Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-27 / 278. szám

1990. NOVEMBER 21, KEDD 3 bártan A baj az volt, túl sokat tudott Textiles berkekben nagy megütközést keltett az a nyárvégi hír, hogy a váci Master Piece Kft, fél év alatt 50-70 milliós veszteséget könyvelhetett cl, s augusztusban beadta a felmondását az ügyvezető igazgató is. A nagy reklámmal beharangozott, izraeli és magyar tőké­vel alapított kft. indulásakor pedig még az hangzott el, itt lesz Európa egyik legkorszerűbb fonodája. A gondok napvilágra kerülésekor Na- ményi Péter volt igazgatótól kértünk akkor magyarázatot a történtek­re, de ő úgy vélte, nem lenne etikus, ha a felmondási ideje alatt szólna a cég ügyeiről. Megtette ezt helyette a magyar tulajdonos, a Masterfil megbízott vezérigazgatója, a felügyelő bizottság tagja, Bakonyi György, ö természetesen a saját szemszögéből ítélte meg az esemé­nyeket. Egyik mondata azonban — „ha egy vezető maga sem bízik abban, hogy a kitűzött feladatok megoldhatók, akkor jobb, ha átadja a helyét, mert fásultsága kollégáira is átragadhat” — kiugratta a nyu- lat a bokorból. Naményi Péter volt ügyvezető igazgató — immáron túl a felmondási időn — felkereste szerkesztőségünket, s kérte, hadd mondhassa el ő is a véleményét, igazgató voltam, azért az állá­sért adtam fel a fővárosi la­kásomat is, s költöztem Vác- ra. Az igaz volt, hogy itt épült Európa egyik legjobb, legkor­szerűbb fonodája, s ha a pénzügyi stabilitást biztosítot­ták volna, nem kellett volna csip-csup vitákban felőrlőd­nünk. O A tulajdonosok viszont nem nyúltak a zsebükbe. Me­lyek azok az alapítási gondat­lanságok, amire többször cél­zott? — A külföldi partner 1 mil­lió 700 ezer dolláros törzstő­két vitt a vállalkozásba, ami 100 millió forintnak felel meg. A Masterfil a törzstőke egy részét apportként biztosította. Felújította az épületeket, a szociális helyiségeket. A leg­több vita a Masterfillel az apport milyenségéről folyt. Az öltözők a mai napig sem ké­szültek el, a dolgozók a mun­kásszálláson öltözködtek. Többször fenyegetőztek, hogy feljelentik a céget, mert nem tudtak fürödni. Közben a Mas­terfil olyan számlákat is igye­kezett benyújtani, amelyekre semmilyen jogalapjuk nem volt. Megfelelő klímaberende­zésről sem gondoskodtak. Aki ért a fonáshoz, az tudja, hogy a munkahelyen 55 százalékos­nak kell lennie a relatív lég- nedvességnek. Mikor elindul­tunk, kiderült, hogy csak 25-30 százalék .ez az-érték-. : A?-ja víí'ás miatt két hétig álltunk. Soha egyetlenegy gépvásár­lási1 tárgyaláson nem vettem részt,-de tudom, hogy a Mas­terfil jelentős árengedménye­ket kapott. A provízió fejében kevesebb hitelt kellett volna felvennünk, de ehelyett a Mas­terfil több más gyárába érkez­tek be gépek. Bakonyi úr azt állította, hogy ő erről nem tud, mindenesetre furcsa, hogy két számla is rendelkezésre áll, az egyik egymillió, a másik 100 ezer svájci frank érték­ben. A Masterfil nehéz pénzügyi helyzetben van, s a mai napig úgy hitelez több mint 100 mil­liót a Master Piece-nek, hogy ennél az árbevételarányos nye­reség" kisebb. © Síit szól ehhez az izraeli tulajdonos? — Ök befektetni akarnak, a szakmai dolgokban a magyar — Mondják meg, úgy nézek én ki, mint aki fásult?! — kezdi a beszélgetést a volt igazgató. — A mondat első része igaz, nem bíztam ab­ban, hogy a feladatok megold­hatók. De itt a miért a fontos. Annál nagyobb az önbecsülé­sem, minthogy egy csőd felé menő vállalatnál legyek a ve­zető. A háttérben végig pénz­ügyi problémák húzódtak meg, s ezt a Masterfil igyeke­zett úgy leplezni, hogy min­denért a kft.. vezetését tette felelőssé. Holott dokumentu­maim vannak arról, hogy többször jeleztem a tulajdo­nosoknak, emeljék fel a törzs­tőkét, különben likviditási gondjaink lesznek. Túl sokat tudtunk, ezért váltunk ké­nyelmetlenné a Masterfil szá­mára ... @ Mikor szólt először, hogy baj lesz? — Még a megnyitó előtti taggyűlésen, február 13-án. Megkérdezték, viccelek-e, mert ha nem, akkor a nyitóünnep­ség rögtön záróünnepség is lehet. Gondolhatja, hogy nem viccelődtem. Ez a cég jelentős hitelt vett fel svájci frankban. A frank megerősödése, a fo­rint leértékelése, miatt, s fi­gyelembe véve az ötéves fu­tamidőt, évente 120 milliós hiteltörlesztés és 85 millió fo­rintos kamatterhek mellett kellett volna eredményesen gazdálkodni. Ha 540 milliós ár­bevétellel számolunk, akkor egyértelmű, hogy az iparban, megszokottnál jóval magasabb árbevétclarányos nyereséget kellett volna elérni ahhoz,1 hogy ez a vállalat eredményes lehessen. A Masterfil persze a külföldi tulajdonostársának mindenáron bizonyítani akar­ta. hogy ez a vállalkozás élet­képes lehet. s még a megnyitó előtt átdolgozták a tervet. Eb­ben az szerepelt, hogy az ez évi nulla egyenleg megalapoz­hatja a jövő évi eredményes gazdálkodást. Bakonyi György emellett még nyáron is kitar­tott. holott az újságnak azt mondta, mór eleve számoltak a veszteséggel. © Ha tudta, hoTv ilyen zű­rös a pénzügyi helyzet, miért vállalta az igazgatói posztot? — Ez volt a munkahelyem. Előtte öt évig én már itt gyár­félre hagyatkoztak. Lehet, hogy egy kicsit csőbe húzták őket. Persze a maguk dolgát ők okosan irányítják, az már más kérdés, hogy az ország ja­vára-e vagy sem. Az izraeliek nem kardoskodtak amellett, hogy a kft. vezetését le kell váltani. Végül is a magyar tu­lajdonossal folytatott viták meddőek voltak, s a szakmai önbecsülésem azt diktálta, mondjak le. Ezt úgy tettem meg, hogy állást előtte nem ke­restem, s a mai napig nincs másik munkahelyem. Fájó szívvel jöttem el, több időt töl­töttem a gyárban, mint otthon. Az utolsó pillanatig nem zár­kóztam el attól, ha megoldód­nak a problémák, s felkérnek, akkor maradok. © Elég súlyos vádakkal il­lette a Masterfilt, illetve an­nak vezetését. Nem fél a kö­vetkezményektől? — Amit mondtam, dokumen­tumokkal tudom bizonyítani. Az eredeti példányokat külföl­dön helyeztem el, amit itt lát, azok csak másolatok. Ha ve­lem valami történik, nyilvá­nosságra kerül a tartalmuk. Hargitai Éva Béremelés a bíráknak A pluralista diktatúra ellen tiltakozott egy képviselő Indulatos képviselői felszó­lalással vette kezdetét az Or­szággyűlés hétfői ülésnapja. Dénes János, ez idáig MDF-es képviselő már korábban levél­ben jelezte a Parlament tisz­tikarának, hogy képviselőcso­portjától megválva független­ként kívánja folytatni a tör­vényhozói munkát. A képviselő napirend előtti felszólalásából ugyan pontosan nem derült ki, hogy milyen okok bírták rá képviselőcso­portja elhagyására, ám utalt arra: megítélése szerint jelen­leg pluralista szellemi diktatú­ra van az országban, tetézve egy bolsevista sajtóval. Azt is felemlítette az immár független honatya, hogy hazánk 1944 óta megszállt országnak tekinthe­tő, s ezt annál is inkább fáj­lalta, mert — véleménye sze­rint — a születő, kibontakozó demokráciában máris elisza­posodott a törvényalkotói munka. Ő MONDTA Szávai szavai Érdekes helyzet az, ami­kor egy tanárember, egy egyetemi oktató nagykövet­ként kezd szolgálni. Átse­gítheti persze a lélektani nehézségeken a magabiztos­ság. Amikor például így fo­galmaz: „Az a pálya, ahol most vagyok, nem igényel semmilyen különösebb spe­ciális felkészültséget”. Aki . ezt mondta, az Szávai Já­nos, hazánk párizsi nagy­követe. A Heti Világgazda­ság ('90:47.) közöl vele in­terjút és abból más érde­kességeket is megtudhatunk a két hónapja hivatalban levő nagykövetről. A többi között azt, hogy Sz. J. a kézivezérlés híve, hiszen ő irányítja a keres­kedelmi kirendeltség mun­káját éppúgy, mint a kul­turális tevékenységet és a párizsi Magyar Intézetnek is a vezetője. Gazdag ta­pasztalataink vannak a ké­zivezérlésről, nem akadtunk fenn tehát a dolgon, mert ismerős, nagyon is az. Amint akkor sem hökken­tünk meg, amikor a nagy­követ úr azt mondta, „A Kádár-rezsimnek túl jó volt az image-a ...” Franciaor­szágban, bár tagadhatatlan, kissé furcsán hangzik ez a „túl jó”, úgy, mintha baj, hiba, szégyen lenne. Olvashattunk viszont egy mondatot, ami kétségtele­nül nemcsak meghökken­tett, hanem egyenesen meg­döbbentett bennünket. Azt mondta ugyanis Sz. J., ami­kor a hírlapírók a keres­kedelmi kirendeltségre tar­tozó ügyekben hozott dön­téseiről kérdezték, hogy „vannak gazdasági dönté­sek, amelyeket csakis poli­tikai síkon lehat elintézni”. Û, mennyire ismerős! Meny­nyire visszaköszön ez a fel­fogás és szemléletmód ab­ból az időből, amikor ha­sonlóan tekintélyes — és még tekintélyesebb — be­osztású emberek azzal in­tették le, vélték megregu- lázni az okvetetlenkedö, kellemetlen kérdéseket fel­tevő újságírót, hogy „ ... ez elsősorban politikai kér­dés ... !” A megnyomorított gazdaság, a megcsúfolt gaz­dasági . törvények tanúsítot­ták, hová vezet — az eset­leges legjobb szándékok el­lenére is — a síkok össze- cserélgetése. A politikai sí­kon elintézett gazdasági ,döntések következményeit, „eredményeit” jó néhány esztendeig nyögni fogjuk még. Ezek szerint készülne a folytatás ... ?! KLIENS Dénes János mindemellett részletesen szólt az általa kö­vetkezetesen „akadályháború­nak” nevezett október végi országos blokádról. Úgy vélte: e demonstráció kitervelői — s itt elsősorban a szabadde­mokratákra utalt — hátba tá­madták a parlamentarizmust és a demokráciát. „Isten óvja Magyarorszá­got!” — e szavakkal zárta felszólalását a képviselő, s ezt követően a plénum újabb tör­vényjavaslatok és önálló in­dítványok napirendre tűzéséről határozott. Az elfogadott tárgysorozat szerint folytatják a bírák és ügyészek előmeneteli rendsze­réről és javadalmazásáról, to­vábbá az adózás rendjéről, az illetékről, valamint a köztár­sasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatai­ról szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját. Megtárgyalják a külföldiek magyarországi be­fektetéseiről szóló törvény módosítására vonatkozó tör­vény-, illetőleg az egyes váro­sok megyei jogúvá nyilvánítá­sáról szóló országgyűlési hatá­rozati javaslatot. A képviselők ezen túlmenően foglalkoznak az adótörvények módosításai­val is. Tiövid részletes vita, ám an­nál hosszadalmasabb szavazás után az Országgyűlés hétfőn délután elfogadta a bírák és ügyészek előmeneteléről és ja­vadalmazásáról szóló törvényt. Az igazságszolgáltatásban dolgozók bérének újraszabá­lyozása — mint arra Balsai István igazságügy-miniszter rámutatott — hozzávetőleg 1,5 milliárd többletkiadást jelent a költségvetésnek, azonban min­denképpen szükséges, hiszen a bírói és ügyészi fizetések reál­értékének csökkenése követ­keztében tömegessé vált e te­rületen a pályaelhagyás. Emelik taxistarifákat A 20 forintos alapdíjat vál­tozatlanul hagyták a Taxisok Budapesti Kamarájához tarto­zó vállalkozók, a 14, illetve 16 forintos kilométerenkénti, il­letve a 4 forintos percenkénti díjat viszont a napokban fo­lyamatosan — a taxiórák át­állításával egy időben — meg­emelik. Ezek szerint a kilomé­terenkénti díj a Főtaxinál 18, a Budataxinál, a City Taxinál, a Gábriel Taxinál, a Rádió Taxinál, a Volántaxinál pedig 20 forint lesz, a nyugati már­kájú gépkocsit használó fuva­rozók 22 forintot számolnak. A percenkénti, várakozás díja va­lamennyi említett taxinál 5 forint. Szakértői kormányt javasol az Agrárszövetség Az egyre mélyülő gazdasági válság nem oldható meg ideológiai vitákkal, és elérkezett az idő, hogy átmene­ti időszakra válságkezelő-szakértői kormány vegye át az irányítást — hangoztatták az Agrárszövetség Országos Választmányának aktuális kérdésekkel kapcsolatos ál­láspontját ismertető hétfői sajtótájékoztatón. szélgetésünk során — amikor utaltunk a vádiratban szerep­lő kettős öngyilkosságra —azt mondta az.özvegy:'bog’ÿaù lett volna öngyilkos áz édesapja, amikor balkezes volt, de jobb­ról érte a golyó. Balta vagy lő­fegyver végzett akkor Kiss La­jossal? Ebben a kérdésben azonban összevág a doktor úr és Fehér István vallomása, mi­szerint lőfegyver volt a gyilkos eszköz. Tény viszont, hogy a szobában mindketten láttak egy baltát. Tisztázandó kérdés továbbá, hogy igazéiból ki volt, és miért jött Budakeszire a jugoszláv asszony, s miért nem távozott azonnal az események után. Eredeti levelét miért őrzi ál­lítólag Sziklainé, s miért nincs az a peranyagban? Miért nem követtek el mindent a bírák, hogy ezt az asszonyt — mint koronatanút — kihallgathas­sák legalább egy tárgyaláson. Miért fogadták el az aláírás nélküli szerb nyelvű papirost, illetve annak fordítását? Ha hihetünk a vádiratnak, akkor Sziklai Sándor öngyil­kos lett. A hivatalos verzió szerint erre ' az indítékot az „ellenforradalmárok” megje­lenése, öngyilkosságra való kényszerítésük adott. Ám oka lehetett az is, hogy rálőtt Má- rity Lászlóra, s talán már ko­rábban is használta fegyverét. Cikksorozatunk szereplői azt vallották, hogy nem élt. ami­kor az utcára vonszolták. De ennek ellenkezőjét állítja ma is az özvegye. Szerinte — és a peranyag megállapítása alap­ján is —, a gránát szorítógyű- rüje okozta Sziklai sérülését. De ennék ellentmond a vád­irat, amiben öngyilkosság sze­repel. És ezt állítják a buda­keszi szemtanúk is. Mbsnt-c gránát ? ök egyébként egybehang­zóan vallják, hogy a fiatalok fegyver nélkül mentek a Szik­lai-házhoz. Igaz ugyan, hogy a miértre is különböző verzió­kat hallottunk: nevezetesen a pártház kulcsát (ahol a fegy­vereket őrizték), vagy magu­kat a fegyvereket, vagy Szik­lai szolgálati pisztolyát akar­ták. Ekkor vették le a házról a nemzetiszínű lobogót, mond­ván: nem ülik az oda. Sçhrô- del Máriát találta ezért bűnös­nek a bíróság, 15 évet kapott érte. A peranyag, Hollősi Ervin könyve és az özvegy állítása szerint a fiataloknak volt grá­nátjuk, amit be is dobtak a házba, s ez sebasíteite meg Sziklai Sándort. De tényleg gránáttal felszerelkezve men­tek oda? Ha hihetünk a vallo­másoknak, akkor semmikép­pen sem. És ha elfogadjuk a pártatlan véleménynyilvánító Ostoros doktor állítását, aki nem volt vádlottja a pernek, és mint orvost hívták oda, ak­kor gránáttól nem származha­tott ' az ezredes sebésülése. Ugyanakkor az özvegy állítá­sa szerint fotódokumentum van ,a szobáról, ahol felrobbant a gránát, bár ezt a képet rhi nem láttuk. Több tanú azon­ban egybehangzóan és határo­zottan állítja, 1936. október 28-án a Sziklai-házban semmi­féle nyoma nem volt gránát­robbanásnak. De nem láttuk a fotót a peranyaghoz mellékel­ve sem, holott bizonyíték ere­jű lett volna Sziklai Sándor sebesülésének vagy halálának okát tisztázni. Ki ítélkezzen? Az özvegy, Sziklai Sándor- nó szempontjait megértjük, el­fogadni azonban nem tudjuk. Tőle éppen nem, hiszen köny­vében számos valótlan, de le­galábbis, bizonyítatlan, ellent­mondást nem tűrő tényt pub­likál. Éppen ő, akinek törté­nész kandidátus létére min­denképpen látnia kellett a per koncepciózus jellegét, vádak tömegének megalapozatlansá­gát, bizonyítatlanságát. Annyi évvel az események után még- . is, a tudomány köpenyébe bur­kolózva megerősíteni próbálta a kettős gyilkosság tényét. Pe­dig tudta, hogy ebben az ügy­ben embereket akasztottak föl, zártak évtizedekre börtönbe ... Sziklai Sándornct könyve megírására senki nem kény­szerítette, sót, férje és édesap­ja mártíremlékét publikáció nélkül is őrizte az emlékezet. Mint magára valamit is adó tudós és özvegy, hallgathatott volna... Az újságírók nem vállalhat­ják magukra az ítélkezés fele­lősségét. Az ügyről azonban nem hallgathatnak, mert a sze­replőknek; eleveneknek és hol­taknak, tetteseknek és áldoza­toknak, joguk van az igazság­hoz. És joga van többet tudni e ázomorú históriáról az utó­kornak. elsősorban a budake- szieknek. Hiszen akkoriban jel­képesen az egész falu a vád­lottak padján ült, és sokan reszkettek attól, kiket rángat­nak még bele az ügybe, akár csak egy kikényszerített tanú- vallomás erejéig is. Ma már kétséget kizáróan .bi­zonyítható, hogy a per kon­cepciós volt. Fontos kérdések megkerülésével, vérszegény bizonyítási eljárás nyomán ítél­kezett a bíróság. Mi nem aka­runk egyebet, mint lefújni a port az aktákról. Elérni, hogy 34 év elmúltával tárgyalják újra az ügyet. ítélkezni a bíróság dolga. (Vége.) A gazdaság helyzetét érté­kelve Nagy Husszein Tibor elnökségi tag kifejtette, hogy az elmúlt időszakban az élel­miszer-gazdaság helyzete kri­tikussá vált, és különösen ag­gasztó a piacgazdasághoz nél­külözhetetlen, potenciálisan vállalkozó réteg lesüllyedése, illetve hiánya. A kormány és a Parlament részéről nem ér­zékelhető semmiféle válságke­zelő stratégia, sem pedig prio­ritási sorrend felállítása az állami költségvetés készítése során. Súlyos gondnak tart­ják, hogy a kormánynak a mai napig nincs agrárpoliti­kája, és nem sikerült még azt sem fölvázolni, hogy a nem­zetgazdaságon belül mi legyen az élelmiszer-gazdaság szerepe. Kérdés tehát, hogy továbbra is exportképes piaci terméke­ket értékesítő ágazat, vagy a munkanélküliséget levezető szociális lerakóhely lesz. Ez utóbbi már csak azért is téves elgondolás, mert a munkanél- küliség réme a mezőgazdaság­ban is egyre jobban fenyeget. Ugyanakkor nincs mechaniz­mus arra, hogy az agrárszfé­rát, mint hosszú termelési cik­lusú ágazatot, inflációs körül­mények között hogyan kell kezelni. A júliusi átgondolat­lan kormányintézkedés az élelmiszer-gazdaság támogatá­sának , csökkentésére éppen akkor rontotta az élelmiszer- gazdaság pozícióját, a piac­vesztés rémét is felvillantva, amikor Nyugat-Európában to­vább növelték a magyar ter­mékek vámtételeit. Ezzel pár­huzamosan a magyar élelmi­szer-gazdaság egyre erőtelje­sebben vonul ki a potenciális felvevőbázist jelentő keleti piacokról és engedi át a tere­pet a nyugati agrárgazdaság­nak. Aggasztónak tartja az Agrár­szövetség azt is, hogy a me­zőgazdaság jövőjét nem szak­mai, hanem . politikai kérdés­ként kezelik, és eddig a tulaj­donkérdés megoldására sem történt több a politikai csatá­rozásoknál. Éppen ezért az Agrárszövetség ügy ítéli meg. hogy a koalíciós kormány a jelenlegi összetételében kép­telen a ráháruló feladatok megoldására, ezért javasolja, hogy átmeneti időszakra vál­ságkezelő-szakértői kormány vegye át az ország irányítását.. Nem feltétlenül és elsősorban személycserékre, hanem a kormányzati felállás módosítá­sára gondolnak — tette hoz­zá &z előadó, A sajtótájékoztatón szóba kerüjt az is, hogy az Agrár- szövetség megdöbbenéssel vet­te tudomásul a kiskunmajsai ötpárti megegyezést, amellyel kapcsolatosan az a véleménye, hogy — bár a konszenzus ke­resésének gondolata üdvöz­lendő — ez a megegyezés szakmailag alkalmatlan a problémák rendezésére. Elő­ször is el kellene dönteni, hogy tud-e az ország kárpót­lást adni az elmúlt idők sé­relmeiért, és ha igen, kiknek. Az Agrárszövetség szerint ugyanis nem indokolt, hogy csupán a parasztság sérelmeit orvosolják; a társadalom min­den rétegében meg kell tör­ténnie a kárpótlásnak. Az Agrárszövetség országos választmánya foglalkozott az­zal is, hogy a falvak lakossá­gát a kritikus mértékig meg­osztja a Független Kisgazda- párt és az Agrárszövetség éles szembenállása. Ezért indítvá­nyozta, hogy haladéktalanul kezdődjenek érdemi tárgyalá- so’ \ a két párt között. Fon­tosnak tartják, hogy az el­lenségeskedés fejeződjön be, és a falusi lakosság érdeké­ben a két párt szakértői szin­ten keresse a válságból való kilábalás útját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom