Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-12 / 240. szám

1990. OKTÓBER 12., PÉNTEK JOGTALANSÁGBÓL NEM SZÜLETHET JOG Új agrárpolitikát vár az örökös A Kvassay név biztos isme­rősen cseng azoknak, akik a megye déli részéből a Csepel- szigeten át utaznak fóvárosi munkahelyükre. A sziget csú­csán van a Dunán az a zsilip, amit Kvassay Jenőről, a hazai vízügyi szolgálat megteremtő­jéről neveztek el. Ezt a léte­sítményt Sajó Elemér tervez­te és kiviteleztette, aki a 30- as évek közepén volt a vízügyi szolgálat főnöke. A két férfiú egyébként rokonságban állt egymással. S hogy miért téma ez? Mert a Kvassayaknak Örszentaiikló- son, azaz a mai Örbottyánban volt a családi birtokuk, s mi e földdarab sorsa miatt kértünk találkozót a zsilip tervezőjének egyik fiától, Sajó Endrétől. Az örszentmiklósi birtok egykor virágzó gazdaság volt, a tanya körül szőlővel, gyü­mölcsössel. A százötven hol­das területet a három fiútest­vér, Zoltán, Miklós és Endre örökölték. Aztán a birtokot annak rendje-módja szerint államositották, majd a Hatvan —Nagydombosi Állami Gaz­daság kezdett gazdálkodni rajta. — A gazdaság állami cél­csoportos beruházásból esőz- tető művelésre rendezkedett be a mi egykori birtokunkon és a környező földeken is. Ez a világ legdrágább rendszere, de megvan az az előnye, hogy rendkívül hosszú élettartamú. Ezért különös a mai szituáció: a területet a gazdaság műve­lésre alkalmatlannak minősí­tette és — gondolom, mert tá­vol esik —. 1988-ban 36 mil­lió forintért el is adta a Ke­reskedelmi és Hitelbanknak. Ha ebben az ügyletben min­den a törvény betűje szerint történt és jogosan, akkor ne­kem nincs mit keresnem. De meggyőződésem, hogy ennek az ellenkezője áll fenn, ezért éltem panasszal vizsgálatot kérve Nagy Ferenc földműve­lésügyi minisztertől, de vá­laszt még nem kaptam — fog­lalja össze dióhéjban a lénye­get Sajó Endre. — Egyetért a kisgazda földprogrammal ? — Jogtalanságból nem fa­kadhat jog, márpedig tőlünk egy huncut fillér kártalanítás nélkül vették el a földet. Min­den azon múlik, hogy milyen feltételrendszer mellett tör­ténne meg a privatizáció. Ha megfelelő hitelekkel támogat­nák az egyéni vállalkozást, én a ma elszomorító látványt nyújtó ősi birtokunkon vi­rágzó gazdaságot teremtenék. A tanyán 45 előtt negyven te­Sfefasz nélkül gyógyít Rövid lábúak csontkovácsa Bevallom őszintén, én ma­gam sem hittem, hogy a csont­kovács valóban csodákra ké­pes. Amikor felkerestem a mestert Kelenvölgyben, arra kért, próbáljam úgy megírni a cikket, hogy ne kerüljön bele a neve és a címe. mert így sem látszik ki a munkából. Ez így igaz. Hosszú folyosó, egészen a kezelőig, az előtér, a kert és az utca telis-tele betegekkel. Mindenütt fiatalok, középko­rúak és idősek: bicegve, fájós derékkal, botra támaszkodva — de teli reménnyel. Kíváncsi voltam, ki hogyan került a „mesterhez”, s hogy hisz-e abban: félperces rán- gatás, döfködés, huzigálás után megszűnnek a fájások. Két jól öltözött hölgy Gyom­ráról utazott a főváros perem- kerületébe. Anya és lánya. Egyik a derekát, másik a há­tát fájditja. A lány, aki már volt a csontkovácsnál, esküszik rá, hogy megéri a hosszú uta­zás. — Egy esztendővel ezelőtt is becsipődötí egy idegszál va­lahol — mondja. — A mester leültetett egy székre, felemelte a két lába­mat. majd megmutatta: az egyik rövidebb, mint a másik. Azután megnyomkodta, meg- ütögette hátul a derekamat és ismét megnézte a lábaimat. A különbség eltűnt. Sajnos a fá­jás megint előjött — teszi hoz­zá elbizonytalanodva. Hogyan lesz valakiből cso­dadoktor, csontkovács? A ke- lenvölgyi férfiúból így lett: Valamikor a hatvanas évek­ben édesanyját kísérte a messze földön híres szlovákiai csontkovácshoz, Kubicska Ist­vánhoz. Nagy hatással volt rá, amikor édesanyját páncélfű­zőben vitte Szelőcére és anél­k Független Kisgazdapárt ÉRDI SZERVEZETE közli a tisztelt polgárokkal, hogy a párt indul a helyhatósági választásokon. Az ellenkező információ szándékos félrevezetés. A második fordulóban várjuk szavazataikat! (x) kül utaztak vissza Pestre. Ek­kor határozta el, hogy megta­nulja ezt a mesterséget. Rend­szeresen felkereste az Érsekúj­vár közelében dolgozó csont­kovácsot. és figyelte, hogyan szabadítja ki a csigolyák közé becsípődött idegeket. Lassan- lassan megjött a bátorsága, és nemcsak a családtagokat, ha­nem barátokat, ismerősöket és később ismeretleneket kezdett gyógyítani. A „kezelőig” hosszú a sor, a mester naponta három órát rendel. Van úgy, hogy egy nap hetven számot osztanak ki. Mert nem lehet csak úgy be­menni, érkezési sorrendben mindenki számot kap. A várakozó pácienseknek sikerült felcsigázniuk az ér­deklődésemet, bekéredzked­tem a vizsgálatokra. A csontkovács hellyel kínál­ja a pácienst és röviden csak annyit mond: — Panaszkod­jon! Van. akinek még ennyit sem kell mondania, árad belőle a szó; a bot, a fájdalmas tekin­tet mindent elárul. Azután — mint azt a mesternél jártak mesélték — jön a szokásos láb­vizsgálat, s az illetőről kiderül, az egyik lába rövidebb, mint a másik. Ez így ment egy dara­big. ám amikor az ötödik ..be­leg” járókáiról is ugyanazt mondta, akkor elkezdtem ké­telkedni. Mert bárki bárkinek megfoghatja a kinyújtott lá­bát úgy, hogy az egyiket job­ban maga felé húzva, valóban hosszabbnak látszódjék a má­siknál. A páciensek azonban lehur­rogtak. Lehet a feltételezésem igaz, mert egy becsípődött, be­szorult idegszál miatt tényleg rövidebb az egyik láb. De aki elhagyta a „kezelőt”, mind csodát emleget. Megszűnt a fejfájás, nem szúr az oldal, nem zsibbad a kéz. Egy közép­korú férfi Szentlőrinckátáról arra kért, nézzem meg a fe­jét. Pár hónappal ezelőtt mind egy szálig kihullott a haja, teljesen kopasz lett. S a csont­kovács vele is csodát művelt. Némi kétség a látottak és hallottak alapján is maradt bennem, ezért ha netán ma­gam is megbetegszem. nem biztos, hogy Kelenvölgybe já­rok majd ki kezelésre. Kü­lönben e szolgáltatás ingyenes, a c.sontkovács nem kér pénzt. Adományt viszont elfogad ... Molnár Ildikó heneí tartottak, öntözött zöld­ségeskert, szőlő és gyümölcsös, szántó, legelő, rét és erdő tar­tozott a birtokhoz. — Ha kiderül, hogy igaza van, ön is kíváncsian várhat­ja. milyen lesz az új földtör­vény ... — Okleveles mezőgazdasági mérnök vagyok, ezért számom­ra nem az az alapvető kérdés, hogy kinek adják esetleg visz- sza a földet, hanem az, hogy milyen lesz az új agrárpoliti­ka. Mert a régi bizony szak­mai nonszensz volt, és erre csak egyetlen példát mondok: az államilag dotált műtrágya- program hozott ugyan kiemel­kedő terméseredményeket, de közben elsavanyodtak a föl­dek, nitrátosak lettek a kutak. Mint ahogyan az emberi szer­vezetet sem lehet büntetlenül hajszolni, úgy a termőföldet sem. Az a csődtömeg, ami má­ra elérte a mezőgazdaságot, az a rendszerváltás nélkül is ránk szakadt volna. A testvérektől tehát elvet­ték a birtokot, jóllehet más retorzió is érte őket. Zoltán távozott már az élők sorából, öt katonatisztként 1944 végén a nyilasok elítélték, 10 évet ült, de ezután sem tartozott a kívánatos személyek közé eb­ben az országban. Miklós, aki 1956-tól Ausztráliában élt, itt­hon jogász létére fizikai mun­kásként dolgozott. Endrének talán szerencséje volt, mert legifjabbként kurrens szak­mát mondhatott a magáénak, s ő nem is viselte, viseli a Kvassay előnevet. — A névmagyarosítási hul­lámban igen sokan „keresztel- kedtek” Sajónak, a család né­hány tagja, ezért kapcsolta össze a két nevet. Bátyáim és a fiam is így használta, sőt használja, de én már megma­radok Sajónak, mert ezt kap­tam az apámtól. Ha írásunk elején belebo­nyolódtunk a „ki-kicsoda já­tékba” úgy végezetül álljon itt még két kuriózum a csa­ládról. Sajó Endre anyai déd­apja, Kvassay Antal népes családot mondhatott magáé­nak, s az egyik leánya Kossuth Lajos menye volt. Sajó Endre apai nagyapja természetrajz­szakos tanárként működött, aki halála után hatalmas ro­vargyűjteményt hagyott az unokáira, de a fiúk egyike sem hódolt e szenvedélynek. ezért adták át a gyűjteményt a Nemzeti Múzeumnak. Fazekas Eszter A PIROS TULIPÁN NEM APÁCAZÁRDA Dupla uekon a sötétben Kocsma. Híg fény. kavargó füst. Olcsó vinkók drága áron, savanyú cefreszaguk üeivódik a falba. A kocsma fogalom, melyhez más, súlyosabb fogalmak kötődnek. Elzüllés. holtvá­gányra futót' életek, felbomló házasságok. Verekedés, botrány, gyilkosság, nagy balhék és a pitiáner markccoiások majd min­dig a teli pohár mellől kezdődnek. Az utóbbi időben megug­rott a kocsmában zajló vagy kocsmához kapcsolódó bűncse­lekmények száma, a a markecolást is új színek tarkítják, szín­re lépett a spray. Az alábbi két eset a Dabasi Rendőrkapitányság vonzáskörze­téhez tartozó Hernáaon illetve Gyálon történt, az eseteket Csernus István rendőr hadnagytól, a bűnügyi osztály parancs­nokától hallottuk. — A hernádi balhéval kez­dem, de már most, az elején kijelentem, semmi közöm a Csernus-íéle kocsmához, csak névrokona vagyok a tulajnak! — mondja Csernus hadnagy indignált hangon, amiből nem nehéz követ­keztetni: a hernádi állomás mellett üzemelő műintézet nem tartozik az elit helyek közé. A bűneset sértettje Novracz- ky Mihály hernádi lakos, korát illetőleg nem mai csirke, 58 éves. Ez csupán annyiból lé­nyeges, hogy az ellene elköve­tett, tettlegességgel párosuló rablótámadást olyanok követ­ték el, akik majdhogynem az unokái lehetnek. Életerős fia­talemberek, a három közül kettő még a nagykorúságot sem érte el. Novraczky Mihálynak aznap Pesten volt dolga, majd dolga végeztével hazautazott. Saj­nos első útja nem haza, ha­nem a kocsmába vezetett, s ami még nagyobb baj, fizetés­kor túl szélesre nyitotta a bukszát. Saját és a tanúk vallomása szerint nem ivott sokat, alig fél órát időzött a kocsmában. A házához vezető út nem túl forgalmas, egyik oldalon a vasúti töltés húzódik, a mási­kon fás, bozótos kertek, rossz megvilágítással. Egy ilyen kertből ugrottak ki a rablók, egy mögéje került, dupla nel­sonnal levitte a földre, a má­sik a fejét ütötte, a harmadik pedig a bukszát kereste. Meg is találta, 6700 forint volt a zsákmány. Mire a pórul járt Novraczky magához tért, már csak a csillagok néztek le rá az esti égboltról. — Még az este megtette a feljelentést, mi másnap reggel mentünk ki helyszínelni. So­kat segített a kocsmáros arc­memóriája, pontosan elmond­ta, kik tartózkodtak Novracz- kyval egy időben az ivóban. Az egyik személyleírás jól ráillett Petrik Mátyásra, akit szökés miatt köröztünk. Petrik többszörösen vissza­eső bűnöző, jelenleg egy há­roméves börtönbüntetését töl­ti. Mivel meghalt egy közeli hozzátartozója, kapott néhány nap eltávozást a temetésre és az ügyei rendezésére. Temetés után nem tért vissza az inté­Neckarsulm főpolgármestere Budakeszin Múltidézés, jövőépítés A második világháború után Magyarországról százhetven­ezer német származású embert űztek el. közülük százhúsz­ezer Németország Baden- Württenberg tartományában kezdett nehéz körülmények között új életet. Neckarsulm Amorbach városrészében csa­ládok százai építették fel két­kezi munkával új otthonaikat, közöttük Budakesziről és más Pest megyei településekről el­üldözött svábok is voltak. Tavaly szeptemberben Nec­karsulm látta vendégül a bu­dakeszieket abból az alkalom­ból, hogy az NSU Művek vá­rosa pártfogásába vette a kinti budakeszi közösséget. Ezt a látogatást viszonozza most dr. Erhard Klotz, Neckarsulm fő­polgármestere, aki kíséretével tegnap délután érkezett Buda­keszire. A vendégek megis­merkednek a településsel, el­sősorban a német nemzetisé­gű lakosság életével, tájéko­zódnak arról, miként sikerül megőrizni, ápolni hagyomá­nyaikat, kultúrájukat. A tár­gyalások során természetesen szó került majd arról is, hogy milyen együttműködés való­sítható meg a Németországban élő és az itthon maradt buda- kesziek között, hiszen a vendé­gek között van Hanz Fritz, a kinti budakeszi közösség elnö­ke is, akit sok száz társával együtt a kitelepítés űzött el az óhazából. F. E. Gyorsabban Pestre Az M3-ÖS autópálya bevezető szakaszának Határ út—Nagykőrösi út kereszteződésében át­adták az új közúti felüljárót, s így lényegesen gyorsabban juthatnak a megye déli részé­ből jövő autósok a főváros központjába. Mint a délceg tábla hirdeti, a burkolat magyar aszfalttal készült (Vimola Károly felvétele) zetbe, illetve csak akkor vo­nult be, minekutána égni kez­dett a talaj a lába alatt a her­nádi balhéért. T. József hernádi és K. At­tila (állandó lakhelye nincs, majd most lesz) fiatalkorúak miatt sem először tüsténked­tek a nyomozók, bár ilyen mélyre még sohase jutottak. A rendőrség csoportosan el­követett rablást állapított meg náluk, amiért minimum öt évet sóz rájuk a dabasi bíró­ság. — A tanulság? — legyint Csernus hadnagy. — Az em­bereknek nem ér a szép szó semmit, csak a saját kárukon okulnak. Beállnak a kricsmi- be, bedobnak két felest, aztán kiviríttatják a bankót, hogy mindenki lássa. Az eszükbe sem jut, hogy nem vagyunk egyformák, hogy az ilyen Pet- rik-félék nem hatezerért, de száz forintért is képesek bár­kit. leütni! A gyáli Piros Tulipán búfe­lejtő aligha szolgál rá hang­zatos nevére, ezt abból a „báj- csevegésből” szűröm le, mely a főnök asszony és a rendőrőrs parancsnoka közt zajlik le a Király-ügy kapcsán. A Király László elleni sprays támadást is Csernus hadnagytól tudom, pótadatgyűjtés céljából le­megyek Gyálra. — Rendkívül érdekes — mondja ingerült hangon Fü- lop alhadnagy. — Maga, a férje, a személy­zet nem láttak semmit, nem emlékeznek senkire, aki az idő tájt a kocsmában volt. Annyira nem érdekelte magu­kat az egész, hogy mentőt, ne­tán rendőrt hívjanak, vagy minimum elsősegélyben része­sítsék a sértettet?! Nem. a főnök asszony nem emlékszik az esetre, s hogy hitelt adjon a szavának, a fe­jét is rázza. A nagy erőlködés­től élénken csörömpölnek a nyakában lógó láncok, kivált miután Fülöp Sádor kilátásba helyezi, hogy bezáratja a csár­dát. Király László Lőrincen la­kik, ő maga sem tudja, tulaj­donképpen miért ment Gyálra, s miként keveredett a Piros Tulipánba. Egy deci ikevertre és négy sörre emlékszik, meg valami vitára. Egy tízéves ci­gánygyerekre rászólt: mit ke­resel te ilyen helyen? Lökdö­sődés is volt, meg lábrugda- lás ... (a csapos sem, ő belül áll a söntésen, a vendégek lába meg kívül van ...) A folytatás: a kocsmából tá­vozó Királyt egy bokor mögül szembefújták valami spray- vel. Rövid időre elvesztette a látását, térdre rogyott, majd visszabotorkált a kocsmához. Közben valaki értesítette a járőrt, a rendőrök vitték be az orvoshoz (ezt sem látta a kocsmából senki... ). Az orvos ellátta, a rendőrök bevitték az őrsre. Király 700 forintot diktált be, szerinte ennyit vettek el tőle, a kabát- zsebéből. Ottjártamkor készült a jegyzőkönyv, mely ezzel zá­rult: az eset feltehetően rab­lótámadás, a tettesek ismeret­lenek. Két nap múlva hiv Fülöp Sándor, helyreigazítást kér. Megvannak a tettesek, de nem történt rablás. — Jelentkezett egy szemta­nú, a biztonsága érdekében a nevét most nem mondom. A tény: négy tízéves srác az el­követő, egyikük az a kölyök, akit Király kitett az ivóból. Közönséges kozmetikum­sprayt használtak. Az ok: bosszú, elégtételszerzés. Pénzt, értéktárgyat nem vettek el a sértettől, ezt az állítását utólag Király is visszavonta. A gyerekes „csíny” és a blöd állítás háromnapi mun­kájába került két rendőrnek. A konklúzió? Igaz, Király mint vendég nem kompetens, hogy ..rendet csináljon”, nem az ő feladata volt a tízéves gyereket „helyre tenni”. De mit keresett egy tízéves gyerek a kocsmában, miért tűrték a randalírozását? Érdekes. A kocsma személy­zete a gyerekre sem emlékszik, nemhogy a banzájra ... Matula Gy. Oszkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom