Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-06 / 260. szám

1990. NOVEMBER 6., KEDD OK ÍRTAK Levonjuk Tiszteljük Pártary Tiva­dar életkorát, ezért nem kommentáljuk, hanem csu­pán idézzük azt, amit a Kis Újságban (90/44.) írt a benzinháborúról. A „ter­rorista módszerekkel vég­rehajtott támadás", a „las­san gengszterekként visel­kedő sztrájkolok”, a „gono­szok”, a „nemzetpusztító já­ték’’ megfogalmazások nem idegeinek a Kisgazdapárt frazeológiájától, sót... Ma­ga írta. „nem értek a köz- gazdaságtanhoz”, ezért azon sem csodálkozunk, hogy a drasztikus áremelés szerin­te „egy kisebb csoport” jö­vedelmét, „pár ezer em­bert” érintett volna, mert hiszen ennek a „szakszerű­ségnek" is vannak hagyo­mányai a Kisgazdapárton belül. Azon azonban csodálkoz­nunk kell, hogy a lapnak ugyanazon oldalán az FKgP Politikai Bizottsága nyilatkozata „az áremelést követő elégedetlenségről” szól, s arról, hogy „az elé­gedetlenség valódi okát a teljes rendszerváltás el­maradásában látjuk”. Ak­kor most a „gonoszok”, a „terrorista módszerűek”, a „gengszterekként viselke- dök" csinálták, avagy...?! S ha a „teljes rendszervál­tás”, ami a. Kisgazdapárt vesszőparipája, végbement volna, mi lett volna az? S ha az, ami, akkor nem emelkedik a benzinár? Avagy emelkedik, de nem lett volna elégedetlenség, mert az emberek ugráltak volna az örömtől, hogy ugyan képtelenséggel egyenlő a benzin ára, de viszont van „teljes rend- szefváHás"? Ráadásul a politikai bizottság, nyilat­kozatához fűzött szerkesz­tőségi kommentár megleli az igazi felelősöket, azt állítva, „egykofí járási párttitkárok. téeszhatal- masságok szerették volna a maguk javára fordítani az események menetéi”. Ha tényleg komolyan gondolják mindezt az érin­tettek. akkor mi ezt csak viccnek tarthatjuk. Azt vi­szont nagyon is komolyan vesszük, amit az, FKgP Po­litikai Bizottsága óhajt: áz eseményekből ki-ki vonja le ,.a maga számára szük­séges következtetéseket". Mi levonjuk azt a követ­keztetést, hogy van ajánla­tunk rá, hol kellene kezde­ni a következtetések levo­nását. „ kliens Átmenetileg felszabadult a vasút Tolatás a Keletiben rendőri segédlettel Az előzetes hírekkel ellentétben nem zárták be, hétfőn az esti órákban is nyitva volt a Keleti pályaudvar Thököly úti bejárata és ugyanígy a pénztárai is. A MÄV Budapesti Igazgatóságának ugyanis sikerült megállapodnia a rendőr­séggel abban, hogy folyamatosan biztosítják a vasutasok munkavégzésének legalább a minimális biztonsági feltéte­leit. Ennek ellenében a vasutasok vállalták, hogy mind a pénztárakban, mind pedig a pályaudvar külső területein el­végzik a vonatok indításához szükséges munkákat. A rend­őrség eközben állandóan figyelemmel kíséri a pályaudvar egész területét, nehogy a hajléktalanok ismét megbénítsák a munkát. Hétfő este a MÁV Budapesti Igazgatóságának szak­emberei is ellenőrzést tartanak annak megállapítására, hogy valóban megvannak-e a munkavégzés szükséges feltételei. A Keleti pályaudvar még ma is oázis a sivatagban a haj­léktalanok számára. Mint la­punkban beszámoltunk róla, a múlt hét szerdáig kaptak ha­ladékot a vasútállomásokon tanyázó szegények, otthonta­lanok, menekült státusra vá­rók: hagyják el átmeneti szál­lásukat. Csak a Baross térről nem sikerült eltávolítani a hajléktalanokat, bár közülük sokan elfogadták a MÁV által felajánlott Madridi úti mun­kásszállót, a kórházi ápolást, illetve a határig szóló ingyen vonatjegyet. Az éjszakai órák­ban megjelennek a piszkos, kopott öltözetű férfiak, nők, sőt gyerekek. □ Mennyit változott a hely­zet az elmúlt hétvége óta? Igaz-e a fővárosban elterjedt hír, mely szerint a vasutasok bejelentették, hogy mégis sztrájkba lépnek? — kérdez­tük a Keleti pályaudvar állo­másfőnökét, Baranyi Imrét. — A megoldás még várat magára, a felröppent hírek pedig nem igazak, csak félre­értésről lehet szó. A vasuta­sok egyszerűen félnek az őket késekkel fenyegetőktől. A hely­zet továbbra is változatlan. A MÁV segítséget kért a Bel­ügyminisztériumtól, ahol ígé­retet tettek arra, rövidesen megtisztítják a pályaudvart. A múlt héten szerda éjjel körülbelül 400 főnyi tömeg gyűlt össze, ám sokan már a kapott ingyenjeggyel el is hagyták az országot, például egy negyvenfős román csoport, és több mint százan birtokba vehették a Madridi úti épüle­tet. Ezek ellenére éjszakáról éjszakára új hajléktalanok je­lennek meg az állomáson és foglalják el a tárolóvágányo­kon álló vagonokat. □ Pontosan indulnak és ér­keznek a vonatok a Keleti pá­lyaudvarra? — Ha néhány percet kés­nek is, az csak azért van, mert egyes vonatokhoz a tá­rolóvágányokon lévő kocsik közül néhányat csatolni kell. Ez viszont nem olyan egysze­rű a bennük tanyázó hajlék­talanok miatt. M. I. Jávát ételi közmunka Modern rabszolgaság Megjelent az első tudomá­nyos igényű könyv, amely a Szovjetunióba kényszermun­kára hurcolt magyarok kálvá­riáját tárja az olvasók elé. A „Modern rabszolgaság” című kötet szerzője, dr. Füzes N]ik- lós pécsi levéltáros több mint egy évtizeden át kutatta az 1944 és 1949 között lezajlott eseményeket. A háromszázhatvan oldalas kötetet hétfőn mutatták be a sajtó képviselőinek a dél-du­nántúli németek pécsi kultu­rális központjában, a Lenau- házban. À .könyv szerzője a cím magyarázatául elmondta, hogy a „malenkij robot”-ként hírhedtté vált kényszermunkát méltán nevezhetjük századunk rabszolgaságának, hiszen sem az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezményben, sem a későbbi békeszerződés­ben nem szerepel a polgári la­kosság munkára kényszerítése és elhurcolásé, amit utólag „jóvátételt közmunkának” igyekeztek feltüntetni. Â h&sstsiyák egyeiïériefiek Példátlanul békés nap A tudósítók példátlanul bé­késnek minősítették az Or­szággyűlés hétfő délutáni ülé­sét, mely ez alkalommal nél­külözte a személyeskedő vitá­kat. Persze a polgárnak ez nem mond semmit. Mert nem lehet tudni, mi jelent számára jobbat: a parázs vitában szü­lető törvény, vagy amelyikre egyhangúan adja áldását a honatyák megbékélt gyüleke­zete. A hétfői ülés tárgysorozata meglehetősen zsúfolt volt, összesen tíz kérdés megvita­tását tervezték. Ehhez sürgős­séggel felvették napirendre Zsíros Géza kisgazdapárti képviselő önálló indítványait a földtulajdon rendezéséről, ám mint az várható volt, a javaslatok többségét — négy­ből hármat — a fórum elve­tette. Nem tárgyalták a ter­mőföld tulajdonjogi rendezé­sével kapcsolatos, az alkot­mánymódosításra vonatkozó és az előprivatizációs törvény módosítására benyújtott ja­vaslatokat, viszont felvették napirendre a földtulajdon ren­dezésének szükségességéről szóló országgyűlési határozat hozatalát szorgalmazó indít­ványt. Szintén a nap érdékessége Rabár Ferenc pénzügyminisz­ter kérése, melynek lényege: az Országgyűlés egyelőre ve­gye le a napirendről a fo­gyasztási adót és az árkiegé­szítésről szóló törvénymódosí­tási javaslat megvitatását. Az ok: az Érdekegyeztető Tanács hétfői tárgyalásán nyilvánva­lóvá vált, hogy a kormány a liberalizációt ' általánosabban és szélesebb körben értelmezi, ezért e kérdések hosszabb elő­készítést igényelnek. Ezt követően a képviselők gyorsan, különösebb vita nél­kül döntöttek két törvényja­vaslat fölött. Elfogadták az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvény módosítását. A közel­múltban hozott rendelkezés változtatását az tette szüksé­gessé, hogy az eredeti tör­vényben — helytelenül — a DEMISZ tagszervezeteként tüntették fel az Üttörőszövet- séget. Nem kisérte nagyobb vita a helyi bíróságok létesítéséről A sírgyalázás vandalizmus Az utóisi időben több for­rásból is elhangzott: a szov­jetellenes hangulat katonai sírok és emlékművek meggya- hízásában is megmutatkozik. A kérdést tisztázandó a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályán érdeklődtünk, ahonnan azt a választ kaptuk: Tudomásuk szerint a megyé­ben nem történt egyetlen atro­citás sem. Ezt követően Da­nilko Arkadij ezredes, katonai attasé és Gurov Anatolij kö- vetségi első titkár e kérdésről nyilatkozott munkatársunknak a szovjet nagykövetségen. © Ezredes úr, valóban tör­téntek sír- és 'emlékműgyalá- zások Magyarországon? — Mielőtt erre válaszolnék, némi visszatekintés: hosszú évtizedekig a magyar nép vi­szonyát a szovjet katonai sí­rokhoz a tisztelet és megbecsü­lés jellemezte. A sírok zömét gondosan ápolták, s ebben azonos érdeme vált a helyi szerveknek és az állampolgár­nak egyaránt, ahol ezek a sí­rok megtalálhatók. Sokszor előfordult, hogy eljöttek hoz­zánk, javaslatot tettek, ha úgy találták: egy-egy sir elha- pvagolt. több törődést igényel. Mi ezt úgy tekintettük, mint a ázovjet katona iránti megbe­csülést és a két nép barátsá­gának megnyilvánulását. Meg­ragadom az alkalmat, hogy lapjukon keresztül kinyilvánít­sam a szovjet nép köszönetét hősi haloí-taik, sírjának .gon­dozásáért. akik sok száz vagy sók ezer kilométerre vesztették életüket a fasizmus elleni har­cokban. Ami az ön kérdését illeti: az utóbbi időben valóban ta­pasztaltunk olyan eseteket, olyan megnyilvánulásokat, amelyek korántsem a baráti érzések kifejezői. Elesett kato­nák sírját meggyalázták, sőt megsemmisítették. Tudom, ezek az esetek nem egy tömeghisz­téria velejárói, hanem elszige­telt. egyedi jelenségek, melyek nem minősíthetik a magyar népet, a magyar és szovjet nép barátságát. Az viszont fennáll. hogy bennünket nyugatalanítanak. Mert másképp ítéljük meg a dolgokat mi, és megint más­ként egy szovjet kiskatona, aki holnap végleg elmegy Magyar- országról. A követség munka­társai és a déli hadsereg tiszti­kara arra törekszik, hogy va­lamennyi távozó szovjet ember csak szép emlékeket vigyen magával erről az országról. © Mondana néhány konkrét esetet? — Mondhatok. Szombathely, Veszprém, valamint ezek kor­nyéke. A kép nem .teljes, és megmondom azt is, hogy miért. Magyarország területén össze­sen 140 ezer katona esett el, ezek több mint kétezer hely­ségben nyugszanak egyéni és tömegsírokban. @ Pest megyében történtek hasonlók? — Tudtommal nem. s ezért tolmácsolja külön hálánkat a megye lakosságának. Danilkó ezredes G éves volt a háború idején, emlékei el- mosódottak, élményei csak közvetettek ebből az időből. — így van. De arra megta­nítottak, hogy a hősöket tisz­telni kelj. És én tisztelem őket. úgy is mint katona, úgy is mint ember. Részemről talán még annyit tennék hozzá: a sírgyalázást semmilyen politikai érzelem nem motiválja, nem magától értetődő velejárója a rendszer- változásnak. A sírgyalázás vandalizmus. Nagy humanisták arra tanítottak, tiszteld és be­csüld a halottákat. Matula Gy. Oszkár szóló törvényjavaslat megtár­gyalását sem, amelynek elő­terjesztője Balsai István igaz­ságügy-miniszter volt. A mi­niszter szólt arról is: a tárca felmérte, hol adottak a tárgyi és a személyi feltételek a he­lyi bíróságok létesítéséhez, s ahol mindez együtt van, ott már január elején megkezd­hetik tevékenységüket a bírói testületek. Az ügy kapcsán az egyik képviselő indítványozta, hogy Dunakeszi is kapjon önálló bíróságot, mivel a város, és körzetének lakossága 60 ezer fölött van. A ház az indít­ványt a feltételek hiánya miatt egyelőre elutasította. A képviselők 250 egyetértő szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadták a törvény- tervezetet. A hétfői ülésnap utolsó na­pirendi pontjaként a fegyve­res erők és fegyveres testüle­tek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet módosí­tása került a plénum elé. A törvénymódosítás szüksé­gességét indokolva Horváth Balázs belügyminiszter el­mondta: a demokratikus jog­állam kiépülésével összhang­ban változik a belügyi tárca kormányzati szerepe is. Ezt érzékeltetendő emelte ki, hogy a feladatok és hatáskö­rök átcsoportosításával foko­zatosan „polgárosodik” a Bel­ügyminisztérium, korábbi fegyveres jellege megszűnőben van. A kérdéssel kapcsolatos to­vábbi vitákat az idő elő- haladtára való tekintettel az elnöklő Szűrös Mátyás félbe­szakította. Kedden reggel fel­tehetően e vitával folytatják munkájukat a törvényhozók. Az ülés bezárása után a megjelentek nem kis derült­séggel fogadták a bejelentést, miszerint a kisgazdák novem­ber 7-én frakcióülést tarta­nak. A jegyző nyomban pon­tosította szavait — utalva az időpontra —, s hozzátette: az ülés jelzője nem „ünnepi” ...- m WÊ& Fotósunk Zsámhékon kapta lencsevégre az otíani szovjet hősi emlékművét. Az obeliszk érintetlen, nem tudni, a kerítést kies miért döntötte ki. Az viszont tény, a sírkert gondozatlan és el­hanyagolt, itt aligha gyújtott bárki is gyertyát halottak napján Kényszerpályán volt a Texgraf Szövetségre szövetkeznek Az elmúlt egy-két évben gomba módra szaporodó kft.-k, gazdasági munkaközösségek, részvénytársaságok és egyéb új társulások jelzik: a hagyo­mányos gazdálkódtási módok,'' s a régi keretek már nem al­kalmasak a megújulásra. Más­ra van tehát szükség, mint eddig, elsősorban a piacgaz­daságokra jellemző tulajdono­si, vállalkozói és szervezeti formák, illetve arányok kiépí­tésére. E követelmény az utób­bi időben a Pest Megyei Ipa­ri Szövetkezetek Szövetségé­ben is felvetődött. Kettős ér­telemben is: egyrészt szüksé­gessé vált az egyes szövetke­zetek lépésváltása, másrészt o szövetség érdekvédelmi tevé­kenységét is új alapokra kel­lett helyezni. Ez utóbbit jól jellemzi, hogy a Pest megyei TESZÖV is módosította a szövetség alapszabályát, mely szerint most a szövetkezetekből ala­kult bármely társaság tagja lehet a szövetségnek. S hogy mennyire aktuális volt ez a lépés, azt igazolja: időközben részvénytársaságok, kft.-k és betéti társaságok is tagok let­tek. Felvetődött továbbá, va­jon miként lehet a különbö­ző gondokkal küzdő szövetke­zetek — jelenleg 156 tartozik a szövetség kötelékébe — ér­dekeit képviselni. Nos, a vá­lasz: mindent a megfelelő szinten kell orvosolni, csak az általános érvényű problémá­iét kell a legmagasabb fóru­mokig vinni. Ellenben szak­mák szerint megszervezték a különböző klubokat (textil, szolgáltató), amelyek a helyi, illetve sajátos szakmai érde­kek egyeztetésének és közelí­tésének fórumai. Az egyes szövetkezetek megújulása persze nem várha­tó a szövetségtől, ezt nagyon kemény csatával helyben kell megvívni. S ahány, annyiféle­képpen kell rátalálni arra a kis résre, amelyen át szabad út vezet a kibontakozáshoz. A Texgraf ipari szövetkezet ese­te példaértékű lehet, ugyanis olyan gazdasági körülmények sújtották őket, amelyek tipi­kus kényszerpályákra vitték a szövetkezetét. Mint dr. Bernáth Tibor el­nök elmondta, a nyomda-, tex­tilruházati és műanyag-feldol­gozó üzemmej rendelkező szö­vetkezet évekkel ezelőtt 40 százalékban szovjet exportra dolgozott. A textilüzem évi 35 millió forintos értékben szál- .ította áruit a szovjet piacra Az export csökkenése, majd megszűnése azonban új hely­zetet teremtett: három évvel ezelőtt át kellett szervezni a piacokat. A textilüzemnek si­került túllépnie az akadályon: ’jelenleg csupán 2 milliós . a szovjet export, ellenben más­fél-kétmillióra tehető a tőkés bérmunka, s hatmillió forin­tot tesz ki a belföldi forga­lom. A nyomdaüzem sem volt jobb helyzetben, ott a konku­rencia késztette váltásra a szövetkezetét. Csökkentették a nyomtatványgyártást, ellen­ben szaporodott az újságok, heti- és havilapok, illetve könyvek kiadása. S 1988-ban kiadói jogot is szereztek. A műanyag-feldolgozás az alapanyag-ellátás, illetve a piacok beszűkülése miatt esett vissza, ennek ellenére e téren is megtalálta a szövetkezet a talpon maradás módját: ez év májusában 25 millió forint törzstőkével magyar—német műanyag-feldolgozó vegyes vállalatot alapítottak, amely­nek negyven százaléka né­met, hatvan százaléka pedig Texgraf-tulajdonban van, s a neve: Plastgraf. Eredményes a vállalkozás, amit mi sem bi­zonyít jobban, mint hogy je­lentős a tőkés exportjuk. Nem kis áldozatokkal járt a meg­újulás, ehhez csak egyetlen adat: míg 1986-ban 400 fővel dolgozott a szövetkezet, addig ma 125-en vannak. Lehet te­hát megújulni, csak meg kell tenni az elkerülhetetlen, s a ma még nem mindenütt álta­lánossá vált lépéseket. Va. É. A második fordulóban Ceglédnek is van polgármestere Tegnap, hétfőn Cegléden a városháza dísztermében az ön- kormányzat huszonhét . tagú testületé újra összeült, hogy végre megválassza polgármes­terét. A küzdelem igen gyor­san eldőlt, A két jelölt Mácz István és Fésűs Ferenc volt. Tizenöt szavazattal Mácz Ist­ván kapott négy esztendőre bizalmat. Társadalmi megbí­zatású alpolgármesternek Kárteszi Ferencet választották. A megyei önkormányzat állan­dó tagjának Koczka Kálmánt, küldötteknek pedig dr. Kiss Péter Zsoltot és Arany Lászlót delegálták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom