Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-08 / 262. szám
4 1990. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK önkormányzati oldalunk október; 25-i számában hirt adtunk arról, hogy a Pest Megyei Tanács szervezési és jogi osztályának dolgozói bejelentették, kilépnek a Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetéből. Elhatározásuk fogadtatásáról kérdeztük Horsik Józsefet, a Közszolgálati Szakszervezetek Pest Megyei Szövetségének titkárát. Kilépnek — Elsősorban az lepett meg minket — felelte Horsik József —, hogy az osztály kilépési szándéka MTI-hírként jelent meg, ebből arra következtethettünk, hogy elhatározásuk nem annyira nekünk, mint inkább a nyilvánosságnak szól. E következtetésünket megerősíti az is, hogy nem a kilépés tényét jelentették be, hanem azt, hogy ki akarnak lépni. Az ok pedig, ami erre az elhatározásra késztette őket, az tudomásunk szerint a következő: a tanács vezetősége összegyűjtötte a szeptember végéig jelentkező bérmegtakarításokat, és elhatározták, hogy a választások idején végzett nehéz és felelősségteljes munka elismeréseként ezt. szétosztják a dolgozók között. Szaszovszki Ferenc, a megyei tanács szb-titkára elmondta, hogy a szakszervezeti bizottság és a tanács vezetősége úgy döntött, hogy az összeget arányosan kell elosztani a dolgozók között, a szervezési osztály azonban nagyobb arányban szeretett volna részesülni a pénzből. Mi ezzel nem értettünk egyet, hiszen manapság a nehéz gazdasági helyzet mindenkit egyformán sújt. Ezért tehát ők úgy döntöttek, hogy kilépnek a szak- szervezetből. — Az osztály azonban nem ezt az indokot jelölte meg az említett cikkben, hanem a szakszervezet gyengeségét, tehetetlenségét, s a magas tagdíjakat sérelmezték. — Természetesen van abban igazság, amit mondanak. Nagy baj, hogy nem született meg időre a közszolgálati törvény. Ez azonban nem a szakszervezet gyengeségén múlott, hiszen elnökségünk több alkalommal sürgette a Belügyminisztériumnál és az Ország- gyűlésnél a törvény szeptember 30-ig történő megalkotását. Sőt azóta is követeltük, hogy soron kívül kerüljön az Országgyűlés elé és visszamenőleges hatállyal, tehát szeptember 30-ával lépjen életbe. Harcolunk továbbá a leköszönő tanácselnökök felmondási idejének megszavazásáért — hiszen munkaviszonyuk az ön- kormányzati törvény szerint szeptember 23-ával automatikusan meghosszabbodott. Hathónapos felmondási idejük kivívásáért október 17-én levélben fordultunk Antall József miniszterelnök úrhoz. Döntöttünk — Ugyanúgy fellépünk a vb-titkárok ügyében is, erről október 5-i elnökségi ülésünkön döntöttünk. Valószínűleg az Alkotmánybírósághoz fordulunk, hiszen a vb-titkárok a 38/1973. MT. rendelet szerint kinevezett dolgozók, nem lehetne őket egyik napról a másikra az utcára kitenni. Igaz ugyanakkor, hogy az ő helyzetük valamivel jobb, mint a tanácselnököké, hiszen többségük pályázat útján jegyző lesz az új önkormányzatnál. A TÖRVÉNY MÉG CSAK KÉSZÜL Éz is-kóla M&m zárhat be A hazai közoktatás jövőjét manapság sokan látják veszélyben. Félelmük nem alaptalan, és abból táplálkozik, hogy a rendszerváltás közepette elterelődik a figyelem a konkrét napi tennivalókról". Thomas Miklósáétól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főmunkatársától arról érdeklődtünk: az oktatási intézmények folyamatos működtetése anyagilag biztosított-e. — Ki gondoskodik az oktató-nevelő munka feltételeiről, beleértve a pénzügyi hátteret is, most, amikor a tanácsi rendszer már leköszönt, az új önkormányzatok pedig még csak alakulóban vannak? , — Az oktatási és kulturá- ljs intézményrendszer fenntartása döntően az önkormányzatok feladata. A hogyanról jogszabályok rendelkeznek. Az a cél, hogy a feladatok ellátásában ne legyen űr. A jogszabály szerint, amelynek véleményezésében mi is részt vettünk, a meglévő hivatalok 1990. december 31-ig folyamatosan gondoskodnak a működtetésről. A szükséges anyagi bázist — a mostani, átmeneti időszakban — az adott település idei évre érvényes költségvetéséből kell biztosítani. 9 Mi a helyzet a most önállósodó, szétváló kisebb településekkel? — A korábbi közös tanácsok szétválása bizony nem egyszerű. Az „osztozkodás” feszültségeket okozhat: hogyan tudnak megállapodni a feladatok és a költségvetés megosztásában. A jogszabály szerint az érintett önkormányzatoknak kell ebben megegyezniük, méghozzá úgy, hogy az eddigi működés sérelmet ne szenvedjen. Nem lehet például olyan egyezséget kötni, hogy valamelyik önkormányzat — a „válás” miatt ellehetetlenült helyzetében — ezentúl ne tudja az iskoláját fenntartani. ^ Az óvodáknak és az iskolának azonban december 31-e után is fogadni kell a gyerekeket. Az új esztendőben milyen anyagi támogatásra számíthatnak? — Most készül az államháztartási és a jövő évi költség- vetési törvény. Ez utóbbinak lényeges fejezete lesz aé ön- kormányzatok új finanszírozási rendszere. Ebben konkrétan szerepel majd, milyen állami támogatást kapnak az egyes feladatok elvégzéséhez az önkormányzatok. Az összegek ma még nem ismeretesek, a tervek szerint erről most novemberben dönt a Parlament. — Erdélyi László arra is hivatkozott, hogy nem sikerült kiharcolni a polgármesteri hivatalok működésére vonatkozó új jogszabályokat, emiatt vádak érik az apparátust, hogy a régi törvények szerint dolgoznak, tehát kiszolgálják a régi rendszert. . — Amíg nincs új jogszabály, addig a régi, a meglevő szerint kell eljárni. Ezt az átmeneti törvénytervezet is megerősíti. Hogy a dolgozókat támadások érik az ügyfelek részéről, ha rászolgálnak, az valószínű. így volt ez a tanácsi rendszer idején, és várható, így lesz az új önkormányzatok működése során is. iiíféEiük — Sérelmek egyébként a polgármesterek részéről is érik az apparátus dolgozóit, ami egyes frissen választott vezetők munkajogi szakismeretének hiányosságaiból adódik. Ugyanakkor nem állhat érdekében egyetlen helyi vezetőnek sem, hogy az új közigazgatási szervezetben képzetlen szakemberekkel dolgozzon. Támaszkodniuk kell tehát a nagy tapasztalatú régi dolgozókra. — Ennek tudatosítása érdekében szakszervezetünk a megyei elnökség nevében levélben köszöntötte a polgármestereket megválasztásuk alkalmából, és kérte őket, hogy a dolgozók érdekvédelmének figyelembevételével alakítsunk ki jó együttműködést. Sokan közülük megértve kérésünket, már válaszoltak is. — Közelgő kongresszusunkon — amely 26-án a taxis demonstráció miatt elmaradt — szó lesz róla, hogy szakszervezetünk hogyan alakuljon át az új önkormányzati szervezeteknek megfelelően. — Önök hogyan vették ki részüket a bojkott eseményeiből? Nagy Sándor például igen nagy elismerést keltett az Érdekegyeztető Tanácson történt szereplésével. — Természetesen mi is jelen voltunk az ülésen, dr. Szabó Endre, a Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetségének elnöke képviselt bennünket a tárgyaláson. Emellett kinyilvánítottuk, hogy elítéljük a kormány magatartását, hiszen az érdekképviseleti szervek megkerülésével zsebbe vágó intézkedéseket hozott. Együttérzésünkről és támogatásunkról biztosítottuk a demonstrációban részt vevőket. Az események íme, fényesen igazolják, hogy a munkavállalókkal összefogva igenis fel tudunk a kormány ellen lépni. Ezért nem szerencsés, ha egyes csoportok kiszakadnak. Sokkal jobb lenne, ha tagjaik — különösen, ha olyan jól képzett szakemberek, mint ennek az osztálynak a dolgozói — javaslatokkal és jó elképzelésekkel segítenék a helyi és a felsőbb szakszervezetek munkáját. Kommentár helyett : beszélgetésünk ütő tudomásunkra jutott, hogy a Pest -legyei Tanács Gazdasági Ellátó Szervezetének 39 dolgozója november 1-jétől szintén felfüggesztette szakszervezeti tagságát, és tadíjbefizetése központi levonásának szüneteltetését kérte a megyei szakszervezeti titkártól, valamint azt. hogy érdekképviseletük ügyében vegye fel a kapcsolatot a független szakszervezetekkel. Megbeszélés Meghívó helyett A Magyar Közgazdasági Kamara Pest megyében működő tagjai november 12-én, hétfőn 15 óra 30 perckor Budapesten, az V., Városház utca 77. szám alatt, a Pest Megyei Tanács tanácstermében megbeszélést tartanak. A közeljövőben összeülő közgyűlés előkészítése szerepel napirenden, melynek során megalakítják a kamara megyei csoportját. Külön értesítés helyett így hívunk meg minden érdeklődőt. Küldöttek R megye tíz városában A jövő héten kezdődnek a megye tíz városában a küldöttgyűlések, amelyekre a 182 önkormányzati képviselő-testület három-három küldöttet választ. A gyűlés levezető elnöke a küldöttgyűlés székhelye szerinti település polgár- mestere vagy alpolgármestere lesz. November 13-án, kedden 15 órakor Budaörsön; 14-én, szerdán 15 órakor Szentendrén; 15-én, csütörtökön 15 órakor Vácon; 16-án, pénteken 13 órakor Monoron és ugyanebben " az időpontban Gödöllőn; 26-án, hétfőn 15 órakor Nagykátán; 27-én, kedden 15 órakor Cegléden; 28-án, szerdán 15 órakor Dabason; 29-én, csütörtökön Ráckevén és 30- án, pénteken 13 órakor Érden várják a küldötteket. ?DNT0S, DE VAN FONTOSABB Jön a köztárs meghízott A közszolgálati dolgozók legégetőbb gondjairól beszélgettünk dr. Szabó Lajossal, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályvezetőjével. □ Legutóbb ön elmondta, hogy a közszolgálati törvényt a Belügyminisztérium a három legfontosabb megtárgyalandó törvényjavaslat közé sorolta. Ezzel szemben tegnap Borsos Csaba, a Parlament szervezési és informatikai főosztályvezetője úgy tájékoztatott, hogy a kormány véleménye szerint ez a kérdés nem anyira fontos, hogy akár idén, akár a közeljövőben a Parlamentnek foglalkoznia kellene vele. — A Belügyminisztérium valóban igen fontosnak tartotta a törvény megszületését az apparátusok védelme érdekében, hiszen a szakemberek, de az egyszerű ügyfelek számára is kiderült, milyet), rossz az államigazgatásban dolgozók hangulata az utóbbi időkben. Erre gondolva mi már két hónappal ezelőtt benyújtottuk a javaslatot a kormánynak, ott két fordulóban megtárgyalták és továbbították az Országgyűlésnek. A Parlamentre azonban hallatlan teher hárul, és december 15-ig tartó üléseiken inkább az önkormányzatokat érintő alaptörvényekre és a gazdasági kérdésekre összpontosítanak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a köztisztviselők sorsát nem tartják eléggé fontosnak. □ Ügy hallottuk, hogy a vb-titkár oknak megszavazták a felmondási időt, a tanácselnököknek azonban nem. Mi ennek az olta? Hiszen a leköszönő tanácselnököket mindvégig arta biztatták, .maradjanak munkájuk mellett, nem U>gják megbánni. — Nem szabad összetéveszteni egy választott tisztséget egy kinevezett köztisztviselői beosztással. A tanácselnökök választott tisztségviselők, akik 1985 tavaszán, megválasztásukkor előre tudták, hogy a tanácsciklus öt évre szól, és a mandátum 1990. június 8-án lejár. Tudták továbbá, hogy az 1974. évi munkaügyi minisztériumi rendelet szerint mandátumuk lejárta után mindössze egy hónap felmondási idő fizethető ki számukra. Ezek ismeretében fogadták el és vállalták tisztségüket. □ Miért késik a köztársasá. gi megbízottak kinevezése, amikor sokak szerint, már konkrét nevek is szóba kerültek, akik ezeket a posztokat betöltik majd? — Legjobb tudomásom szerint — bár ebben a kérdésben nem vagyok autentikus — a köztársasági megbízottak személyét illetően már ezen a héten a kormány ülésére kerül egy javaslat. A kinevezés egyébként három lépcsőben történik: a kormány javaslatot tesz a köztársasági megbízottak személyére, az Ország- gyűlés bizottsága meghallgatja a jelölteket, majd a köztársasági elnök kinevezi őket, szándékaink szerint még ebben a hónapban, és december elsejétől már munkába is állhatnak. Tevékenységükre, a törvényesség ellenőrzésére máris igen nagy szükség lenne. A KIHÍVÁSBÓL SZOLGÁLAT LETT Elődje az Módú Zsámfcók polgármesteri hivatalának élén régi ismerőst köszönthetünk, hiszen Zink Imre 1583 óta volt tanácselnök itt. Bár akadtak néhànÿan a faluban, akik így vélekedtek : ,,E1 kel! most tűnnöd, hiszen kiszolgáltad a régi rendszert!” Azért a szavazások tanúsága szerint győzött az emberekben a jobbik ész, es a lakosság bizalmat szavazott, polgármesterré választotta népszerű tanácselnökét. Ügy tűnik, a jó hír is szárnyakon jár. A választás napján az este 7 órai eredményhirdetés után, 9-kor már befutott a testvérváros Wettenberg polgármesterének üdvözlő telefonja, majd tíz perccel később az ugyancsak németországi Zsámbéki Hagyományőrző Egyesület gratulációja. Nem felejtették el, milyen sokat tett a kapcsolatok kiépítéséért. Megválasztásában az együttműködés továbbélésének garanciáját látják a kitelepített zsúmbékiak. Hiszen Zink Imre voit az első, aki nyugat-európai települést merészelt testvérvárossá fogadni 1988-ban, amikor még nemigen járt ilyesmiért dicséret egy tanácselnöknek. A most 47 esztendős polgármester, aki négy gyermek apja, cs fiatal kora ellenére két kisgyermek nagyapja, Z sóm hőkön született, itt végezte iskoláit, és hosszú ideig, 17 évig dolgozott a Pemii zsámbéki gyárában. Végigjárta a ranglétrát. Volt szakmunkás, csoportvezető, majd áruforgalmi osztály vezelű-helyettes, később osztályvezető. Utolsó itt töltött Rz oldal a Pest Me'jysi Tanáss támogatásával készült Irta: Szegő Krisztina négy évében termelésirányító üzemvezetőként 339 ember munkájáért felelt. Magáénak érezte a gyárat, hiszen 1974-ben részt vett az új, korszerű gyártelep építésében is. — Elődöm 1982-ben felmentését kérte — emlékszik visz- sza tanácselnöki évei kezdetére —, ezért az akkori járási hivatal felkért, álljak a helyére. Három nap gondolkodási időt kaptam. Szerettem a munkámat, ugyanakkor kihívásnak tekintettem a feladatot és izgatott a fala sorsa. Zsámbék földrajzi fekvése, történelmisúge sokkal többet érdemelne, gondoltam, és elvállaltam a megbízást. Igyekeztünk is kihasználni minden lehetőséget a nagyközség érdekében, talán ennek köszönhetem. hogy 1935-ben újraválasztottak. Es ugyanezt a kihívást éreztem most is, az új önkormányzat megszületése előtt. Önállóságról eddig csak szóban hallottunk. Ám amikor először találkoztam azokkal az új el- képzelések' el, amelyek a valódi önkormányzatról szóltak, a lehetőséggel, hagy a falu dolgait itt helyben dönthessük el. úgy éreztem, ez ismét olyan feladat, amely miatt érdemes indulnom a választáson. Az emberek — bár sokan új arcokat kívántak látni a vezetésben — értékeitek az itt eltöltött nyolc évem tapasztalatát. A megválasztott tizenegy képviselővel való kapcsolatomat is a faluért való munka határozza meg. Mert ezért a településért érdemes dolgozni! — Minek köszönheti feltűnő népszerűségét? — Talán annak, hogy itt születtem, itt éltem mindig. Egykor nemzetiségi település voltunk, de 1916-ban a németeket szinte kivétel nélkül kitelepítették innen. Családunk azon kevesek közé tartozott, akik maradhattak — válaszolja valójában nem a kérdésre felelve Zink Imre. Sok megkérdezett helybeli véleményéből alakul ki a polgármester népszerűségéről a valós kép. Közkedveltségéhez hozzájárult, hogy elnöksége nyolc éve alatt igen sokat fejlődött Zsámbék. Korszerűbb, nagyobb orvosi rendelőt létesítettek, amelyben labor cs fizikoterápia kapott helyet, két fogorvos, egy gyermekorvos rendel. És megszerveztek a központi orvosi ügyeletet. Az óvodákban korszerű- fűtési rendszert szereltek, az időseknek egy szép műemlék épületben. festői környezetben napközi otthont nyitottak, a 1G ezer kötetes bibliotékát a korábbi zsúfolt 50 négyzetméteres helyiségből új, négyszer akkora épületbe telepítették. Felújították a művelődési házat és 1983-tól hagyományt teremtettek a nyári Zsámbéki szombatok előadássorozattal. Korszerűsítették a postahivatalt és a telefonhálózatot, parkolókat létesítettek. Nemcsak utakat építettek, hanem egyes utak veszélyes kanyarulatait is megszüntették, fejlesztették a kereskedelmi hálózatot is. Öt év alatt több mint 230 telket parcelláztak és értékesítettek. Ezek közül 70-cn erdélyi menekültek épílhetnek maguknak új otthont, olyan családok, akik barátokra, befogadó közösségre találtak Zsámbékon. Programjában most többek között a környezetvédelmet és az idegenforgalom fellendítését állította fő helyre Zink Imre. Nagy szerencséje van: új polgármesterként nem egy elhanyagolt, lerobbant és eladósodott települést kelt átvennie a leköszönő tanácselnöktől, mint ahagy erre néhány helyen szomorú példákat találhatunk. Zink Imrének szerencséje volt az elődjével... /
