Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-13 / 266. szám

2 1990. NOVEMBER 13., KEDD Címzett a Baltikum Moszkvai figyelmeztetés Ivart Godmanis lett mi­niszterelnök szerint Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterel­nök a balti köztársaságok ve­zetőivel folytatott Szombati tárgyalásokon ultimátumot in­tézett a balti köztársaságok­hoz: ha nem mondanak le sa­ját adórendszerükről, árpoli­tikájukról, és önálló külgazda­sági kapcsolataikról, nem kap­csolják be őket az 1991-es évi egységes állami gazdasági terv rendszerébe. A lett miniszter- elnök, aki betegsége miatt személyesen nem vett részt a moszkvai találkozón, vasárnap este a rigai televíziónak tele­fonon adott interjújában szá­molt be a tárgyalásokról. Lett­országot a .tárgyaláson Arnis Kalnins 'miniszterelnök-he­lyettes és Janis Aboltins gaz­dasági miniszter képviselte. Godmanis saját vélemény­ként elmondta, hogy Lettor­Németország területéről Francia csapatkivonás Franciaország jövőre mint­egy kilencezer katonát, a Né­metországban állomásozó had­erejének mintegy egyötödét vonja ki — jelentette be hét­főn a francia védelmi minisz­térium. A Németország területén ál­lomásozó harmadik páncélos hadosztály kilencezer katoná­ját vonják ki jövőre az idén szeptemberben Münchenben aláírt kétoldalú megállapodás értelmében, amely a mintegy 51 ezres francia haderő lép­csőzetes kivonását irányozza elő. Francia katonai források szerint 1995-ig az utolsó fran­cia katona is elhagyja Né­metországot, ahol a második világháború vége óta állofná- soznak francia csapatok. szág összefog Észtországgal és Litvániával, és nem engednek a ultimátumnak. — Tovább haladunk a függetlenséghez vezető úton, függetlenül attól, milyen gazdasági szankciók következnek a központból — mondta. Godmanis közölte, hogy a döntést, amelyre Moszkva egyhetes határidőt szabott, a köztársaság legfel­sőbb tanácsa fogja meghozni, de hozzátette, hogy a „lett kormány nem enged a gazda­sági diktátumnak”. A TASZSZ rigai tudósítója szerint a szombati találkozón a szovjet miniszterelnökség kép­viselői azt hangoztatták, hogy az új szövetségi törvény meg­kötéséig a központ és a köztár­saságok kapcsolatai a szovjet szövetségi törvényeken, az el­nöki rendeleteken és a szovjet minisztertanács utasításain alapulnak. A tanácskozáson felszólaló litván és észt mi­niszterelnök azonban gyakor­latilag minden kérdésben el­utasítóan foglalt állást. Nyiko­laj Rizskov ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy mi­re befejeződik az 199l-es terv és költségvetés kialakítása, „felülkerekedik a józan ész, és kölcsönösen elfogadható meg­oldást találnak a balti köztár­saságokkal” — írta hétfői je­lentésében a TASZSZ. Politikai eszközök Szavatolt biztonság Az Európában végbemenő változások növelik annak le­hetőségét, hogy a biztonságot politikai eszközökkel szava­tolják — jelentette ki Dmitrij Jazov marsall. A Szovjetunió védelmi minisztere hétfőn nyi­latkozott a TASZSZ hírügy­nökségnek, azt követően, hogy megbeszéléseket folytatott a NATO Moszkvában tartózkodó katonai vezetőivel. A Vigleik Eide tábornokkal, a NATO katonai bizottságának elnökével, valamint John Gal­vin tábornokkal, a NATO európai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokával hét­főn lezajlott megbeszélés után a szovjet miniszter arról be­szélt, hogy olyan időket élünk meg, amikor a NATO és a Var­sói Szerződés magas rangú képviselői havonta találkoz­nak. A két tömb Jazov sze­rint új alapokra kezdi építeni kapcsolatait, s ebbe beletartoz­nak a válsághelyzetek rende­zésével összefüggő kérdések is. A szovjet katonai vezető szerint a kelet—nyugati kato­nai kapcsolatok bővülése utat nyit az európai hagyományos fegyveres erők csökkentéséről szóló megállapodás aláírása előtt. Mint hangoztatta, az európai folyamatok egyik fő iránya a földrész természetel­lenes megosztottságának fel­számolása. Képviselő inkognitóban Értéktőzsde Moszkvában Szovjet vállalatok és bankok egy csoportja hétfőn Moszkvá­ban megalapította a Szovjet­unió első értéktőzsdéjét. Az alapítók — 187 vállalat, illet­ve bank — úgy gondolják, hogy a tőzsdén az ország „leg­szolidabb” vállalatai és bank­jai részvényeinek 40 százalé­ka kerülhet forgalomba. A Genscher varsói útja Határszerződés aláírása Már a hét közepén aláírják Varsóban a lengyel—német határszerződést. Ez alkalom­ból szerdán Hans-Dietrich Genscher német külügymi­niszter a lengyel fővárosba utazik — jelentették be hétfőn Bonnban. Helmut Kohl német kancel­lár és Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök néhány nappal ezelőtt Odera-Frank- f urtban állapodott meg az alá­írás novemberi időpontjában. Magának a szerződésnek a megkötését a moszkvai kettő plusz négy szerződés írja elő, úgy is, mint Németország új­raegyesülésének egyik külső feltételét. A szerződésben rög­zíteni fogják, hogy az Odera és a Neisse folyók nemcsak Lengyelország és az egykori NDK között képeztek határt, de az egyesült Németország is ezt a határt ismeri el nem­zetközi jogilag kötelező ér­vényű szerződésben. E megál­lapodáson kívül szó van egy átfogó német—lengyel jószom­szédsági és együttműködési szerződésről is, amilyet Bonn Moszkvával már kötött. Genscher legutóbbi prágai lá­togatásán szó volt arról, hogy Németország Csehszlovákiával is kötne ilyen szerződést. mmmm KüBlëlà események esy ‘8? í'i Mihail Gorbacsov szovjet államelnök vasárnap, november 18-án rövid munkalátogatásra Rómába érkezik Giulio And­reotti miniszterelnök meghívására. A Romániában a parla­ment békeidőben és háborúban egyaránt „érvényes” katona- politikai testületet hozott létre. A Az ADN hírügynökség tu­dósítása szerint a Vatra Ramaneasea köré tömörülő ultra­nacionalista erők lázadásokat szerveznek, hogy akadályozzák a romániai magyarok jogainak érvényesítését. A A macedón nemzeti pártokat tömörítő egységfront követelte, semmi­sítsék meg a tagköztársaságokban tartott vasárnapi választá­sok eredményét, mert azt úgy szervezték, csak a hatalmon lévő párt s az albánok győzhessenek. A Arab—európai fej­lesztési bank létrehozását javasolja az európai és arab par­lamenti képviselők egy csoportja az arab országok gazdasági fejlesztésének támogatására, ha azok elkötelezik magukat a demokratizálás mellett. A Tegnap felújította ülésszakát Ki- sinyovban a moldvai parlament. A Iránban bejelentették, hogy nemrég kivégeztek egy kémet, aki az Egyesült Államok­nak dolgozott, s ugyanakkor a CIA-val együttműködő .hír­szerző hálózatot göngyölítettek fel. A George Bush tönkrete­szi az amerikai hadsereget, ha háborút indít az öbölben, je- • lentette ki tegnap Patrick Moynihan amerikai szenátor. A Hoszni Mubarak kijelentette, hogy egyiptomi katonák nem lépnek Irak területére, ha Washington és szövetségesei tá­madást indítanak Irak Kuvaitból történő kiszorítására. A Pá­rizsban nem tartják valószínűnek, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet jövő heti csúcstalálko­zója érdemben foglalkozna a közép- és kelet-európai orszá­gok gazdasági megsegítésével. moszkvai tőzsde be kíván kap­csolódni a nagy nemzetközi tőkepiacok hálózatába is; idő­vel saját fiókokat szeretne lé­tesíteni olyan nagy tőzsdék mellett, mint a New York-i, frankfurti, tokiói vagy a szin­gapúri. Érdekeit külföldön egyelőre egy nemzetközi bró­kercég képviseli, amély sze­retné, ha neve titokban, ma­radna. A szovjet vállalatok priva­tizálása révén az év végéig 40 milliárd rubel értékű értékpa­pír kerül a piacra és a jövő év közepére azok összege már megközelíti a 180 milliárd ru* beit — mondta el a hírrel kap­csolatban a Fininvest szovjet beruházási részvénytársaság vezetője. Jelenleg a Fininvest a Szov­jetunió 22 városában tart fenn brókerirodákat, amelyekre építve számos értéktőzsdét kí­ván létrehozni az országban. Berlini csata Háifoglalók Valóságos csatát vívott hét­főn több mint két órán át a berlini rahamrendőrség anar­chista fiatalok százaival. Az illegális házfoglalók el­távolítására érkezett rendőrö­ket a háztetőkről lezúduló kő­záporral és gyújtóbombákkal fogadták, miközben a keskeny utca visszhangzott a lelke­sítésül harsogó punkzemétől. Az egyre terjedő verekedés a csúcsforgalom kellős közepén megbénította a közlekedést az egyik közeli fontos útke­reszteződésben. Világkiállítás helyett? „Ausztria ezer éve " A tervezett osztrák—magyar világkiállítás helyett 1996-ban „Ausztria ezer éve” címmel osztrák nemzeti kiállítást kel­lene tartani. Ezt Josef Ratzen- böck felső-ausztriai tartományi vezető javasolta hétfőn Linz­ben. Véleménye szerint a kelet­európai változások túlhalad­ták az expo témáját. — S Magyarország gazdasági okok miatt aligha van abban a hely­zetben, hogy finanszírozni tud­ná a kiállítást — tette hozzá. — Le kell vonnunk a követ­keztetést: le kell mondanunk az 1995-ös expót — jelentet­te ki, hozzátéve, hogy £iz oszt­rák nemzeti kiállításra meg kellene hívni a szomszédos országokat is. Sablonokkal nem megy Mi lesz a falusi boltokkal? A boltunkat nem adjuk — fogalmazott indulatósan egy idős parasztember, amikor a kiskereskedelem privatizáció­járól hallott. Hosszan kellett neki magyarázni, hogy nincs félnivalója, hiszen a közel­múltban megjelent törvény az állami tulajdonú boltokra vo­natkozik, az ő falujának szö­vetkezeti üzlete a hagyomá­nyos módon működhet to­vább. Ám a parasztember ál­talában is bizalmatlan, jó oka is van rá, hiszen csak az el­múlt fél évszázadban többször ikülső erők kényszerítették változó életre, gazdálkodásra. A legtöbb kis faluban fél­tik egyetlen boltjukat. Az ön­ellátás már régen a múlté, a háztartáshoz szükséges anya­gokat a boltban szerzik , be a gazdasszonyák. Már nem süt­nek kenyeret, húsárukért is egyre gyakrabban szaladnak az üzletbe. Megdrágult az uta­zás, a tartós fogyasztási cik­kekre helyben van igény. A lakosság kívánságait változó buzgalommal és eredménnyel, de követte a fogyasztási szö­vetkezeti mozgalom; többsé­gében elfogadható ellátást nyújtva tagjaiknak. Nem atkák ingyen Magukénak érzik az embe­rek a szövetkezeti boltokat. Hosszú idő telt el, míg az ér­zés kialakult, s kezdetben in­kább csak hátrányokkal járt. A városokban állami pénzből épültek, korszerűsödtek az üz­letek, ott a lakosság készen kapta az életkörülményeinek javulását, szolgáló boltokat. Nem így a falun, ahol a szö­vetkezeti elvekre hivatkozva öíierő lett a fejlesztés bázisa. Persze vékonyan, de nem ál­lami pénz is csordogált, a né­hány éve befejeződött re­konstrukciós programot a köz­ponti források is támogatták. A vidéki boltfejlesztés je­lentősebb hányada azonban kétszeresen is a helyi lakos­ság pénzéből származott. A fejlesztés fő forrása a szövet­kezeti vagyonra, munkára épülő nyereség volt, amely közvetlenül a lakosság, a szö­vetkezeti tag tulajdona. A leg­több faluban ez a forrás nem buzgóit eléggé, s a boltok építéséhez, felújításához a la­kosság pénzét is kérték. Szé­les körben elterjedt és bevált módszer lett a célrészjegy, amely közvetlenül finanszíroz­ta az építkezést. A befektetők álma ? Mindezeket pontosan tudják a tagok, sokuk testközelből is érezte a boltfejlesztést, hiszen társadalmi munkában izzadt a munkálatoknál. Az akkor hir­detett, munkára, befektetésre buzdító szövetkezés gyümöl­cse több ezer faluban beérett, s érthető, ha ezt a fát ülte­tők akarják leszakítani. Marad tehát a szövetkezetek kényszerű monopóliuma a fal­vakban? Belátható ideig alig lesz változás, hiszen a falusi ellátást szolgáló kiskereskede­lem nem a befektetők álma. Alacsony árrés, drága szállítás, alig növelhető forgalom jel­lemzi a kisközségi boltokat. Ahol vállalkozott a magántő­ke, nem az alapellátásban tet­te. Vélhetően néni tolonganá- nak a vállalkozók a falusi ve­gyesboltokért akkor sem, ha a privatizációs törvény ezt en­gedné. Ennek azonban közgaz­dasági okai vannak — az ala­csony jövedelmezőség —, ami központi szabályozással meg­változtatható, s egy csapásra MUNKATERÁPIÁS OTTHON NYITHATNA NAGYMAROSON Nyújtják, mint a rétest A Református Iszáikosmentő Misszióról már olvashattak lapunk hasábjain. A cikkből kiderült, hogy a misszió nyá­ron Bükkszentkereszten, télen Dömösön és Tahiban, a refor­mátus egyház konferenciaköz­pontjaiban nyújt lelki szolgál­tatásokat, illetve ad orvosi ta­nácsokat és segítséget azok­nak. akik az alkohollal vagy más önpusztító, káros szen­vedélyükkel képtelenek meg­birkózni. Balog Zoltán lelkésztől, a misszió vezetőjétől megtud­tuk, az idén év elején elhatá­rozták, hogy rendbehozzák a SZÓSZ nagymarosi üdülőjét, és ott egy munkaterápiás, re­habilitációs otthont alakíta­nak ki. Az évtizedekkel ko­rábban pezsgőgyárként mű­ködő épületben néhány hónap­pal ezelőtt még postások és családtagjaik üdültek. A misszió képviselői most az alagsorban lévő két hatalmas pincét felmérve, azokat alkal­masnak találták például gom­batenyésztésre. A szervezők arra is gondoltak, ha meg tudnak egyezni a szobi szörp­gyárral, és más támogatókra, segítőkre is találnak, akkor azt sem tartják elképzelhetetlen­nek, hogy egy szörptöltő gép­sort állítsanak ott munkába. A missziósok elhatározták. vonzóvá tehető a vegyesbolt is a vállalkozók számára. Ez persze az árrések jelentős emelését követelné, ami vi­szont az egyébként is magas fogyasztói árakat növelné, meg- csappantva a fizetőképes ke­resletet. A közeljövőben gazdasági okokból sem kell tartaniuk a falusiaknak a privatizáció gyors előretörésétől. Kitart­hatnak a közösségi fejleszté­seknél, fenntartásoknál, ame­lyet még egy-két éve is laza szövetkezésnek emlegetett a szakirodalom. A termelőszö­vetkezetek, a kollektív terme­lés megelőzték a szövetkezeti keretekben szervezett' fogyasz­tást, s az utóbbi másodlagos szerepet kapott a fejlesztendő ágazatok között is. Mára vál­toztak az erőviszonyok, s a „lazább” szövetkezési forma jelenti az erősebb, tartósabb kapcsolatot a tagság között. Nincs ebben semmi szokatlan a nemzetközi szokásokat ta­nulmányozva, hiszen a közös beszerzés, értékesítés, a köl­csönös előnyökön nyugvó gaz­dálkodás a fejlett országok szövetkezeteinek sajátossága. verseny Lendületet kaphat a fogyasz­tási szövetkezeti mozgalom Magyarországon is, éppen a boltjukat, ellátásukat féltő fa­lusi lakosság révén. A vásár­lók, a tagság jóindulatát azon­ban a szövetkezeteknek a ko­rábbiaknál jobban kell őriz­niük, mert a privatizáció le­hetetlenné teszi a szövetkeze­ti sablonokban való gondol­kodást. Bizonyára szaporodnak a magánkereskedések a nagyobb községekben, s ezek külső ál­lapotához, a kiszolgálás kultu­ráltságához viszonyítják majd a szövetkezeti boltokat a ve­vők. A verseny előnyös lesz a lakosságnak, de egyben a szövetkezeteket is serkentheti. V. Farkas József ha a szükséges pénz ösz- szejön, saját erőből, olcsób­ban hozzák rendbe a több száz négyzetméternyi terüle­tet. Mint Balog tiszteletes el­mondta, az ehhez szükséges anyagiak viszont még nem állnak rendelkezésre, éppen ezért nem tudnak hozzálátni a munkához. A SZÓSZ illeté­keseihez fordultak tehát, akik rövid időn belül segítséget ígértek, de sajnos az ügyihú­zódik, nyújtják, mint. a ré­test. az épület állaga meg to­vább romlik. Amíg nem szü­letik megállapodás, s nincs pénz, addig hiába ajánlották fel munkaerejüket a gondo­zásra szoruló alkoholisták. A felszabadult postásüdülő tulajdonosával, a SZOSZ-szal a református egyház, illetve a misszió munkatársai eddig tehát hiába tárgyaltak. Elké­szült a szándéknyilatkozat, s a szerződés szövegét is meg­fogalmazták, de hogy a létesí­tendő munkaterápiás, rehabi­litációs otthon sorsáról mikor születik meg a végső döntés. azt senki sem tudja. Balog Zoltán úgy vélte, ha a SZÓSZ hamarosan nem tesz pontot az ügy végére, akkor a misz- sziónak le kell mondania az épületről, s arrój is, hogy a rászorulókon segítsen. M. I. Német főkonzulátus nyílt Pécsett Hétfőn nyílt meg hivatalo­san a Németországi Szövetsé­gi Köztársaság pécsi főkonzu­látusa. Hans Rehfeld főkon­zul és Theodor Zens konzul ez alkalommal a sajtó képvise­lőinek elmondta: a főkonzulá- tús illetékessége a dél-dunán­túli megyékre és Bács-Kiskun megye déli részére terjed ki, így az ott élőknek a jövőben nem kell mar a fővárosba utaz­niuk olyan ügyekben, ame­lyekkel eddig a budapesti né­met nagykövetség konzuli osz­tályához fordultak. A pécsi főkonzulátust a ma­gyar állampolgárok a 3 hó­napnál hosszabb idejű kiuta­záshoz szükséges vízumokkal, munkavállalással, tudományos tanulmány úttal, vagy egyéb hosszabb idejű kinntartózko- dással kapcsolatos ügyekben kereshetik fel. Az üzlet embargó miatt elmaradt Cáfolják az iraki ajánlatot A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékese cáfolta azt a hétfői kairói lapokban megjelent hírt, miszerint Irak a napok­ban olcsó kőolajat ajánlott volna fel Magyarországnak, cserébe fegyverekért és élel­miszerekért. Az Al-Vafd című lap szerint az olajat Jemen­ben lehetett volna átvenni, míg a fegyver- és élelmiszer- szállítmány Cipruson és Jor­dánián át jutott volna el Irak­ba, ám az ajánlatot magyar részről visszautasították. Menyhárt János osztályve­zető elmondta, hogy tudomá­sa szerint nem volt ilyen aján­lat. Ugyanakkor hozzátette: mintegy két hónappal ezelőtt Irak valóban felajánlotta, hogy kőolajszállítással kifizeti teljes 145 millió dolláros adós­ságát Magyarországnak, noha annak törlesztését 1995-ig kell befejeznie, s az idén csak 18 millió dollár megfizetése ese­dékes. Magyarország azonban nem fogadta el az egyébként kedvező ajánlatot, mert — mint ismeretes — Budapest az elsők között csatlakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irakot érintő embargófelhívás- hozr A minisztériumban azt is el­mondták, hogy fegyvert nem kértek Magyarországtól, de ugyancsak két hónappal ez­előtt .iraki részről jelezték, hogy szívesen vásárolnának magyar élelmiszert. Erre az embargó miatt szintén elutasí­tó volt a magyar válasz. Magyarország egyébként az idén mintegy 40 millió dollár értékű exporttól esett el az embargóhoz való csatlakozás miatt, illetve azért, mert le­álltak a kuvaiti megrendelé­sek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom