Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-02 / 257. szám

1990. NOVEMBER 2., PÉNTEK Nagyszabású áremelések Romániában Bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Romániában november else­jétől nagyszabású áremelése­ket vezettek be. A főként alap­vető élelmiszerekre, ruházati cikkekre, háztartási berendezé­sekre és szolgáltatásokra kiter­jedő drágulás mértéke átlago­san 2,5—3-szoros. A bevezetett intézkedésekről csütörtökön délután a képvi­selőház és a szenátus együttes ülésén heves vita bontakozott ki. A képviselők indítványoz­ták, hogy a kormány halassza későbbi időpontra az árlibera­lizálást, és azt csak fokozato­san vezesse be. Indoklásuk szerint a nagyarányú áremelés rendkívül súlyosan érinti a la­kosság szélesebb köreit, amely­nek soraiban növekvő elége­detlenség tapasztalható. A parlamenti vita hevességé­re jellemző volt, hogy első al­kalommal terjesztettek be bi­zalmatlansági indítványt y a kormány ellen. Petrisor Mó­rára Ternes megyei képviselő tette meg az indítványt, ame­lyet valósággal lehurrogtak a Nemzeti Megmenté^ Front többségben lévő képviselői. Egymás után kértek szót, visz- szautasították az indítványt, védelmükbe vették a kor­mányt. A kormányt más irá­nyú támadás is érte : egyes képviselők arról szóltak, hogy az elmúlt napokban a választó- polgároktól értesültek az ár­emelések mértékéről, a kor­mány a képviselőket előzetesen nem tájékoztatta. A televízió esti adásában is­mertette, hogy a parlament felszólította a kormányt: is­mertesse részleteiben is az ár­liberalizálás módszerét, tegye közzé a kiskereskedelmi árak teljes listáját, és terjessze elő a bérek és a nyugdíjak emelésé­re tervezett intézkedéseit. A képviselők azt javasolják, hogy amíg a kormány nem tesz ele­get a követeléseknek, halassza el az áremeléseket, vonja vissza az árak liberalizálására hozott intézkedéseit. Az áremelések miatt csü­törtökön délután tüntetésekre került sor Bukarestben és Brassóban. Bukarestben este bejelentették, hogy a kormány képviselői a szakszervezetek vezetőivel a közeli napokban tárgyalásra ülnek le. Alsónémedi önkormányzat Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. A pályázat feltételei a Magyar Közlöny 1990. évi 100. számában találhatók. A képviselő-testület minimum háromévi, vezetői munkakörben eltöltött államigazgatási gyakorlatot vár el a pályázóktól. Fizetés: megegyezés szerint. Szükség esetén lakás a község területén megoldható. A pályázatokat november 15-éig, kézzel írott részletes önéletrajzzal, az Alsónémedi önkormányzat Polgármesteri Hivatalához lehet benyújtani, személyesen. Cím: Alsónémedi, Vörös Hadsereg u. 58. 2351. Telefon: (26)-78-175. Kíilfökli események egy Batercdnfbfsn Irak azt tervezi, hogy a kuvaiti partoknál lehorgonyzóit tank­hajók és a siv.atagi olajraktárak felrobbantásával tartóztat­ja fel az amerikai támadást — jelentette csütörtökön a The Washington Times. A Az oroszországi kormány november elsejétől, azaz csütörtöktől hozzákezdett a gazdaság stabili­zálását, a piacgazdasági viszonyok megteremtését célzó, úgy­nevezett „500 napos” program végrehajtásához. Ezt Ivan Szi- lajev, Oroszország miniszterelnöke jelentette be előző este a törvényhozásban. A Kína tiltakozott Moszkvánál amiatt, hogy egyes szovjet vezetők és szervezetek kapcsolatokat épí­tenek Tajvannal. A Do Muoi vietnami miniszterelnök csütör­tökön sürgette, hogy az Egyesült Államok és Kína marma- lizálja kapcsolatait Hanoival, még mielőtt bármiféle megol­dást találnának a kambodzsai problémára. A Észak-Korea ENSZ-nagykövete sajtóértekezleten arra figyelmeztette Dél- Koreát, hogy bármilyen, az önálló dél-koreai ENSZ-tagság elérését célzó kísérlet a két ország közötti miniszterelnöki tárgyalások azonnali megszakításával járhat. 55,25 millió márka kártérítés Nyerészkedés a vád A Magyar Nemzeti Bank továbbra is fenntartja állás­pontját: nevével visszaéltek, s semmi köze sincs a wolfsbur- gi Volkswagen-cégnél előfor­dult nagyszabású valutacsa­láshoz. Ezt nyilatkozta csü­törtökön a Magyar Nemzeti Bank frankfurti képviselője, Fonyódi János, az MTI bonni tudósítójának. A frankfurti tartományi bí­róság röviddel ezelőtt, sokak számára teljesen váratlanul, első fokon 55,25 millió márka kártérítés kifizetésére kötelez­Ketonai puccs a Szovjetunióban? Gennagyij Geraszimov spe­kulációnak minősítette a Szov­jetunióban fenyegető katonai puccsról a külföldi sajtóban a napokban ismét felerősödött találgatásokat. Csütörtöki nemzetközi tájékoztatóján egy kérdésre válaszolva tért ki a katonai hatalomátvétel­re vonatkozó híresztelésekre. A külügyi szóvivő egyéb­ként nem volt hajlandó rész­letesebb kommentárt fűzni a kérdéshez. Mindamellett utalt arra: „a legilletékesebb sze­mély, Dmitrij Jazov védelmi miniszter a szovjet parlament­ben nemrégiben kifejtette, hogy az országban nincs puccs- veszély”. Hernád Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet jég»*™ állás betöltésére Pályázati feltétel: — igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés — legalább kétévi államigazgatási gyakorlat. Bérezés: a szakmai gyakorlattól függően, megegyezés szerint. A pályázatokat, önéletrajzzal, a hirdetés megjelenését követő két héten belül lehet benyújtani a képviselő-testülethez, cím: Hernád, Tanácsköztársaság u. 47. 2376. te a Magyar Nemzeti Bankot a Volkswagen javára. A Volkswagen keresetében ere­detileg 270,5 millió márkás követelés szerepelt. Mint a Magyar Nemzeti Bank képvi­selője elmondta, világosan lát­ni az ügyben csak néhány hét múlva lehet, akkor, amikor a bank megkapja a bíróságtól az ítéletet és annak részletes indoklását írásban. A szóban kihirdetett ítélet ellen lehet fellebbezni. Értesülések sze­rint az ítéletben nyerészke­déssel indokolják a kártérítés jogosultságát, az 55,25 millió márka kifizetését a Volkswa­gen AG-nek. Az „MNB kontra Volkswa- gen”-ügy szálai 1985-re nyúl­nak vissza. Ekkor Hans-Joa- chim Schmidt, egy devizaügy­nökség tulajdonosa, arra ösz­tönözte barátját, Burkhard Jungert, a VW devizaosztá­lyának volt vezetőjét, hogy határidős üzletekről szóló bi­zonylatokat hamisítsanak a Magyar Nemzeti Bank nevé­nek felhasználásával. A Volkswagen először azt állí­totta, hogy a konszernnek csaknem 380 millió márka kárt okozott Junger és Schmidt, de később az össze­get 270 millióra csökkentette. A Magyar Nemzeti Bank 19S7 júniusában Frankfurtban pert kezdeményezett a Volkswagen ellen, annak érdekében, hogy bíróság mondja ki: a banknak a valutacsalásban semmi sze­repe nem volt, így nem ter­heli semmiféle anyagi és egyéb kötelezettség. Az MNB úgynevezett nemleges megál­lapítási keresetével szemben a Volkswagen viszontkerese- tet nyújtott be. Gazdasági információk első kézből Befektetőcsalogatás Várhatóan már a jövő év januárjában megkezdődnek ha­zánk és az Európai Közösség között azok a konkrét tárgya­lások, amelyek végső célja a magyar társulási szerződés megkötése. A kormány foly­tatja az import liberalizálását, s további intézkedésekkel ja­vítja a külföldi befektetés fel­tételeit. Az év végéig még ér­kezik rubelért vásárolt szovjet kőolaj az országba — ezek voltak a legfontosabb megálla­pításai annak a beszélgetés­nek, amelyet Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának közigazgatási államtitkára folytatott csütörtökön az új­ságírók egy csoportjával. Az importliberalizációval kapcsolatban az államtitkár el­mondta: már a közeljövőben — a jövő év elejétől — a ter­mékek több mint 90 százalékát lehet majd szabadon behozni az országba. A fennmaradó há­nyad — ezekről az árukról külön lista készül — importját ugyancsak rugalmasan fogják kezelni. Példaként az autóbe­hozatalt említette. Ügy terve­zik, hogy a kvótán belüli beho­zatal esetében alacsonyabb vámtételt érvényesítenek, mint a jövőben lehetséges kvótán felüli autóimportnál. Az utób­bi vámja meghaladja majd az 50 százalékot is. A nem libera­lizált termékek körében is eh­hez hasonló lesz az eljárás. A külföldi befektetőket — hangsúlyozta az államtitkár — nem elsősorban az adókedvez­ményekkel lehet az országba csalogatni, hanem jól kiépített infrastruktúrával és kiszámít­ható — stabilitást garantáló — politikai döntésekkel. Ennek egyik fontos jele az is, hogy nemzetközi fórumokon egyre inkább arra ösztönzik hazán­kat, hogy minden befektető egységes elbánásban részesül­jön. legyen az magyar vagv. külföldi. E józan tanácsok, megszí viel ésével együtt a kor­mány a külföldi befektetéseket a jövőben is serkenteni szán­dékozik. például adókedvez­ményekkel és befektetési alap létrehozásával. Martonyi János egyértel­műen cáfolta azt az állítást, hogy decemberben már csak dollárért kapnánk kőolajat a Szovjetuniótól. A jelenlegi in­formációk szerint még decem­berben is valamivel több mint 140 ezer tonna oiaj érkezik ru­belért a Szovjetunióból. Az azonban tény: tárgyalások folynak mintegy 200 ezer ton­na baskír olaj vásárlásáról úgynevezett dollár-barter ke­retében. E megbeszélések ki­menetele azonban még bi­zonytalan. Az államtitkár kitért a ma­gyar—szovjet kereskedelem egy másik neuralgikus kérdé­sére is, a promt inkasszó ügyé­re. Elmondta: legutóbbi érte­sülései szerint a magyar áru­kért a szovjet fél fizet, igaz, nem promt inkasszóval, hanem átutalással. Az Európai Közösséggel kö­tendő megállapodásban hazánk arra törekszik, hogy a fenn­álló korlátozások lebontása aszimmetrikusan valósuljon meg. Ez konkrétan azt jelenti, hogy. az EK rövidebb idő — a tervek szerint három év — alatt számolná fel a kötöttsé­geket, amíg hazánknak ene egy hosszabb periódus,— 10 év — állna rendelkezésre. Eköz­ben pedig Magyarország foko­zatosan lépéseket tenne a vámunió irányába, amely elő­reláthatólag az évtized közepé­re valósulhatna meg. Katalinra rendezni keil A magánszektor fizetett Magyarországon 18,8 milliárd forinttal tartoznak a munkál­tatók az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóságnak; a társadalombiztosítás szándéka, hogy felszámolási eljárást-kez- deményez azokkal a vállala­tokkal szemben, amelyek fize­tési kötelezettségüknek novem­ber 25-ig nem tesznek eleget. Ezért az OTF nyilvánosságra hozta azoknak az adósoknak a jegyzékét, amelyek 5 hónap­nál nagyobb hátralékkal ren­delkeznek, és 1 millió forint­nál több a tartozásuk, s ugyan­akkor semmifajta hajlandósá­got nem mutattak a fizetésre. Ennyiben foglalható össze a Népjóléti Minisztérium csü­törtöki szóvivői tájékoztatója. Botos József, az OTF főigaz­gatója elmondta: mintegy 600 ezer folyószámlát tartanak nyilván, ebből megközelítően 400 ezer a magánszektort érinti, ám e körből — szinte kivétel nélkül — már rendez­ték kötelezettségeiket. ■'Amennyiben a hiányzó mil- liárdok nem kerülnének a tár­sadalombiztosítás kasszájába, a költségvetés garanciát vállal — s erről már Kis Gyula, a parlamenti bizottság vezetője szólt — a szociális biztonsá­gért, vagyis a nyugdíjak, az egészségügyi szolgáltatások fe­dezéséért. Erre biztosíték a. költségvetés év végéig úgy­mond kötelező tartaléka, ami jelenleg 4 milliárd forint. A megyei adósok: Ganz Danubius Váci Konténergyár Rt. (Vác) 15,6 MFt; Flóra és Fauna Mg. Kistermelők Szö­vetkezete (Vác) 5 M Ft; Sola­ris Kisszövetkezet (Vasad) 4.4 M Ft; Műplast Kisszövetkezet (Sülysáp) 5,5 MFt; Kossuth Mg. Szakszövetkezet (Vasad) 6,9 M Ft. Külilgyesek - belügyeinkrői Az eljövendő kiegyensúlyo­zottabb kormányzati munka­stílus ígéretét villantotta fel az a sikeresnek bizonyult pár­beszéd, amelyet az Ország­gyűlés külügyi bizottságának tagjai és a külügyi tárca veze­tői folytattak csütörtökön a minisztérium Bem rakparti székházában. Katona Tamás önkritikusan szólt az elmúlt hétvége meg­szívlelendő tanulságairól, han­goztatván, hogy az Antall- kormány komoly hibát köve­tett el, amikor nem adott megfelelő tájékoztatást mun­kájáról, terveiről. Ezt csak részben menti, hogy a kor­mánytagok szinte éjt nappallá téve dolgoznak. A tájékozta­tás csatornáinak hiánya elő­revetíti annak veszélyét, hogy a kormány bürokratikus szer­vezetté degradálódik. Elen­gedhetetlen, hogy a jövőben az ország irányításának min­den gondját, baját osszák meg a sorsuk alakulásáért felelős­séget vállaló polgárokkal. A tárca távlati terveit kör­vonalazva Katona Tamás el­mondta azt is, hogy a jövő­ben még nagyobb feladatok várnak a törvényhozókra ha­zánk külügyeinek közvetlen formálásában. Egyre erőtelje­sebbé válik ugyanis két- és többoldalú kapcsolatainkban az úgynevezett parlamenti di­menzió, vagyis a törvényho­zások, illetve a törvényhozók közötti kontaktus. A kül­ügyi tárca azért is még rend­szeresebbé, nyitottabbá teszi a képviselők tájékoztatását. Palotás János érdekszövetséget gyanít (Folytatás az 1. oldalról.) Palotás János ezután kifej­tette, hogy még egy tisztázan­dó körülmény van az üzem- anyagárak körül. Nevezetesen, szoros érdekszövetséget vél felfedezni a kormány és az OKGT közölt. A vasárnapi megállapodás kikényszerítette a kormánytól, hogy mondjon le adópozíciójának javításáról. Az adóelvonás azonban nem látszik egy bizonyos területen, mégpedig a hazai olajból ké­szült termékeknél. Az olaj ára az öbölbeli események hatásá­ra emelkedett 40 dollár fölé — fejtegette a VOSZ elnöke —, ennek nincs közgazdasági alapja. Az itthoni kitermelés, valamint a rubelért a Szovjet­uniótól vásárolt olaj ára 15 dollár alatti. A magyar olajki­termelés az egész olajfelhasz­nálás mintegy negyedét adja. Az OKGT a liberalizált terme­lői ár bevezetésével óriási, meg nem érdemelt nyereségre tesz szert. E többletbevételéből ajánlja fel most a kormány­nak, hogy annak 80—90 szá­zalékáról lemond a költségve­tés javára. Az év ^hátralévő két hónap­jában 600 ezer tonna kőolajat kívánunk vásárolni tőkés de­vizáért, 380 ezer tonna a ma­gyar kitermelés, 145 ezer ton­na kőolaj pedig rubelért ér­kezik. Ennek ára 15 dollár kö­rüli, így 40 százalék körüli az úgynevezett olcsó ólai aránya. Mindezek bizonyítják, hogy az OKGT visszaél m onopol - helyzetével — mondta a VOSZ elnöke. Emberölés, valamint ember­ölés kísérletének elkövetésé­vel alaposan gyanúsítható az a szovjet tiszt, aki korábban a kunmadarast alakulatnál szolgált, s 1988 februárjában visszatért a Szovjetunióba — erről csütörtökön tájékoztatta az MTI debreceni tudósítóját Demeter Mátyás ezredes, a Debreceni Katonai Ügyészség vezetője. Az ügy előzményeihez tar­tozik, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztálya nyomo­zást folytatott ismeretlen tet­tes ellen, aki 1988. december 9-én délelőtt tíz óra körül egy Debrecen belvárosában levő hifi-video boltban tizenhárom késszúrással megölte Tasi Csaba 37 éves helyi lakost, az üzlet alkalmazottját. Az isme­retlen tettes több videoberen- dezést magához vett, majd a Tizenhárom késszúrással ölt Szovjet tiszt a gyanúsított boltban talált lakattal az üz­lethelyiséget kívülről bezárva távozott a helyszínről. Az ügy nem kevésbé hátborzongató előzménye: korábban az emlí­tett videobolt tulajdonosnőjét otthonában támadták meg. A szintén ismeretlen tettes 1987. június 21-én erőszakkal hatolt be lakásába, s a táskájából elővett kalapáccsal több ütést mért az asszony fejére. Ezt követően a belső szobába húz­ta áldozatát, egy paplannal letakarta, s a szerencsétlen asszonyt tovább ütlegelte, amíg el nem tört a kalapács nyele. A támadó több videó­berendezést vett magához — ellenben a jól látható helyen levő nagy összegű pénzhez nem nyúlt hozzá —, majd az előszobában talált kulccsal kí­vülről a súlyos sérüléseket szenvedett asszonyra zárta az ajtót, s eltávozott. A nyomozók több, mint öt­száz személyt hallgattak ki e két ügyben. Az elkövetőről a tanúvallomások alapján fan­tomkép készült. A videobolt- ban ugyanis, a gyilkosságot közvetlenül megelőzően töb­ben tartózkodtak. Mint el­mondták, feltűnt nekik egy fiatalember, aki egy a mál­hazsák-szerű táskát cipelt. Hasonló málhazsákot láttak egy évvel korábban az asz- szony támadójánál is. A szem­tanúk vallomása alapján a gyanú egy szovjet tisztre tere­lődött; a kunmadarasi szovjet katonai alakulat korábban itt állomásozó tisztje gyanúsítha­tó Tasi Csaba meggyilkolásá­val, illetve a hifi-bolt tulaj­donosnője ellen elkövetett em­berölési kísérlettel. Miután a gyanúsított visszatért hazájá­ba, kiadatására az érvényes jogszabályok szerint nem ke­rülhet sor. A Debreceni Kato­nai Ügyészség az ügyet a jö­vő héten felterjeszti a Leg­főbb Ügyészségre, s majd a legfőbb ügyész ajánlja fel a büntetőeljárás lefolytatását a Szovjetunió legfőbb ügyész­ségének — mondta Demeter Mátyás, a Debreceni Katonai Ügyészség vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom