Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-21 / 273. szám

1990. NOVEMBER 21., SZERDA 3 & Ő ÍRTA Párthűség Mivel Pozsgay Imréről, az MSZP-böl történt kilépésé­ről szól a mese (és erről már publikáltuk a magunk véle­ményét), puszta olvasniva­lónak tekintettük a Beszé­lő (90,45.) cikkét. Történész­től (mert a szerző, Fényi Ti­bor történettudós) ugyan szokatlan bulvárlapos cím (..A pártnyűvő”). de mert a dolgozat írója egyben (ha jól tudjuk) az osztrák Die Presse állandó budapesti tudósítója is 19S8 óta, ez utóbbinak tudtuk be a cí­met is, a tudománytól tá­volálló Jrivol gúnyolódást is a szövegben. Eszünk ágába sem jutott volna tehát bármibe bele­kotyogni, amit egy ilyen tekintélyes szerző egy nem kevésbé tekintélyes lapban állít, amikor... Amikor fennakadtunk egy érdekes, Pozsgay Imre személyétől, cselekedeteitől teljesen füg­getlen mondatocskán. Azt irta ugyanis F. T. az ön- kormányzati választások­kal kapcsolatban: „Az or­szágban (demokrata — a szerk.) fórumosok ezrei várták, hogy polgármesteri vagy más előkelő megbíza­tással jutalmazzák párthű­ségüket”. Szó sincsen ar­ról, mintha vitatni kíván­nánk ezt a megállapítást. Sőt! Toldani, bővíteni tud­nánk megyei példák soka­ságával (nem egyet annak idején a lap hasábjain is megemlítettünk), amikor emberek „fixen” számítot­tak arra, hogy ők ezek meg azok lesznek ... Az F. T. által írtak te­hát nagyon is kvadrálnak a valósággal, hiszen igaz, a fórumos „reményeket el­mosta a kiábrándító hely- hatósági vereség”. Csupán az zavar bennünket, vajon a fórumos jelöltek helyére befutó (például) SZDSZ-es polgármesterek és „más elő­kelő megbízatással” ellá­tottak vajon milyen elvek, nézőpontok, gyakorlati mér­cék szerint kerültek oda, ahová kerültek? Ha F. T. szerint az MDF „párthűsé­get” kapott és ennek fejé­ben jutalmazott, mit ka­pott az SZDSZ, s miként viszonozta azt? Bizony, re­mek, mert friss információ lenne megtudni, miként védték meg magukat a sza­baddemokraták a párthűsé­ges hűségesektől, akik most már polgármesterként vagy „más előkelő megbízatás­sal” vajon kihez-mihez lesznek — hűségesek...?! KLIENS pisztolyát, és közölte az asz- szonnyal: öngyilkos lesz. Kér­te, ne haragudjon, hogy ilyen kényelmetlen helyzetbe so­dorta, és homlokához emelve a pisztolyt, főbe 'lőtte magát. Warjaskiné a konyhaajtón tá­vozott. Levélben vall a koronatanú A logikus az lett volna, hogy az asszony az átélt bor­zalmak után fejvesztve mene­kül Budakesziről Budafokon élő nővéréhez, avagy ha^a, .lugoszláviába. Ehelyett — le­vélben tett vallomása tanú­sága szerint — még egy teljes héten át Budakeszin maradt. Egy bizonyos özv. Molnár La- josné tanárnőnél kapott szál­lást. Ezalatt az idő alatt ^hal­lotta: a faluban azt beszélik, Kiss Lajost Sziklai baltával fejbe verte, és utána öngyilkos lett. Ö, természetesen nem merte elmondani, hogy ez nem így van — írta a levelében Szabadkáról Warjaskiné —, mert akkor kiderült volna, hogy ott volt a házban. Hogyan terjedt el ez a le­genda? Erre is találunk ma­gyarázatot a periratban. Dr. Ostoros Gyula megindító ta­núvallomását, amelyben őszin­te bűnbánattal beismeri: ő te­het arról, hogy Budakeszin ez a verzió terjedt el. Ugyanis ő azon a délelőttön kétszer is járt a Sziklai-háznál. Először, amikor egy ismeretlen fiatal­ember hívta, mondván: Szik­lai lelőtte Márityot. Odasietett, Egymilliárd dolláros beruházás Médiakikötő Budakeszin Tisztességes munka után törvény a tisztességtelen piaci magatartásról Parlamenti vélemény a satanizmusról A 1 ; r> lowi! trr\1 f C Ótft rútkác î C 7P wie PT11 Néhány napja új fogalom­mal, a teleporttal ismerke­dik az ország. Ez a név nem más, mint a modern üzleti életvitelhez szükséges vala­mennyi technikai és egyéb le­hetőséget magába sűrítő gyűj­tőfogalom. Lapunk is beszámolt már arról, hogy az 50 százalékban magyar, 50 százalékban külföl­di érdekeltségű Teleport In­dustries (Magyarország) Rt. 130 hektáron, Budakeszi ha­tárában kívánja felépíteni Kö- zép-Kelet-Eürópa első kom­munikációs és médiaközpont­ját. A világ piaci rendszerébe való bekapcsolódásunknak el­engedhetetlen feltétele az in­formációcsere, a kommuniká­ció lehetőségének megterem­tése. Ezért különös jelentősé­gű a szóban forgó, egymilliárd dolláros beruházás hazánk számára. — Köztudott, hogy a világot telekommunikációs rendszerek fogják át, s az információk fogadásához „kikötőket” kell létesíteni — mondja dr. Szabó Gábor, a Teleport Industries (Magyarország) Rt. elnöke. — Ezek a gócok — a teleportok — is hálózatot alkotnak. A tervezett magyarországi kikötő a Buda Nova fantázianevet kapta, amely azonban komple­xen, egy helyen kínálja mind­azon lehetőségeket, amelyek Japántól Amerikáig csak szét­szórtan adottak. Nevezetesen a Buda Novában együtt lesz az üzleti (teleport), a média-, a techno-, és az oktatási park, a hozzájuk szervesen kapcso­lódó szupermarketekkel, szál­lodákkal, panziókkal, lakások­kal, a szabadidőt, a sportot és a kultúrát szolgáló létesítmé­nyekkel. £ Tehát egy egész, város­részről, amolyan kis Holly­woodról van szó? — A hasonlat azért helyén­való, mert a médiaparkban a filmgyártás összes környezet- barát kelléke helyet kap a pa­rókaüzemtől a különleges lé­zeres effektusokig. E „részleg" a különféle rádió-, televízió-, film-, fotó-, komputeres, ani­mációs műsorok gyártásának központja lesz, ahol mód nyí­lik forgatásokra, vetítésekre is. @ Vajon milyen előnyökkel jár egy ekkora beruházás a településnek, amely befogad­ja? — Dinamikusan fejlődő ága­zatról lévén szó, elsősorban ki­magasló adóbevételt és sok­sok munkahelyet jelent, hi­szen összesen 3—5 ezer ember megvizsgálta a fiatalembert, és kérte, vigyék fel a Fodor Sza­natóriumba. Később a patiká­ban volt, amikor újra hívták, hogy menjen fel: Sziklait a felkelők megölték, ö a jelen lévő dr. Eckhardt György fő­állatorvost hívta hatósági ta­núnak. Felületesen nézte meg a holttesteket, különösen Kiss bácsiét. Látta, hogy nagy vér­tócsában fekszik, az asztalon ott volt egy fejsze és egy kockás, véres zsebkendő. Eb­ből ő arra következtetett, ez­zel verték agyon Kiss Lajost, s a zsebkendővel törölték tisz­tára a gyilkos fegyvert. Egy­szerűen rosszul következtetett a helyszínen tapasztaltakból, és emiatt gondolta, hogy így tör­tént a dolog. Ebben semmii rossz szándék nem vezette, elismerte, hogy felületes volt. A bíróság nyilván respektálta az orvos töredelmes beisme­rését, őszinte önkritikáját, hi­szen nem vonták eljárás alá rémhírterjesztésért; semmi bántódása nem esett. A perben hosszasan tárgyal­ták, hogyan és mibe is halt bele Sziklai Sándor. Kiss La­jos halálának körülményeit a tárgyaláson — a senki által nem látott, rejtélyes szabad­kai asszony levélben tett val­lomása alapján — tisztázott­nak találták, alaposan felhasz­nálták azonban a Sziklai ha­lálának körülményeivel fog­lalkozó levélrészleteket. Ne­vezetesen, hogy gránátot dob­tak a házba, ettől volt kor­mos az ezredes arca. S bizo­elhelyezésével számolunk — állítja dr. Szabó Gábor. — Nyilvánvaló, hogy Budakeszi fejlődésében ennek a bevétel­nek meghatározó szerepe lesz, de nem elhanyagolható a munkahelyteremtés sem ott, ahol a lakosság döntő többsé­ge csak aludni jár haza, mert a fővárosban kénytelen mun­kát vállalni. Ugyanakkor tény: a településen égető gond a csatornázás, igény a gázháló­zat továbbfejlesztése, rendkí­vül kevés a telefonvonal, s az utóbbi években azért nem tud­tak építési telket parcellázni, mert a főváros nem ad több vizet. Mindezen infrastruktú­rára persze a Buda Novának is szüksége van, a település viszont önerőből képtelen megoldani a feszítő gondokat. Ezért mi azt ajánlottuk, hogy a beruházás keretében meg­oldjuk a település problémá­ját. Q Tudomásunk szerint a ki­szemelt terület döntő többsége a Kertészeti Egyetem Tangaz­daságáé és a Belügyminiszté­riumé volt, ez utóbbi egy lő- teret „üzemeltetett” ott. — Biztosra vehető, hogy a mezőgazdasági tevékenységből és a lőtérből nem származott a településnek annyi bevétele, mint amennyit e beruházás hozhat. Egyébként az önkor­mányzatnak is van egy kisebb földje ott, megváltásának mi­kéntjéről később születik helyi döntés. A mi ajánlatunkban egyébként az is szerepel, hogy ezért természetben fizetünk, azaz készek vagyunk valamit megépíteni Budakeszinek, de vállaljuk az adásvételt vagy az értéknek megfelelő közös vállalkozást is. A néhány, ma­gántulajdonban lévő területért szintén napi áron fizetünk, esetleg cseretelket biztosítunk. A KÉT-tel, illetve a BM-mel már megkötöttük a szerződé­seket, ezeket az Állami Va­gyon ügynökség minden tekin­tetben jóváhagyta. ® Ebben a térségben a kör­nyező településeken is megje­lentek nyugati vállalkozók. A Buda Nova hogyan illik bele a távlati regionális elképzelé­sekbe? — Az előzetes munkába be­vontuk a Pesttervet is. A cég a térség fejlesztési lehetősé­geit feltáró tanulmánytervé­ben megvizsgálta a beruházás beillesztési lehetőségét, ugyan­akkor a Kiptervvel igen rész­letes környezetvédelmi tervet készíttetünk. 1989 őszétől egyébként 15 budai agglome­rációs községet kerestünk fel, s Budakeszit tartottuk a legal­nyíték volt a levél arra is, hogy Márity László milyen fenyegetően lépett fel Sziklai ellen. Koponyák a térgyalóteremka Igen morbid az anyagnak az a része, amely a bizonyí­tékokkal foglalkozik. Eszerint Sziklai Sándort és Kiss La­jost háromszor temették el. Először az eset után majdnem egy héttel Budakeszin. Majd alig egy nap múlva Sziklainé kérésére a Belügyminisztérium kihantoltatta a tetemet, és a Kerepesi temetőben helyezték őket „örök” nyugalomra. Ám ez mindössze november 29-ig tartott, amikor is a legfőbb ügyész utasítására exhumál­ták a holttesteket, és decem­ber elsején dr. Földesi Vilmos és dr. Budavári Róbert, igaz­ságügyi orvos szakértők fel­boncolták azokat. Ekkor a ko­ponyát leválasztották és pre­parálták. A holttesteket így temették el újra. A két pre­parátum alapján később más szakértők készítettek írásos véleményt arról, milyen sérü­lések is találhatók rajtuk. Eszerint: Sziklai Sándor hom­loksérülését a behajított grá­nát szorítógyűrűje okozta, amely sebesülés azonban nem volt halálos. A kémiai vizsgá­latok alapján bizonyítható, hogy még élt, amikor az „el­lenforradalmárok” lecibálták a lépcsőn. Kiss Lajos koponya­sérülése alapján a halál okát öngyilkosságban jelölték meg. kalmasabbnak, ahol az előké­szítés minden fázisáról tájé­koztattuk a helyi vezetést, il­letve a pártok képviselőit, sőt, falugyűlésen ismertettük a koncepciókat, válaszoltunk a felmerült kérdésekre. A Buda Nova meghívásos, nemzetközi építész-tervpályá­zat zsűrijének munkája hét­főn este zárult, tegnap és ma egy szimpóziumon folyik szé­les körű eszmecsere. A tervpá­lyázat bírálóbizottságának el­nöke, Hans-Heinrich Thyssen- Bornemissza báró azt nyilat­kozta lapunknak, hogy a Bu­da Novát mielőbb indítani kell, különben bármely más szomszédos ország előállhat hasonló elgondolás megvalósí­tásával. A tervpályázat nemzetközi zsűrijének társelnöke, Baráth Etele, a világkiállítás kor­mánybiztosa a következőket mondta: — Támogatója és barátja vagyok ennek a beruházásnak, mert óriási lehetőségeket rejt hazánknak a világpiachoz való kapcsolódásban, egyben kihí­vást a hőn óhajtott népgazda­sági szerkezetváltásban. Ha ez a „kikötő” Magyarországon valósul meg elsőként Közép- Kelet-Európában, akkor évek­kel megelőzhetjük a fejlődés­ben a volt KGST-országokat. Ugyanakkor a Buda Nova ha­tékonyan szolgálhatja a terve­zett világkiállítást is. Fazekas Eszter Alighanem megsejtették a képviselők, hogy nagyon ke­mény munkanap vár rájuk a Parlamentben, ezért meglehe­tősen foghíjas széksorokkal kezdődött az új Országgyűlés egyik legkeményebb munka­napja. — Lezajlott az .illetékekről szóló törvényjavaslat általá­nos vitája. — Megvitatták a bíróságok­nál a polgári perrendtartásról szóló törvények módosító ja­vaslatait. — Megtárgyalták a bírák, az ügyészek előmeneteli rend­szeréről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatot. — Befejeződött az adózás rendjéről szóló törvényjavas­lat általános vitája. — Űj törvény született az árakról. Maratoni szavazás során bí­rálta el a testület a tisztességte­len piaci magatartásról szóló törvényhez benyújtott 98 mó­dosító javaslatot, s végül ma­gát a törvényt is 290 igen, két ellenszavazattal. A Parlament döntése értel­mében törvény védi a gazda­sági versenyhez fűződő közér­deket, a versenytársak és a fo­gyasztók érdekeit. A törvény gazdasági versenyhivatal fel­állításáról is intézkedik. A hivatal országos hatáskörű ál­lami költségvetési szervként működik, elnökét és két el­nökhelyettesét a miniszterel­nök javaslatára a köztársasá­gi elnök nevezi ki hat évre. A képviselők elfogadták azt a határozati javaslatot is, amely a Magyar Köztársaság és Ausztrália közötti kettős adóztatást szünteti meg. Délután a törvényterveze­tek vitája közben néhány in­terpellációra és kérdésre is válaszoltak a miniszterek. Kö­rösfői László (MSZP) például arra volt kíváncsi: van-e le­hetőség az aszálykárok enyhí­tését szolgáló hitelek lejártát 1991 végéig, az aratásig meg­hosszabbítani. Nagy Ferenc József földművelésügyi mi­niszter az általános vélekedés­nél kisebbnek ítélte az aszály­kárt, de a hiteleket január 2. helyett 1991 szeptemberéig meghosszabbítják. Szó volt a sátánizmus hatá­sára elkövetett gyilkosságok­ról is. Balsai István igazság­ügyi miniszter kételkedését fejezte ki, valóban létezik-e ilyen istentelen szervezet. Érdekesség, hogy ezután az önkormányzatok, s nem a tár­sadalmi szervezetek jelölik a népi ülnököket, visszahívásuk­ra pedig a bíróság elnöke te­het javaslatot. Kafgsssfrófeselkás'ító gyakmiaf Vízfüggönnyel körülzárt üzem Tegnap reggel kilenc óra­kor éles szirénahang szólalt meg a Dunai Kőolajipari Vál­lalat HF-üzeménél. a ve­szélyjelző szerencsére ezúttal csak az elhárítási gyakorlat kezdetét jelezte. Az előzményekhez hozzátar­tozik, hogy 1988 óta, amikor a HF-üzemet átadták — itt ké­szül az az adalékanyag, amely javítja a benzin oktánszámút —, a közelben lakók, Ercsi­ben és Százhalombattán tarta­nak attól, hogy az elszabaduló hidrogén-fluoridok veszélyesek lehetnek az itt élőkre. Az el­hárítási gyakorlat — amelyre ezúttal a sajtó képviselőit is meghívták — azt kívánta de­Az egész perben nem került szóba a gyilkos fegyver. Nem keresték. Nem keresték a lö­vedéket sem, pedig nem talál­ták Kiss Lajos koponyájában. De semmi jel nem mutat a periratok alapján arra, hogy vizsgálták volna azt a löve­déket, amely Márity Lászlót megsebesítette. A Sziklai Sándor, által meg­lőtt fiatalember és társai el­len egyébként a BM Politikai Nyomozó Főosztály is folyta­tott vizsgálatot. A lövés kö­vetkeztében mindkét lábára megbénult és hamarosan meg is halt Márity ellen a vád: magánosok ellen elkövetett erőszak. A magános Sziklai Sándor, a sértett — és Márity sérülésének okozója, — nincs megnevezve az aktában. A fiatalember sebesüléséről mindössze annyi olvasható, hogy a „Sziklay-házból kilőt­tek”. Ezek az akták a leg­utóbbi időkig titkos belügyi anyagok voltak, akárcsak a periratok. Tehát a hivatalos verzió szerint a felfegyverzett ellen­forradalmárok vonultak a Sziklai házhoz, fenyegetően követelték a puskákat, s ami­kor nem kapták meg, betörtek. Erre lőtt Sziklai. Mire a fel­bőszült tömeg kézigránátot vá­gott a házba. A periratok sze­rint az egész ügy 1956. októ­ber 26-án délelőtt 10 és fél 11 monstrálni, hogy az üzemek dolgozói, a mentési törzs tag­jai katasztrófa esetén is urai a helyzetnek. A helyszínen megtudtuk, hogy az imitált veszélyhely­zet — tűz és gázömlés egy­szerre — bekövetkezésének esélye jóformán a nullával egyenlő, de a DKV-ban azért felkészültek a legrosszabbra is. A gyakorlatot figyelők íáí- hatták, hogy a HF-üzemet hat perc alatt vízfüggöny zárta kö­rül, s aztán beindult a gépe­zet. Negyven kiképzett ember — üzemi dolgozók, gázmen­tők, tűzoltók, rendészek és a mentési törzs tagjai — ösz- szehangoltan tevékenykedett, hogy a képzeletbeli tüzet el­oltsa. Ezúttal az új — á ré­ginél lényegesen könnyebb — gáz- és hővédő ruhákat is ki­próbálták az üzem dolgozói s a tűzoltók. Az erős vízsugarák tizennyolc percen át locsolták a HF-üzemet. Ez idő alatt kö­rülbelül 1000 köbméter vizet — melyet külön csatornarend­szeren vezettek el — használ­tak fel. Röpke fél óra alatt véget ért az imitált katasztrófaelhárí­tás. A gyakorlatot irányító Se­bestyén Béla műszaki vezér­igazgató-helyettes hamarjában annyit mondott, hogy a gya­A falon elhelyezett érzékelő feltételezett Üzemzavart jelez. korlatot még értékelik, de az első benyomása az volt, min­den rendben ment, s a terve­zett időn belül hajtották vég­re a feladatokat. Az azonban biztosra vehető, hogy akad majd olyan tanulság, amelyet érdemes lesz a veszélyelhá­rítási gyakorlatban részt ve­vőknek is megszívelniük. H. Ë. között játszódott le. (Folytatjuk.) Kipróbálták az új tűz és gáz elleni védőruháikat a tűzoltók (Hancsovszki János felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom