Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-17 / 270. szám

A Károlyi Mihály Kereskedelmi Szakközépiskola, Kereskedel­mi cs Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola homlokzatára régi-új disz került. Az udvari szökőkút, az épület előtti felirat és portré után e munkát is Varga Gábor készítette (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Angyal száll a homlokzatra Színházi előzetes Stukkeitereső szép játék ^ A csaknem százéves ceg- ^ lédl Kossuth-gimnázium- ^ ban már a háború előtt gyö- ^ keret vert az „alapítványo- ^ zó" hagyomány. fippen ^ ezért féltve őrzött kincse ^ az iskolának az „Alapítvá- ^ nyolc könyve”, amelyben ;! megtaláltatnak mindazok J az egykori tanítványok és S tanárok nevei, akik gyako- ^ rolták a nemes gesztust. A ^ háború után elsorvadt ez is — mint sok minden más, ÿ ami emberi kötődést jelent ^ —, de 1985-ben feltámadt ' újra. — Egy 1930-ban érettségi­zett, NSZK-ban élő növendék, dr. Traub István írt levelet ekkor. Felajánlása nyomán született a „Dr. Traub József- emlékdíj” — édesapjára em­lékezve, aki közjegyző volt a városban. Svédországból dr. Vörös Márton egykori taná­runk saját könyvtárát aján­lotta fel az intézménynek, amit „Vörös Márton-gyűjte- mény” néven használunk. Dr. Bütösi János, Ameriká­ban élő nyugalmazott refor­mátus püspök alapítványával arra kívánja felhívni a fi­gyelmet, hogy az egykor „Amerikába kitántorgott” ma­gyarok nemcsak veszteséget okoztak az országnak — mondta Tóth Mihály, a Kos- suth-gimnázium igazgatója. — Kaptunk számítógépet, 50 ezer forintot a nyelvoktatás, számítástechnika és termé­szettudomány oktatásának fejlesztésére. Valamennyi ala­pítványt magánszemélyek kez­deményezték az iskola iránt érzett hála jeléül. A gimnáziumhoz kötődő alapítványok egyike a „Cegöde 68”. Vagyis 1968-ban érettsé­gizett tanítványok hozták lét­re 1988-ban, húszéves talál­kozójukon. „Attól a céltól vezérelve, hogy a Gimnázium diáksága fokozottan ösztönözve legyen jelentősebb teljesítmény kifej­tésével minél jobb eredmé­nyek elérésére, tovább öreg­bítve az Intézet hírnevét... alapítványt tesz.” Az egykori negyedik „C” osztály alapítványának okira­ta tartalmazza azt is, hogy Görgey Gábor Komúmasz- szony, hol a stukker? című da­rabja 1966-ban íródott — két hét alatt. A bemutatásra azon­ban csak két esztendeig tartó huzavona után kerülhetett sor, a Tliália Színházban. A cseh­szlovákiai megszállást köve­tően a telt házzal játszott produkciót levették, levetették a műsorról. Az elmúlt időszakban több vidéki színház is bemutatta a darabot, amely 20 év óta min­dig aktuálissá vált és válik ma is a színpadón. Ez nem vélet­len. Hiszen a szerző egy örök­nek látszó témát dolgozott fel: a saját vagy mások ösztönei­nek kiszolgáltatott ember mi­ként képes viselkedni a törté­nelmi vihar okozta változá­sok, hatalomváltások idején. Szól az indulatokról, a hatal­mi vágyról, a félelemről, a megalkuvásról és az emberi gyanakvásról. A Madách Színház öt jeles művésze nagyszerű játéklehe­tőséget kapott. A magyar világ eltúlzottan és groteszkül áb­rázolt öt ősfigurájának is te­kinthető alakot kelthetik’ élet­re — az alvilágit, az arisz­tokratát, az értelmiségit, a kis­polgárt és a parasztot — a ha­Mácsay-est Zárójelentés November 18-án, vasárnap este 7 órakor, a Kossuth Mű­velődési Központ kamarater­mében Zárójelentés címmel — az Ifjúsági Pódium bérleti elő­adásaként — Mácsay Pál szín­művész szerzői estjét rende­zik meg. Előadások Biblia, életmód A Biblia tanítása az egész­séges életmód alapszabályai­ról címmel tart előadást no­vember 19-én (hétfőn) délután 17 órától a Ceglédi Családse­gítő Központban Deák Judit, a bibliaiskolák közösségének képviselője. Ugyanebben az intézmény­ben, a természetgyógyász kör­ben kerül sor dr. Zsámberger György, a városi kórház főor­vosának előadására. November 20-án (kedden) délután 17 órá­tól az akupunktúra gyógyá­szatban betöltött szerepéről beszél a hallgatóságnak. talom birtoklásáért, a piszto­lyért folytatott küzdelemben. A mindig más kézbe vándor­ló „stukker” garantálja a mű izgalmasan fordulatos .cselek­ményét. November 21-én, szerdán es­te 7 órakor a Kossuth Műve­lődési Központban a publikum biztosan nem fog unatkozni. Farkasházi István Jobb adni, mint kapni Aranygyűrű nyugdíjasoknak Koránt sincs irigylésre méltó helyzetben az albertirsai Sza­badság Termelőszövetkezet. Tavaly közel 180 millió forint árbevételt értek el, az idén várhatólag ettől elmaradnak, mégpedig a súlyos aszályká­rok miatt. Az idén jelentke­ző veszteség 20 millió forint, a jövő évre áthúzódó kár pe­dig 13 millió forint. A közös gazdaság mindezek ellenére nem csak termelő-gazdálkodó tevékenységet folytat, hanem jelentős szociálpolitikai, me- cénási munkára is futja ere­jükből. Erről beszélgettünk dr. Nagy Gábor szövetkezeti el­nökkel másfél hónappal az év vége előtt. H Mily általános meggon­dolások vezérlik a vezetőséget az emberbaráti tevékenység­ben? — A jobb- adni, mint kap­ni elv. Tudjuk, hogy nálunk elesettebb emberek is élnek környezetünkben, észre kell venni őket. Megosztani a fa­latot a szegényekkel és nem kinézni a szájukból. A me- cénási tevékenységet erőnk­höz mérten a jövőben is foly­tatni kívánjuk. Óriási baj származna abból, ha csak a szándék maradna meg ehhez, de nem lenne miből segíteni. A szövetkezetnek mint­egy 200 nyugdíjas tagja van. Miként törődnek a munká­ban megfáradt öregekkel? — Támogatásukra az idén 250 ezer forintot költünk. Íme a legfrissebb példa: pénteken tartottuk a hagyományos nyug­díjas-találkozót. A vezetőség tájékoztatta az idős embere­ket a szövetkezet helyzetéről, eredményekről, gondokról és tervekről. Ok is elmondták ké­réseiket, panaszukat vagy ja­vaslatukat. Utána ebéden lát­tuk vendégül őket. Mindenki kapott egy ajándékcsomagot. Benne mikulási, karácsonyi ajándékokkal. Mellé 500 forin­tot. Van, aki az unokáira köl­ti, aki megszorultabb, az élel- miszerre_ vagy éppen tüzelő­re. Az alapszabályban benne van, hogy az a női dolgozó, aki 30 évig nálunk kereste a kenyerét, és innen ment nyug­díjba, az aranygyűrűt is kap. A 35 évet ledolgozott férfiak­ra ugyanez vonatkozik. Ezút­tal három ilyen tagunk volt: Muzsik Gyuláné, Kulcsár Gé- záné és Kovács Károlyné. Aki nyugdíjba megy, az ünnepé­lyes búcsúztatás keretében kap egy zsebrádiót is a sok­éves hagyománynak megfele­lően. Szóval eddig ér nap­jainkban a takaró. H Már ami az öregeket il­leti. Ügy tudjuk, különböző szakmai, kulturális, társadal­mi egyesületeket is segítenek. — Igen. Az idén közel egy­millió forint értékben. Támo­gatjuk a Magyar Agrártudo­mányi Egyesületet, a Mező- gazdasági Múzeumot, a moz­gáskorlátozottakat, a szelle­mi fogyatékosokat, a Vöröske­resztet, a művelődési házat, a zeneiskolát, az iskolát és az óvodákat. A sportkörnek és a könyvtárnak alkalmanként nyújtunk támogatást, miként a megyei csecsemőotthonnak is. A ceglédi egészségügyi alapítványnak 100 ezer forin­tot juttatunk. Az alberti evangélikus szeretetotthon­nak természetbeni juttatás­ként időnként« húst és bur­gonyát adunk. A községi táj- házat nyolc éve mi tartjuk fenn, gondoskodunk a kar­bantartástól kezdve a gond nők fizetéséig mindenről. A mondás szerint kétszer ad, ki gyorsan ad. Az albert­irsai közös gazdaság a gyorsa­ság mellett a rendszerességet sem veszi félvállról.., (r. I.) Alapítványok az alma materért A jót az ember gondolja ki minden évben egyszer lehet jutalmazni vagy folyamato­san ösztöndíjban részesíteni a kiemelkedő tanulmányi vagy sporteredményt elérő diáko­kat. — Az alapítványt kezelő öt­fős kuratórium minden évben a tanári kar javaslata alap­ján hozza meg döntését — mondta dr. Klément Éva ügy­véd, aki a testület elnöke. Ar­ra kértük, hogy mesélje el az alapítvány rövid történetét. — A mi osztályunk gyakran összejött az elmúlt években, már hagyományos programja van ezeknek a találkozóknak. Az egész napos buli keretében délelőtt a fiúk fociznak, a lá­nyok — természetesen vala­mennyien régen családanyák — pletykálnak. Részt vesznek a házastársak, a gyerekek is. Délután csak az osztály van ott az „osztályfőnökin”, este megint kiegészülünk a csa­ládtagokkal. Ilyen alkalom­mal merült fel többször is: hogyan támogathatnánk az iskolát? Először arra gondoltunk, hogy az összeadott pénzből könyvet vásárolunk. Plakett­készítésről, fénymásolóról be­széltünk, aztán jött az ala­pítvány ötlete a húszéves ta­lálkozón. A vacsora közben gyűjtöttük össze a 24 ezer fo­rintot, nem írtuk fel, hogy ki mennyit adott. Tűri Béla ta­nár úr egészítette ki 25 ezer forintra az összeget. Az alapítvány nyitott, bank­számlánkat az OTP ceglédi fiókja vezeti (761-2085). Azóta többen is növelték az eredeti összeget, közöttük például Gór Nagy Mária színművész, aki szintén itt végzett. — Tavalyelőtt, az évzárón adtuk át az első jutalmat, két és fél ezer forintot Koczka Noémi érettségiző diáknak. Tavaly két főnek adtunk ugyanennyit, de már a balla­gás alkalmával, hiszen akkor többen tudnak róla. Nem csak az anyagi értéket tartjuk fon­tosnak. A legfiatalabb alapítvány nemrégen született a tudomá­nyos munkát végző tanárok támogatására. A „Cegléd 65”-öt 1965-ben végzettek ala­pították, akkor végzett diá­kok. Ennek bevezető sorait jegyeztük le mottóul: „A jót az ember gondolja ki, de ma­gától az sohasem valósul meg.’’ (tóth) Kelendőek Olcsóságok Termelői áron kínálták a minap a Ceglédi Családse­gítő Központban a mart­fűi cipőgyár termékeit. Az akció iránt élénk érdeklő­dés nyilvánult meg, mert átlagosan 30 százalékkal olcsóbbak voltak a lábbe­lik, mint a boltokban. Kü­lönösen kelendőek voltak a különböző csizmák, fér­ficipők és a sportcipők, összesen mintegy 70Ô ezer forint értékű termék talált gazdára. A cipővásárt no­vember 23—24-én megis­métlik. Ugyancsak a CSSK is a Vöröskereszt rendezett a Füszérttel karöltve a na­pokban kedvezményes élel­miszer- és mosószer­vásárt. A kereslet reggel­től estig rendkívüli volt. Pótszállításra is sor került, a cukor, liszt, rizs, étolaj eladásában a honvédség is segített. A mozgássérülte­ket soron kívül szolgálták ki. A jótékonysági akció­ban mintegy 600 ezer forint értékben adtak el élelmi­szert és mosószert nagyke­reskedelmi áron. Tetszik a törvénytervezet A Cegléd környéki termelő- szövetkezetek vezetői a na­pokban az abonyi József At­tila Termelőszövetkezetben ta­lálkoztak a Pest Megyei Te- szöv irányítóival. ★ A regionális tanácskozáson 14 szövetkezeti vezető tájé­koztatta a területi szövetség vezetőit, hogy miként képze­lik el a szövetkezetek jövőjét, elsősorban nem a termelés, ha­nem a működési formák olda­láról. A szövetkezeti törvényter­vezetet biztatónak ítélték meg, amelyet törvényerőre emelés esetén jól lehet hasznosítani, és akkor továbbra is lesz hús, kenyér a lakosság asztalán. ★ A változások egyébként a Teszöv mumkájában is ked­vezően éreztetik hatásukat, mert a tanácsok osztogatása helyett inkább az érdemi ér­dekvédelemre és képviseletre helyezik a hangsúlyt. CEGLÉDI Pusztabokrok II. Új könyvek a láthatáron Várhatólag az év végén új könyv jelenik meg Hídvégi Lajos, a neves ceglédi hely- történész tollából „Pusztabok­rok II.” címmel. A „Puszta­bokrok I.” című kötet 1984- ben látott napvilágot, amely adatokat közölt Cegléd és kör­nyéke településtörténetéről a régészeti, történeti források és földrajzi nevek alapján. A mostani kötet Alberti, Irsa, Dánospuszta és Mikebuda tör­ténetét dolgozza fel a század- fordulóig. A könyvet dr. No- vák László, a nagykőrösi Arany János Múzeum igazgatója lek­torálta, aki egyébként Albert- irsán született. A megjelenés­hez az erkölcsi és anyagi hát­teret az Albertirsai Baráti Kör, a Szabadság, a Micsurin Ter­melőszövetkezét és a M1RSA Hűtőház biztosította. Két újabb helytörténeti kö­tet is készül Albertirsán. Szán­tó József nyugalmazott neve­lő a nagyközség történetét kí­séri figyelemmel napjainkig. Kovács Károlyné szövetkezet- politikai vezető pedig a ^íelyi hiedelmeket, hagyományokat és népszokásokat dolgozza fel. Kiállításnyitó Mikulás? Az NSZK-ból tavaly hazate­lepült neves mélytengeri ku­tató, Hollósy János kilenc ka­mionnal hozatta haza több év­tizedes kutatásának eredmé­nyeit: tengeri cápákat, medú­zákat, korallokat és egyéb mélytengeri, preparált lénye­ket. Albertirsán, egy elnépte­lenedett istállóban helyezte el a kollekciót. A Fővárosi Nö­vény- és Állatkert vezetőivel eredményesen tárgyalt, és a nagyközönség hamarosan lát­hatja a páratlan gyűjteményi Hollósy úr már szereli a kié' lítást Budapesten, ahol a gyűj­temény egyharmada fér el. A szakmai zsűrizés után várha­tólag Mikulásra megnyílik a kiállítás. Az elképzelések sze rint fél évig lesz látható, utá­na az ország vidéki nagyváro­saiban vándorkiállításon mu­tatják be 92- mélytengeri ex­pedíció zsákmányát.­Hölgyismerőseinknek virágot adn! öröm. Gyengülő anyag! tehetségünk e téren Is mérték tartóbbá tesz, nagy csokrok helyett egy-egy szálat veszünk kedveseinknek. A Parképí Vállalat gerjei kertészetében a szépséges Erzsébeteknek és Katalinoknak gyönyörű cik’ meneket nevelnek (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Gyönyörűségek a szépségeinek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom