Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-12 / 240. szám

PEST MEG YEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 210. SZÄM 1990. OKTÓBER 12., PÉNTEK Ara: .í CSÖKKENŐ KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK Bakizott a számítógép Kocsit is az orvos ír Pánikban 15 ezer nyugdíjas A kormány szóvivői irodá­jának közlése szerint: a kor­mány szerdai, rendkívüli ülésén megtárgyalta a há­roméves gazdasági program mozgásteréről és a megvaló­sításához szükséges kor­mányzati feladatokról szóló előterjesztést. Megállapítot­ta, hogy a külső feltételek változásai miatt a fejlődésre vonatkozó számításokat mó­dosítani kell. Az energiaárrk növekedé­se, az aszálykár és a kelet­európai kereskedelem for­galmának a vártnál nagyobb visszaesése, valamint a KGST-kapcsolatok széthul­lása együttesen olyan hatá­sú, amilyenhez. hasonlóval a magyar gazdaság — a II. világháborús károktól elte­kintve — e században nem szembesült. Ezért a kormány a külgazdasági kapcsolatok, a vállalkozások élénkítése, a pénzügyi és az adórend­szer, a beruházások, az inf­rastruktúra és az elosztási rendszerek terén is megha­tározta a konkrét feladato­kat. A jövő évi költségvetés megalapozása érdekében egyetértett azzal, hogy 1991- ben a megszűnő költségveté­si támogatások összege 41 milliárd forinttal javítsa a költségvetés egyenlegét. Bi­zonyos támogatások — így például a műtrágyáé, a tej­termékek fogyasztási árában lévő — megszűnnek, máso­kat csökkenteni kell. A kormány rendeletet ho­zott a mozgáskorlátozottak vámmentes személygépkocsi­behozatalára való jogosult­ság megállapításának mód­VÁLASZ EGY VÁDRA A Pest Megyei Hírlap 1990. október 9-i számá­ban a „Külföldi bűnözők ellen indult razzia” című cikkben személyemet érintő valótlan hir jelent meg. A „Külföldi bűnözők ellen indult razzia” című cikk szerzője, egy névtelenségbe burkolózó rendőr in­formátora azzal gyanúsít meg, hogy az én szóbeli utasításomra a rendőrkapitányok nem nyilatkozhat­nak az újságoknak. En ilye,:t vagy hasonló tartalmú utasítást soha nem adtam, és nem is készülök ilyen utasítást kiad­ni. A cikkíró abban is valótlant állít, hogy én a kapi­tányokat „becitáltam” volna valahová. Nincs jogom ehhez, és ha volna, sem gyakorolnám, mert az a vé­leményem, a lakosság és a rendőrség kapcsolata egészségessé tételének alapvető feltétele, hogy a la­kosság jól ismerje a lakhelyén szolgáló rendőröket. A cikk névtelen rendőr informátora — félek, tu­datosan — elfelejti elmondani azt, hogy az új rendőri szolgálati szabályzat egyik alfejezete szabályozza a rendőrök közszereplését. E szabályzat nyilvános, te­hát bárki könnyen ellenőrizheti, hogy a rendőrök nyilatkozhatnak a tömegtájékoztatási eszközöknek. A nyilatkozat megtétele után köteles jelenteni e tényt az illetékes parancsnoknak. Természetesen vannak esetek, amikor csak előzetes engedély birto­kában lehet nyilatkozni. A szolgálati szabályzat sze­rint a rendőrség személyügyi kérdéseiről, a váratlan vagy rendkívüli eseményekről és a kiemelt bűncse­lekményekről nem lehet előzetes engedély nélkül nyilatkozni. Kernelem, a valós helyzet vázolása elegendő ah­hoz, hogy letörölje rólam a sajtószabadság korlátozó­jának bélyegét. Bízom abban, hogy a cikk névtelen rendőr informátora felkeres egy kötetlen beszélgetés­re azért, hogy tisztázzuk, hogyan is született ez a félretájékoztatás. Végezetül szeretném ezt a váratlan lehetőséget kihasználni arra, hogy ismételten leírjam: én bár­mely fórumnak szívesen nyilatkozom továbbra is, és bármely rendőr, akit szabályosan tett sajtónyilatko­zata miatt hátrány ér, számíthat a védelmemre. Dr. Körinek László, a Belügyminisztérium helyettes rendészeti államtitkára Tisztelt Helyettes Államtitkár Ür! Levelét, bár egyik írásunkat cáfolja, örömmel adjuk közre. Abból ugyanis a konkrét eseten túl azt olvassuk ki, hogy Ön valóban elkötelezett híve a véleménynyilvá­nítás szabadságának. Bizonyság erre az is, hogy nem té­telez fel sanda szerkesztői szándékot, netán kormányel- lenességct, hanem mint tisztességében sértett állampol­gár védi meg a becsületét, s nem valamiféle magas rend­őr-minisztériumi székből osztogat ukázokat. E magatartás, reméljük, nem csak nekünk imponál, s bízunk benne, éppúgy általánossá válik a minisztériu­mokban, mint a vidéki pártirodákban, ahonnan bizony az Önénél sokkal dörgedelmesebb leveleket szoktunk kapni. Ha eljutunk ide, rendőrnek, újságírónak, bármely rendű és rangú polgárnak valóban nem lesz mitől tar­tania. De talán belátja, ma még nincs egészen így. Ezért élhetnek tovább a régi kételyek és félelmek. Tisztelettel: Csulák András járói. A rendelet a jogosult­ság igazolását — a kezelőor­vos, illetve a különös szak­értelmet igénylő esetekben a szakértő véleménye alap­ján — az illetékes önkor­mányzat jegyzőjének felada­tává teszi. A gépjárművek okozta légszennyeződés mérséklésé­re az érintett tárcák részle­tes programot készítettek, melyet a kormány jóváha­gyott. A program tartal­mazza a gépjárművek éven­kénti felülvizsgálatát, a ki­rívóan szennyező kocsik ki­szűrését, és érvényesíti a vám- és adórendszer felül­vizsgálatánál a környezetvé­delem szempontjait. A kormány módosította a lakbérfizetés támogatásáról szóló rendeletet. A módosí­tás jelentős mértékben ki­bővítette azok körét, akik lakbérvisszapótlást kaphat­nak. Az eddigi szabályozás szerint lakbérvisszapótlást csak a munkaképességüket 67 százalékban vagy annál nagyobb mértékben elvesz­tettek kaphattak, a módosí­tás értelmében megkapják azok a súlyos testi fogyaté­kos személyek is, akik rok­kantsági nyugdíjban vagy járadékban részesülnek, így például valamennyi vak, ér­telmi fogyatékos. A rendelet visszamenőleges hatályú, azaz az érintettek áprilisig visszamenőleg megkapják a lakbérvisszapótlást. Az elmúlt napokban sok kétségbeesett vasutas nyug­díjas kereste meg szerkesz­tőségünket, kivétel nélkül valamennyien azt kérték, tudjuk meg: a legutóbbi 300 forintos nyugdíjemelés elle­nére miért csökkent szep­temberi járandóságuk több száz forinttal? A segítséget kérők az előző hónapokban, vagyis augusztusban a 300 forintos emelés többszörösét kapták kézhez, most meg, mintha ugyanazt visszaven­nék. Mi van emögött? — te­szik fel joggal a kérdést. A MÁV Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától kapott tájé­koztatás szerint végrehajtot­ták a legutóbbi 300 forint emelést. Azonban a számító- gépes programba hiba csú­szott, s így ki néhány száz, ki több ezer forinttal kapott több nyugdíjat augusztus­ban, mint amennyi jár. Ez a számfejtési hiba országosan mintegy tizenötezer vasutas nyugdíjast érintett, s bár kellemetlen, a túlfizetést utólag levonják tőlük. Akik csak néhány száz forinttal kaptak többet a tényleges járandóságnál, azoktól egy­szerre veszik vissza a tényle­ges nyugdíj és a kifizetett összeg közötti különbözetet. Ám akiknél ezerforintos nagyságrendű tévedésről van szó, azoktól több részletben vonják le a különbözetet, hiszen az már elment a tél­re való felkészülésre. A sajnálatos elszámolásért ezúton is elnézést kér a MÁV Nyugdíjfolyósító Igaz­gatósága a kárvallottaktól, ám azért hadd jegyezzük meg: ha ütőben tájékozta­tást adnak ki a „bakiról” s ennek következményeiről, az országos méretű pánik el­maradt volna ! A. L. A. OLVASÓINKHOZ! A Pest Megyei Hírlap mai számát átlapozva bi­zonyára sokan szisszen­nek fel a számos politikai, választási kampányhir­detés láttán. Mi tagadás, magunk is meglepődtünk, hogy a kampány finisére milyen nagy lett az igény arra, hogy lapunkban is meggyőzzék a választó- polgárokat a helyes döntésről. Míg egyfelől természetesen sajnáljuk, hogy ez alkalommal ke­vesebb hely marad az ol­vasnivalónak, ugyanak­kor örülünk is annak, hogy a pártok és szerve­zetek szívesen fogadják közreműködésünket. A bizalom azonban rajtunk keresztül természetesen elsősorban önöknek szól. Ezért kérjük, olvassák figyelemmel és megértés­sel a választási hirdeté­seket is! Á főpolgármester­jelöltek ígérik Megyénk lakossága értelemszerűen nem voksol az MDF, az SZDSZ és a Fidesz által támogatott budapesti főpolgármester-jelöltekre, de számunkra se mindegy, hogy ki veszi majd át a kulcsokat. Indokoltnak tartottuk tehát, hogy ugyanazzal a kérdéssel forduljunk a jelöltekhez: Barsiné Pataky Etelkához (MDF), Demszky Gáborhoz (SZDSZ) és Ungár Klárához (Fidesz). • Hogyan javítanák a főváros és Pest megye eddig felhőtlennek éppen nem mondható együttműködését? BARSINÉ PATAKY ETELKA: — Első teendőim közé so­rolom egy erős önkormány­zati szövetség megalakítását. Azt szeretném, hogy az egyes Pest megyei települé­sek és a kerületek szabadon társulhassanak, hiszen pél­dául a közlekedésben, az egészségügyben közös gon­dok nyomasztják őket. Ha én leszek Budapest főpolgár­mestere, ígérem, személye­sen tárgyalok a kerületek és az agglomerációs települések önkormányzataival. DEMSZKY GÁBOR: — Magam is a társulások megalakítását tartom járha­tó útnak. Együttműködést tudnék elképzelni közös be­ruházásokban és a közigaz­gatásban is. Ismerem a köz­lekedési gondokat, ezért szorgalmazom, hogy a sze­mélyszállításban részt vevő vállalatokon kívül a vállal­kozók is indítsanak járato­kat. Azt gondolom, hogy a nyugdíjasoknak, a diákok­nak adandó BKV-kedvezmé- nyek megilletnék az agglo­meráció lakóit is. Az Barsiné Pataky Etelka SZDSZ-nek olyan városfej­lesztési programja van, amelynek keretében az ipart a fővároson kívül, például az MO-s autópálya környé­kén kívánja helyezni. Ez Budapest érdeke bár, de az agglomerációban is új mun­kahelyek teremtődnének. Megváltozna így a közleke­dés iránya is, de természete­sen ennek függvénye az MO-s körgyűrű megépítése és megfelelő kereskedelmi központok megépítése is. UNGÁR KLÁRA: — A főváros és az agglo­meráció nem különülhet el Demszky Gábor Hárompróbás vereséget szenvedtek kormány őreink egy csehszlovákiai viadalon. A lovagi tornát a helybéli, az olasz, a spanyol és a ma­gyar különítmények vívták egymással, három napon át, három fegyvernemben. Mi­vel a szerdai eredményhir­detés részleteiről csütörtö­kön még semmit nem tudtak mondani a Belügyminiszté­riumban, ezért csak tippel­hetjük, hogy négy helyezés közül a negyediknél rosszab­bat nem érhetlek el. Már csak azért sem, mert autóverseny nem szerepelt a küzdelemben. Bár lehet, hogy ebben csak a magya­rok nem. vettek részt. Te­kintve, hogy a Tőkés László és az Antall József nevével fémjelzett selejtezőből a ha­zai csapat még idejében ki­esett. A Ceske Budejovice közelében tartott mérkőzésen lövészet, futás és úszás volt a menü, s az összesített eredmények szerint Havel elnök testőrei nyerték el a pálmát — illetve, stílusosan egy aranyozott pisztolyt. Jogosan, hiszen mit csi­nálnának a magyar kor­mányőrök egy ilyen aranyos pisztollyal, ha a régi fényűt sem tudják kiválóan forgat­ni? Hogy futásban sem bi­zonyultak nagyszerűnek — hát istenem, fusson inkább az ellenség, az még olcsóbb is. Aggasztó csupán az, hogy úszásban sem tudták lepi­pálni az ugyancsak mo­narchikus múlttal küszködő cseheket. Kollektív emléke­zetünkbe juthat ugyanis egy rég volt eset, akkor is úszni kellett volna, s akkor is a magyarok maradtak alul. Mármint a patak alján. Cse- le-pataknak hívták, s rém­lik, hogy futni már csak az átmenet után kellett volna. —ja— ennyire egymástól. Az MO-s megépülésével — de nem feltétlenül a jelenlegi nyom­vonal-kijelölés alapján — egyébként is eltolódnak a mai határok. Indokolt, hogy a peremkerületek a szom­szédos településekkel társul­janak, de új alapokra kell helyezni az együttműködést a közlekedésben — teret en­gedve a magánvállalkozók­nak —, a közműfejlesztések­ben, a hulladékelhelyezés­ben és az egészségügyben is, bár ez utóbbi reformja még annyira kusza és bizonyta­lan, hogy minden felelőtlen ígérgetésnek tűnik számom­ra. A Fidesznek jó néhány olyan hulladékkezelési, -el­helyezési javaslata van, amely javítana az áldatlan állapotokon az agglomerá­cióban is, tekintve, hogy ott jó néhány település már- már a főváros szemétdombja. F. E. Ungár Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom