Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-13 / 266. szám
4 1900. NOVEMBER 13., KEDD Don Quijote női szereposztásban Postabank a Cimbora-hajóban Derűt sugárzó egyéniségként ismerjük a képernyőről E. Szabó Mártát. Az életben ugyanilyen kellemes-kedves jelenség, legfeljebb más hétköznapokon kevesebbet mosolyog. Hiszen a népszerű Cimbora gyermekműsor is igen sok gonddal küszködik. Mindezekről egy harmadikos pomázi kislány jóvoltából szerezhettünk tudomást. Horváth Rita írt levelet szerkesztőségünknek. Azt kérdezte, miként lehet feljutni a Cimborahajóra, amit eddig csak a tévében láthatott. É. Szabó Márta őszinte örömmel fogadja az érdeklődést. — A levelek éltetnek — magyarázza a szerkesztőnő. — Azokból nemcsak témát, hanem erőt is merítek: érzem, nem lehet abbahagyni ezt a műsort, mert a gyerekek igénylik. Egyrészt, mert fontos feladatokat kapnak, mint például rajzolás, versírás, mesemondás. Kisebbek-nagyob- bak egyaránt szeretik, ha van dolguk, ha partnernek tekintik őket. □ A közelmúltban megjelent egy felmérés, amelyből kiderül: a Cimbora nézettségi aránya igen magas. Mekkora felelősséget ró ez a műsor szerkesztőjére? — Pontosan érzem ’ ennek súlyát. Heti húsz percben azonban képtelen vagyok mindenre odafigyelni! Nagyon sokszor vívok szélmalomharcot. Ugyanis rengeteg olyan képi hatás — video- és rajzfilm, képregény — éri a gyerekeket, ami rombolja szellemiségüket, gondolatvilágukat. Valósággal elönti őket ez az áradat, amit ráadásul jó minőségben kapnak. Mindezek azonban igen messze vannak a valódi kulturális értéktől! □ Néha-néha csakugyan felvetődik, hogy nálunk nincs igazi gyermek- és meseirodalom, s nem készülnek jó gyerReform előtt az Akadémia Rendkívüli közgyűlés A magyar tudomány sorskérdései, a Magyar Tudományos Akadémia megújulása lesz a legfontosabb vitatéma az Akadémia december 3-i és 4-i rendkívüli közgyűlésén. Megbízott szakértők és tudományos közösségek már elkészítették a tudományos kutatásra, minősítésre és továbbképzésre vonatkozó javaslatokat, amelyeket egységes koncepcióban összegezve terjesztenek majd a közgyűlés elé. A közgyűlés feladata, hogy ezekről határozzon és állásfoglalását a kormány, illetve a Parlament elé terjessze. E tervek szerint az Akadémia lemond főhatósági szerepéről, önkormányzattal rendelkező köztestületté alakul át, szabadon, külső befolyástól függetlenül kíván dönteni saját ügyeiben. A közgyűlés javaslatot tesz Akadémiai Intézeti Bizottság megalakulására. Ez a testület felügyelné a jövőben a kutatóintézeti hálózatot. A tudományos minősítés halaszthatatlan reformjával összhangban, az egyetemekkel közösen, szorgalmazni kívánja a Tudományos Továbbképző Intézet létrehozását is. Napirendre kerül a hazai tudományos élet legfőbb gondja, nevezetesen az, hogy egyre kevesebb támogatás jut a kutatóintézeteknek az állami költségvetésből, a ' kutatók béré jelenleg is méltatlanul alacsony, s ennek számottvő emelésére a következő években sem lesz lehetőség. mekfilmek, ellentétben például a szomszédos Csehszlovákiával. Hogyan látja ezt? — Általában véve katasztrofális a kultúra helyzete hazánkban. S ezen belül is legjobban a gyerekek szorulnak háttérbe. Érdemes lenne egyszer megnézni, hogy a szomszédos Csehszlovákiában mennyit költöttek rajz- és gyerm ekf ilmekre az elmúlt időszakban. Bizonyára nagy meglepetést okozna! Márpedig a tartalmatlan, de> látványos áradattal, szemben ugyanolyan — vagy még jobb kivitelű. — műsorokra, újságokra, filmekre lenne szükség. Egy ilyen kis országnak, mint a miénk, nagyon oda kellene figyelnie a gyerekekre és minőség iránti érzékenységük fejlesztésére! Emiatt igyekszem például rávenni a gyerekeket és a szülőket különféle feladatokkal, hogy menjenek könyvtárba, olvassanak! Mert minduntalan eszembe jutnak Németh László gondolatai. Azt vallotta: semmi más nem fogja ezt az országot megmenteni, csak a minőség forradalma. □ Csakhogy ehhez pénzre is szükség lenne?! — Valóban, ám a .kultúrára egyre kevesebb jut. Mun kám kétharmad részét az töl ti ki, hogy honnan, kitől szerezzek támogatást, mivel leg több esetben azt a heti húsz percet háromszázezerből kell kihozni! De a pénz nem minden. Azt is nehéz volt elér nem, hogy a műsort olyan időpontban sugározzák, amikor a gyerekek nézhetik. Sajnos azonban ezzel egy időben a 2-esen mindig valamilyen sorozat megy. Erre éppen a szülők hívták fel a figyelmemet leveleikben. □ Mégis, kik segítik a Cimborát? — À pártállam nem törődött a gyerekekkel. Vártam volna, hogy az új művelődési vezetés mögénk áll. De eddig nem történt semmi! A Postabank vezérigazgatója, Princz Gábor viszont megértette, hogy milyen nagy a jelentősége a felnövekvő nemzedék számára e húszpercnyi értéknek. S áldoz erre! Segített létrehozni a Cimbora Kft.-t, megjelent a Cimbora újság, és fedezi a Cimborahajó költségeit is. Venncs Aranka Margó A Dió TÖRVE... Lehetetlenség választ adni Ut'rá a kérdésre, vajon a megye több, mint kilencezerkétszáz pedagógusa közül két, hét, húsz esztendeje tartó pályafutása alatt kiket ért már nem csupán szellemi-lelki, hanem fizikai inzultus. Bizonyos, hogy korábban sok- kal-sokkal kevesebben jutottak ebbe a megalázó helyzetbe, mint újabban, mostanában. Mostanában ugyanis szokás (divat?) lett a pedagógusverés. Pofon, ököl, rúgás, gázpermet... A szenvedő fél a tanár(nő), a tanító- (nő), a szakoktató, az igazgató, a helyettese. A tettes valamelyik szülő (de van rá eset, hogy mindkettő), a testvéri!), a gyerek maga(H). A megyében járva egyre sűrűbben hallhatom az elképesztő eseteket, súíyos incidenseket. Amíg korábban cgy-egy beszeszelt papa vélte feladatának a „lerendezést”, mostanában már-már bárki, takinek az eszébe jut: a pedagógus szinte védtelen. Ez az az eset, amikor az áldozat szft- gyelli magát és a történteket, különösen a nők vannak kiszolgáltatott helyzetben, márpedig a megye általános iskoláiban tanítóknak a 82 százaléka leány vagy asszony. Eleink otromba bölcsességeinek egyike a közmondás, a dió törve, az asszony verve jó. Az esetek szaporodása, brutalitásuk növekedése, az elkövetés körülményeinek az egyre változatosabbá válása — mert már a heti nagypiac is szolgált alkalmai az agglomerációs övezet egyik nagyközségében az önös indítékú igazságtevésre — arra figyelmeztet, némelyek átírják, továbbfejlesztik a hamis bölcsességet. Ami szerint nem csak az asszony, hanem a pedagógus is verve jó... veréssel tehető kezessé. Egyvalamit félreérthetetlenül le kell írnom: a szülők döntő része szereti, tiszteli a pedagógusokat, tisztában van munkájuk értékével, fontosságával, nehézségeivel, és ennek megfelelően alakul kapcsolata az iskolával, a pedagógusokkal. Egy töredék azonban nemcsak lehetőségének, hanem jogának (!) véli, vindikálja a gyermeke és az iskola, a pedagógus közötti viszony el- és felülbírálását. Ezeknek a szülőknek a döntő része — amint az a megismert esetekből félreérthetetlenül kiderült — a pedagógusverés előtt egyszer sem járt az iskolában, gyér-' meke(i) előmeneteléről nem tájékozódott, még határozott hívásra sem kereste meg a tanítót, a tanárt... Ezeknek a szülőknek a döntő része más tekintetben is a társadalom írott és íratlan szabályai felett állónak hiszi magát, sok köztük a büntetett előéletű, a munkaviszonnyal nem rendelkező, a lumpen életmódot folytató. Leírom, mert igaznak tartom: a társadalmi megfélemlítésnek — amihez mostanában nagyon szívesen nyúlnak a félvilági és alvilági figurák — látványos és döbbenetes megjelenési formája a pedagógusok fenyegetése, fizikai inzultálása. Ezeknek az ügyeknek csak a töredékéből lesz rendőrségi-bírósági ügy, az iskolák már csak pedagógiai okokból sem szeretik a messzire hangzó botrányt. Nem tudom, jó-e, hogy így cselekednek. Azt viszont tudom, mert csapatnyi ilyen esettel ismerkedhettem 'meg, hogy az iskola épületén kívül történt inzultust az iskola (az igazgató) a pedagógus magánügyének (?!) tartja, azt állítva: nem bizonyítható, hogy a sajnálatos esemény a pedagógiai munkássággal állna összefüggésben, annak a következménye lenne ... Elképesztő? Nekem az. Az albérleti szobájában felkeresett és megtámadott tanítónő (a támadó a gyereklány nővére), a kerékpárjáról lelökött és „megtépett” gimnáziumi tanárnő (az egyik támadó a tanítvány anyja, a másik az anya testvére), semmiben sem különbözik a tanítási óra közben felpofozott kollégától (a tettes a túlkoros és 7S kg-os „gyerek”), mert mindannyiuk alakjában valójában a társadalmat érte súlyos sérelem. Mivel a társadalmi ‘ sza- bad(os)ság korlátok nélküli kiterjesztésében és gyakorlatában az erre legkevésbé ér- ■ demesek járnak elöl, a kérdés nyugtalanító: valóban verve jó-e a pedagógus. S ha nem, akkor az elkövetőkre hárított súlyos következmények nélkül miért, miként tűrhető?! Mészáros Ottó m Jogi tanácsokba» Kritizálható szeskvéE@mény • Korenged« , f menyes nyugdíj • â szövetkezeti tag mun• Egy szentendrei olvasónk több éve pereskedik, hogy a vagyonközösséget megszüntessék. A vita elsősorban az ingatlan értéke miatt alakult ki. Ellenfele meddig vitathatja a szakértő által megbatározott forgalmi értéket, joga van-e új szakértőt kérni? Ha a perben olyan különleges. szakértelem szükséges valamilyen tény vagy körülmény megállapításához, amellyel a bíróság nem rendelkezik, szakértőt kell elrendelni. A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítése végett szüksége van. Megtekintheti a per iratait, a tárgyaláson jelen lehet és kérdéseket tehet fel az eljárásban közreműködőknek. Ezen információk alapján saját szakértelme alapján készíti el a szakvéleményt, amelyben a felek által feltett kérdésekre is reagálni kell. A szakvélemény nem döntheti el a felek vitáját, mert arra csak a bíróság jogosult. A bíróságnak tehát jogában áll a szakértőt a szakvélemény kiegészítésére felhívni, más szakértőt rendelhet ki, esetleg a szakértői testületet vagy a szakértői hatóságot is megkeresheti. Ilyen döntéseket maguk a felek is indítványozhatnak a bíróságnak, ha az igazságuk bizonyítására ezt szükségesnek tartják. A bíróság, a felek indítványát mérlegelve hozza meg a döntését. Abban az esetben azonban, ha ezek az indítványok nem az igazság kiderítésére, hanem a per elhúzására irányulnak, azokat—a bíróság elutasíthatja, és az is előfordulhat, hogy a jogellenes pervitelt folytató felet bírsággal sújtja a bíróság. • A. K. budakalászi kőműves korengedményes nyugdíjba kíván vonulni, mert betegsége — amely nem olyan mértékű, hogy emiatt leszázalékolják — miatt egyre nehezebben tud munkát végezni. Köteles-e munkahelyem indokaimat elfogadni? — kérdezi. A korkedvezményes nyugdíjazás szabályai ez évtől nagymértékben egyszerűsödtek. Ma már nem a megyei tanács, hanem a munkahelyi első számú vezető dönti el — a dolgozók helyi érdekképviseleti szervének egyetértésével —, hogy az öt évvel az öregségi nyugdíj- korhatár előtt álló munkavállaló kérését teljesíti-e vagy sem. A kérelem előterjesztésének további előfeltétele, hogy a dolgozó nő legalább 25, a férfi pedig 30 évig — a társadalom- biztosítási szerv által előzetesen Igazolt — szolgálati idővel rendelkezzen és legalább öt éve a jelenlegi munkáltatójánál dolgozzon, vagy munkaviszonyát áthelyezéssel létesítse. Abban az esetben, ha a munkahely a dolgozó kérelmét teljesíti, vállalnia kell, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a munkavállaló részére járó nyugdíjat (és az ehhez kapcsolódó kiegészítéseket) félévenként előre átutalja a nyugdíjfolyósító szervnek. Mindebből következően tehát a dolgozónak nincs lehetősége árra, hogy kérelmének elutasítása esetén a munkahelyi döntés ellen fellebbezést nyújthasson be. 0 Egy budapesti ipari szövetkezet nem tud munkát biztosítani a tagjai részére, Írja K. F. kezdőbetűvel jelölt olvasónk. Ilyen esetben megszűnik-e a tagságunk? — kérdezi. A szövetkezeti tag egyik legalapvetőbb joga, hogy ellenszolgáltatásért személyesen részt vegyen a közös munkában, és ezért, valamint vagyoni hozzájárulása alapján részesüljön a gazdálkodás eredményéből. Ezt az általános jogosultságot azonban a szövetkezet és a tag'(a tagság egy része) megállapodásban rendezheti, amelyben meghatározzák a munkavégzéssel vagy más személyes közreműködésével ösz- szefüggő kérdéseket, valamint vagyoni kapcsolataik egyéb formáit. A tagsági viszony alapján dolgozó taggal, illetőleg az elkülönült érdekeltségi rendszerben dolgozó tagok csoportjával minden esetben megállapodást kell kötni, amelynek feltételeit a szövetkezetek belső szabályzatai határozzák meg. Nemcsak a szabályzatok, hanem az egyes szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok is eltérhetnek, ezért az olvasó kérdésére egyértelmű választ adni nem lehet. Bizonyos esetekben ugyanis a tagsági megállapodásban (munkamegállapodásban) ki lehet mondani, hogy a foglalkoztatási, illetve munkavégzési kötelezettség szüneteltethető vagy megszüntethető. Amennyiben tehát a munka- végzési kötelezettség szünetel, a tag csak vagyoni ellenszolgáltatást nem kaphat, de az egyéb jogai továbbra is megmaradnak. Ha a termelői jellegű kisszövetkezet a tagot a munka- megállapodás- szerint vagy mind a szövetkezet, mind a tag által mindkettőjüknek egyáltalán alkalmas munkakörben foglalkoztatni nem tudja, valamint, ha a tag nyugdíjra jogosult, a közgyűlés a tagsági megállapodást egyoldalúan is felmondhatja. Tilos a felmondás akkor, ha ezt a munkajogi szabályok egyébként tiltják. A felmondáskor a tag vagyoni hozzájárulását ki kell adni, kivéve, ha a felek másként állapodtak meg. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. Vili.. Blaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. A vfsrálybel tragédia lett Äz anyós leszúrta vejét Az asszony, aki megölte a vejét, elmúlt hatvanéves. Minden kihallgatást végigzokog, és próbálja bizonygatni, hogy ő mindig csak jót akart a lányának,, meg a két kicsi unokájának. Kéri a szabadlábra helyezését, mert szeretne hazamenni hozzájuk. Nem tudja, vagy nem akarja megérteni, hogy azon a tragikus napon m.inden jóvátehetetlenül megváltozott. Korai szerelem Szécsi Ferencné már kezdettől ellenezte a lánya kapcsolatát. Más okot erre ma sem tud mondani, mint hogy nagyon fiatal volt, mindössze tizennégy esztendős, amikor megismerte jövendőbelijét. Am szerették egymást, és három év múlva összeházasodtak.. Mint annyi más fiatal, ők is albérletben kezdték a közös életet, de amikor megszületett az első gyerek, hazaköltöztek a farmosi szülői házba. Közben pedig építkeztek, cs már közel álltak ahhoz, hogy beköltözzenek új otthonukba, amikor megtörtént a tragédia. Az özvegyasszonyt időközben nagy csapás érte, tizennyolc éves fiát vesztette el egy vasúti szerencsétlenség során. Ezt követően rászokott az italra, ami tovább rontotta amúgy sem jó kapcsolatát a vejével. A fiatal férfi kétszer meg is verte az anyósát. Egyik alkalommal azért, mert ragaszkodott ahhoz, hogy a kisebbik gyerek vele aludjön, másodszor azért, mert a fiatalok szerették volna megkapni a vasúti szerencsétlenség után fizetett biztosítási pénzt, hogy rögtön tető alá kerüljön az épülő házuk. Az özvegyasszony azonban nem adta oda. Ekkor már végkénn megromlott a viszony a továbbra is egy fedél alatt élő idősödő asszony és a veje között. A tragédia egy forró nyári napon, az idén július 3-án este következett be. Szécsi Ferencné két kis unokájával elment esy barátnőjéhez látogatóba. Az asszony ott alkoholt is fogyasztott. Panaszkodott a barátnőjének, meg a szomszédoknak is, hogy a Tüzép-néi becsapták egy százassal, amikor vásárolt. Ügy gondolta, hogv ennek is a veje az oka, mert tulajdonkénoen őrá haragszanak a Tüzéo-nél. Az ismerősök. próbálták meggyőzni, hogy a nejének ehhez semmi köze. de nem hallgatott rájuk V-égzefas este Estefelé ért haza a fiatal férfi, a felesége még nem volt otthon. Szemrehányást tett az anyósának, hogy miért vitte magával a gyerekeket. Csúnyán veszekedtek, majd az apa öltöztetni kezdte a már ágyban levő kicsiket, hogy elviszi őket. Az asszony tiltakozott, s eléjük állt. Csak a testemen keresztül — kiabálta. A feldühödött férfi ekkor megütötte anyósát, úgy, hogy az összeesett. s elvesztette eszméletét. Az apa elment a két gyerekkel. A szomszédok vallomásából kiderült, hogy nem mentek messze, az apa csak távolabb vitte az apróságokat, hogy ne lássák a csúnya családi jelenetet. A szomszédban elmondta azt is: az anyósa leengedte a kerékpárja gumiját, hogy visszatartsa őket. Ezen még jobban feljndult. Nem titkolta, hogy leütötte az idős asszonyt. Egy idő után a gyermekeit otthagyva hazaindult, hogy megnézze, mi van anyósával. A segítség elkésett Néhány perc múlva a szomszédok hallották a lépteit, ahogy visszatér. Feltűnt nekik, hogy milyen erősen ugat a kutya. A fiatalember tántorogva jött, szúrt sebtől erősen vérzett. Azonnal indult a házigazda gépkocsival, hogy segítséget hívjon, í âzéesi Ferencné vallomása szerint, mikor meglátta visszatérő vejét, felemelt, s maga elé tartott egy konyhakést, és azt mondta; látod, mi vnn nálam?! Azután dulakodni kezdtek, és a fiatalember beleszaladt a konyhakésbe. Amikor meghallotta a kocsizúgást, hogy a szomszéd elindult, akkor már gondolta, hogy orvosért megy, és nagy baj van. A két gyermek apja még eszméleten volt, egy ideig beszélt is, de csak a feleségéről meg a gyerekeiről. Az anyósát nem említette. Rövidesen meghalt. A Pest Megyei Főügyészség emberölés bűntette miatt emelt vádat Szécsi Ferencné ellen. Ga. J.
