Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-02 / 231. szám

£»EST MEG Y El XXXIV. ÉVFOLYAM, 231. SZÄM Ara: 5.310 forint 1990. OKTÓBER 2., KEDD január—júliusi árszínvonal 26.3 százalékkal, az augusz­tusi 31,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel ko­rábbinál. A múlt év augusz­tusának áraihoz képest az idén augusztusban több mint 40 százalékkal voltak drágábbak a hús és húské­szítmények, a tej és tejter­mékek, a, liszt és a déligyü­mölcs. 30—40 százalékkal drágult a baromfi, a vaj, a zsír, az étolaj, a margarin, a kenyér, a péksütemény, a száraztészta, a cukor, a cso­koládéfélék, valamint a gyü­mölcs és gyümölcskészítmé­nyek jó része. A Központi Statisztikai Hivatal jelentését szeptem­ber 27-re dátumozták. Isme­retes, hogy azóta — legutóbb október elsején — számos élelmiszer-ipari termék ára tovább növekedett. A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint a kiskereskedelemben vásárolt árukért az év első nyolc hó­napjában átlagosan 27,1 szá­zalékkal többet fizettünk, mint az előző év hasonló idő­szakában. Az egy évvel ko­rábbihoz képest legnagyobb mértékben az élelmiszerek árai emelkedtek, átlagosan 35,4 százalékkal ; a vendég­látásban az ételek 33,3 száza­lékkal kerültek többe a ta­valyinál; az élvezeti cikkek árnövekedése 26.3 százalékos volt. A kiskereskedelmi for­galomnak 60 százalékát kite­vő iparcikkek körében a drá­gulás 24.4 százalékot tett ki, ezen belül a ruházati termé­kek árai csaknem 22 száza­lékkal, a vegyes iparcikkeké pedig 25 százalékkal emel­kedtek. Az áremelkedés üteme augusztusban fokozódott: a Drága szó Igákat ás, kevés megrendelés Elszürkül a hófehér hattvú A tisztítási díjak idei ra­dikális áremelése és a lakos­ság általános fizetőképessé­gének romlása miatt lassan, de biztosan csökken a Patyo­lat Pest megyei forgalma, hallottuk Hajdú Lászlótól, a Pest Megyei Textiltisztító és Nyomda Vállalat igazgatójá­tól. Az 1973-ban alakult, 220 fővel dolgozó vállalat 50 vál­lalóhelyet tart fenn a megyé­ben, de azokban nem tisztí­tanak, hanem a nagykőrösi megyei központba szállítják a ruhaneműt, tisztítás után pedig vissza a különböző települések vállalóhelyei­re. Sajnos, a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt az ötven vállalóhely közül idén tíz veszteségessé vált. Nem kifizetődő a Patyolat szá­mára például a szobi, a nagymarosi, a dömsödi és az Örkényi üzlet. Ugyancsak kedvezőtlenül alakult a két mozgó felvevőhely forgalma is, pedig két autójuk kéthe­tente újabb 40 települést kapcsolt be a tisztítói háló­zatba. A Patyolat visszaszorulá­sát részben az is okozza, hogy a tisztítói kisipar egyre jelentősebb megyeszerte. A díjemelés mértékéről Hajdú László elmondta, hogy augusztus 1-jétől 50 száza­lékkal emelkedett a lakossági kilós mosás ára, a veg.ytisz­tításé 25 százalékkal, a közü­leti mosásé és vegytisztításé pedig mintegy 10 százalékkal nőtt. A megyei Patyolat ez évre 80 millió forintos nyereséget tervezett, viszont költségve­tése 73 millió. Az év első nyolc hónapjának eredmé­nyei alapján erősen kétséges, hogy képesek lesznek-e tel­jesíteni terveiket. Üj szolgáltatást nem ter­veznek bevezetni, szalono­kat se nyitnak sehol az 1986- ban megszüntetett helyett. Privatizációról egyelőre nincs szó, nem kívánják magán­kézbe adni a vállalatot. A Pest Megyei Textiltisztitó és Nyomda Vállalat tavaly óta két lábon áll: egyik profilja a tisztítás, a másik — 18 fő­vel —- a nyomdai tevékeny­ség. Ami pedig a tisztítási ha­táridőket illeti, ez ügyben ta­pasztalható némi javulás, ugyanis idén július l-jétől megyeszerte bevezették a korábbi tíznapos helyett a nyolcnapos vállalási időt. A tisztítás minőségével kapcso­latos reklamációk több mint egy évtizede nem szaporod­tak, és nem emelkedett az ilyen célra kifizetett kártérí­tés összege sem. K. K. MS LEIT A POLGÁRMESTER? (NÉVSORUNK A 2. OLDALON) MINDEN HARMADIK TANÁC Falun: választottak Az Írószövetség elnöksége elutasítja a kirekesztő, a nemzetet megosztó törekvé­seket — nyilatkozta Jókai Anna, a szövetség elnöke az elnökség tegnapi ülése után. Csoóri Sándor — az Írószö­vetség egységének megőrzé­se érdekében — kilépett az elnökségből és a választ­mányból — adja hírül a szö­vetség elnökségének hétfői, az Országos Sajtószolgálat által nyilvánosságra hozott állásfoglalása. Csoóri Sándor költő Nap­pali hold címmel háromré­szes írást publikált a Hitel című lap szeptemberi szá­maiban. A cikk a „magyar­ság” és a „zsidóság” kapcso­latát értékelve az „összefor- radás” lehetőségét tagadó s — a költő bírálói szerint — a kisebbséghez tartozókat bán­tó kijelentéseket tett. Az írásra négy magyar író is válaszolt, s megdöbbenésük jeleként lemondtak írószö­vetségi tisztségeikről, illetve jelezték a szövetségből való kilépési szándékukat. A szer­vezet vezető testületé hétfőn ült össze a teendők megbe­szélésére. Nem vett részt az elnökség ülésén Csoóri Sándor — mondotta hétfőn délután Jó­kai Anna. A költő levélben tájékoztatta a grémiumot le­mondási szándékáról, így döntése — valószínűleg — még a rendkívüli tanácsko­zás összehívása előtt megszü­letett. Mi tagadás, az önkor­mányzati választások Pest megyében is felemásnak bizonyultak az első fordu­lóban. Negyvenkilenc szá­zalékos volt a részvétel az úgynevezett kislistás (10 ezernél kevesebb lelket számláló) településeken, me­lyekből 156 van a megyében. Ezek zömében megválasz­tották a polgármestert, a képviselő-testületét. Ez a jobbik fele. S a rosszab­bak? A 26 népesebb nagy­községben és városban szinte — Budakeszi és Pi- lisvörösvár a kivétel — tel­jes körű volt a kudarc: a választóknak átlagosan 32 százaléka kereste csak fel a szavazóhelyiségeket, s adta le voksát. így a második fordulóban dőlhet majd el, kik is kerüljenek e telepü­léseken az önkormányzati képviselő-testületbe, s kik válasszanak polgármestert. A kislistás településeken élő 345 ezer 964 választásra jogosult állampolgár kö­zül 169 ezer 668-nak a pol­gármester személyére vo­natkozó szavazólapját lelték meg az urnanyitáskor, s ezek közül is négy és fél ezer érvénytelen volt. Még­is, e voksok elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a 156 közül 147 településen polgármestert válasszanak. Kivétel csupán Csemő, ; ■. Dánszentmildós, Jászkara- jenő, Nyársapát, Pilis, Szentmártonkáta, Szigetha­lom, Törtei és Üllő. A polgármester-választás érdekessége: minden har­madik közülük tanácsel­nök volt korábban. A 147 polgármester közül 114 füg­getlen. 8 FKgP-, 3-3 KDNP-, MDF-, illetőleg Fidesz-je- lölt volt. Más pártok, tár­sadalmi szervezetek legfel­jebb egy-egy jelöltje lett polgármester. A függetle­nek hegemóniáját mi sem mutatja jobban, mint hogy rájuk adták a szavazatok 70 százalékát. Ám a többinek megoszlása igen érdekes ; rangsorvezető az FKgP (4,68 százalék), majd az SZDSZ (3,41), az MDF (2,6), a KDNP (1,86) következik a sorban. A kö­zösen jelölt polgármesterek számát itt nem vettük figye­lembe.) A kislistás települések képviselő-választása hasonla­tos volt adatai tekintetében a polgármester-választáshoz. A különbség csupán annyi, hogy Jászkarajenőn, ahol polgármestert nem sikerült választani, önkormányzati testületet igen. Az összesen 30 ezer 914 jelölt közül 1 ezer 404 került a testületek­be, s közülük 54,73 százalé­kot kapott a voksokból a 895 független jelölt. Utánuk HASBA LŐTTE, MAJD NYUGOVÓRA TÉRT Politikai gyilkosság vagy a mámor bosszúja Amikor még csak az első hírt vettük, hogy szeptem­ber 28-án. pénteken este embert öltek Tóalmáson, még csak az áldozat és a tet­tes közvetlen környezetében élők találgatták, netán poli­tikai gyilkosság történt. Má­ra már Budapestre is elju­tott ennek á gyanúnak a híre. Ugyanis az áldozat Somogyi Ferenc, a helybeli faluvédő egylet titkára, sógora pedig — akit a gyilkossággal gya­núsítanak, Gallai János va­dász, a választási bizottság tagja. Az eddigi információnk szerint a két tóalmási polgár éjszakai járőrözésre indult egy személygépkocsival. Gal­lai magával vitte sörétes va­dászpuskáját, annak ellené­re, hogy erősen ittas állapot­ban volt. Valószínűleg éppen azon veszett össze a két em­ber, hogy italosán nem lett volna szabad elkezdeni az önkéntes szolgálatot. Gallai egy idő után hazavitette ma­gát. Ám nem aludni tért, hanem magához vette puská­ját, csőre töltötte, s elindult megkeresni Somogyi Feren­cet, s amikor megtalálta, hasba lőtte. Aztán a halálos sebet kapott férfit magára hagyva hazament, otthon szétszedte fegyverét, kitisz­tította, majd betette a pán­célszekrénybe, s lefeküdt aludni. A nagykátai rend­őrök törték rá az ajtót, s tar­tóztatták le. Gallai az eddigi kihallgatások során tettét nem tagadta, de annak okára semmilyen magyarázatot nem adott. így egyelőre sem a politi­kai indíték, sem a bosszú nem bizonyítható. A. L. A. HÍMCSENEK S emmi olyan nem történt, ami különleges, ami várat­lan, ami rendbontó.lett volna. A nép bölcs, bár most majd lesznek olyanok, akik kiokítják: így meg úgy, miért nem élt állampolgári jogával, miért nem ment el sűrű sorokban az urnákhoz, miért nem merített erőt abból a sok-sok pártszólamból, amelyeket a nyaká­ba zúdítottak az elmúlt hetekben, hónapokban. A nép bölcs, s minél inkább eltávolodik tőle a hatalom — lásd a megyében a nagy lélekszámú települések, a városok választási eredményeit —, annál inkább tartotta távol magát az állampolgár a szavazóköröktől. A kistelepülé­seken, hatalomközeiben, ott, ahol a polgármestert is a polgár bízza meg — mert hiszen az elnevezésben ott van a polgár mestere —. ott, ahol a választó tudta (mert ismerte), kikre szavaz, milyen jelöltekre, milyen emberekre, mintha egészen más választást tartottak vol­na, mint a többi helyen. Nincsen ebben semmi elgondolkoztató a pártok szá­mára? Nincsen ebben válasz azoknak a pártkorifeusok­nak a magatartására, akik úgy véltek voksokat, támoga­tókat szerezni, hogy magukat „a” nép akarata megteste­sítőiként tüntették fel. s pártjukat „a” nép legjobb kép­viselőjének .. ? Bizony, válasz van ebben a távolmara­dásban, válasz van azokra a kérdésekre is, amelyek a roppant bonyolult választási törvény elfogadása után merültek fel. A választási eredmény egyben a választási törvénynek is kritikája, kritikája az azt elfogadó Par­lamentnek, s még előbb, a pártegyezkedéseknek, ame­lyek a törvény alapjait adták. A nem választó is választott! Azt választotta, hogy nem választ! Ne szépítse ezt senki, ideje lenne szakítani azokkal a rosszízű pártigyekezetekkel, amelyek egyre inkább elszakadtak a tagságtól, még inkább az állampol­gártól, s mind markánsabban fejezték ki egy szűk elit elképzeléseit. Ennek az elitnek az elképzeléseit arról, mit és miért, miként tegyen az állampolgár... S mert ez ismerős, nagyon is ismerős a polgár számára, csoda-e, ha egyre kevésbé kér belőle, ha sokan a kiábrándulás­ban látják a feltűnő arányú tartózkodás okát? örvendetes persze, hogy mint az országban, a megyé­ben is köszönthetünk képviselő-testületi tagokat, pol­gármestereket, de vajon nincsen abban állampolgári üzenet, hogy döntően független jelölteket választottak meg polgármesternek a megyében, s hogy a polgármes­terek jelentős része régi ember a helyi hatalomban, mert a volt tanács volt elnöke? Ügy gondolom, elgondolkoz­tató üzenet van ebbén a tényben, kérdés persze, akiket illet, a pártokat, a politikai szervezeteket, eléri-e ezeket az üzenet, értenek-e belőle, s azt értik-e, amit kell? Furcsa helyzet alakul majd most ki: lesznek már meg­választott képviselő-testületi tagok, s lesznek a második fordulóra váró jelöltek. Lesznek települések, ahol sem­mi sem érvényes, azaz ott kezdik a második fordulóban, ahol az első előtt álltak ... Lesznek munkához látó pol­gármesterek, s olyanok, akik jelöltként még mindig a megméretésre várnak ... Az átmenet keserves idejét él­jük, s nagy kár lenne, ha a második fordulóban a cse­kély részvétel miatt ez az átmeneti állapot döntené el a képviselő-testületek összetételét. T örténelmi lehetőség a valódi önkormányzatoknak a megteremtése, olyan állampolgári önérdek, amelynek érvényesítéséről a polgár ne mondjon le. Nem a választó dolga olyan helyzetet teremteni, amely­ben ez az érdek egyértelművé, fontossá válik...! Mind a megyei választási eredmények, mind az országosak azt mutatják, hogy nincsenek csodák. A politikában, a rend­szerváltásban sincsenek csodák, az állampolgár bölcsebb, mérlegelőbb, kritikusabb, mint a politika hivatásos szer­vezetei. S ebből okulni, tanulni nem az állampolgárnak kell. Mészáros Ottó Árdagály Mi, mennyit... a sorrend így alakul: SZDSZ (92 képviselő, a voksok 8,38 százalékával), FKgP (65, 6,57 százalék). KDNP (48. 3,0 szá­zalék), MDF (48, 5,49 száza­lék). (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom