Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-23 / 275. szám
1990. NOVEMBER 23., PÉNTEK ^Ùtian 3 A kormány ülése Gazdasági kérdések A kormány csütörtöki rendes ülésén megvitatta a költségvetés kidolgozásának ütemezését, a tervezetet végleges formájában a vállalt határidőre, december 1-jéig terjesztik az Országgyűlés elé. Az előkészítés részeként a kormány vasárnap újabb rendkívüli ülést tart, amelynek napirendjén főként a költségvetés kérdései szerepelnek. A jövő hét szerdáján — újabb egyeztetés után — kerül a Parlament elé a kormány költség- vetési javaslata — közölte újságírókkal a kormány csütörtöki ülésének szünetében László Balázs szóvivő. Elmondta, hogy ■ a mostani ülésen kizárólag gazdaságpolitikai kérdések szerepeltek napirenden. A kormány foglalkozott a Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetési tervezetével. Kidolgozott bizonyos javaslatokat, amelyeket pénteken az Érdekegyeztető Tanács elé terjeszt. László Balázs szólt arról is, hogy o gazdasági kabinet ad hoc .bizottságot alakít az érdekelt tárcák és a Magyar Nemzeti Bank szakértő képviselőiből tézisek kidolgozására, termőföldtulajdonnal és általában a tulajdonlással, a szövetkezeti tulajdonnal és a kártalanítással összefüggő kérdésekben. Ezeket mintegy tíz nap múlva vitatja meg a kormány, ajánlásait azt követően foglalja törvényjavaslatba. Von pénze perre is Vicsotkának Ka nem az övé, akkor törvénytelen Kié a Vasárnapi Hírek? — mindenkit megnyugtatott, artettük föl a kérdést tegnap ra is van elegendő pénze. Hogy délután a Magyar Sajtó Házá- akkor miért nem vette meg ő ban Vicsotka Mihálynak, aki a Vasárnapi Híreket, azt Nagy — mint ismeretes — nemrégi- Imre egy korábbi nyilatkoza- b.e/i. megvásárolta a hetilap tából tudjuk: sem Nagy Imre, kiviójának, a Vasárnap Kft.- sem a Vasárnapi Hírek szernek hatvan százalékát. A tu- kesztősége nem akarta elad- lajdonjogot azonban ez a vá- ni neki. Természetesen akkor sáriás nem érintette, az to- még Vicsotka Mihály nem vábbra is Nagy Imréé, vagyis gondolta úgy, hogy az az adás- a Vállalkozásszervező Kft.-é. vétel törvénytelen lenne. Most Legalábbis ezt hittük tegna- viszont úgy gondolja, hogy pig, mikor is Vicsotka Mihály sem a Danube, sem senki más az eddigi hallgatás után meg- nem veheti meg a Vasárnapi szólalt, s közölte az újság- Híreket. Vicsotka Mihály meg- írökkal: Nagy Imre Kft.-je, il- súgta a kollégáknak, hogy a lelve az MSZP, ha egyáltalán többi adásvétel törvényességét tulajdonos, akkor törvénytele- is fölül fogják vizsgálni bizo- nül az. Így aztán nem is ad- nyos körök. Hogy mely körök, hatja el annak a Danube Rész- nem lehet tudni, ugyanis a vénytársaságnak serh, amely- Parlament Sajtóprívátizáciot lyel jelenleg tárgyal, s ame- vizsgáló bizottsága szerdán lyet egy szerdai szándéknyi- megszüntette önmagát, a vizs- latkozat szerint a Vasárnapi gálatot lezártnak nyilvánította. Hírek szerkesztősége tulajdo- Ebből pedig az következik, nősként elfogadna magának, hogy Vicsotka Mihály nem tud Ezzel szemben Vicsotka Mi- a bíróságokon egyéb lapokat hály véleménye áz, hogy a tu- elperelni magának, bár lapunk lajdonjogra az ő kiadója tart- kérdésére elmondta, hogy nem hat csak igényt, s ennek bizo- is áll szándékában. Neki egyet- nyítása érdekében pereskedni len újság kell, a Vasárnapi készül, hogy a 12 millióért Hírek. Hogy most kié ez az megvásárolt kiadói többség újság? Arra nem kaptunk várnádé paragrafusok révén & laszt, csak arra, hogy kié lesz tulajdonjogot is megkaphassa. Vicsotka Mihály szerint. ViA pereskedés nem olcsó mu- csotka Mihályé! latság, de Vicsotka Mihály —jakubovits—• Az ezredes viszont még vérző s meleg volt, de már nem élt. omloka közepén tátongott jy lyuk. Kiss bácsinak is cs :nya fejsérülése volt. Dr. Ostoros Gyula az ügy egyik legfontosabb tanúja, aki ■gyan az esetnél nem volt je- sn, de szakértő szemmel lát- a a sérülteket. Az idős orvos ma is Budakeszin él. A konyha ajtónál lekiidt — Doktor úr, miért gyakorolt olyan töredelmes önkritikát a bírósági tárgyaláson? Valóban nem fejszével ölték meg Kiss Lajost, ahogy azt ön az első halotti bizonyítványban írta? Ostoros Gyula szeme elkerekedik: — Tőlem semmit a világon nem kérdeztek a bíróságon azonkívül, hogy halottak voltak-e, amikor fölértem. Ugyanerről faggatták a főál* latorvost is. Nem kellett ott mondanunk semmit, csak erre a kérdésre válaszolni. És mi azt feleltük, hogy már nem éltek. Csak ámul és hüledezik, amikor előadom, mi szerepel a tárgyalási jegyzőkönyvben az ő tanúvallomásaként. — Akkor mi az igazság? — kérdezem. — Az, hogy nagyon féltem. Gondolhatja... Feltüzelt tömeg az utcán, köpenyével letakarva feküdt Sziklai az úton, mellén egy Sztálin-képpel. Jószerével csak rápillantottam. Az bizonyos volt ennyi vizsgálat után is, hogy gránáttól nem származhatott a sérülés. Megjártam a háborút, pontosan tudom, milyen sebet ejt egy gránát, különösen, ha zárt helyiségben robban. Bent a lakásban nem volt nyoma annak, hogy robbanás történt volna, Kiss Lajost a konyhai kijáratnál, a nyitott ajtó előtt, hason fekve találtuk. Feje oldalra fordulva, a homlokán nagy tátongó seb. Egy hátulról ka-, pott fejlövés üthet a koponyán ilyen sebet, amikor távozik a golyó. Míg Sziklai holtteste meleg és puha volt még, Kiss Lajos körül alvadt vér látszott, és teste hullamerev volt. — Hogyan lett ebből fejszével való fejbeverés, mint a halál oka Kiss Lajos halotti bizonyítványában? — Amikor a főállatorvossal, Eckhardt György kollégámmal körülnéztünk — őt én hívtam magammal hatósági tanúnak —, láttuk, hogy bűntény történt. Mindent bezárattunk, és elmentünk a postára telefonálni. A rendőrséget hívtuk, de kinevettek: doktor úr, forradalom van, hogy mehetnénk ki minden lelőtt emberhez? Nem akartam belekeveredni, és örültem, amikor a helyettes tanácselnök közölte: beszélt az özveggyel — Sziklainéval —, aki maga akarja eltemeitetni az urát és az édesapját. Ám nem jöttek a halottakért. Napok múlva az elnökhelyettes szólt, hogy temetni kell, mert már oszlásnak indultak a tetemek. Csakhogy halotti bizonyítvány nélkül nem lehet elföldelni senkit. Nagy bajban voltam — meséli Ostoros doktor, s ahogyan átéli a 34 év előtti dilemmáját, kezével önkéntelenül is fogja a fejét. — Ha azt írom, hogy lövés végzett Kiss bácsival, azzal Sziklait keverem gyanúba, hiszen másnak nem volt fegyvere, és A iehóból helyi adó lesz Önkormányzatok üres kasszáiba pénzt várnak A nemrég megválasztott ön- kormányzatok a napokban biztos, hogy fokozott figyelemmel kísérik az Országgyűlésről közreadott híradásokat. A költségvetési bizottság ugyanis már napirendre tűzte a helyi adókról szóló törvénytervezet vitáját. A szakemberek szerint várható, hogy mielőtt még a Parlament kimondja a végső szót, jó néhány módosító indítvány is beérkezik. A helyi adók ügyében tehát még várható változás, az azonban biztos, hogy a tervezet azon pontja, miszerint az ön- kormányzatok akár ötféle — építmény-, telek-, kommunális, idegenforgalmi és helyi iparűzési — adót is kivethetnek, sokakat meglehetős aggodalommal töltött el. Hogyan képzelik? Gyors közvélemény-kutatást végeztünk a Pest megyei polgármesterek között. Megkérdeztük riéhányukat, mi a véleményük az említett törvénytervezetről, s arról, hogy a személyi jövedelemadóból befolyt pénznek csak a fele marad helyben, a többi belekerül a nagykalapba? Ilyen feltételek mellett hogyan képzelik el a jövőjüket, miből fognak gazdálkodni? Gödön Lovászi Lajos azt fejtegette, hogy az alapellátás biztosításához a legtöbb ön- kormányzatnak szüksége lesz a központi támogatásra. Az már a helyi közösségeken is múlik; hogy hol milyen pluszfejlesztéseket tudnak végrehajtani, mennyit hajlándó majd elTe áldozni a lakosság. Ügy véli, a személyi jövedelemadó egy részének elvétele különböző mértékben sújthatja a helyhatóságokat. Azokban a községekben ugyanis, ahol főleg mezőgazdasággal foglalkoznak, s sokan 500 ezer forintig adómentességet élveznek, úgysem sok folyik be az elöljáróság kasszájába. Arról még nem határoztak, hogy milyen mértékű helyi adókat vetnek ki, mindenképpen megvárják a Parlament döntését. A padi önkormányzat jövő évi költségvetése is még előkészítés alatt áll, a polgármester úgy fogalmazott, azok a rubrikák, amelyek az igényeket rögzítik, már beteltek, a forrás oldal viszont egyelőre üres... Luttenberger Gusztáv Duna- harasztiban hangsúlyozta, hogy kemény évek várnak az ön- kormányzatokra is. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor az érzelem helyett az észérveknek kell elsőbbséget adni, még akkor is, ha ez nem nyeri el mindenki tetszését. Nem tartják jónak, hogy a személyi jövedelemadó felét az állami költségvetés elnyeli. A helyi adók kivetésénél pedig figyelembe kell venni, hogy a polgárokat már amúgy is sok adóteher gyötri. Dunaharasztiban nem örülnek annak sem, hogy a földtörvény megalkotása még várat magára. A Pest közeli község iránt ugyanis egyre több külföldi vállalkozó érdeklődik, a szalámigyártól kezdve egészen a gépkocsiszerviz építéséig, különféle tervekkel álltak már elő a külhoni üzletemberek. Az MO-s autópálya megépítése óta tovább emelkedett a község ázsiója. Az önkormányzat vezetői azonban egyelőre még senkinek sem adtak határozott választ, s nem tudják, a vállalkozásokból mennyit profitál majd az önkormányzat. Letkés — kevés. Egészen más gondok foglalkoztatják a letkésieket, ahol Kovács István elmondta, az 1200 lakosú település a helyi adókból semmiképpen sem tudja fenntartani magát, a központi állami támogatás nélkül nem tudnak létezni. Ha életbe lépnek a helyi adók, akkor sem kívánják a maximumot beszedni a lakosoktól. Szeretnék, ha a fiatalok letelepednének a községben, a telek- vásárlásokhoz támogatást is adtak. Ha a maximumot vetnék ki, úgy nézne ki — mondta a polgármester —, mintha a másik kezükkel elvennék azt, amit az egyikkel adtak. Számításokat is végeztek, amelyek azt mutatják, hogy nem néznek könnyű év elé. Remélik, hogy a vízprogramjukhoz, s az oktatási és sportberuházások megvalósításához pályázat útján kormánytámogatást is szereznek. Vállalkozni kell bent sem tartózkodott rajtuk kívül senki. Féltem, ezért hosszas töprengés után kreáltam ezt a fejszemeséi. Elvitte egy fekete autó — ön kétszer is járt fenn a háznál. Milyennek látta a falut, hiszen hosszú utat tett meg a Fő utcán? — Amikor Márityhoz hívtak, csak a postánál találkoztam fiatalokkal. Visszafelé menet én mondtam a csoportba verődve ácsorgó fiúknak, hogy Sziklai meglőtte Márity Lacit. Erre indultak el a házhoz. — A per egyik elítéltje állítja, hogy önt a kihallgatások során félholtra verték, s nyilván ezért vallotta, hogy felületesen ítélt Kiss Lajos halálával kapcsolatban. — Ebből semmi sem igaz — mondja elképedve az idős orvos. — Egyszer, úgy 56 novemberében valóban megkeresett három férfi a rendelőben. Nem kihallgattak, csupán beszélgettünk. Elmondtam, hogy a Sziklai családdal jó barátságban voltam, én kezeltem őket. Néhány óra után a legnagyobb egyetértésben váltunk el, szorongatták a kezemet. Aztán 1957 tavaszán egy nagy, fekete autón elvittek a Jászai Mari térre, de ott is csak beszélgettünk. — Kik voltak ezek a férfiak? — Máig nem tudom azonkívül, hogy pártemberek lehettek. De állítom, nekik köszönhetem, hogy semmi bántódá- som nem esatt, és retorzió sem ért. (Folytatjuk) A tököli polgármester, Hoffmann Sándor szerint az ön- kormányzatoknál tapasztalható nagyfokú pesszimizmus nem indokolt. Valamennyien tudták, mit vállaltak. A lehetőségek és képességek dönthetik el, egy-egy önkormányzat mire viszi. A személyi jövedelemadó felének elvétele a tö- kölieknek 6-10 millió kiesést jelenthet. Ebből következik, hogy bevételeiket növelni kell, a költségeket viszont csökkenteni. Az önkormányzatok érdekeltek lesznek a vállalkozások támogatásában, hiszen azok a vállalkozók, akik helyi iparűzési adót fizetnek, azt költségként leírhatják az adó alapjukból. A polgármester úgy véli, elképzelhető, hogy az, önkormányzatok kénytelenek lesznek kivetni a helyi adó kát, mert ellenkező esetben nem kapnak állami támöga tást. Tökölön a lakosság már eddig is sokat áldozott a közművek fejlesztésére. Azt ta pasztalják, hogy értelmes célokért nagyobb ■ terheket is vállalnak a község lakosai. H. É. Lyukas a szociális háló Egyedül nem megy Meglehet, talán éppen a rendszerváltás révén élesebben rajzolódnak ki a szociális problémák, mint korábban. Így lehetne tömören összegezni a lényegét annak a szóvivői tájékoztatónak, amelyet tegnap délelőtt tartottak a Népjóléti Minisztériumban. Két témakört taglaltak a megbeszélés során. Az egyik a magánorvosi gyakorlatra vonatkozó rendelet módosítása volt. A kétórás tájékoztató jó részét az ezzel kapcsolatos kérdések tették ki. Kevesebben érdeklődtek viszont az értelmi fogyatékosok helyzete, az őket befogadó intézetek jövője iránt. Velük kapcsolatban dr. Stollár János külön is nyilatkozott lapunknak. — Huszonhárom éve élek közöttük — mondotta a Dunakeszin működő Értelmi Fogyatékosok Országos Szociális Foglalkoztató Intézetének igazgatója. — Nem szerencsés, ha mindig csak arról írnak, hogy számuk ennyi vagy any- nyi. Nálunk, a Népjóléti Minisztérium módszertani intézetében 190-en élnek. Akadnak közöttük, akik a benti műhelyekben dolgoznak vagy kisegítő munkát végeznek, s olyanok is, akik kijárnak. A most alakuló önkormányzatokat felkészületlenül éri az a súlyos helyzet, hogy tömegével bocsátják el a munkaviszonyban álló értelmi fogyatékosokat a vállalatok, üzemek. Őket terheli majd a szociális gondoskodás. Kérdéses még az is, hogyan finanszírozzák majd az intézményeket. Sajnos, az, önkormányzati törvény nem tér ki a létüket biztosító lehetőségekre. . — Milyen javaslatokat dolgoztak ki önök? ' — Igyekszünk minden olyan juttatást összeszedni, amelyek az értelmi fogyatékosok megélhetését biztosítják. Legelőször is otthont kell biztosítani számukra :. családias életkörülményeket. A mi gondozottjaink közül hárman vettek egy házat, amelyben négyen laknak. Egy másik ilyen ház pedig az intézet tulajdonában van. V. A. ügy jó, lia gurul és piros Évente mintegy kétezer tonna gyümölcsöt s zöldségfélét fagyasztanak, „tesznek” télre is élvezetesen fogyaszthatóvá a Dunakeszi Hűtőházban. Jut ebből exportra s a hazai hűtőpultokra is. 3ár az utóbbi esetben a minőséget — mely nemigen hagy maga után kívánnivalót! — nemigen nézzük, inkább az árát. Az pedig a magyar zsebnek egyre drágább. Pedig a téli hónapokban egyre több friss gyümölcszöldségféle kellene a családok asztalára. Különösen abban a minőségben, ahogy errefelé kínálják. Hiszen gurulós, s piros a dobozokba zárt gyümölcs, s éppoly ízletes, ha felenged belőle a fagy, mint nyáron, amikor a szezonja van. Pláne a málna, melynek exportra tárolt tételeinek egy része megjelenik a karácsonyi piacon is. A kínálat alapján kerülhetne hát belőle az ünnepi asztalra, is... A hűtőház árbevételének szempontjából nem elhanyagolható a hűtőkapacitás folyamatos kihasználása. Éppen ezért vállalkoznak úgynevezett bértárolásra is, tehát más gyárak termékeinek télre való „eltevésére”. Így például itt hűsölnek a dobozolt csirkehúsfélék, melyek egyik legnagyobb piaca a Szovjetunió. S míg oda kerülhetnek, addig Dunakeszin tároltatják a majd eladásra kerülő mennyiséget. (Kép és szöveg: Vlmola Károly)
