Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-17 / 270. szám
háttere Ezekben a napokban Vác város közvéleményét talán leginkább egyes vezetők beosztásukból való felfüggesztése, illetve az erről szóló hírek foglalkoztatják. Legutóbb a közgazdasági szakközépiskola igazgatója menesztésének híre terjedt el. Nyilván mindezek indokolják, hogy a polgármesteri hivatal szükségesnek tartotta egy közlemény kiadását, szerkesztőségünket felkérve ennek nyilvánosságra hozatalára, íme: „Rátóti Józsefné dr., az I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, aki a vezetési feladatok mellett rendkívül jelentős szakmai önképzési feladatokat vállalt, 1990. november 15-én kérte a vezetői feladatok alóli felmentését a kinevezési jogkörrel bíró képviselő-testület vezetőjétől. A város polgármestere a disszertáció elkészítéséhez szükséges szabadság kiadásához hozzájárult, s ezt követő időponttal a vezetői feladatok alóli felmentésre tesz javaslatot a képviselő-testületnek. Rátóti Józsefné szaktanárként kíván tovább dolgozni iskolájában.” Báli szezon Hagyomány, hogy Erzsébet és Katalin napját bállal is ünnepeljék. Nagymaroson, a Maros étteremben november 17-én, este nyolc órakor kezdődik a Katalin—Erzsébet bál. Ugyancsak ezen a napon, este 8-tól hajnali 4-ig Kosdon búcsúi bált tartanak, a művelődési házban. Zenél a Tuti együttes. Átépítés miatt,.. Hl November 20-án és 27-én 8-15 óráig áramszünet lesz a város következő részein: Széchenyi utca, a 2-es út és a MAV-állomás közötti • szaka sza, Sallai utca, Jókai utca, Madách utca, Szabadság tér, valamint az autóbusz-pályaudvar és környéke, a pártok háza. Elégedetlen tulajdonosod Szép lakótömb, csúnya hibák 1 Megszépül a templomtorony Jubileum Deákváron Képzelődöm. Nem szokásom, ám most megpróbálom magam beleképzelni egy olyan helyzetbe, hogy lakásomon belül állandóan egy kis lépcsőházon keresztül közlekedjek. Lefelé kilenc lépcsőt, ha a konyhában vagyok, és a fürdőszobában van dolgom, újabb kilencet, ha ... s folytathanám a sort, mert négy lépcsőforduló kilenc lépcsőjét kell állandóan megjárni. Kellene..., de nincs ez a legtöbb helyen, igaz, a tervező így álmodta meg. oldalas hibalistát vetettek fel már az átvételkor. Panaszt több leendő lakótól hallottam azóta. Legtöbben a mellettük lévő lakótömb felé kacsingatnak. Bár ott kisebbek a lakások, de az elrendezésük sokkal ideálisabb — mondják, ©lyat is hallottam, hogy valaki ajánlatot tett, egy az egybe odaadja eme 28 lakásos tömbben lévő lakását egy mellette épült kisebbért. Be szélgettem elégedett emberrel is, ám legtöbben nem ezen a véleményen vannak, sőt, van, aki perre akarja vinni a dolgot. A 7-es építő-munkaközösséget, mint megtudtam, annak idején még a KISZ, illetve utódja, a Vádisz szervezte, indította el. Bár ők már más építtetőt bíztak meg új lakások építésével, jogilag a felügyeletet még nekik .kellene ellátni a 7-es építőszövetkezet felett. Ám azonkívül, hogy tudják ezt, az utóbbi időben egyetlenegy közgyűlésre sem lettek meghíva, legfeljebb a vissza-visszatérő emberektől értesülnek arról, hogy mi történik. (halász) Ám kezdjük az elején. A Gombási úton a közelmúltban készült el két év után egy dekoratív külsejű, 28 lakásból álló szövetkezeti lakótömb. S mint általában, most is gond van az átvétellel. Pontosabban az átvevőkkel, akik közvetlenül maguk a leendő lakók, a szövetkezetbe társult emberek. Az egyik nagyjából kész lakást tekintjük meg kísérőmmel, s mert esőben érkezünk, sártengeren kell keresztülmenni. A járda ugyan készül, de nem tudni, milyen elképzelésből, néhány 'méterre a háztól. A kétszárnyú bejárati ajtón belépve piciny, mintegy 1,50X 1,50-es előszobába jutunk, ahonnan jobbra egy csöpp mellékhelyiség nyílik. Csöpp, mert mondjuk, szűk volta miatt ide egy termetes ember nemigen férne be. Majd újabb kétszárnyú ajtó, s kezdődik a minilépcsőház. Lefelé lépcső az úgynevezett üzlethelyiségbe, ahol a falak nagy része foglalt, cirkogejzír a sarokban, ajtók, fűtőtest. Hely van, ám ha valaki a lakóhelyiségeket szeretné berendezni, azt nehezen tudja, hiszen o beépített darabok elhelyezése sok esetben logikátlan, kevés a szabad falsík. S ha a Szövetkezeti közösség leendő lakói szólni mernek, méltatlankodnak az építőknél, könnyen kapják a választ: mit akarnak ezért a pénzért, hiszen tizen-valahányezer forintból hozták ki négyzetméterét! Ám az olcsóság nem jogosít fel senkit a hanyag munkára! Két évvel ezelőtt, amikor az építkezés beindult, illúzió lett volna azt hinni. Hagy . etofíyibál 4d lehet hozni egy lakást kompletten felszerelve, hiszen,, rpár akkor is látható volt!, Hogy milyen mértékben kúsznak felfelé az árak. Persze most elfogyott a pénz, nem jut a fűtöcsövek, radiátorok festésére, hibák kijavítására. Igaz, útépítés címén a közelmúltban be kellett fizetni ötvenezer forintot, ám mint utólag kiderült, ez a pénz is a lakásokra ment el, s most újabb ötvenezret kell beadni. Rendkívüli közgyűlés összehívását kérték a 7-es számú lakásszövetkezet résztvevői. A ház előtt gyűltek össze, ott volt a tervező, a Tigáz képviselője. A tervező megdöbbenéssel tapasztalta, hogy kilenc lépcső helyett hét épült egy- egy fordulóba. S az jól is járt, akinek a lépcső magassága 14 és 24 centiméter között van, ám van olyan lakás, ahol 29 centiméteres lépcsőket építettek. Az építő elismerie a hibát, ám a lépcsők újraépítését, illetve korrigálását megint a lakók pénzéből akarják megoldani. Megnézzük a lakás melletti garázst, amelyben csak kisméretű kocsinak van hely, egy szélesebb, ha be is megy, de a tulajdonosának igencsak soványnak kell lennie, hogy ki tudjon lépni a kocsiból. Szóval a lakás új, ám kétJegyzet Ablak a magányra A7em mentség, hogy nem “■ ’ értek sem az asztalossághoz, sem az üvegezéshez. Akár tokostól is megfoghattam volna azt az ablakot, és elvihettem volna egy mesterhez: csináljon egy ugyanilyet, s ha kész, elviszem beüvegeztetni. Nem tettem, nem tette más sem. Persze, voltak, akik felfigyeltek az öregasszonyra, mondhatnám, hivatalból is, hiszen szerencsére vannak, akik foglalkozásként űzik a maguk helyzetén változtatni nem tudók megsegítését. Felfigyeltek és segítettek is. Még a rossz idő beállta előtt felkeresték szétrohadó ablakit házában, s közölték vele: találtak számára, helyet Olyat, ahol jó meleg van, ahol terített asztalon várja az ebéd, kimossák a ruháit, s ha beteg lesz, orvost hívnak hozzá. Vagyis, ahol gond nélkül töltheti öreg napjait. Talán egy vagy két nap lehetett hátra a költözésig, amikor az illetékesek irodájába bekopogott az öregasz- szony. Nem tudták mire vélni megjelenését, hisz előtte sohasem járt még ott, sem segélyért, sem másért. És nem értették, miért ragadja meg egyikük kezét, miért indulnak meg szeméből a könnyek. Biztosan, a hála. hogy lám, ez a rideg hivatal így gondoskodik az elesettekről. Nehezen ugyan, de kiderült: az öregasszony nem akar költözni. Nem kell neki a meleg szoba, a rendszeres étkezés, a mindig kéznél levő orvos. Nem kell neki a kényelmes otthon. Neki a saját otthona kell. Az, amelyiknek elrohadt ablakkeretében újságpapír helyettesíti az üveget. Nem tudom, most hol van ez az asszony. Nem tudom, sikerült-e meggyőzniük a rajta segíteni akaróknak arról, hogy a legjobb helyen az otthonban lesz. Azt azonban tudom, hogy ö sem győzhette meg hivatalos istápolóit arról, hogy számára mi lenne a segítség. Talán, mert nem is tudta, talán, mert szégyellte. Hogyan is kérhetne olyasmit, hogy valaki csináltassa meg ablakát, egyszer-egyszer jöjjön el hozzá, s ha nem is beszélget vele, legalább ücsörögjön ott egy fél órácskát, s — uram, bocsá’ — hozzon magával egy kis pálinkát is, mert az olyan jól melegít... Nem tudom, hol.Jehet az öregasszony. Igaz, kerülöm a házát is. Mert ha arra járnék, s látnám, hogy otthon van, be kellene mennem hozzá, vinni egy másik ablakot meg egy kis innivalót, s amíg ö belekortyolna a pálinkába, én megpróbálnám kicserélni az elrohadt ablakot, közben pedig beszélgetni vele ... De nem járok arra. I\/I entségemre talán csak az szolgál, hogy a postára sem mentem el száz forint feladásával könnyíteni időnként meg-megszó- laló lelkiismeretemen ... — gó. „A legvégsőkig el vagyunk szánva ” A tét: harmincöt ember riminatív eljárást alkalmaz. Az önállóság eléréséré' pédig minden eszközt igénybe fogunk venni/»-. ■ »(> , — Megfogalmaztunk egy felhívást is a körülbelül ötvenezer főt számláló húsipari gárdához, támogatásukat kérve szolidaritásukra számítva. Ezt a felhívást szeretnénk az országos lapokban nyilvánosságra hozni, hogy a kollégáink lássák: az önállóságra való törekvés következménye az lett. hogy az igazgató leszűkítette termelési profilunkat, csökkentette a gyártás volumenét, s amikor ez foglalkoztatási gondokat okozott, erre hivatkozva pedig már végre lehet hajtani egy drasztikus létszámleépítést! H De végül is, törvény nem tiltja az önállóvá válást ... — A minisztérium két osztá lyán is tárgyaltunk erről, é legjobb tudomásunk szerint, i minisztérium már felszólította a Penamah gazdasági vezeté sét, hogy kezdje meg a szét válással kapcsolatos békés tár gyalásokat, a váci igazgatóval és a gyár szákszervezetének ve zetődvel. El Az eredmény? — Az a levél, amely harmincöt dolgozó elbocsátására utasít bennünket. (B. J.) ^ Szeptember 13-án, a váci 5 húsüzemben tartott niiui- ^ kásgyűlésen Mátyus Fc- § r?nc, a Ppppipah igazgatója I kijelentette: á többi gyár ^ számára csak előny, ha ^ megszabadul egy vesztesé- ^ ges társtól, ő tehát nincs \ ellene az önállósodásnak, tudomásul veszi, és nem $ tesz ellene semmit... A $ gyáriak viszont kijelentet- ^ ték, hogy inkább elviselik ^ az átmeneti nehézségeket, ^ mint hogy munkatársaikat S az utcára tegyék ... A Penomah váci gyárában azért jött létre a Szolidaritás Munkásszakszervezet helyi csoportja, s ezért mondták ki önállóvá válásukat a húsüzemiek, mert a vállalat vezetése a dolgozók ötven százalékának elbocsátására készült. Pontosan két hónappal később, november 12-é.n, harmincöt dolgozónak kellett volna átadni a munkakönyvét, a vállalatvezetői döntés értelmében. ■ Megkapták a dolgozók a munkakönyvüket? — érdeklődtünk Fürdös Attila ügyvivőtől és Pintér Sándortól, a Szolidaritás operatív csoportjának vezetőjétől. — Nem. Felhívtuk a dolgozók figyelmét, hogy ne vegyék át a munkakönyvüket, és ezért vállaljuk a felelősséget. Ha belemegyünk az elbocsátásokba, szép lassan elfogyunk, mire önállóvá vájik a gyár... H Gondolom, amíg nem válnak önállóvá, végre kell hajtaniuk a központi utasításokat. Akkor meg mit tehetnek? —I Az igazgató munkásgyű- lésen elmondott szavai és a tettei szöges ellentétben vannak egymással. Ezért elhatároztuk, hogy radikális eszközökhöz folyamodunk, a legvégsőkig el vagyunk szánva. Egyeztettem a Szolidaritás elnökségével, ők minden eszköz, a sztrájk igény- bevételét is támogatják. De mi elsősorban dolgozni akarunk ... U Mégis, most mit tesznek vagy tettek? Mi volt a válaszuk az igazgató utasítására? — Telexen eljuttattuk válaszunkat az igazgató úrnak. Közöltük, hogy létszámleépítési törekvéseit nem fogadjuk el, s felhívjuk a figyelmét arra, hogy súlyos következményei lesznek annak, ha ilyen diktatórikus módon akar érvényt szerezni akaratának, és diszkA deákváriak temploma (Galambos Ferenc rajza) 1940: Vác vasúton túli települése rohamosan fejlődött. Mind több kertes, barátságos ház épült Deákváron, kialakultak a rendezett utcasorok. Dr. Herrhof Mátyás felsővárosi plébános — az ott lakó római katolikus hívek kérésének eleget téve — vállalta a kezdeményező szerepét, és akciót indított egy ottani, új templom felépítésére. A gondolat jó visszhangot keltett. Egyének és intézmények segítették az anyagi alap megteremtését. Megőrizték az első adakozók nevét. A háborús,. nehéz gazdasági helyzetben is Ö2t>: Králik Józsefné öt pengőt, özv. Simon Jánosné is kd'pengőt • • adományozott. A Városi képviselő-testület kétezer pengős segélyt szavazott meg. A négy útvonal találkozásánál kialakított Vörösmarty téren épült fel a deákvári templom. Fél évszázaddal ezelőtt volt a felszentelése. Fél év múlva harangot is kapott. Kötelét egy lelkes öregúr: Ráth József nyugalmazott főintéző húzta meg először ... 1990: Mészáros József kanonok plébános irányításával lelkesen készülnek a deákvári hívek a templom felszentelésének 50 éves jubileumára. A tatarozási-felújításí munkák csúcsa: új, rézlemez borítást kap a főbejárattól jobbra látható templomtorony. Dr. Katona István segédpüspök csütörtöktől 'Szombatig háromnapos lelkigyakorlatot tartott. November" 18-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor Marosi Izidor megyés püspök mondja az ünnepi szentmisét. P. R. A lehetőségek végesek... Ha kiürül a közös tál Szeptembertől a Vöröskereszt városi vezetősége már nemcsak harminc ember ebédjét fizeti, hanem az ingyenkonyhán kiszolgáló egy ember bérét is. Mivel a Vörös- kereszt nem rendelkezik komoly tartalékokkal, kissé hasonlít ahhoz a kártyajátékoshoz, akinek nincsenek jó lapjai, mégis kontráz. Azt hiszem, a játékban ezt blöffnek nevezik. — Meggondolta magát a városi vezetőség, mire vállalkozik, amikor belevágott az ingyenkonyha üzemeltetésébe? — kérdeztem Remzső Zoltán- nét, a városi vezetőség titkárát. — Mi csak huszonöt-harminc ember napi étkezésének finanszírozását és az étel odaValahonnan külhonból A Máltai Szeretetszolgálat közvetítésével felszerelés érkezik a váci kórházba, valahonnan Németországból (Dudás Zoltán felvétele) szállítását vállaltuk, s most átmenetileg egy alkalmazott fizetését is. — Megvolt az anyagi alapjuk, amikor erre vállalkoztak? — Volt a jótékonysági alapunkon pénz, s úgy képzeltük el, hogy ezt az összeget folyamatosan növelni tudjuk, saját kiadványaink értékesítéséből, a tagdíjbevételből és használt ruhák árusításából befolyó pénzzel. — Tehát biztosan voltak benne, hogy nem kell egyik napról a másikra bezárni az ingyenkonyhát, mert elfogy a pénz. De mi lesz januártól? Mi lesz, ha újabb tíz-tizenöt ember kopogtat? — Tudjuk, hogy már nagyobb az igény, mint amit képesek vágjunk kielégíteni. Szerencsére a Vöröskereszt kereskedelmi tevékenysége adómentes, s így, ha találunk helyiséget a használtruha-akciónkhoz, azt folytatni tudjuk, s bevételéből fedezzük az étkeztetést. De a jelenleginél több ember számára nem tudunk ingyenes étkezést biztosítani, maga az ingyenkonyha sem alkalmas erre. — Pedig várható, hogy egyre többen lesznek a jelentkezők. — Az ingyenkonyha nem alkalmas arra, hogy egy nagyobb réteg gondjain segítsen. ez csak egy ráadás a szociális ellátás mellett. Igaz, más is, mint a többi szociális juttatás, elég. ha valaki úgy gondolja, hogy rászorul erre, nem kell igazolást hoznia. De ha tömegével lesznek olyanok, akik rászorulónak érzik magukat, más megoldást kell keresni, hiszen a Vöröskereszt lehetőségei nagyon is végesek. (b.)