsülések — nyilvános. Bár­mely állampolgár meghívó nélkül is részt vehet az ese­ményen, ha hozzászólásra, sza­vazásra most- nem is jogosult. POLGÁRMESTERI HIVATAL 1990. Csak ki ne menjen a kedves vendég! Megyénk 144 tanácsából október 1-je után 182 önkor­mányzat született. Honnan a szaporulat? Jó néhány telepü­lés, amely addig csak közös ta­náccsal, tanácsi kirendeltség­gel rendelkezett, most önálló polgármesteri hivatalt hozott létre. Azoknak, akik nem szán­dékoznak még teljes önálló­sággal élni, lehetőségük van körjegyzőséget alakítani, ám a polgármesteri hivatalokat eze­ken a helyeken is fel kellett állítani. Kérdés, hogy megvan­nak-e erre mindenütt a tár­gyi feltételek. Erről érdeklődtünk Varga József szigetújfalui polgár­mestertől. Szigetújfalu mos­tanáig Szigetszentmárton szék­hellyel és Szigetcséppel alko­tott közös tanácsot. A faluban volt egy kirendeltség, ennek épületét foglalta most el az újonnan alakított polgármes­teri hivatal. Hogy milyen az épület, arra az új polgármester Petőfi sza­vaival válaszol: „Roskadófél- ben van a ház t Hámlik is a vakolat, /Sa szél egy darab födéllel / Már tudj’ isten hol szalad”. — Elszomorító a helyzet — vált vissza prózára az opti­mizmusáról már szigetszenft miklósi tanácselnök korában is megyeszerte ismert szigetújfa- lusi polgármester. — Bár mi nem vagyunk Pató Pál uram, tenni mégsem tudunk a kö­rülmények ellen. A radiátor mögött kilóg a vályogtégla, az ajtó olyan alacsony, hogy 183 centimmel csak lehajtott fővel léphetek be a polgármesteri hivatalba. Két kimustrált szé­ket kaptunk a vízművektől, és egy asztalt, amelynek fiókja madzaggal van felkötve. Fűte­ni nem tudnánk, mert nincs olajtartály. A közeli orvosi rendelőből szoktuk kannákban hozni a tüzrevalót. A fűtés azért fontos, mert a házat meg­osztjuk még a helyi általános iskolával, itt van két kihelye­zett osztály, a gyerekek pedig nem fázhatnak. — Tehát nem is az önöké teljes egészében ez a csodála­tos épület? Társbérlők is van­nak? — Persze, a gyerekeken kí­vül itt van még az MTTSZ, a Magyar Technikai és Tömeg­sport Szövetség, ők az MHSZ utódai, itt volt az MSZP, de ök szó nélkül kimentek, átad­ták nekünk a helyet, mind­össze azt kérték, hogy a ta­nácstermet néha igénybe ve­hessék. És van egy lakónk is, a sportegyesület' intézője. Ne­ki annak idején egy szolgálati lakást alakítottak itt ki. ő ugyanis leadott Komlón egy másikat, amikor idejött. Tehát jogszerűen tartózkodik a házban. Ami pedig a két szük­ségtantermet illeti, az igazga­tónő kérte, jó lenne, ha marad­hatnának még egy darabig, nincs hová menniük. Az ügy­felek pedig egész nap, reggel­től estig jönnek. Nem túl sza­lonképes, de helyzetünket jól példázza, hogy egyetlen angol­vécénk van és egy pottyantós. Ilyen körülmények között ret­tegünk, ha vendég jön. Nem­régiben egy német küldöttség érkezett, bizony szégyenkez­tünk, hogy ilyen állapotban van a polgármesteri hivatal, és fohászkodunk, nehogy „ki akarjanak menni”. 9 Honnan lehetne pénzt ke­ríteni az áldatlan állapotok megszüntetésére ? — Elvileg kérhetnénk kár­térítést a volt társközségektől, hiszen az utóbbi 13 évben hozzájuk folyt be a beruházási pénzek legnagyobb része, emiatt pusztult le ennyire a mi épületünk. Az emberek is arra szavaznak, hogy fizessen a két volt társközség, de be kell látni, hogy nekik ugyan­így nincs pénzük. Szigetcsép sincs nálunk sokkal jobb hely­zetben, ők a kultúrházban te­lepedtek le. ® És egyéb pénzkímélő meg­oldás nem merült fel? — Gondoltunk rá, hogy a helyi bölcsödét megszüntet­jük. A gyerekeket áttennénk az óvodába, a bölcsőde épüle­tében pedig helyet kaphatna a két szükségtanterem. Igaz, eh­hez is átépítésekre, átalakítá­sokra lenne szükség. Próbálko­zunk a földjeink visszaszerzé­sével is, minden követ meg­mozgatunk. A Máltai Szeretet­szolgálat segítene, hozna nyomdát, gépeket, irodai esz­közöket, ám nincs hová tenni. A dolgozók azonban megértő- ek, azt mondják, induljon csak be a közigazgatás, azután majd törődhetünk a munkafeltéte­lek megteremtésével. Igen áfn, de január 1-jétől jönnek az új kollégák. Én pedig még egy széket sem tudok adni, hogy leültessem őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom