Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-22 / 274. szám

w<r .uh, > e. 1900. NOVEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Mi kerülhet magánkézbe és a megyéhez? Iskolák, múzeumok Oberczán Józsefet, a Pest Megyei Tanács művelődési és sportosztályának vezetőjét ar­ról kérdeztük, vajon mi lesz a megyei• művelődési intézmé­nyek sorsa az önkormányzatok működése során? — Az önkormányzati tör­vény értelmében az oktatási intézmények közül az alsó fo­kú tanintézetek fenntartása és működtetése a helÿi önkor­mányzatok feladata lesz, a kö- zépfokúaké pedig a megyeié, habár egy-egy település is vál­lalhatja középfokú iskola fenn­tartását, amennyiben a szolgál­tatásait négy évre visszame­nőleg többségében helybéliek vették igénybe. — Ennél részletesebb szabá­lyozás az oktatási intézmé­nyek tekintetében nincs, és tapasztalataink szerint nem is szükséges. Nem. ilyen egyértel­mű viszont a törvény megfo­galmazása a közművelődési in­tézmények esetében, hiszen ezeknél elsősorban feladatok ellátásáról rendelkezik. Vár­hatóan majd egy, az önkor­mányzati törvényhez kapcso­lódó rendelkezés szabályozza részletesen is a közművelődé­si feladatok ellátásának köte­lezettségét. E törvény terveze­te szerint a helyi önkormány­zatok kötelesek lesznek gon­doskodni a közösségi és kultu­rális hagyományok és értékek ápolásáról és támogatni a mű­velődésre, társaséletre, kom­munikációra szerveződő közös­ségek tevékenységét, valamint a lakosság életmódjának javí­tását szolgáló kulturális célok megvalósítását. — A megyei funkciót is be­Távhívás ű kerî&êl Még igen messze van az az idő, amikor autónkból hívhatjuk fel ismerőseinket, üzleti partnereinket, olyan készülékeken, ame­lyeket fotósunk a ráckevei Savoyai-kastély kertjében kapott lencsevégre Diósd község önkormányzata pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Feltételek: — állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség — legalább ötévi, államigazgatási területen szerzett gyakorlat — erkölcsi bizonyítvány. A pályázat tartalmazza a jelentkező — önéletrajzát, a szakmai tevékenységének részletes bemutatásával — bérigényének megjelölését. Bérezés; megegyezés szerint. A pályázatot december 1-jéig lehet benyújtani Diósd község polgármesteri hivatalához: Diósd, Szt. István tér 1. 2049. Az elbírálásra, december 15-éig sor kerül. töltő kulturális intézmények­ről jelenleg is a megyei ön- kormányzat gondoskodik. — Remélhetőleg elfogadják e tervezetet, és eszerint a tör­vény szerint szabályozzák majd az önkormányzatok fel­adatait. Kérdés még, hogy mennyiben tartalmaz ez a ter­vezet eltérést az eddigi szabá­lyozástól. — A középfokú oktatási in­tézményeket eddig a helyi ta­nácsok működtették, most majd ezen intézmények több­sége a megyei önkormányzat­hoz kerül. Ennek magyaráza­ta: ezek az iskolák regionális feladatokat látnak el, működ­tetésük, fenntartásuk nem egy- egy település érdeke, hanem inkább az összmegyei érdeke­ket képviselő megyei önkor­mányzaté. Ezen iskolák szak­mai irányítását eddig is a me­gyei tanács látta el. A norma­tíva ugyanis sohasem fedezte a tényleges költségeket, így működésükhöz mindig is to­vábbi összegeket kellett bizto­sítani. Ez pedig mindig fe­szültségeket okozott, hiszen nem csak az adott település gyerekei tanultak ott, hanem más, környező helységekből is bejártak a tanulók, a terhe­ket viszont csak a fenntartó viselte. — Várhatóan ugyanígy vál­tozás lesz a zeneiskolák és minden egyéb olyan intéz­mény fenntartásában is, amely körzeti feladatokat is ellát. Ezért a megyei önkormányzat­nak kötelessége lesz egy má­sik törvénytervezet szerint gondoskodni többek között a középfokú diákotthoni ellátás­ról, a felnőttek alap- és kö­zépfokú oktatásáról, az alap­fokú zeneoktatásról, a fogya­tékos gyermekek óvodai, alap­fokú iskolai és diákotthoni el­helyezéséről és személyiség- vizsgálatáról, valamint a ne­velési, pályaválasztási tanács­adásokról. — Változik-e az átlagosnál kiemelkedőbb képességű ta­nulók képzése? — Az átlagnál tehetsége­sebb tanulók oktatásáról már korábban is gondoskodtak, ezt a célt szolgálták a szakosított tantervű osztályok, az iskolai szakkörök. Ugyancsak gondos­kodtak a lemaradó tanulók fel­zárkóztatásáról is. A jövőben a minden tanuló számára egyenlő esélyt biztosító isko­lákon belül, vagy azon kívül, a tehetséges tanulókkal foko­zottabban, szervezettebben kí­vánunk foglalkozni. Pest me­gyében Vácott működik kö­zépiskolához kapcsolódóan matematikai tehetségfejlesz­tési központ. A hasonló köz­pontok számát a jövőben sze­retnénk növelni. — Lesz-e privatizáció mű­velődésügyben? — Az önkormányzati tör­vény lehetővé teszi, hogy ok­tatási és közművelődési intéz­ményeket ne csak az állam vagy önkormányzat tartson fenn, hanem más intézmény, például egyház, alapítvány, vagy esetleg magánszemély. Erre, különösen az alsó fokú oktatásban vannak már tö­rekvések. Középfokú oktatási intézmények között pedig akadnak egyházi fenntartá­súak. Magániskola iránti kére­lemmel még nem találkoz­tunk, de egy magánmúzeu­munk már alakulóban, éspedig Szentendrén; ásványokat be­mutató gyűjtemény lesz. Ä KÖTELEZETTSÉG KÉRDŐJELEI Még a bizonytalanság a jellemző Jól emlékszünk még rá, hogy a helyi tanácsoknak a tanácstörvény érteimében el­látási küteiezettscgeik voltak. Ezt végrehajtani azonban so­hasem lehetett, hiszen egyetlen tanacs sem kötelezhetett gaz­dálkodó egysegeket vesztesé­ges vállalkozások további mü- ködietésere, bármennyire is ige­nyelte volna a lakosság az egyébként ráfizetéses kisbol­tot. A tanácselnök mégsem áll­hatott be a pult mögé. Az önkormányzati törvény­ben az ellátási kötelezettseg nincs a feladatok között teiso- rolva, ugyanakkor a dolgok természetéből következik, hogy az uj önkormányzatoknak ko­moly tennivalóik vannak ezen a területen is. Hogyan tervezik tehát a la­kosság ellátását a megye na­gyobb városainak, illetve ki­sebb településeinek önkor­mányzatai? Milyen pénzügyi fedezet áll rendelkezésre e célra és milyen további adó vagy egyéb bevételekre szá­mítanak? Ezeket a kérdéseket tettük fel Pest megye néhány újonnan megválasztott polgár- mesterének. Válaszaikat — ugyanúgy mint a helyi irányítás más kérdéseiben — egyelőre a bi­zonytalanság jellemzi, hiszen a tervezéshez hiányoznak még az alapvető jogszabályok, Zink Imre zsámbéki polgár- mester például elmondta, hogy a jövő évi gazdasági tervet decemberre kell elkészíteni. Ehhez ,,mindössze” a szövet­kezeti törvény, a tulajdontör­vény, a földtörvény, az állam­háztartási törvény, és a par­lamenti költségvetési törvény hiányzik. Bár tudjuk, hogy az Országgyűlés elé most úgy­mond ennél fontosabb kérdé­sek kerülnek, ugyanakkor ezek nélkül a jogszabályok nélkül lehetetlen működni, tervezni. — Dolgozzon már a Parla­PÉNZÖGYI KONFLIKTUSOK (I.) Az önkormány vagyonjogi vitái Mivel minden hatalmi ambíciót elsősorban a pénz mozgat, ezért az új hatalom a helyi önkormányzatokban ie először kasz- szát csinál. Ahogy a kormánypártok egyes képviselői kajánul megjegyezték a liberális ellenzék helyhatósági választási győ­zelme után: „Majd meglátjátok, hogy üres kamrát találtok a városoknál, mint ahogy mi is egy kifosztott államkasszát vet­tünk át.” Márpedig üres kamrának bolond a gazdasszonya — ahogy a lépi bölcsesség mondja. A városok vezetőinek sürgősen vagyonleltárt kell készíteniük. „Üres a kamara, mégis ti­zenkét tál ételt parancsol” — ez a már elfeledett népi Szólás a jellemző néhány újonnan megválasztott falusi polgár- mesterre. Első lépésként ugyanis a saját költségvetéssel nem rendelkező volt társköz­ségek is magas tiszteletdíjat, sőt fizetést szavaztak meg az újonnan megválasztott polgármesternek, természete­sen a közös tanácsi költségve­tés kontójára. Ezt az összeget azonban nem tudja fedezni a volt elöljárói tiszteletdíj, így az évközi megtakarítás, a többletbevétel (vagyis az az összeg, ami a szétváló társköz­ségek elszámolásakor pénzma­radványként szóba jöhet1) lehet a forrása a többlet-bérkifize­tésnek. Első probléma: osztozkodás a közös költségvetésen. A he­lyi önkormányzat ugyanis ..tulajdonával önállóan rendel­kezik. bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik" — ahogv azt a helyi önkor­mányzatokról szóló törvény már az 1. paragrafusában le­szögezi. 1990-re azonban még a közös községi tanácsok ren­delkeznek egységes költségve­téssel, melyben csupán az esetleges fejlesztések és fel­újítások „bonthatók meg” társ­községenként. Ki lehet ugyan számítani az 1989. évi 1. tör­vény alapján, hogy az egyes községeknek mennyi járna, de mint ahogy a halászléből sem lehet visszavarázsolni a fic- kándozó pontyot, úgy az 1990. évi költségvetés készítését sem lehet elölről kezdeni. Mi az, amit lehet? Megegyezni. Megegyezni. Ez az a kulcs­szó, amit nem győznek han­goztatni a minisztériumok ön- kormányzati szakemberei, ami­kor a törvény által nem ren­dezett problémákkal találja szembe magát a gyakorlati szakember. Mert mi a helyzet jelenleg a volt társközségi polgármesteri fizetéssel ? A volt társközség ma még nem önállóan gazdálkodó költség- vetési szerv, és nem rendelke­zik bérgazdálkodási joggal sem. Ezért a közös szakigazga­tási szerv engedélye nélkül gyakorlatilag egy fillér bért sem fizethetne ki. Éz hát az a nagy önkormányzati önálló­ság? — kérdezik az újonnan megválasztott polgármesterek. Pedig valójában ez a jogi helyzet. A volt társközség kép­viselő-testületének jogában áll akár ötvenkétezer forintos fizetést is megállapítani a pol­gármesterének, ugyanakkor a volt székhelyközségben a közös szakigazgatási szervnek meg kell tagadnia az ilyen fedezet­len kötelezettségvállalás ellen- jegyzését, így lehetetlenné té­ve az összeg kifizetését. A megoldás a közös költségvetés megosztása lehet. De kinek a feladata az előirányzatok köz­ségek szerinti „szétválogatá­sa”? Semmiképp sem a me­gyéké vagy valamilyen me­gyei hivatalé. (Attól függetle­nül, hogy az egyik újdonsült polgármester ordítva követelte a megyei elszámolóhivatal könyvelőnőjétől, hogy ossza meg a szomszéd faluval közös költségvetésüket, elvégre ez a dolga ... Rosszul tudta. Az eset nem a mi megyénkben történt.) A Parlament az önkormány­zati törvény elfogadásakor egy késői esti órán .,kiszavaz­ta’’ a törvényjavaslatból a köztársasági megbízottak köz­gazdasági tanácsadói feladatát, tehát nem fogja eoy állami hi­vatal ingyen elvégezni ezt a munkát. így az önállósuló társközség a képviselői vagy kénytelenek megbízni a közös szakigazgatás embereiben, vagy szakértőt kérnek fel — és fizetnek. Aga Zoltán közgazdász (Folytatjuk) ment, ne csak úgy tegyen, mintha csinálna valamit — mondja a polgármester, majd hozzáteszi: — Azt azonban már most lehet'látni, hogy ennyire nehéz helyzetben so­ha, még a tanácsi rendszer­ben sem voltunk, mint ami­lyenre a jövő évben számítha­tunk. Mácz István ceglédit polgár- mester, aki mindössze lcét hete vette át a város vezetését, el­mondta : jelenleg még a pénz­ügyi és vagyoni források fel­mérése folyik. Az ellátás ter­vezését majd csak ezek isme­retében kezdik meg Cegléden. — Fordult már a lakosság igényekkel, elképzelésekkel önökhöz? — Álmok, vágyak természe­tesen vannak — felelte Mácz István —, de konkrét igények ről inkább a lakosság körében kellene kutatást végezni. Józsa László Tápiógyörgyén ugyancsak a jogszabályok hiányában látja a tervezés gátjait. Többek között emiatt nem ismeretesek még a jövő évi pénzügyi források sem. — Bár közkézen forognak bizonyos ismérvek, tudjuk például, hogy vethetünk ki adókat és ezzel növelhetjük bevételeinket. Ezeket a mód­szereket mi mégsem tartjuk igazán jó megoldásnak. Ha ugyanis a vállalkozókra ve­tünk ki az eddiginél jelentő­sebb terheket, akkor vissza­adják az engedélyüket, ezzel tehát éppen a lakosság ellátá­sát rontanánk. Az embereket tovább terhelni szintén nem lehet, hiszen nálunk például több mint ezer nyugdíjas él amúgy is igen nehéz körül­mények között. —Az igényeket a nehézségek nyilván nem csökkentik! — Ez nem baj. Tervezzük éppen a lakosság kérésére az egészségügy fejlesztését, ' sze­retnénk például itt helyben egy labort létesíteni, ne kell­jen a betegeknek minden apró vizsgálatért Nagykátára be­utazni. Szeretnénk befejezni a ravatalozó építését, utakat fel­újítani és nem utolsósorban a meglévő intézményrendszer színvonalát továbbra is fenn­tartani. Ez utóbbi önmagában is hatalmas terheket ró majd ránk. Dr. Kulcsár István, Ráckeve polgármestere szerint az ön­kormányzatnak kötelessége az ellátás biztosítása akkor is, ha az önkormányzati törvény erről nem külön rendelkezik. — Véleményem szerint azonban ezt nem úgy kell ér­teni, hogy az önkormányzat nyisson cipőboltot, ha éppen arra van igény, hanem úgy, hogy az önkormányzat teremt­sen olyan infrastruktúrát, olyan viszonyokat, amelyek arra késztetik a vállalkozókat, hogy itt — az előbbi hasonlat­nál maradva — például cipő­boltot nyissanak. A magántő­ke természetesen Ráckevén is mozogni kezdett, keresi az el­látatlan területeket, amelyek épp ezért rentábilisnak tűn­nek. Megkezdődött a meglévő állami üzletek privatizációja is. a ráckevei vas-műszaki ke­reskedést például a vezető vette meg. Azóta már régen esedékes tatarozását is meg­kezdte, erre az előző tulajdo­nosnak nem volt pénze, és ta­lán igénye sem. Városunk szerencsés hely- zeiben van abból a szempont­ból, hogy üdülőövezete lévén, nyaranta várhatóan a fizető­képes kereslet a mostani, ne­héz időkben is megmarad, így a terület a magánbefektetők számára a jövőben is vonzó lesz. Rz oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Szegő Krisztina Erdősi Ágnes felvétele 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom