Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-17 / 270. szám

háttere Ezekben a napokban Vác város közvéleményét talán leginkább egyes vezetők be­osztásukból való felfüggesz­tése, illetve az erről szóló hí­rek foglalkoztatják. Legutóbb a közgazdasági szakközépisko­la igazgatója menesztésének híre terjedt el. Nyilván mindezek indokol­ják, hogy a polgármesteri hi­vatal szükségesnek tartotta egy közlemény kiadását, szer­kesztőségünket felkérve ennek nyilvánosságra hozatalára, íme: „Rátóti Józsefné dr., az I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, aki a vezetési feladatok mel­lett rendkívül jelentős szak­mai önképzési feladatokat vál­lalt, 1990. november 15-én kér­te a vezetői feladatok alóli felmentését a kinevezési jog­körrel bíró képviselő-testület vezetőjétől. A város polgármestere a disszertáció elkészítéséhez szükséges szabadság kiadásá­hoz hozzájárult, s ezt követő időponttal a vezetői feladatok alóli felmentésre tesz javas­latot a képviselő-testületnek. Rátóti Józsefné szaktanárként kíván tovább dolgozni iskolá­jában.” Báli szezon Hagyomány, hogy Erzsébet és Katalin napját bállal is ünnepeljék. Nagymaroson, a Maros ét­teremben november 17-én, es­te nyolc órakor kezdődik a Katalin—Erzsébet bál. Ugyancsak ezen a napon, este 8-tól hajnali 4-ig Kosdon búcsúi bált tartanak, a mű­velődési házban. Zenél a Tuti együttes. Átépítés miatt,.. Hl November 20-án és 27-én 8-15 óráig áramszünet lesz a város következő részein: Szé­chenyi utca, a 2-es út és a MAV-állomás közötti • szaka sza, Sallai utca, Jókai utca, Madách utca, Szabadság tér, valamint az autóbusz-pálya­udvar és környéke, a pártok háza. Elégedetlen tulajdonosod Szép lakótömb, csúnya hibák 1 Megszépül a templomtorony Jubileum Deákváron Képzelődöm. Nem szokásom, ám most megpróbálom ma­gam beleképzelni egy olyan helyzetbe, hogy lakásomon belül állandóan egy kis lépcsőházon keresztül közlekedjek. Lefelé kilenc lépcsőt, ha a konyhában vagyok, és a fürdőszobában van dolgom, újabb kilencet, ha ... s folytathanám a sort, mert négy lépcsőforduló kilenc lépcsőjét kell állandóan megjárni. Kelle­ne..., de nincs ez a legtöbb helyen, igaz, a tervező így ál­modta meg. oldalas hibalistát vetettek fel már az átvételkor. Panaszt több leendő lakótól hallottam azóta. Legtöbben a mellettük lévő lakótömb felé kacsingatnak. Bár ott kiseb­bek a lakások, de az elrende­zésük sokkal ideálisabb — mondják, ©lyat is hallottam, hogy valaki ajánlatot tett, egy az egybe odaadja eme 28 laká­sos tömbben lévő lakását egy mellette épült kisebbért. Be szélgettem elégedett emberrel is, ám legtöbben nem ezen a véleményen vannak, sőt, van, aki perre akarja vinni a dol­got. A 7-es építő-munkaközössé­get, mint megtudtam, annak idején még a KISZ, illetve utódja, a Vádisz szervezte, in­dította el. Bár ők már más építtetőt bíztak meg új laká­sok építésével, jogilag a fel­ügyeletet még nekik .kellene ellátni a 7-es építőszövetkezet felett. Ám azonkívül, hogy tudják ezt, az utóbbi időben egyetlenegy közgyűlésre sem lettek meghíva, legfeljebb a vissza-visszatérő emberektől értesülnek arról, hogy mi tör­ténik. (halász) Ám kezdjük az elején. A Gombási úton a közelmúltban készült el két év után egy de­koratív külsejű, 28 lakásból álló szövetkezeti lakótömb. S mint általában, most is gond van az átvétellel. Pontosabban az átvevőkkel, akik közvetle­nül maguk a leendő lakók, a szövetkezetbe társult embe­rek. Az egyik nagyjából kész lakást tekintjük meg kísérőm­mel, s mert esőben érkezünk, sártengeren kell keresztül­menni. A járda ugyan készül, de nem tudni, milyen elképze­lésből, néhány 'méterre a ház­tól. A kétszárnyú bejárati ajtón belépve piciny, mintegy 1,50X 1,50-es előszobába jutunk, ahonnan jobbra egy csöpp mellékhelyiség nyílik. Csöpp, mert mondjuk, szűk volta miatt ide egy termetes ember nemigen férne be. Majd újabb kétszárnyú ajtó, s kezdődik a minilépcsőház. Lefelé lépcső az úgynevezett üzlethelyiség­be, ahol a falak nagy része foglalt, cirkogejzír a sarokban, ajtók, fűtőtest. Hely van, ám ha valaki a lakóhelyiségeket szeretné berendezni, azt nehe­zen tudja, hiszen o beépített darabok elhelyezése sok eset­ben logikátlan, kevés a szabad falsík. S ha a Szövetkezeti közösség leendő lakói szólni mernek, méltatlankodnak az építőknél, könnyen kapják a választ: mit akarnak ezért a pénzért, hiszen tizen-valahányezer fo­rintból hozták ki négyzetméte­rét! Ám az olcsóság nem jogo­sít fel senkit a hanyag mun­kára! Két évvel ezelőtt, ami­kor az építkezés beindult, il­lúzió lett volna azt hinni. Hagy . etofíyibál 4d lehet hozni egy lakást kompletten felsze­relve, hiszen,, rpár akkor is látható volt!, Hogy milyen mértékben kúsznak felfelé az árak. Persze most elfogyott a pénz, nem jut a fűtöcsövek, radiátorok festésére, hibák ki­javítására. Igaz, útépítés cí­mén a közelmúltban be kellett fizetni ötvenezer forintot, ám mint utólag kiderült, ez a pénz is a lakásokra ment el, s most újabb ötvenezret kell be­adni. Rendkívüli közgyűlés össze­hívását kérték a 7-es számú lakásszövetkezet résztvevői. A ház előtt gyűltek össze, ott volt a tervező, a Tigáz képvi­selője. A tervező megdöbbe­néssel tapasztalta, hogy kilenc lépcső helyett hét épült egy- egy fordulóba. S az jól is járt, akinek a lépcső magassága 14 és 24 centiméter között van, ám van olyan lakás, ahol 29 centiméteres lépcsőket építet­tek. Az építő elismerie a hi­bát, ám a lépcsők újraépítését, illetve korrigálását megint a lakók pénzéből akarják meg­oldani. Megnézzük a lakás melletti garázst, amelyben csak kisméretű kocsinak van hely, egy szélesebb, ha be is megy, de a tulajdonosának igen­csak soványnak kell lennie, hogy ki tudjon lépni a kocsi­ból. Szóval a lakás új, ám két­Jegyzet Ablak a magányra A7em mentség, hogy nem “■ ’ értek sem az asztalos­sághoz, sem az üvegezéshez. Akár tokostól is megfoghat­tam volna azt az ablakot, és elvihettem volna egy mesterhez: csináljon egy ugyanilyet, s ha kész, elvi­szem beüvegeztetni. Nem tettem, nem tette más sem. Persze, voltak, akik fel­figyeltek az öregasszonyra, mondhatnám, hivatalból is, hiszen szerencsére vannak, akik foglalkozásként űzik a maguk helyzetén változtatni nem tudók megsegítését. Felfigyeltek és segítettek is. Még a rossz idő beállta előtt felkeresték szétrohadó abla­kit házában, s közölték vele: találtak számára, helyet Olyat, ahol jó meleg van, ahol terített asztalon várja az ebéd, kimossák a ruháit, s ha beteg lesz, orvost hívnak hozzá. Vagyis, ahol gond nélkül töltheti öreg nap­jait. Talán egy vagy két nap lehetett hátra a költözésig, amikor az illetékesek irodá­jába bekopogott az öregasz- szony. Nem tudták mire vél­ni megjelenését, hisz előtte sohasem járt még ott, sem segélyért, sem másért. És nem értették, miért ra­gadja meg egyikük kezét, miért indulnak meg szemé­ből a könnyek. Biztosan, a hála. hogy lám, ez a ri­deg hivatal így gondosko­dik az elesettekről. Nehezen ugyan, de kide­rült: az öregasszony nem akar költözni. Nem kell ne­ki a meleg szoba, a rendsze­res étkezés, a mindig kéznél levő orvos. Nem kell neki a kényelmes otthon. Neki a saját otthona kell. Az, ame­lyiknek elrohadt ablakkere­tében újságpapír helyettesí­ti az üveget. Nem tudom, most hol van ez az asszony. Nem tudom, sikerült-e meggyőzniük a rajta segíteni akaróknak ar­ról, hogy a legjobb helyen az otthonban lesz. Azt azon­ban tudom, hogy ö sem győzhette meg hivatalos is­tápolóit arról, hogy számá­ra mi lenne a segítség. Ta­lán, mert nem is tudta, ta­lán, mert szégyellte. Hogyan is kérhetne olyasmit, hogy valaki csináltassa meg ab­lakát, egyszer-egyszer jöj­jön el hozzá, s ha nem is be­szélget vele, legalább ücsö­rögjön ott egy fél órácskát, s — uram, bocsá’ — hozzon magával egy kis pálinkát is, mert az olyan jól melegít... Nem tudom, hol.Jehet az öregasszony. Igaz, kerülöm a házát is. Mert ha arra jár­nék, s látnám, hogy otthon van, be kellene mennem hozzá, vinni egy másik ab­lakot meg egy kis innivalót, s amíg ö belekortyolna a pálinkába, én megpróbál­nám kicserélni az elrohadt ablakot, közben pedig be­szélgetni vele ... De nem járok arra. I\/I entségemre talán csak az szolgál, hogy a pos­tára sem mentem el száz forint feladásával könnyí­teni időnként meg-megszó- laló lelkiismeretemen ... — gó. „A legvégsőkig el vagyunk szánva ” A tét: harmincöt ember riminatív eljárást alkalmaz. Az önállóság eléréséré' pédig min­den eszközt igénybe fogunk venni/»-. ■ »(> , — Megfogalmaztunk egy fel­hívást is a körülbelül ötven­ezer főt számláló húsipari gár­dához, támogatásukat kérve szolidaritásukra számítva. Ezt a felhívást szeretnénk az or­szágos lapokban nyilvánosság­ra hozni, hogy a kollégáink lássák: az önállóságra való törekvés következménye az lett. hogy az igazgató leszűkí­tette termelési profilunkat, csökkentette a gyártás volume­nét, s amikor ez foglalkoztatá­si gondokat okozott, erre hi­vatkozva pedig már végre le­het hajtani egy drasztikus lét­számleépítést! H De végül is, törvény nem tiltja az önállóvá vá­lást ... — A minisztérium két osztá lyán is tárgyaltunk erről, é legjobb tudomásunk szerint, i minisztérium már felszólította a Penamah gazdasági vezeté sét, hogy kezdje meg a szét válással kapcsolatos békés tár gyalásokat, a váci igazgatóval és a gyár szákszervezetének ve zetődvel. El Az eredmény? — Az a levél, amely har­mincöt dolgozó elbocsátására utasít bennünket. (B. J.) ^ Szeptember 13-án, a váci 5 húsüzemben tartott niiui- ^ kásgyűlésen Mátyus Fc- § r?nc, a Ppppipah igazgatója I kijelentette: á többi gyár ^ számára csak előny, ha ^ megszabadul egy vesztesé- ^ ges társtól, ő tehát nincs \ ellene az önállósodásnak, tudomásul veszi, és nem $ tesz ellene semmit... A $ gyáriak viszont kijelentet- ^ ték, hogy inkább elviselik ^ az átmeneti nehézségeket, ^ mint hogy munkatársaikat S az utcára tegyék ... A Penomah váci gyárában azért jött létre a Szolidaritás Munkásszakszervezet helyi cso­portja, s ezért mondták ki ön­állóvá válásukat a húsüzemiek, mert a vállalat vezetése a dol­gozók ötven százalékának elbo­csátására készült. Pontosan két hónappal ké­sőbb, november 12-é.n, har­mincöt dolgozónak kellett vol­na átadni a munkakönyvét, a vállalatvezetői döntés értelmé­ben. ■ Megkapták a dolgozók a munkakönyvüket? — érdek­lődtünk Fürdös Attila ügyvivő­től és Pintér Sándortól, a Szolidaritás operatív csoport­jának vezetőjétől. — Nem. Felhívtuk a dolgo­zók figyelmét, hogy ne vegyék át a munkakönyvüket, és ezért vállaljuk a felelősséget. Ha be­lemegyünk az elbocsátásokba, szép lassan elfogyunk, mire önállóvá vájik a gyár... H Gondolom, amíg nem vál­nak önállóvá, végre kell haj­taniuk a központi utasításokat. Akkor meg mit tehetnek? —I Az igazgató munkásgyű- lésen elmondott szavai és a tet­tei szöges ellentétben vannak egymással. Ezért elhatároztuk, hogy radikális eszközökhöz fo­lyamodunk, a legvégsőkig el vagyunk szánva. Egyeztettem a Szolidaritás elnökségével, ők minden eszköz, a sztrájk igény- bevételét is támogatják. De mi elsősorban dolgozni aka­runk ... U Mégis, most mit tesznek vagy tettek? Mi volt a vála­szuk az igazgató utasítására? — Telexen eljuttattuk vá­laszunkat az igazgató úrnak. Közöltük, hogy létszámleépítési törekvéseit nem fogadjuk el, s felhívjuk a figyelmét arra, hogy súlyos következményei lesznek annak, ha ilyen dik­tatórikus módon akar érvényt szerezni akaratának, és diszk­A deákváriak temploma (Galambos Ferenc rajza) 1940: Vác vasúton túli tele­pülése rohamosan fejlődött. Mind több kertes, barátságos ház épült Deákváron, kiala­kultak a rendezett utcasorok. Dr. Herrhof Mátyás felsővá­rosi plébános — az ott lakó római katolikus hívek kérésé­nek eleget téve — vállalta a kezdeményező szerepét, és ak­ciót indított egy ottani, új templom felépítésére. A gondolat jó visszhangot keltett. Egyének és intézmé­nyek segítették az anyagi alap megteremtését. Megőrizték az első adakozók nevét. A hábo­rús,. nehéz gazdasági helyzet­ben is Ö2t>: Králik Józsefné öt pengőt, özv. Simon Jánosné is kd'pengőt • • adományozott. A Városi képviselő-testület két­ezer pengős segélyt szavazott meg. A négy útvonal találkozásá­nál kialakított Vörösmarty téren épült fel a deákvári templom. Fél évszázaddal ezelőtt volt a felszentelése. Fél év múlva harangot is ka­pott. Kötelét egy lelkes öreg­úr: Ráth József nyugalmazott főintéző húzta meg először ... 1990: Mészáros József kano­nok plébános irányításával lelkesen készülnek a deákvá­ri hívek a templom felszente­lésének 50 éves jubileumára. A tatarozási-felújításí mun­kák csúcsa: új, rézlemez borí­tást kap a főbejárattól jobbra látható templomtorony. Dr. Katona István segéd­püspök csütörtöktől 'Szombatig háromnapos lelkigyakorlatot tartott. November" 18-án, va­sárnap délelőtt fél 12 órakor Marosi Izidor megyés püspök mondja az ünnepi szentmisét. P. R. A lehetőségek végesek... Ha kiürül a közös tál Szeptembertől a Vöröske­reszt városi vezetősége már nemcsak harminc ember ebédjét fizeti, hanem az in­gyenkonyhán kiszolgáló egy ember bérét is. Mivel a Vörös- kereszt nem rendelkezik ko­moly tartalékokkal, kissé ha­sonlít ahhoz a kártyajátékos­hoz, akinek nincsenek jó lap­jai, mégis kontráz. Azt hi­szem, a játékban ezt blöffnek nevezik. — Meggondolta magát a városi vezetőség, mire vállal­kozik, amikor belevágott az ingyenkonyha üzemeltetésébe? — kérdeztem Remzső Zoltán- nét, a városi vezetőség titká­rát. — Mi csak huszonöt-har­minc ember napi étkezésének finanszírozását és az étel oda­Valahonnan külhonból A Máltai Szeretetszolgálat közvetítésével felszerelés érkezik a váci kórházba, valahonnan Németországból (Dudás Zoltán felvétele) szállítását vállaltuk, s most átmenetileg egy alkalmazott fizetését is. — Megvolt az anyagi alap­juk, amikor erre vállalkoztak? — Volt a jótékonysági ala­punkon pénz, s úgy képzeltük el, hogy ezt az összeget folya­matosan növelni tudjuk, sa­ját kiadványaink értékesítésé­ből, a tagdíjbevételből és használt ruhák árusításából befolyó pénzzel. — Tehát biztosan voltak benne, hogy nem kell egyik napról a másikra bezárni az ingyenkonyhát, mert elfogy a pénz. De mi lesz januártól? Mi lesz, ha újabb tíz-tizenöt ember kopogtat? — Tudjuk, hogy már na­gyobb az igény, mint amit ké­pesek vágjunk kielégíteni. Szerencsére a Vöröskereszt kereskedelmi tevékenysége adómentes, s így, ha találunk helyiséget a használtruha-ak­ciónkhoz, azt folytatni tud­juk, s bevételéből fedezzük az étkeztetést. De a jelenleginél több ember számára nem tu­dunk ingyenes étkezést bizto­sítani, maga az ingyenkony­ha sem alkalmas erre. — Pedig várható, hogy egyre többen lesznek a jelent­kezők. — Az ingyenkonyha nem al­kalmas arra, hogy egy na­gyobb réteg gondjain segít­sen. ez csak egy ráadás a szo­ciális ellátás mellett. Igaz, más is, mint a többi szociális juttatás, elég. ha valaki úgy gondolja, hogy rászorul erre, nem kell igazolást hoznia. De ha tömegével lesznek olya­nok, akik rászorulónak érzik magukat, más megoldást kell keresni, hiszen a Vöröskereszt lehetőségei nagyon is vége­sek. (b.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom