Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-24 / 276. szám

2 1990. NOVEMBER 24., SZOMBAT Hét végi világpolitikai t Harmadik sebességű diplomácia A párizsi charta aláírása Európa áj korszakát nyitotta meg Thatcher lemondása után három felölt küzd a kormányfői tisztért Bush személyes erőfeszítései a BT új határozatának kivívásáért Altalanos PILLANATKÉP Felgyorsult világunkban az események váratlanságát mi sem jellemzi talán jobban, mint Thatcher asszony le­mondása. A több mint 11 éven át, három választáson újra meg újra bizalmat ka­pott brit kormányfő, akinek e tisztségét az biztosította, hogy ezúttal a Konzervatív Párt ((tory) vezére, a párizsi csúcsértekezleten volt, amikor kedden pártja parlamenti frakciójának 372 képviselője arról döntött, hogy ki vezesse őket a mintegy másfél eszten­dő múlva bekövetkező vokso­lásra. A miniszterelnök asz- szony, bár többen szavaztak reá, mint kihívójára, Heseltine volt honvédelmi miniszterre, nem kapta meg a kormányzó párt vezetéséhez szükséges minősített többséget, s ezért jövő hét keddjén második fordulóra kerül majd sor. A Londonban történtek is­meretében Thatcher azonnal úgy nyilatkozott, hogy termé­szetesen részt vesz a második fordulóban, mivel a többség támogatását élvezi. Hazatérte után azonban bejelentette, hogy kiszáll a versenyfutás­ból, mivel mindennél fonto­sabbnak tartja pártja egysé­gét és eljövendő győzelmét az elkövetkező választásokon. A közvéleménykutatások ugyan­is azt mutatták, hogy a kon­zervatívoknak csakis akkor van esélyük győzelemre az el­lenzéki Munkáspárt felett, ha nem Thatchér asszony, hanem Heseltine lesz a toryk vezéfé á választások időpontjában. Az a tény, hogy az aláírók egyike már egy nappal az ün­nepélyes aktus után csak a jövő keddi szavazásig viszi ügyvezetőként Nagy-Britannia ügyeit, nem csökkenti a pári­zsi charta súlyát és jelentősé­gét. Hiszen Anglia külpolitikai vonalvezetése, ami a doku­mentumban megfogalmazott elveket, célokat és gyakorlati lépéseket illeti, mit sem, vál­tozik, bármelyik politikus is legyen a győztes a Konzerva­tív Párt vezetőjének és az ez­zel együttjáró miniszterelnöki posztnak megszerzéséért meg­indult versengésben. Sőt túl ezen, azt is meg kell jegyez­ni, hogyha a következő vá­lasztáson történetesen a Mun­káspárt győzne, akkor sem kellene változásra számítani, hiszen Európa kettéosztottsá- gának megszüntetéséért, az emberi jogok győzelemre jut­tatásáért, a demokráciáért, a piacgazdaság megteremtésé­ért Kelet-Európábán az angol ellenzék a kormányzó párttal vállvetve küzdött. Ugyanúgy el lehet mondani azt is, hogy ha más európai országban ala­kulna ki új belpolitikai hely­zet folytán váltás a kormány­fői székben, változatlan ma­radna az álláspont az öbölvál­ság megítélésében, s továbbra is támogatnák az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának Irak ku­vaiti agresszióját elítélő ha­tározatait. békebírói RENDSZER Ami a párizsi chartát illeti, sokszor emlegették már ennek történelmi jellegét, hozzáte­hetjük: teljes joggal. A hel­sinki okmány tíz alapelvének megvalósulásához másfél év­tizedre volt szükség, a párizsi charta, számolva a kontinen­sünkön bekövetkező gyors vál­tozásokra, az 1992-es eszten­dőt célozza meg mint egyfaj­ta határidőt arra, hogy az Atlanti-óceántól az Urálig ter­jedő hatalmas térségben a bé­ke és együttműködés hosszú távú garanciáit kidolgozzák az itt élő valamennyi nemzet és kisebbség számára. Ezért kon­tinensünkön magasabb fordü- latszámra kapcsol az eddig ás nagy sebességű diplomácia. A nézeteltérések békés rendezé­sét állandó testületre bízzák. A 34 külügyminiszter lenne az állandó tanács tagja. E testü­let bármikor összehívható, de legalább évente egyszer ülé­seznie kell. Ha nem történik valamilyen rendkívüli ese­mény, jövő év júniusában Berlinben mindenképpen le­ülnek a tanácskozóasztalhoz. E döntéshozó testület munká­ját egy előkészítő bizottság segíti, s ez már januárban összeül Bécsben. De más ál­landó szervek is biztosítják a folyamatos kapcsolattartást a 34 állam között, így a prágai titkárság és varsói iroda, mely utóbbinak az a feladata, hogy a demokratikus válasz­tások tapasztalataival, azok eredményeivel foglalkozzék. Az 1992-re tervezett Helsin­ki—II. értekezlet dátuma nem véletlen. Ekkor válik szoro­sabbá az Európai Közösségbe tömörült, jelenleg 12 európai állam integrációja. Világos, hogy amikor a „12-ek” Euró­pájának egységtörekvései mi­nőségileg új szintre emelked­nek, ennek megfelelő rende­zésére van szükség. Annál is inkább, mert a jelenlegi át­meneti időszak, amikor a Var­sói Szerződés szétbomlóban van és a NATO is kérdőjelek­kel küzd emiatt, szükség van új összeurópai biztonsági rendszerre. Hiszen jelenleg a VSZ már nem védi a gyakor­latban a tagállamait, s így ez a térség fokozatosan amolyan „katoni-politikai senki földjé­vé” változik. Ez az állapot nemkívánatos bizonytalansá­got'idéz elő. Ezért üdvözölni lehet, hogy a párizsi charta előírásai nyomán egész sor, Európa jövendő, viszonyait tisztázó tanácskozásra kerül sor. Ezek közül az első a máltai La Valeftában ül össze a jövő év elején, s célja olyan bé- kéltetőgépezet létrehozása, amelynek nyomán tárgyalásos úton lehet rendezni a 34-ek minden vitás problémáját. „Békebírói rendszert” kíván­nak felállítani. S ha a megbe­szélések sikeresek lesznek, 1992-ben, az újabb helsinki csúcstalálkozón szentesítik a megállapodást. Ugyancsak rendkívül fontos lesz az az 1991 júliusában kezdődő érte­kezlet, amelynek Genf ad ott­hont, s amely a nemzeti ki­sebbségek jogainak védelmét foglalja szerződéstervezetbe. Oslóban kerül majd sor 1991 végén a jogállam és a demok­ratikus intézmények megerő­sítésével foglalkozó eszmecse­rére. AZ ELNÖK A SIVATAGBAN A diplomácia nagyobb se­bességbe kapcsolását jelzi Washington megnövekedett aktivitása is. Bush elnök a pá­rizsi csúcsot felhasználta ar­ra, hogy a Biztonsági Tanács ott részt vevő államaink veze­tőit meggyőzze: a testületnek felhatalmazást kell adnia az Irak elleni katonai akcióra, ha Bagdadot másként nem lehet Kuvait elhagyására bírni. Az amerikai elnök a kezdeti ne­gatív fogadtatás után, úgy tű­nik, részleges eredményt ért el ebbeli törekvésében. Mitter­rand francia elnök, aki koráb­ban ellenezte az „idő előtti lé­péseket”, a párizsi csúcs vé­gén úgy nyilatkozott, hogy három héten belül a Bizton, sági Tanácsnak fel kell hatal­maznia a soknemzetiségű, az öböl térségében összevont erőt, hogyha a blokád hatás­talannak bizonyul, támadó hadműveletet indítson Kuvait felszabadítására. A Gorbacsov —Bush találkozó első, ebben a tárgykörben negatív kimene­teléről szóló híradások után, úgy tűnik, a szovjet vezetés is rugalmasabb álláspontra he­lyezkedett. A katonai fellépés engedé­lyezése azonban rendkívüli horderejű ügy. Ezért nem meglepő, hogy a Szovjetunió, mint a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának egyike, sür­gősen konzultálni akart a kérdésben Kínával, egy másik, a testületben vétójoggal ren­delkező nagyhatalommal. Se- vardnadze és Csien Csi-csen urumcsi találkozója egyrészt azt mutatja, hogy a két nagy­hatalom közötti egykori el­lenségeskedést mindinkább a barátság váltja fel. Másrészt érthető, hogy egy ilyen dön­téshez véleményt kell cserél­niük, hiszen egy öbölbeli had­járat rendkívüli kockázatokkal jár. Amerikai felmérés szerint mind Iraknak, mind a sok- nemzetiségű haderőnek mint­egy 65—65 ezer halottja és 250—250 ezer sebesültje lenne egy ilyen háborúban, és az Egyesült Államoknak 50 mil­liárd dolláros hadikiadásai lennének. Bush csütörtökön Szaúd- Arábiában amerikai egység­nél, a sivatagban töltötte a hálaadás napját, amely kará­csonyhoz hasonló családi ün­nep. így akarta emelni az amerikai egységek harci mo­rálját, s előkészíteni a szaúdi vezetőkkel való tárgyalásai­val egy esetleges katonai ak­ciót, amely a sivatagi király­ságból indul ki. Ezért utazott Bush Kairóba, hogy Mubarak­kal tárgyaljon, s szakította meg Genfben útját hazafelé, hogy ott Asszad szír,iái elnök­kel folytasson megbeszélése­ket. A kairói vezetés ugyanis arra hívta fel Washingtont, hogy legalább még három hó­napig halassza el a katonai akciót. Mubarak azt is közölte, hogy egységei nem vennének ■ részt támadó hadműveletek­ben és csak békefenntartó szerepre . vállalkoznak Kuva- itban, illetve Irakban, Da- maszkusznak hasonló az ál­láspontja. Hírmagyarázók vé­leménye megoszlik abban, hogy mennyire sikerül Bush- nak más belátásra késztetnie e két arab vezetőt. Az elnök­nek az a dilemmája, hogy el akarja kerülni az Irak-ellenes szövetség bomlását, s emiatt kompromisszumra törekszik. Másrészt úgy érzi, az idő ellene dolgozik, ha várakozó állás­pontra helyezkedik. Mind a közelgő sivatagi forróság mi­atti időjárási, mind a politikai tényezők arra késztetik, hogy január elejénél ne várjon to­vább a cselekvésben. KI LESZ A GYŐZTES? A brit helyzettel foglalkozó kommentárok jelentős része még Thatcher lemondása nyo­mán a 65 éves miniszterelnök asszony több mint 11 éves kormányfői szereplésével fog­lalkozik, s egyöntetűen meg­állapítja, hogy ilyen formátu­mú politikusa Churchill óta nem volt a szigetországnak. Népszerűségének csökkenésé­ben, amely előidézte távozását, szerepet játszott a helyi úgy­nevezett „fejadó” bevezetése, a 11 százalékra növekedett inf­láció és a munkanélküliség fokozódása mellett az, hogy merev álláspontjával gátolta a 12-ek pénzügyi uniójának jö­vendő megteremtését. Kedden kerül sor a Konzer­vatív Párt vezérválasztásának második fordulójára. Három jelölt verseng a tisztségért: az 57 éves Heseltine volt honvé­delmi miniszter, aki „gondos­kodó kapitalizmust” ígér min­denkinek és a fejadó csökken­tésére tett ígéretet. A 60 éves Douglas Hurd külügyminisz­ter, Thatcher visszalépése után jelöltette magát, s diplo­matikus magatartásával próbál korteskedni. A 47 éves Major egykori bankár, pénzügymi­niszter, vállalkozásbarát vol­tát reklámozza. A fogadóiro­dák nem véletlenül a Thatcher lemondását előidéző kihívó­nak, Heseltine-nak adják a legtöbb esélyt. Árkus István V'hcr a pozsonyi képviselőházban Törvényjavaslatba magyarellenesség Lengyel jegyzék Lezárt kishatár Pénteken a lengyel külügy­minisztériumban Csehszlová­kia varsói nagykövetének jegyzékét adták át. Ebben a lengyel kormány nyugta lansá­gának adott hangot amiatt, hogy a csehszlovák kormány korábbi kijelentésével ellen­tétben, amely szerint kész no­vember elsejével helyreállíta­ni a Prága által 1981-ben egy­oldalúan felfüggesztett kisha­tár menti forgalmat, mindez mindmáig nem történt meg. A dokumentum emlékeztetett arra, hogy a lengyel kormány már több ízben felhívta a csehszlovák fél figyelmét ar­ra: ez a semmivel sem indo­kolható korlátozás sérti az emberi jogi szerződéseket, a helsinki záróokmányt, és el­lentétes a csehszlovák kor­mány jószomszédságról szóló nyilatkozataival is. A lengyel kormány minden alapot nélkülözőnek minősí­tette a csehszlovák tömegtá­jékoztatásban folyó propagan­dakampányt, amely a cseh­szlovák gazdaságot veszélyez­tetőnek tünteti fel a határ­forgalom visszaállítását, ugyanakkor e kampányt a de­mokratikus, jószomszédi kap­csolatokat rontó tényezőnek tartja. A lengyel kormány to­vábbra is nyitva tartja hatá­rait a csehszlovák turisták előtt, de konkrét lépéseket vár a prágai vezetéstől a határát­„A nemzetiségeknek sem alapvető jog, sem szabadságjog nem jár." A legjobb szándék­kal sem lehet máshogyan összefoglalni azt a törekvést, amely egy képviselői indítvány nyomán kavart példátlan vi­hart a szlovák parlament napi­rendjében. A parlament elnöke, Franti- sek Miklosko egy képviselő- csoport javaslatát terjesztette elő, melynek végső célja arra irányult, hogy a szövetségi parlament a közeljövőben al­kotmánytörvényt fogadhasson el, mely rögzíti majd az alap­vető emberi jogokat és sza­badságjogokat. Ugyanilyen ér­telmű javaslatot vitatott meg ugyanezen a napon a cseh parlament is, ahol a kérdés­ben „simán" egyetértettek. Nem így Pozsonyban. Peter Brnák független kép­viselő, a szlovák parlament leggyakoribb felszólalója a ja­vaslat elhangzása után azon­nal azt indítványozta, hogy a tervezetből hagyják ki a nem­zetiségek jogait rögzítő harma­dik fejezetet. Indítványát el­sőként egy szlovák keresztény- demokrata képviselő támogat­ta meg, majd ugyanezt tették a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt képviselői is — csaknem teljes létszámban. Dobos László az Együttélés képviseletében mondott ellen­véleményt, amelyet további nyolc magyar nemzetiségi kép­viselő felszólalása erősített meg. Helytelenítették, hogy az utóbbi hetek során a parla­ment széksoraiba is becsem­pészték a Szlovákiában kiala­kult magyarellenes hangulatot, ami érthető módon mély ag­godalommal tölti el a Csehszlo­vákiában élő kisebbségeket. A magyar politikai mozgalmak képviselőinek felszólalásait számos, indulatoktól nem mentes reagálás követte. A szlovák parlament azon­ban mindennek ellenére is jól vizsgázott. A többórás szava­zási eljárást követően a tör­vényből végül is nem maradt ki a nemzetiségek jogait rög­zítő fejezet. Elégedetlen szovjet parlament A szovjet parlament pénte­ken csak elvben hagyta jóvá Mihail Gorbacsov múlt hét végén előterjesztett válságme­nedzselő csomagtervét. A képviselők ugyanis nem fogadták egyértelmű lelkese­déssel az elnök számára újabb külön felhatalmazásokat jelen­tő válságprogramot. A terveze­tet. hosszas vita után — 272 arányban 88 ellenében — csak azzal a feltétellel hagyta jóvá a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa, hogy Gorbacsov két héten belül konkretizálja a tervezet által ma még homá­lyosan körvonalazott további rendkívüli jogköröket és in­tézkedéseket. Gorbacsov a bí­rálatokra válaszul tagadta, hogy diktatórikus törekvése­ket takarnának az elnöki jog­kör kiszélesítését célzó tervei. A szovjet parlament pénte­ki ülésének meghatározó hang­neme az elégedetlenségé, il­letve az aggodalomé volt. Eb­ben a helyzetben Gorbacsov nem keveset köszönhetett Anatolij Lukjanovnak, a par­lament elnökének, aki rendkí­vül rugalmasan, többfordulós szavazással érte el, hogy a bi­zonytalankodó képviselők egy része az elnöki elképzelések mellett voksoljon. keles normalizalasara. l&illfëMi események ­egf mondofban * > /. ___ _ ■ •_______________ A kambodzsai kormánynak és támogatóinak álláspontja sze­rint nem lehet bízni a vörös khmerekben, ezért a kambodzsai szemben álló feleknek meg kell tartaniuk fegyvereiket addig, míg ENSZ-ellenőrzés mellett le nem zajlanak a választások. A A lengyel külkereskedelmi miniszter cáfolta azt a magyar sajtójelentést, miszerint Varsó a haldokló KGST helyébe új kelet-európai regionális kereskedelmi tömörülés létrehozását javasolná. A Indiaiéit „Pakisztán, decérttbér második, .felében Iszlámábádban folytatja a kétoldalú, kapcsolataik feszültségé­nek csillapítását szolgáló konzultációkat. A Moszkvában meg­nyílt Izrael Állami Kereskedelmi Kamarájának állandó kép­viselete. A Moszkvában tegnap közzétették az új szövetségi szerződés tervezetét. A A bolgár nagy nemzetgyűlésben teg­nap a bizalmatlansági indítványt 159 képviselő szavazta meg, 201-en ellene voksoltak, vagyis a kormány maradása mellett, tehát Lukanov bizalmat kapott. A A legnagyobb kereskedel­mi kedvezmény elve szerint kölcsönös bánásmódot tesz lehető­vé Dél-Korea és a Szovjetunió kétoldalú forgalmában az a szerződés, melyről a két ország képviselői négynapos tárgya­lás után pénteken Szöulban állapodtak meg. FAZEKAS ESZTER—MÓZA KATALIN: Karácsonyesti kenyér 5. rész: A Fővárosi Bíróságon, ahol a budakeszi ügy többkilónyi dokumentumát őrzik, az ak­ták között nem találtunk vád­iratokat. A laikus azt hihetné, hogy az a peranyag, amelyben 1958-ban jogerős ítélet szüle­tett, s ráadásul titkosan ke­zelt dokumentum volt, az irattár mélyére került, s érin­tetlenül porosodik az idők végezetéig. Ám végiglapozva az elsárgult, gyűrött papírkö- teget, látnivaló, hogy az ügyek éltek ez alatt a harmincnégy év alatt is. Újra és újra kiemel­ték az irattárból a szíjakkal összekötött csomagokat és ke­gyelmi kérvényeket, perújra- felvételi kérelmeket tettek a dossziékba. Élet a holt papírok között Hiszen — bár a tizenhétből kilenc vádlott külföldre tá­vozott — sokan súlyos évek­re börtönbe kerültek. Az ő sorsuk élettel töltötte meg az elmúlt évtizedek alatt a holt papírokat. Például Dombi Bé­la XV. rendű vádlott 1968 ja­nuárjában íródott kegyelmi kérvénye. A férfi másodfokon 13 évet kapott, s az ügyészsé­gi óvás ezt változtatta élet- fogytiglanra. Dombi Béla kéz­zel írott kérvényében előad­ja, hogy a börtönben egy bv- szakaszvezető ittasan megrug­dosta. Igaz, a fegyőrt lesze­relték, ő azonban súlyosan megrokkant. Bonyolult orto­pédiai műtétre lenne szüksége, amelyet azonban csak civil kórházban végezhetnek el. Be­tegsége a munkában is akadá­lyozza, s félő, hogy megbé­nul, ha körülményei nem ja­vulnak és továbbra is ilyen mértékben romlik az állapota. A kérvény mellett ott vart Dombi nevelőtisztjének véle­ménye is. Levelében nem ja­vasolja a kérelem teljesítését, mert tiszteletlenség miatt az elítélt többször volt fenyítve, és újabban munkáját sem lát­ja el rendesen. A nevelőtiszt levelében ott a szabadulás időpontja: 1972. Barabási Ferenc — a per XIV. réndű vádlottja — sze­rint Dombitól féltek, mert vamzer (besúgó) volt. Talán az is hozzátartozott a börtön­élet koreográfiájához, az oszd meg és uralkodj elv alkalma­zásához, hogy egyes elítéltek­ről az őrök terjesztették ezt. Hiszen, ha igaz lett volna, nyilván tíz év után kegyelem­mel honorálják a szolgáltatá­sokat. Barabási Ferenc máig meg van győződve arról, hogy Ostoros doktor borzalmas ve­rések, kínzások hatására má­sította meg vallomását Kiss Lajos''halálának körülményei­vel kapcsolatban. Ugyanis Ba- rabásinak egy beszédes fegyőr megsúgta a Gyorskocsi utcai vizsgálati fogság idején, meny­nyire elbántak szegény dok­tor úrral. Valójában azonban dr. Ostoros Gyula soha nem járt a hírhedt börtönben ... Barabási Ferencet előbb ti­zenhárom évre, majd élet- fogytiglanra és teljes vagyon­elkobzásra ítélték, valamint tíz évre eltiltották a köz­ügyektől. 1972. február 5-én reggel szabadult a budapesti gyűjtőből. Egy ember, aki szinte roncs lett a börtönök­ben, aki ártatlanul ült, egy koncepciós politikai per ál­dozataként. — 1957. február 4-én este vittek el. Három hónap a Fő utcában, kettő a Markóban, Vác, Sátoraljaújhely és újra a gyűjtő — sorolja élete iszonyú állomáshelyeit. — A nevemet: 121/2 ordították a vizsgálati fogságban minden éjjel, ami­kor tizenegy és éjfél között kihallgatásra vittek. Szava elakad, másodper­cekig hang nélkül mozdul a szája. Szeme megtelik köny- nyel. Kezével int, hogy gondo­latai tovafutottak, gyorsab-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom