Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-08 / 262. szám

4 1990. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK önkormányzati oldalunk ok­tóber; 25-i számában hirt ad­tunk arról, hogy a Pest Me­gyei Tanács szervezési és jogi osztályának dolgozói bejelen­tették, kilépnek a Közszolgá­lati Dolgozók Szakszervezeté­ből. Elhatározásuk fogadtatásá­ról kérdeztük Horsik Józsefet, a Közszolgálati Szakszerveze­tek Pest Megyei Szövetségé­nek titkárát. Kilépnek — Elsősorban az lepett meg minket — felelte Horsik Jó­zsef —, hogy az osztály kilé­pési szándéka MTI-hírként je­lent meg, ebből arra követ­keztethettünk, hogy elhatáro­zásuk nem annyira nekünk, mint inkább a nyilvánosság­nak szól. E következtetésün­ket megerősíti az is, hogy nem a kilépés tényét jelentették be, hanem azt, hogy ki akarnak lépni. Az ok pedig, ami erre az elhatározásra késztette őket, az tudomásunk szerint a kö­vetkező: a tanács vezetősége összegyűjtötte a szeptember végéig jelentkező bérmegta­karításokat, és elhatározták, hogy a választások idején vég­zett nehéz és felelősségteljes munka elismeréseként ezt. szétosztják a dolgozók kö­zött. Szaszovszki Ferenc, a me­gyei tanács szb-titkára el­mondta, hogy a szakszervezeti bizottság és a tanács vezetősé­ge úgy döntött, hogy az össze­get arányosan kell elosztani a dolgozók között, a szervezé­si osztály azonban nagyobb arányban szeretett volna ré­szesülni a pénzből. Mi ezzel nem értettünk egyet, hiszen manapság a nehéz gazdasági helyzet mindenkit egyformán sújt. Ezért tehát ők úgy dön­töttek, hogy kilépnek a szak- szervezetből. — Az osztály azonban nem ezt az indokot jelölte meg az említett cikkben, hanem a szakszervezet gyengeségét, te­hetetlenségét, s a magas tag­díjakat sérelmezték. — Természetesen van abban igazság, amit mondanak. Nagy baj, hogy nem született meg időre a közszolgálati törvény. Ez azonban nem a szakszer­vezet gyengeségén múlott, hi­szen elnökségünk több alka­lommal sürgette a Belügymi­nisztériumnál és az Ország- gyűlésnél a törvény szeptem­ber 30-ig történő megalkotá­sát. Sőt azóta is követeltük, hogy soron kívül kerüljön az Országgyűlés elé és visszame­nőleges hatállyal, tehát szep­tember 30-ával lépjen életbe. Harcolunk továbbá a leköszö­nő tanácselnökök felmondási idejének megszavazásáért — hiszen munkaviszonyuk az ön- kormányzati törvény szerint szeptember 23-ával automati­kusan meghosszabbodott. Hat­hónapos felmondási idejük ki­vívásáért október 17-én levél­ben fordultunk Antall József miniszterelnök úrhoz. Döntöttünk — Ugyanúgy fellépünk a vb-titkárok ügyében is, erről október 5-i elnökségi ülésün­kön döntöttünk. Valószínűleg az Alkotmánybírósághoz for­dulunk, hiszen a vb-titkárok a 38/1973. MT. rendelet sze­rint kinevezett dolgozók, nem lehetne őket egyik napról a másikra az utcára kitenni. Igaz ugyanakkor, hogy az ő helyzetük valamivel jobb, mint a tanácselnököké, hiszen több­ségük pályázat útján jegyző lesz az új önkormányzatnál. A TÖRVÉNY MÉG CSAK KÉSZÜL Éz is-kóla M&m zárhat be A hazai közoktatás jövőjét manapság sokan látják ve­szélyben. Félelmük nem alap­talan, és abból táplálkozik, hogy a rendszerváltás közepet­te elterelődik a figyelem a konkrét napi tennivalókról". Thomas Miklósáétól, a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium főmunkatársától arról érdeklődtünk: az oktatá­si intézmények folyamatos működtetése anyagilag bizto­sított-e. — Ki gondoskodik az okta­tó-nevelő munka feltételeiről, beleértve a pénzügyi hátteret is, most, amikor a tanácsi rendszer már leköszönt, az új önkormányzatok pedig még csak alakulóban vannak? , — Az oktatási és kulturá- ljs intézményrendszer fenn­tartása döntően az önkor­mányzatok feladata. A ho­gyanról jogszabályok rendel­keznek. Az a cél, hogy a fel­adatok ellátásában ne legyen űr. A jogszabály szerint, amelynek véleményezésében mi is részt vettünk, a meglé­vő hivatalok 1990. december 31-ig folyamatosan gondos­kodnak a működtetésről. A szükséges anyagi bázist — a mostani, átmeneti időszakban — az adott település idei év­re érvényes költségvetéséből kell biztosítani. 9 Mi a helyzet a most ön­állósodó, szétváló kisebb tele­pülésekkel? — A korábbi közös tanácsok szétválása bizony nem egy­szerű. Az „osztozkodás” fe­szültségeket okozhat: hogyan tudnak megállapodni a felada­tok és a költségvetés megosz­tásában. A jogszabály szerint az érintett önkormányzatok­nak kell ebben megegyezniük, méghozzá úgy, hogy az eddigi működés sérelmet ne szen­vedjen. Nem lehet például olyan egyezséget kötni, hogy valamelyik önkormányzat — a „válás” miatt ellehetetlenült helyzetében — ezentúl ne tud­ja az iskoláját fenntartani. ^ Az óvodáknak és az is­kolának azonban december 31-e után is fogadni kell a gyerekeket. Az új esztendőben milyen anyagi támogatásra számíthatnak? — Most készül az államház­tartási és a jövő évi költség- vetési törvény. Ez utóbbinak lényeges fejezete lesz aé ön- kormányzatok új finanszíro­zási rendszere. Ebben konkré­tan szerepel majd, milyen ál­lami támogatást kapnak az egyes feladatok elvégzéséhez az önkormányzatok. Az össze­gek ma még nem ismerete­sek, a tervek szerint erről most novemberben dönt a Parlament. — Erdélyi László arra is hi­vatkozott, hogy nem sikerült kiharcolni a polgármesteri hi­vatalok működésére vonatko­zó új jogszabályokat, emiatt vádak érik az apparátust, hogy a régi törvények szerint dol­goznak, tehát kiszolgálják a régi rendszert. . — Amíg nincs új jogszabály, addig a régi, a meglevő sze­rint kell eljárni. Ezt az átme­neti törvénytervezet is meg­erősíti. Hogy a dolgozókat tá­madások érik az ügyfelek ré­széről, ha rászolgálnak, az valószínű. így volt ez a taná­csi rendszer idején, és várha­tó, így lesz az új önkormány­zatok működése során is. iiíféEiük — Sérelmek egyébként a pol­gármesterek részéről is érik az apparátus dolgozóit, ami egyes frissen választott veze­tők munkajogi szakismereté­nek hiányosságaiból adódik. Ugyanakkor nem állhat érde­kében egyetlen helyi vezető­nek sem, hogy az új közigaz­gatási szervezetben képzetlen szakemberekkel dolgozzon. Tá­maszkodniuk kell tehát a nagy tapasztalatú régi dolgozókra. — Ennek tudatosítása érde­kében szakszervezetünk a me­gyei elnökség nevében levél­ben köszöntötte a polgármes­tereket megválasztásuk alkal­mából, és kérte őket, hogy a dolgozók érdekvédelmének figyelembevételével alakítsunk ki jó együttműködést. Sokan közülük megértve kérésünket, már válaszoltak is. — Közelgő kongresszusun­kon — amely 26-án a taxis de­monstráció miatt elmaradt — szó lesz róla, hogy szakszerve­zetünk hogyan alakuljon át az új önkormányzati szerveze­teknek megfelelően. — Önök hogyan vették ki részüket a bojkott eseményei­ből? Nagy Sándor például igen nagy elismerést keltett az Érdekegyeztető Tanácson tör­tént szereplésével. — Természetesen mi is jelen voltunk az ülésen, dr. Szabó Endre, a Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetségének el­nöke képviselt bennünket a tárgyaláson. Emellett kinyil­vánítottuk, hogy elítéljük a kormány magatartását, hiszen az érdekképviseleti szervek megkerülésével zsebbe vágó in­tézkedéseket hozott. Együtt­érzésünkről és támogatásunk­ról biztosítottuk a demonstrá­cióban részt vevőket. Az ese­mények íme, fényesen igazol­ják, hogy a munkavállalókkal összefogva igenis fel tudunk a kormány ellen lépni. Ezért nem szerencsés, ha egyes csoportok kiszakadnak. Sokkal jobb len­ne, ha tagjaik — különösen, ha olyan jól képzett szakembe­rek, mint ennek az osztálynak a dolgozói — javaslatokkal és jó elképzelésekkel segítenék a helyi és a felsőbb szakszerve­zetek munkáját. Kommentár helyett : beszélgeté­sünk ütő tudomásunkra jutott, hogy a Pest -legyei Tanács Gaz­dasági Ellátó Szervezetének 39 dolgozója november 1-jétől szin­tén felfüggesztette szakszervezeti tagságát, és tadíjbefizetése köz­ponti levonásának szüneteltetését kérte a megyei szakszervezeti tit­kártól, valamint azt. hogy érdek­képviseletük ügyében vegye fel a kapcsolatot a független szakszer­vezetekkel. Megbeszélés Meghívó helyett A Magyar Közgazdasági Ka­mara Pest megyében működő tagjai november 12-én, hétfőn 15 óra 30 perckor Budapesten, az V., Városház utca 77. szám alatt, a Pest Megyei Tanács tanácstermében megbeszélést tartanak. A közeljövőben összeülő köz­gyűlés előkészítése szerepel napirenden, melynek során megalakítják a kamara megyei csoportját. Külön értesítés helyett így hívunk meg minden érdeklő­dőt. Küldöttek R megye tíz városában A jövő héten kezdődnek a megye tíz városában a kül­döttgyűlések, amelyekre a 182 önkormányzati képviselő-tes­tület három-három küldöttet választ. A gyűlés levezető el­nöke a küldöttgyűlés székhe­lye szerinti település polgár- mestere vagy alpolgármestere lesz. November 13-án, kedden 15 órakor Budaörsön; 14-én, szerdán 15 órakor Szentend­rén; 15-én, csütörtökön 15 órakor Vácon; 16-án, pénteken 13 órakor Monoron és ugyan­ebben " az időpontban Gödöl­lőn; 26-án, hétfőn 15 órakor Nagykátán; 27-én, kedden 15 órakor Cegléden; 28-án, szer­dán 15 órakor Dabason; 29-én, csütörtökön Ráckevén és 30- án, pénteken 13 órakor Érden várják a küldötteket. ?DNT0S, DE VAN FONTOSABB Jön a köztárs meghízott A közszolgálati dolgozók legégetőbb gondjairól beszél­gettünk dr. Szabó Lajossal, a Belügyminisztérium önkor­mányzati főosztályvezetőjé­vel. □ Legutóbb ön elmondta, hogy a közszolgálati törvényt a Belügyminisztérium a há­rom legfontosabb megtárgya­landó törvényjavaslat közé sorolta. Ezzel szemben tegnap Borsos Csaba, a Parlament szervezési és informatikai fő­osztályvezetője úgy tájékoz­tatott, hogy a kormány véle­ménye szerint ez a kérdés nem anyira fontos, hogy akár idén, akár a közeljövőben a Parla­mentnek foglalkoznia kellene vele. — A Belügyminisztérium valóban igen fontosnak tar­totta a törvény megszületését az apparátusok védelme érde­kében, hiszen a szakemberek, de az egyszerű ügyfelek szá­mára is kiderült, milyet), rossz az államigazgatásban dolgozók hangulata az utóbbi időkben. Erre gondolva mi már két hónappal ezelőtt be­nyújtottuk a javaslatot a kor­mánynak, ott két fordulóban megtárgyalták és továbbítot­ták az Országgyűlésnek. A Parlamentre azonban hallat­lan teher hárul, és december 15-ig tartó üléseiken inkább az önkormányzatokat érintő alaptörvényekre és a gazdasá­gi kérdésekre összpontosíta­nak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a köztisztviselők sorsát nem tartják eléggé fon­tosnak. □ Ügy hallottuk, hogy a vb-titkár oknak megszavazták a felmondási időt, a tanácsel­nököknek azonban nem. Mi ennek az olta? Hiszen a lekö­szönő tanácselnököket mind­végig arta biztatták, .maradja­nak munkájuk mellett, nem U>gják megbánni. — Nem szabad összetévesz­teni egy választott tisztséget egy kinevezett köztisztviselői beosztással. A tanácselnökök választott tisztségviselők, akik 1985 tavaszán, megválasztá­sukkor előre tudták, hogy a tanácsciklus öt évre szól, és a mandátum 1990. június 8-án le­jár. Tudták továbbá, hogy az 1974. évi munkaügyi minisz­tériumi rendelet szerint man­dátumuk lejárta után mind­össze egy hónap felmondási idő fizethető ki számukra. Ezek ismeretében fogadták el és vállalták tisztségüket. □ Miért késik a köztársasá. gi megbízottak kinevezése, amikor sokak szerint, már konkrét nevek is szóba ke­rültek, akik ezeket a posztokat betöltik majd? — Legjobb tudomásom sze­rint — bár ebben a kérdés­ben nem vagyok autentikus — a köztársasági megbízottak személyét illetően már ezen a héten a kormány ülésére ke­rül egy javaslat. A kinevezés egyébként három lépcsőben történik: a kormány javasla­tot tesz a köztársasági megbí­zottak személyére, az Ország- gyűlés bizottsága meghallgat­ja a jelölteket, majd a köztár­sasági elnök kinevezi őket, szándékaink szerint még eb­ben a hónapban, és december elsejétől már munkába is áll­hatnak. Tevékenységükre, a törvényesség ellenőrzésére máris igen nagy szükség len­ne. A KIHÍVÁSBÓL SZOLGÁLAT LETT Elődje az Módú Zsámfcók polgármesteri hi­vatalának élén régi ismerőst köszönthetünk, hiszen Zink Imre 1583 óta volt tanácsel­nök itt. Bár akadtak néhànÿan a faluban, akik így vélekedtek : ,,E1 kel! most tűnnöd, hiszen kiszolgáltad a régi rendszert!” Azért a szavazások tanúsága szerint győzött az emberekben a jobbik ész, es a lakosság bi­zalmat szavazott, polgármes­terré választotta népszerű ta­nácselnökét. Ügy tűnik, a jó hír is szárnyakon jár. A vá­lasztás napján az este 7 órai eredményhirdetés után, 9-kor már befutott a testvérváros Wettenberg polgármesterének üdvözlő telefonja, majd tíz perccel később az ugyancsak németországi Zsámbéki Ha­gyományőrző Egyesület gratu­lációja. Nem felejtették el, milyen sokat tett a kapcsola­tok kiépítéséért. Megválasztá­sában az együttműködés to­vábbélésének garanciáját lát­ják a kitelepített zsúmbékiak. Hiszen Zink Imre voit az első, aki nyugat-európai települést merészelt testvérvárossá fo­gadni 1988-ban, amikor még nemigen járt ilyesmiért dicsé­ret egy tanácselnöknek. A most 47 esztendős polgár­mester, aki négy gyermek ap­ja, cs fiatal kora ellenére két kisgyermek nagyapja, Z sóm hő­kön született, itt végezte isko­láit, és hosszú ideig, 17 évig dolgozott a Pemii zsámbéki gyárában. Végigjárta a ranglét­rát. Volt szakmunkás, csoport­vezető, majd áruforgalmi osz­tály vezelű-helyettes, később osztályvezető. Utolsó itt töltött Rz oldal a Pest Me'jysi Tanáss támogatásával készült Irta: Szegő Krisztina négy évében termelésirányító üzemvezetőként 339 ember munkájáért felelt. Magáénak érezte a gyárat, hiszen 1974-ben részt vett az új, korszerű gyár­telep építésében is. — Elődöm 1982-ben felmen­tését kérte — emlékszik visz- sza tanácselnöki évei kezdeté­re —, ezért az akkori járási hivatal felkért, álljak a helyé­re. Három nap gondolkodási időt kaptam. Szerettem a munkámat, ugyanakkor kihí­vásnak tekintettem a felada­tot és izgatott a fala sorsa. Zsámbék földrajzi fekvése, történelmisúge sokkal többet érdemelne, gondoltam, és el­vállaltam a megbízást. Igye­keztünk is kihasználni min­den lehetőséget a nagyközség érdekében, talán ennek kö­szönhetem. hogy 1935-ben új­raválasztottak. Es ugyanezt a kihívást érez­tem most is, az új önkormány­zat megszületése előtt. Önálló­ságról eddig csak szóban hal­lottunk. Ám amikor először találkoztam azokkal az új el- képzelések' el, amelyek a va­lódi önkormányzatról szóltak, a lehetőséggel, hagy a falu dolgait itt helyben dönthessük el. úgy éreztem, ez ismét olyan feladat, amely miatt érdemes indulnom a választáson. Az emberek — bár sokan új arcokat kívántak látni a ve­zetésben — értékeitek az itt eltöltött nyolc évem tapaszta­latát. A megválasztott tizen­egy képviselővel való kapcsola­tomat is a faluért való mun­ka határozza meg. Mert ezért a településért érdemes dolgoz­ni! — Minek köszönheti feltűnő népszerűségét? — Talán annak, hogy itt születtem, itt éltem mindig. Egykor nemzetiségi település voltunk, de 1916-ban a né­meteket szinte kivétel nélkül kitelepítették innen. Csalá­dunk azon kevesek közé tar­tozott, akik maradhattak — válaszolja valójában nem a kérdésre felelve Zink Imre. Sok megkérdezett helybeli véleményéből alakul ki a pol­gármester népszerűségéről a valós kép. Közkedveltségéhez hozzájárult, hogy elnöksége nyolc éve alatt igen sokat fej­lődött Zsámbék. Korszerűbb, nagyobb orvosi rendelőt léte­sítettek, amelyben labor cs fizikoterápia kapott helyet, két fogorvos, egy gyermekorvos rendel. És megszerveztek a központi orvosi ügyeletet. Az óvodákban korszerű- fűtési rendszert szereltek, az idősek­nek egy szép műemlék épület­ben. festői környezetben nap­közi otthont nyitottak, a 1G ezer kötetes bibliotékát a korábbi zsúfolt 50 négyzetméteres he­lyiségből új, négyszer akkora épületbe telepítették. Felújítot­ták a művelődési házat és 1983-tól hagyományt teremtet­tek a nyári Zsámbéki szomba­tok előadássorozattal. Korsze­rűsítették a postahivatalt és a telefonhálózatot, parkolókat létesítettek. Nemcsak utakat építettek, hanem egyes utak veszélyes kanyarulatait is megszüntették, fejlesztették a kereskedelmi hálózatot is. Öt év alatt több mint 230 telket parcelláztak és értékesítettek. Ezek közül 70-cn erdélyi me­nekültek épílhetnek maguknak új otthont, olyan családok, akik barátokra, befogadó közösség­re találtak Zsámbékon. Programjában most többek között a környezetvédelmet és az idegenforgalom fellendíté­sét állította fő helyre Zink Im­re. Nagy szerencséje van: új polgármesterként nem egy el­hanyagolt, lerobbant és eladó­sodott települést kelt átvennie a leköszönő tanácselnöktől, mint ahagy erre néhány helyen szomorú példákat találhatunk. Zink Imrének szerencséje volt az elődjével... /

Next

/
Oldalképek
Tartalom