Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-22 / 274. szám
w<r .uh, > e. 1900. NOVEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Mi kerülhet magánkézbe és a megyéhez? Iskolák, múzeumok Oberczán Józsefet, a Pest Megyei Tanács művelődési és sportosztályának vezetőjét arról kérdeztük, vajon mi lesz a megyei• művelődési intézmények sorsa az önkormányzatok működése során? — Az önkormányzati törvény értelmében az oktatási intézmények közül az alsó fokú tanintézetek fenntartása és működtetése a helÿi önkormányzatok feladata lesz, a kö- zépfokúaké pedig a megyeié, habár egy-egy település is vállalhatja középfokú iskola fenntartását, amennyiben a szolgáltatásait négy évre visszamenőleg többségében helybéliek vették igénybe. — Ennél részletesebb szabályozás az oktatási intézmények tekintetében nincs, és tapasztalataink szerint nem is szükséges. Nem. ilyen egyértelmű viszont a törvény megfogalmazása a közművelődési intézmények esetében, hiszen ezeknél elsősorban feladatok ellátásáról rendelkezik. Várhatóan majd egy, az önkormányzati törvényhez kapcsolódó rendelkezés szabályozza részletesen is a közművelődési feladatok ellátásának kötelezettségét. E törvény tervezete szerint a helyi önkormányzatok kötelesek lesznek gondoskodni a közösségi és kulturális hagyományok és értékek ápolásáról és támogatni a művelődésre, társaséletre, kommunikációra szerveződő közösségek tevékenységét, valamint a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását. — A megyei funkciót is beTávhívás ű kerî&êl Még igen messze van az az idő, amikor autónkból hívhatjuk fel ismerőseinket, üzleti partnereinket, olyan készülékeken, amelyeket fotósunk a ráckevei Savoyai-kastély kertjében kapott lencsevégre Diósd község önkormányzata pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Feltételek: — állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség — legalább ötévi, államigazgatási területen szerzett gyakorlat — erkölcsi bizonyítvány. A pályázat tartalmazza a jelentkező — önéletrajzát, a szakmai tevékenységének részletes bemutatásával — bérigényének megjelölését. Bérezés; megegyezés szerint. A pályázatot december 1-jéig lehet benyújtani Diósd község polgármesteri hivatalához: Diósd, Szt. István tér 1. 2049. Az elbírálásra, december 15-éig sor kerül. töltő kulturális intézményekről jelenleg is a megyei ön- kormányzat gondoskodik. — Remélhetőleg elfogadják e tervezetet, és eszerint a törvény szerint szabályozzák majd az önkormányzatok feladatait. Kérdés még, hogy mennyiben tartalmaz ez a tervezet eltérést az eddigi szabályozástól. — A középfokú oktatási intézményeket eddig a helyi tanácsok működtették, most majd ezen intézmények többsége a megyei önkormányzathoz kerül. Ennek magyarázata: ezek az iskolák regionális feladatokat látnak el, működtetésük, fenntartásuk nem egy- egy település érdeke, hanem inkább az összmegyei érdekeket képviselő megyei önkormányzaté. Ezen iskolák szakmai irányítását eddig is a megyei tanács látta el. A normatíva ugyanis sohasem fedezte a tényleges költségeket, így működésükhöz mindig is további összegeket kellett biztosítani. Ez pedig mindig feszültségeket okozott, hiszen nem csak az adott település gyerekei tanultak ott, hanem más, környező helységekből is bejártak a tanulók, a terheket viszont csak a fenntartó viselte. — Várhatóan ugyanígy változás lesz a zeneiskolák és minden egyéb olyan intézmény fenntartásában is, amely körzeti feladatokat is ellát. Ezért a megyei önkormányzatnak kötelessége lesz egy másik törvénytervezet szerint gondoskodni többek között a középfokú diákotthoni ellátásról, a felnőttek alap- és középfokú oktatásáról, az alapfokú zeneoktatásról, a fogyatékos gyermekek óvodai, alapfokú iskolai és diákotthoni elhelyezéséről és személyiség- vizsgálatáról, valamint a nevelési, pályaválasztási tanácsadásokról. — Változik-e az átlagosnál kiemelkedőbb képességű tanulók képzése? — Az átlagnál tehetségesebb tanulók oktatásáról már korábban is gondoskodtak, ezt a célt szolgálták a szakosított tantervű osztályok, az iskolai szakkörök. Ugyancsak gondoskodtak a lemaradó tanulók felzárkóztatásáról is. A jövőben a minden tanuló számára egyenlő esélyt biztosító iskolákon belül, vagy azon kívül, a tehetséges tanulókkal fokozottabban, szervezettebben kívánunk foglalkozni. Pest megyében Vácott működik középiskolához kapcsolódóan matematikai tehetségfejlesztési központ. A hasonló központok számát a jövőben szeretnénk növelni. — Lesz-e privatizáció művelődésügyben? — Az önkormányzati törvény lehetővé teszi, hogy oktatási és közművelődési intézményeket ne csak az állam vagy önkormányzat tartson fenn, hanem más intézmény, például egyház, alapítvány, vagy esetleg magánszemély. Erre, különösen az alsó fokú oktatásban vannak már törekvések. Középfokú oktatási intézmények között pedig akadnak egyházi fenntartásúak. Magániskola iránti kérelemmel még nem találkoztunk, de egy magánmúzeumunk már alakulóban, éspedig Szentendrén; ásványokat bemutató gyűjtemény lesz. Ä KÖTELEZETTSÉG KÉRDŐJELEI Még a bizonytalanság a jellemző Jól emlékszünk még rá, hogy a helyi tanácsoknak a tanácstörvény érteimében ellátási küteiezettscgeik voltak. Ezt végrehajtani azonban sohasem lehetett, hiszen egyetlen tanacs sem kötelezhetett gazdálkodó egysegeket veszteséges vállalkozások további mü- ködietésere, bármennyire is igenyelte volna a lakosság az egyébként ráfizetéses kisboltot. A tanácselnök mégsem állhatott be a pult mögé. Az önkormányzati törvényben az ellátási kötelezettseg nincs a feladatok között teiso- rolva, ugyanakkor a dolgok természetéből következik, hogy az uj önkormányzatoknak komoly tennivalóik vannak ezen a területen is. Hogyan tervezik tehát a lakosság ellátását a megye nagyobb városainak, illetve kisebb településeinek önkormányzatai? Milyen pénzügyi fedezet áll rendelkezésre e célra és milyen további adó vagy egyéb bevételekre számítanak? Ezeket a kérdéseket tettük fel Pest megye néhány újonnan megválasztott polgár- mesterének. Válaszaikat — ugyanúgy mint a helyi irányítás más kérdéseiben — egyelőre a bizonytalanság jellemzi, hiszen a tervezéshez hiányoznak még az alapvető jogszabályok, Zink Imre zsámbéki polgár- mester például elmondta, hogy a jövő évi gazdasági tervet decemberre kell elkészíteni. Ehhez ,,mindössze” a szövetkezeti törvény, a tulajdontörvény, a földtörvény, az államháztartási törvény, és a parlamenti költségvetési törvény hiányzik. Bár tudjuk, hogy az Országgyűlés elé most úgymond ennél fontosabb kérdések kerülnek, ugyanakkor ezek nélkül a jogszabályok nélkül lehetetlen működni, tervezni. — Dolgozzon már a ParlaPÉNZÖGYI KONFLIKTUSOK (I.) Az önkormány vagyonjogi vitái Mivel minden hatalmi ambíciót elsősorban a pénz mozgat, ezért az új hatalom a helyi önkormányzatokban ie először kasz- szát csinál. Ahogy a kormánypártok egyes képviselői kajánul megjegyezték a liberális ellenzék helyhatósági választási győzelme után: „Majd meglátjátok, hogy üres kamrát találtok a városoknál, mint ahogy mi is egy kifosztott államkasszát vettünk át.” Márpedig üres kamrának bolond a gazdasszonya — ahogy a lépi bölcsesség mondja. A városok vezetőinek sürgősen vagyonleltárt kell készíteniük. „Üres a kamara, mégis tizenkét tál ételt parancsol” — ez a már elfeledett népi Szólás a jellemző néhány újonnan megválasztott falusi polgár- mesterre. Első lépésként ugyanis a saját költségvetéssel nem rendelkező volt társközségek is magas tiszteletdíjat, sőt fizetést szavaztak meg az újonnan megválasztott polgármesternek, természetesen a közös tanácsi költségvetés kontójára. Ezt az összeget azonban nem tudja fedezni a volt elöljárói tiszteletdíj, így az évközi megtakarítás, a többletbevétel (vagyis az az összeg, ami a szétváló társközségek elszámolásakor pénzmaradványként szóba jöhet1) lehet a forrása a többlet-bérkifizetésnek. Első probléma: osztozkodás a közös költségvetésen. A helyi önkormányzat ugyanis ..tulajdonával önállóan rendelkezik. bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik" — ahogv azt a helyi önkormányzatokról szóló törvény már az 1. paragrafusában leszögezi. 1990-re azonban még a közös községi tanácsok rendelkeznek egységes költségvetéssel, melyben csupán az esetleges fejlesztések és felújítások „bonthatók meg” társközségenként. Ki lehet ugyan számítani az 1989. évi 1. törvény alapján, hogy az egyes községeknek mennyi járna, de mint ahogy a halászléből sem lehet visszavarázsolni a fic- kándozó pontyot, úgy az 1990. évi költségvetés készítését sem lehet elölről kezdeni. Mi az, amit lehet? Megegyezni. Megegyezni. Ez az a kulcsszó, amit nem győznek hangoztatni a minisztériumok ön- kormányzati szakemberei, amikor a törvény által nem rendezett problémákkal találja szembe magát a gyakorlati szakember. Mert mi a helyzet jelenleg a volt társközségi polgármesteri fizetéssel ? A volt társközség ma még nem önállóan gazdálkodó költség- vetési szerv, és nem rendelkezik bérgazdálkodási joggal sem. Ezért a közös szakigazgatási szerv engedélye nélkül gyakorlatilag egy fillér bért sem fizethetne ki. Éz hát az a nagy önkormányzati önállóság? — kérdezik az újonnan megválasztott polgármesterek. Pedig valójában ez a jogi helyzet. A volt társközség képviselő-testületének jogában áll akár ötvenkétezer forintos fizetést is megállapítani a polgármesterének, ugyanakkor a volt székhelyközségben a közös szakigazgatási szervnek meg kell tagadnia az ilyen fedezetlen kötelezettségvállalás ellen- jegyzését, így lehetetlenné téve az összeg kifizetését. A megoldás a közös költségvetés megosztása lehet. De kinek a feladata az előirányzatok községek szerinti „szétválogatása”? Semmiképp sem a megyéké vagy valamilyen megyei hivatalé. (Attól függetlenül, hogy az egyik újdonsült polgármester ordítva követelte a megyei elszámolóhivatal könyvelőnőjétől, hogy ossza meg a szomszéd faluval közös költségvetésüket, elvégre ez a dolga ... Rosszul tudta. Az eset nem a mi megyénkben történt.) A Parlament az önkormányzati törvény elfogadásakor egy késői esti órán .,kiszavazta’’ a törvényjavaslatból a köztársasági megbízottak közgazdasági tanácsadói feladatát, tehát nem fogja eoy állami hivatal ingyen elvégezni ezt a munkát. így az önállósuló társközség a képviselői vagy kénytelenek megbízni a közös szakigazgatás embereiben, vagy szakértőt kérnek fel — és fizetnek. Aga Zoltán közgazdász (Folytatjuk) ment, ne csak úgy tegyen, mintha csinálna valamit — mondja a polgármester, majd hozzáteszi: — Azt azonban már most lehet'látni, hogy ennyire nehéz helyzetben soha, még a tanácsi rendszerben sem voltunk, mint amilyenre a jövő évben számíthatunk. Mácz István ceglédit polgár- mester, aki mindössze lcét hete vette át a város vezetését, elmondta : jelenleg még a pénzügyi és vagyoni források felmérése folyik. Az ellátás tervezését majd csak ezek ismeretében kezdik meg Cegléden. — Fordult már a lakosság igényekkel, elképzelésekkel önökhöz? — Álmok, vágyak természetesen vannak — felelte Mácz István —, de konkrét igények ről inkább a lakosság körében kellene kutatást végezni. Józsa László Tápiógyörgyén ugyancsak a jogszabályok hiányában látja a tervezés gátjait. Többek között emiatt nem ismeretesek még a jövő évi pénzügyi források sem. — Bár közkézen forognak bizonyos ismérvek, tudjuk például, hogy vethetünk ki adókat és ezzel növelhetjük bevételeinket. Ezeket a módszereket mi mégsem tartjuk igazán jó megoldásnak. Ha ugyanis a vállalkozókra vetünk ki az eddiginél jelentősebb terheket, akkor visszaadják az engedélyüket, ezzel tehát éppen a lakosság ellátását rontanánk. Az embereket tovább terhelni szintén nem lehet, hiszen nálunk például több mint ezer nyugdíjas él amúgy is igen nehéz körülmények között. —Az igényeket a nehézségek nyilván nem csökkentik! — Ez nem baj. Tervezzük éppen a lakosság kérésére az egészségügy fejlesztését, ' szeretnénk például itt helyben egy labort létesíteni, ne kelljen a betegeknek minden apró vizsgálatért Nagykátára beutazni. Szeretnénk befejezni a ravatalozó építését, utakat felújítani és nem utolsósorban a meglévő intézményrendszer színvonalát továbbra is fenntartani. Ez utóbbi önmagában is hatalmas terheket ró majd ránk. Dr. Kulcsár István, Ráckeve polgármestere szerint az önkormányzatnak kötelessége az ellátás biztosítása akkor is, ha az önkormányzati törvény erről nem külön rendelkezik. — Véleményem szerint azonban ezt nem úgy kell érteni, hogy az önkormányzat nyisson cipőboltot, ha éppen arra van igény, hanem úgy, hogy az önkormányzat teremtsen olyan infrastruktúrát, olyan viszonyokat, amelyek arra késztetik a vállalkozókat, hogy itt — az előbbi hasonlatnál maradva — például cipőboltot nyissanak. A magántőke természetesen Ráckevén is mozogni kezdett, keresi az ellátatlan területeket, amelyek épp ezért rentábilisnak tűnnek. Megkezdődött a meglévő állami üzletek privatizációja is. a ráckevei vas-műszaki kereskedést például a vezető vette meg. Azóta már régen esedékes tatarozását is megkezdte, erre az előző tulajdonosnak nem volt pénze, és talán igénye sem. Városunk szerencsés hely- zeiben van abból a szempontból, hogy üdülőövezete lévén, nyaranta várhatóan a fizetőképes kereslet a mostani, nehéz időkben is megmarad, így a terület a magánbefektetők számára a jövőben is vonzó lesz. Rz oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Szegő Krisztina Erdősi Ágnes felvétele 1
