Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-12 / 265. szám

Iç/rrrsrrr?, BÁRSONYSZÉK, ! HÍJ, HA MEGINOG... | I 12. OLDAL) l $ ÇS .'- * > YS///SS///S//// //.-y/S///S/S/SSSS//* /J/'S/S/SS/SSSS/SSSSSs ////SS//SSSS/S/SS//sSS /'SSS/SJS//S/SS//SJ'* /// j/, ’SSS/SS//y/SS/SS />• (3. OLDAL) PEST MEG Y El XXXIV. ÉVFOLYAM, 265. SZÄM Ára: .1.00 forint 1990. NOVEMBER 12., HÉTFŐ Visszavonulót fújt Dunakeszi polgármestere Betiltotta a szabaddemok­rata többségű városi Önkor­mányzat Dunakeszin a vá­rosi • lapot — adtuk hí­rül szombati számunkban. Azóta az ügy új fordulatot vett. Pénteken dr. Örményi László szabaddemokrata polgármester már antide- mokratikusnak . ítélte_, az ál­tala vezetett testület dönté­sét. Ugyanezen a napon Ha­raszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője úgy foglalt állást, hogy a dunakeszi eset intő példa arra, hogy a hatalom kínálta ostoba kísértéssel szemben a demokrácia szel­leme kell hogy a pártot ve­zérelje. Szombaton a helyzet is­mét változott, a dunakészi polgármester immár nem­csak antidemokrátikusnak, hanem érvénytelennek ítél­te a testület csütörtöki sza­vazását — mivel nem volt meg a döntéshez szükséges ötven százalék feletti szó­többség —. s közölte, hogy a lap novemberi száma mégis eljuthat az olvasókhoz. BElROMTtKAI KRÓNIKA Ha lesz világkiállítás, az csak a külföldi tőke szélesebb körű bevonásával képzelhető el. Csupán ebben értettek egyet a témáról tartott budapesti fórumon a terv támo­gatói és ellenzői. ® Pozsgay Imre nem tartja kizártnak, hogy pártot alapít. E kijelentése egy hétvégi Interjújá­ban hangzott el. @ Az új csődjogi szabályozás megszün­teti a szövetkezetek állami szanálását, ezért érdekvédelmi szervezetük jövedelemkockázati alap létrehozását java­solja, mely átmenetileg kisegíthetné a bajban lévő közös gazdaságokat. ® A hivatásos vadászok úgy vélik, erköl­csi és anyagi megbecsülésük elmarad a jogosan elvárha­tótól, ezért érdekvédelmi szervezetet alakítanak, s szor­galmazzák, hogy ne a vadásztársaságok, hanem az ön- kormányzatok alkalmazottai legyenek. © Bányaipari Ér­dekvédelmi Tömörülés alakult, mely a bányász-érdekvé­delmi szervezetek tevékenységét hangolja össze. A LEGEGÉSZSÉGESEBB ÁGAZAT Elkél a támogatás Legutóbb a Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Szövetsége Országos Taná­csa szövetkezőket, termelő­ket hívott össze tanácsko­zásra. Az ott elhangzottak közül érdemes példáid fi­gyelemmel követni a szövet­kezetek ■ belső átalakulásá­hoz kapcsolódó téziseket. Ezen belül is az osztatlan tulajdonreformra, a termő­föld privatizációjára vonat­kozó kérdéseket. Kiemelést érdemel dr. Sárossy László földművelésügyi miniszté­riumi politikai államtitkár megállapításai közül az, hogy a magyar mezőgazdá­ság életünk mind súlyosbo­dó rendszerében még min­dig a legegészségesebb ága­zat. Ezt támasztja alá, hogy a kivitelben, az élelmiszerek exportjában 1,7 milliárdos teljesítménye kiemelkedő. Persze az sem hagyható ki a számításból, hogy az ágazat anyagi erőforrásai rendkívül korlátozottak. Ép­pen ezért szükség van arra, hogy a költségvetésből tá­mogatásokhoz jusson. Ha nem . is.. azonosak a két ál* Lánctalpasok a sivatagban lamháztartás kondíciói (!), de a támogatások szükséges­ségét mintegy aláhúzza az Egyesült Államok példája ahol a közismerten fejlett, sikeres farmergazdaságok, a termelők sem nélkülözhetik az állam segítségét. Szóval van min töpren­geni, mit megoldaniuk á termelőknek, a szövetkezők­nek. Miközben az aszály a nagyüzemekben, az ágazat­ban a felmérések, a becslé­sek szerint 46-47 milliárd forint kárt okozott. Nehéz évet hagynak maguk mögött a gazdálkodók, s éppen ezért nem lesz könnyű az 1991-es indulás sem: ha a támogatás elmarad, vagy mértéke a kelleténél, a várt nál kisebb lesz. De ahhoz, hogy a magyar mezőgazda­ság — sa Pest megyei gaz­dálkodók — termékeikkel ne szoruljanak ki a piacok­ról, a nehezen megszerzett pozícióikat megtarthassák, megint csak pénz és pénz kell. (gyócsi) Üjabb és újabb hadosztályokat, erőket von össze az öböl tér­ségében az Egyesült Államok. A hét végén a lánctalpasok si­vatagi felvonulásának erősítését tapasztalva mintegy húsz brit pénzintézet rábírta a kormányt, hogy halassza el az állami tu­lajdonban lévő tizenkét körzeti áramelosztó vállalat kiárusítá­sát, ha időközben kitörne a háboní az öbölben. Mert a tét: vagy újabb állami cégeket privatizálnak Nagy-Britanniában november végétől, vagy kitör a háború az öbölben. De a kettő együtt nem megy ... A többségi nemzet biztosítsa a kisebbségi jogok érvényesülését Nincs egyetértés a szlovák szervezetek között Jakab Rőbertné és Alt Gyula. Ha kell, vétót emelnek a ma­gyarországi szlovákságot érintő kérdésekben Pártoktól, felekezetektől független szervezetként mű­ködik a Magyarországi Szlo­vákok Szövetsége — mon­dotta tegnap délután Jakab Rőbertné, a szervezet újon­nan és újraválasztott elnö­ke. A hét végén ugyanis^ e nemzetiség rendkívüli kong­resszusára került sor Buda­pesten a MEDOSZ székhá­zában, ahol közel kétszáz küldött képviselt 87 telepü­lést. A szövetség legfőbb célja, hogy a hazai szlovák­ság önkormányzati , szerve­zetévé váljon. A szövetség részt kér a szlovákságot érintő döntések előkészítéséből és végrehaj­tásából. Ha szükségesnek látja, kezdeményez is intéz­kedéseket, vagy él vétójogá­val. A kétnapos kongresszuson megvitatták az MSZSZ alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát. Ami azonnal szembetűnik : a megnevezésből kihagyták a demokratikus szót. Vélemé­nyük ugyanis az volt, ne címszóban, hanem műkö­désében, a mindennapi élet során érvényesüljön a de­mokrácia. Számos küldött kiemelte, hogy egységesen kell fel­lépniük a hazai szlovákság érdekében. Ezekre a felszó-: lalásokra amiatt került sor, mert a Magyarországi Szlo­vákok Szövetsége és az újonnan alakult szervezetek — Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete, a Ma­gyarországi Szlovák Írók Egyesülete és a Szlovákok Szabad Szervezete között nincs meg az egyetértés. Ez utóbbi három ugyanis nem tekinti legitimnek az MSZSZ-t. Ennek ellent­mond, hogy a kongresszus küldötteit a szlovák telepü­lések lakói titkos szavazás­sal választották meg. (Folytatás a 3. oldalon.) J ,,in Egy szovjet történész azt állítja, hogy az egykori Európa két diktátora, Sztá­lin és Hitler 1939. október 17-én, azaz nem sokkal a Lengyelország ellen viselt szovjet—német háború után titkos találkozót tartott Lvovban. A kutató szerint a találkozó tényét az Ameri­kai Szövetségi Nyomozó Hi­vatal, az FBI akkori főnöke, Edgar Hoover személyesen hozta a washingtoni külügy­minisztérium tudomására. Minderről D. Nadzsafov, a történelemtudományok dok­tora számolt be amerikai archívumok dokumentumai­ra hivatkozva a Komszo- molszkaja Pravda vasárnapi számában. Utalt ugyanak­kor arra, hogy az adat hite­lességét a szovjet archívu­mok' titkosított anyagai tud­nák bizonyítani vagy cáfol­ni. azok egy része azónban még mindig zárva van a ku­tatók előtt. Nadzsafov, aki a harmin­cas-negyvenes évek szovjet —amerikai kapcsolatrend­szerével foglalkozik, kutató- útja során a washingtoni or­szágos levéltárban, az ame­rikai külügyminisztérium dokumentumai között buk­kant rá a találkozó tényét valószínűsítő levélre. A lap egyébként közli a levél ere­detijének fotókópiáját is. A szóban forgó levélben Edgar Hoover, a Szövetségi Nyo­mozó Hivatal, az FBI nagy hatalmú főnöke személye­sen tájékoztatja A. Berle külügyminiszter-helyettest arról, hogy irodájának tudo­mására jutott a Sztálin— Hitler találkozó ténye. az ár mm úszva FOGADKOZÁS Van a megyében már lemondott polgármester (és lemondásra készülő), van település (több is), ahol harmadik nekifutásra sem sikerült alpolgármestert választani, ültem végig négy és fél órát, amelyet egyetlen napirend töltött be, a polgármesteri fizetés megállapítása ... Fülembe csengenek a fogadkozá­sok: vége lesz a pártharcoknak, a képviselő-testület­nek nem az a dolga, hogy pártérdekeket, -szemponto­kat ütköztessen, hanem ... Ezt a hangnemet nehezen találják az érintettek, tisztelet a kivételnek. Igazságtalanság lenne az önkormányzatoktól azt várni, egyik pillanatról a másikra találjanak bele szerepkörükbe, s gyakorolják hibátlanul, mindenki megelégedésére. Baj lenne azonban, ha szó nélkül mennénk el a figyelmeztető tapasztalat mellett. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, a fogadkozások elle­nére igen is, pártharcok dúlnak sok testületben. A presztízs, a „mi kaptuk a legtöbb szavazatot”, továb­bá „a mi jelöltünk volt” okoskodások tolakadnak az előtérbe, holott még a háttérben sincsen (nem sza­badna, hogy legyen) helyük. Rengeteg a teendő, a gond valamennyi megyei te­lepülésen, hiszen alapvető működési zavarok mutat­koznak, az alapellátás némely eleme már-már tart­hatatlannak látszik, s akkor a képviselő-testületben kicsinyes párthadakozások rabolják az időt. Sajnos, már vannak képviselők, akik lemondtak (tizenhá­romról tudok eddig), mert nem erre számítottak, nem ezt vállalták, mert nem hajlandók ilyen-olyan paktumokat kötni, „ezek” ellen „azokkal” szövet­kezve. 'Nagy baj lenne, ha kisparlamenteket láthatnánk. Még nagyobb baj, ha a képviselők, a helyi testüle­tek nem ismerik fel idejében, mire választották őket, ha nem észlelik: mert nagy a várakozás, rohamosan zsugorodhat a bizalom. A településeknek nem még több politikára, hanem végre igazi gazdára van szüksége. A mai túlpolitizálok annak idején minden­nek elmondták a tanácsokra rátelepedő pártot... Most mit mondanak a'pártjukra, pártokra?! (M)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom